1.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/6

1.1.

Az SSM rendelettervezet az euroövezet állam- illetve kormányfőinek 2012. június 29-i csúcstalálkozóján megfogalmazott, az SSM-re vonatkozó javaslatok előterjesztésére vonatkozó felkérésnek tesz eleget (3). Az EKB általánosságban üdvözli az olyan javaslatokat, amelyek összhangban vannak az Európai Tanács elnökének 2012. június 26-án kelt jelentésében (4) foglalt főbb megállapításokkal, valamint az Európai Tanács 2012. június 29-i valamint október 18-i következtetéseivel. A gazdasági és monetáris unió szerkezete alapvető megerősítésre szorul a bankok és az egyes euroövezeti tagállamok kormányzatai közti kedvezőtlen összekapcsolódások megszüntetése, valamint az euroövezeti pénzügyi piac töredezettsége jelenlegi folyamatának visszafordítása érdekében.

1.2.

Az SSM létrehozatalának hozzá kell járulnia a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállításához, valamint a bankközi hitelezésnek és a határon átnyúló hiteláramlásnak a valamennyi résztvevő tagállamra irányadó, az EKB és a nemzeti felügyelők bevonását magába foglaló rendszeren alapuló független integrált felügyeleten keresztül történő újjáélesztéséhez. Az SSM ezen túlmenően – a nemzeti torzulások megszüntetése és az integrált valutaövezet szükségleteinek jobb tükrözése által – hozzá fog járulni a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabálykönyv hatékony alkalmazásához, valamint a felügyeleti eljárások és gyakorlatok harmonizációjához. E vonatkozásban az EKB készen áll arra, hogy ellássa az SSM rendelettervezetben foglalt, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó új feladatokat. Az EKB úgy véli, hogy a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése képezi a megfelelő jogalapot ez egyes felügyeleti feladatok EKB-ra történő gyors és hatékony telepítéséhez.

1.3.

Az EKB támogatja az Európai Tanács elnökének a gazdasági és monetáris unióról, valamint az integrált pénzügyi keretrendszerről szóló időközi jelentésében (5) foglalt következtetéseket. Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy az Európai Tanács a nemzeti szanálási keretrendszerek (6) és a betétbiztosítási keretrendszerek (7) harmonizációjára vonatkozó, a jogalkotási javaslatokban foglalt rendelkezések mihamarabbi, valamint a banki tőkekövetelményekre vonatkozó javaslatok (8) 2012. végéig történő elfogadására hív fel, amely alátámasztaná az SSM végrehajtását. Ezen túlmenően az időközi jelentés rámutatott, hogy egy integrált pénzügyi keretrendszert nem lehet az integráltabb fiskális és gazdasági keretrendszerek felé tett lépések nélkül elképzelni, valamint hangsúlyozta az egységes szanálási mechanizmus elérése érdekében történő további előrelépés szükségességét is. Az EKB véleménye szerint a jól működő pénzpiaci unió elérése érdekében az Európai Bankrendezési Hatóságot a középpontba állító egységes szanálási mechanizmus valóban az SSM szükségszerű kiegészítője. Erre tekintettel egy ilyen mechanizmust kell létrehozni, vagy legalábbis pontos határidőket kell meghatározni annak létrehozatalára addigra, amikor az EKB teljes mértékű felügyeleti felelősséget vállal, azaz a lentebb hivatkozott átmenti időszak végéig.

1.4.

Az EKB szemszögéből nézve az SSM rendelettervezetnek az alábbi főbb alapelveknek kell megfelelnie. Először, az EKB-nak az SSM keretein belül képesnek kell lennie a rábízott feladatok eredményes és megalkuvás nélkül történő ellátására a jó hírének kockáztatása nélkül. Másodszor, az EKB-nak függetlennek kell maradnia valamennyi feladata ellátása során. Harmadszor, szigorúan el kell különíteni az EKB-nak a felügyelettel kapcsolatos új feladatait és a Szerződében rá ruházott monetáris politikai feladatokat. Negyedszer, az EKB-nak képesnek kell lennie a nemzeti felügyeleti hatóságok tudásának, szakértelmének és működési forrásainak teljes körű igénybevételére. Ötödször, az SSM-nek a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát alátámasztó alapelvekkel teljes összhangban, valamint a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyvének történő teljes megfelelésben kell működnie. E tekintetben az EKB szintén üdvözli az euorövezeten kívüli tagállamok SSM-be történő bevonásának a lehetőségét a felügyeleti gyakorlatok Európai Unión belül történő nagyobb harmonizációjának biztosítása, és ezáltal a belső piac erősítése érdekében. Hatodszor, az EKB kész megfelelni a felügyeleti feladatokkal kapcsolatos elszámoltathatóság legmagasabb szintjének.

1.5.

Először, annak érdekében, hogy az SSM hatékony felügyelet végezzen, az SSM rendelettervezet a szükséges kapcsolódó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel összefüggésben az EKB-t egyes felügyeleti feladatokkal bízza meg, valamint az információkhoz történő közvetlen hozzáférést biztosít számára. Ez alapvető annak biztosítása érdekében, hogy az SSM hatékonyan lássa el a feladatait. Az EKB üdvözli a valamennyi hitelintézetre történő kiterjesztést. Ez a bankok közti egyenlő versenyfeltételek fenntartása, valamint a bankrendszer szegmentációjának megelőzése érdekében fontos. Végezetül, a makrporudenciális felügyeleti hatásköröknek az EKB-ra történő javasolt ruházása üdvözlendő, mivel az EKB képes lesz a makro- és a mikroprudenciális politikák használatát koordinálni. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy az SSM rendelettervezet biztosítja, hogy az EKB a felügyeleti feladatai ellátása során a hitelintézetek megbízhatóságát és biztonságát, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását ösztönözze (9), amely magában foglalja azt is, hogy a feladatai makroprudenciális jelleggel is bírnak. Az EKB úgy véli, hogy az SSM rendelettervezetnek lehetővé kell tennie az uniós jog által biztosított makroprudenciális eszközök aktiválását, akár az EKB, akár a nemzeti hatóságok kezdeményezésére. Különösképpen a nemzeti hatóságoknak – a pénzügyi stabilitásért való felelősségükre, valamint a nemzetgazdaságokhoz és pénzügyi rendszerekhez való közelségükre és ismereteikre (10) való tekintettel – kell megfelelő eszközökkel rendelkezniük a résztvevő tagállamok adott helyzetével kapcsolatos makroprudenciális kockázatok orvoslása érdekében, az SSM-nek az ilyen kockázatok hatékony kezelése érdekében történő fellépése lehetőségének sérelme nélkül. Tekintettel a makro- és mikroprudenciális felügyelet, valamint a Kormányzótanácsnak a pénzügyi stabilitásért való felelőssége közötti funkcionális elkülönülés fontosságára, meghatározott eljárásokat kell életbe léptetni az SSM keretrendszeren belül a Kormányzótanács bevonása érdekében, tekintettel az EKB makroprudenciális intézkedéseire vonatkozó döntéseire.

1.6.

Másodszor, az EKB-nak az SSM rendelettervezet által ráruházott feladatokat a KBER-nek a Szerződés 127. cikkében (11) meghatározott célkitűzései sérelme nélkül kell ellátnia. Az EKB biztosítani fogja, hogy az SSM keretében végzett tevékenységei ne gyakoroljanak hatást a KBER-nek a Szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) meghatározott feladatainak ellátására, és azok ne veszélyeztessék az intézményi keretrendszerét. A Szerződés és az Alapokmány (12) értelmében az EKB teljes függetlenséget (13) élvez a feladati gyakorlása során, amely magában foglalja a Szerződés 127. cikk (6) bekezdése alapján ráruházott felügyeleti feladatokat is. E tekintetben a Szerződésnek az EKB függetlenségével kapcsolatos követelménye az egész intézményre vonatkozik, azaz magában foglalja annak testületeit, mint például a felügyeleti testületet és annak tagjait az SSM rendelettervezet alapján meghatározott feladataik ellátása során. Továbbmenve, az EKB függetlensége szintén magába foglalja a felügyelők működési függetlenségét, mint ahogy arra a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság közelmúltban elfogadott hatékony banki felügyeletre vonatkozó alapelvei (14) (a továbbiakban: Alapelvek) is hivatkoznak.

1.7.

A felügyelet hatékonyságának a biztosítása érdekében az Alapelvekhez kapcsolódó egy másik szempont a felügyelőknek a feladataik közérdek védelme érdekében történő gyakorlásához nyújtott megfelelő jogi védelem. E tekintetben az EKB számos tagállamban és globális szinten is a felügyelők felelősségének korlátozására irányuló jogalkotói tendenciát, valamint ítélkezési gyakorlatot észlel. Az EKB úgy tekinti, hogy az EKB, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és azok érintett tisztviselőinek felelőssége csak a szándékos kötelességszegés vagy súlyos gondatlanság esetén merül fel. Először, ez a korlátozás tükrözi az egyre növekvő számú tagállam, valamint a világ számos jelentős pénzügyi központja nemzeti bankfelügyeleti szabályozásának közös alapelveit, amelyek korlátozzák a felügyeleti felelősségi kört. Másodszor, ez összhangban lenne az Európai Unió Bíróságának esetjogával, amely kizárólag minősített jogellenesség esetén állapít meg felelősséget. Harmadszor, ez a rendelkezés összhangba hozná az Uniót az Alapelvekben megfogalmazott globális konszenzussal, amely szerint a felügyeleti hatóságnak a felügyelt jogalanyokkal szembeni pozíciója további erősítése érdekében a felügyeleti jogszabályoknak védelmeznie kell a felügyeletet és annak tisztviselőit az intézkedéseik és/vagy a feladataik ellátása során jóhiszeműen elkövetett mulasztások miatt ellenük indított keresetektől, valamint az ilyen intézkedések/mulasztások miatt indított keresetek során történő védekezés költségeitől (15). Negyedszer, az ilyen globális konszenzus a felügyeleti feladatok összetettségén alapul. Egy jól működő bankrendszerben a felügyeleti hatóságok kötelesek az érdekek sokféleségét és a pénzügyi rendszer egészét védelmezni. Továbbmenve, a felügyeleti hatóságoknak – főként a válságok idején – szoros időkorlátokon belül kell működniük. Ötödször, a többes joghatósági környezetben működő SSM-en belüli felelősségi rendszer tisztázása hozzájárulna: i. az SSM-en belüli harmonizált felelősségi rendszerhez; ii. az SSM intézkedőképessége integritásának megőrzéséhez, mivel az SSM összetett struktúráján belüli túlzottan szigorú és sokrétű felelősségi rendszer gyengítheti egy SSM felügyeleti hatóságnak a szükséges intézkedés meghozatalára való akaratát; továbbá iii. a valamely SSM hatóság intézkedése vagy mulasztása miatti állítólagos felelősségre alapozott spekulatív jogorvoslati eljárások korlátozásához.

1.8.

Harmadszor, alapvető fontosságú a monetáris politika és az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok elkülönítése az esetleges összeférhetetlenség megelőzése, valamint az ezen feladatok ellátása során történő önálló döntéshozatal biztosítása érdekében, a KBER intézményi keretrendszerének történő megfelelés biztosítása mellett. E célból megfelelő irányítási struktúrák szükségesek ezen feladatok elkülönülésének biztosítása érdekében, ugyanakkor lehetővé téve a rendszer egésze számára a szinergiák előnyeinek kihasználását. E tekintetben biztosítani kell azt, hogy az SSM rendelettervezet, valamint a Szerződés keretrendszerén belül az új felügyeleti testület az EKB felügyeleti feladatainak súlypontját képezze. Ezen kívül a résztvevő tagállamok illetékes hatóságainak vezetői mellett a felügyeleti testületnek megfigyelői státusban szintén magában kell foglalnia az olyan nemzeti központi bankok képviselőit, amelyek jogszabály erejénél fogva az illetékes nemzeti hatóságok felügyeleti feladatait kiegészítő felügyeleti feladatokat látnak el. Továbbmenve, a felügyeleti testületnek a lehető legnagyobb mértékben rendelkeznie kell a feladatai hatékony ellátásához szükséges eszközökkel és szakértelemmel, ugyanakkor tiszteletben tartva az EKB döntéshozó testületeinek jogszabályban foglalt alapvető feladatait. Ebben az összefüggésben a felügyeleti testület működési keretrendszerének valamennyi résztvevő tagállam illetékes nemzeti hatósága képviselőinek részvételére tekintettel biztosítania kell az egyenlő bánásmódot, beleértve az olyan tagállamokat is, amelyek szoros együttműködést alakítottak ki az EKB-val. Végezetül, figyelembe véve a felügyeleti feladatokat már ellátó különféle nemzeti központi bankok tapasztalatait is, az EKB megfelelő belső szabályokat és eljárásrendeket fog megalkotni az ezeket a feladatokat támogató funkciók megfelelő elkülönülésének biztosítása érdekében.

1.9.

Negyedszer, alapvető jelentőségű, hogy az új felügyeleti feladatok ellátása során az SSM képes legyen a nemzeti felügyelők szakértelmére és forrásaira támaszkodni. A részletes minőségi információk és a hitelintézetek összevont ismerete alapvető fontosságú, csakúgy, mint a megbízható mennyiségi információ. Az SSM – a felügyeleti rendszer egységének megőrzése, és a párhuzamosságok elkerülése mellett – megfelelő decentralizációs eljárásokon keresztül képes lesz egyrészt kihasználni a nemzeti felügyelőknek a felügyelt jogalanyokhoz lévő közelségét, másrészt ugyanakkor biztosítani a felügyeletnek a résztvevő tagállamokban szükséges folytonosságát és következetességét. Ebben az összefüggésben az SSM rendelettervezetnek egyértelműbbé kellene tennie a felügyeleti feladatok SSM-en belül történő decentralizációjának gyakorlati kérdéseit, nevezetesen az egyes alapvető szervezeti alapelvek meghatározásával. Különösképpen tisztázni szükséges azt, hogy az EKB a felügyeleti feladatainak ellátása érdekében igénybe veheti az illetékes nemzeti hatóságokat, különösen a kisebb gazdasági, pénzügyi és prudenciális jelentőséggel bíró hitelintézetek vonatkozásában, az EKB útmutatás- és utasításadási jogának, illetve a nemzeti hatóságok feladatinak szükség szerinti magára vállalására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Továbbmenve, az SSM rendelettervezetnek meg kell teremtenie a felügyeleti feladatok SSM-en belül történő hatékony szétosztása megfelelő keretrendszerének az alapját, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott felügyeleti határozatokra vonatkozó értesítési eljárásokat is. Erre tekintettel az EKB-nak – mindazon sajátos szabályok mellett, amelyeket az SSM rendelettervezetbe kell foglalni – az SSM-ben résztvevő illetékes nemzeti hatóságokkal konzultálva, az ezen keretrendszer végrehajtásához szükséges részletes szabályokban kell tovább pontosítania az SSM-en belüli decentralizáció feltételeit és módozatait. Ezeknek a szabályoknak különösképpen lehetővé kell tenniük a hitelintézetek – mint a felügyeleti intézkedések címzettjei – számára, hogy az esetükben illetékes hatóságot egyértelműen azonosítani tudják. Mindemellett az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak – a szervezeti autonómiájukkal összhangban – képesnek kell lenniük az SSM-en belüli feladataik végrehajtásához szükséges források meghatározására. Végezetül, fontos lesz annak biztosítása, hogy az EKB-nak az SSM-en belüli felügyeltért való felelőssége párosul az SSM egésze, és a felügyelt jogalanyok feletti felügyeleti jogkörrel, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal kötött szoros együttműködési megállapodásokkal, ideértve a vészhelyzetekben irányadó sajátos szabályokat és a megfelelő információáramlást. Erre tekintettel ki kell alakítani az SSM-en belüli információáramlás hatékony szabályait, a hitelintézetek kétszeres jelentéstételi kötelezettségének megelőzése érdekében is.

1.10.

Ötödször, az SSM és EBH rendelettervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy az új keretrendszer összhangban lesz az egységes piaccal. Az alábbi két fő alkotóelem hozzájárulhat ezen cél eléréséhez. Először, az SSM rendelettervezetnek lehetővé kell tennie az SSM-hez csatlakozni kívánó tagállamok számára, hogy megfelelő szoros együttműködési mechanizmusokban vegyenek részt, valamint hogy a felügyeleti testület tevékenységeiben teljes mértékben, és az euroövezeti tagállamokkal egyenrangúan vegyenek részt, azaz azokkal azonos jogaik és kötelezettségeik legyenek. Másodszor, az euroövezeti tagállamok hitelintézeteinek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatoknak az EKB-ra ruházása olyan új intézményi keretrendszert teremt, amely szükségessé teheti az Európai Bankhatóság („EBH”) irányításának módosítását is. Az EBH rendelettervezetnek biztosítania kell az EBH irányítási szerkezetének és jogköreinek szükséges módosításait, különösen a nemzeti felügyeleti hatóságok és az EKB közötti egyenlő bánásmód megteremtésével, az EKB függetlenségének megőrzése mellett. Az EKB továbbra is részt fog venni az EBH felügyeleti tanácsában az 1093/2010/EU rendeletben (16) meghatározott feltételek mellett. Mindezen túlmenően az EKB – az SSM-ben betöltött új központi szerepére tekintettel – hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az SSM-ben résztvevő illetékes nemzeti hatóságok kölcsönösen következetes álláspontot foglaljanak el az EBH döntéshozó szerveiben az EKB felügyeleti feladatinak körébe eső kérdésekkel kapcsolatban, ideértve az ebben a körben szükségszerűen kialakítandó egyes szabályokat, az illetékes nemzeti hatóságoknál maradó felügyeleti feladatok sérelme nélkül. Végezetül, az SSM részt nem vevő tagállamokkal történő zavartalan együttműködésének biztosítása érdekében megfelelő megállapodások alakíthatók ki.

1.11.

Hatodszor, a demokratikus elszámoltathatóság a függetlenség nélkülözhetetlen egyensúlya. Az EKB-ra már vonatkoznak elszámoltathatósági és jelentéstételi kötelezettségek, amelyeket teljes körűen fenn kell tartani a meglévő feladatai vonatkozásában. Az EKB megjegyzi, hogy az SSM rendelettervezet alapján az új felügyeleti feladatai vonatkozásában hasonló kötelezettségek kerülnek majd megállapításra. Ezen jogszabályi kötelezettségek alapján az Alapelvekkel összhangban az elszámoltathatóság elkülönülő és megfelelő módjait kell létrehozni. Ezen elszámoltathatósági mechanizmusoknak az alábbi megfontolásokat kell tükrözniük. Először, azoknak tiszteletben kell tartaniuk az EKB függetlenségét. Másodszor, az elszámoltathatóságnak a döntéshozatal és a döntések végrehajtásának szintjén kell megtörténnie. Erre tekintettel az elszámoltathatósági mechanizmusokat elsősorban európai szinten kell kialakítani a nemzeti felügyelők meglévő azon elszámoltathatósági mechanizmusainak sérelme nélkül, amelyek a nem az SSM-hez rendelet felügyeleti feladataikra, valamint szükség szerint a felügyeleti testület tagjainak vagy elnökének a nemzeti parlamenttel folytatott eseti eszmecseréjére vonatkoznak. Harmadszor, a felügyeleti információk bizalmasságának megőrzése érdekében szilárd mechanizmusokat kell életbe léptetni.