31.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 99/1

1.

Az EKB üdvözli az átdolgozott irányelvtervezet célját, miszerint a betétbiztosítási rendszerek tekintetében átfogó és harmonizáltabb keretrendszert kíván nyújtani. Az EKB méltányolja, hogy az átdolgozott irányelvtervezet sokat beépít a következő dokumentumokban tett ajánlások közül: a) a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) módosítására vonatkozó korábbi javaslatról szóló CON/2008/70 EKB vélemény (4); és b) az eurorendszer hozzájárulása az Európai Bizottság 94/19/EK irányelv felülvizsgálatáról tartott nyilvános konzultációjához (5). Az EKB méltányolja, hogy az átdolgozott irányelvjavaslatba beépítésre kerültek a következőkre vonatkozó ajánlásai: a) a betétbiztosításra való jogosultság és a fedezeti szintek további harmonizációja (6); b) a hitelintézetekre a vonatkozó betétbiztosítási rendszereken keresztül nyújtott betétvédelem hatálya tekintetében vonatkozó tájékoztatási kötelezettség erősítése (7); valamint c) valamennyi betétbiztosítási rendszer tekintetében részleges előzetes finanszírozási mechanizmus bevezetése (8). Az EKB úgy ítéli meg, hogy a betétbiztosítási rendszerek szabályozási keretének ezen alkotóelemei a pénzügyi stabilitás szemszögéből kulcsfontosságúak.

2.

Az EKB megjegyzi egyben, hogy az Európai Bizottságnak az átdolgozott irányelvtervezetet kísérő jelentése (9) fontolóra veszi a betétbiztosítások koordinálására további uniós szintű szabályozás kialakítását azt követően, hogy az alapok meghatározott finanszírozási célszintjét elérték. Ugyanakkor a pénzügyi ágazatbeli válságkezelés európai uniós keretéről szóló, közelmúltbeli bizottsági közlemény (10) utal azokra a szinergiákra, amelyek feltárhatóak lehetnek a betétbiztosítási rendszerek és a pénzügyi intézmények számára újonnan létrehozott szanálási alapok között. Az eurorendszer – pénzügyi stabilitási feladatköre alapján – e területen erősen érdekelt, és a Bizottsággal együttműködésben figyelemmel fogja kísérni e munka előrehaladását.

3.

Az EKB elismeri, hogy a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) frissítését bevezető módosító irányelvtervezet fokozni fogja az Unión belüli befektetőkártalanítási rendszerek harmonizációját. Noha az EKB e jogalkotási eszközről részletes észrevételeket nem tesz, fontosnak tartja, hogy az uniós szabályozási keretrendszer továbbra is a betétesek és a befektetők eltérő kockázati profilján alapuljon.

4.

Az átdolgozott irányelvtervezet valamennyi hitelintézet számára kötelezővé teszi a harmonizált feltételek mellett betétbiztosítást kínáló betétbiztosítási rendszerekben való tagságot (12) és e rendszereknek – elvi alapon – a betétbiztosítási rendszer tagjai általi, önálló előzetes hozzájárulásokból történő finanszírozását. Az EKB megítélése szerint az ilyen harmonizált szabályozásra szükség van az uniós pénzügyi szolgáltatások egységes piacával összefüggésben az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (‚BCBS’) is támogatja a betétbiztosítási rendszerek lehetségesen tág tagsági körét (13). Ugyanakkor az EKB elismeri, hogy egyes tagállamokban régóta sikerrel működnek a kölcsönösségi és önkéntes alapú rendszerek, melyek a betétek védelmét megállapodással és nem előre meghatározott betétbiztosítással oldják meg, pl. kölcsönös kimentési megállapodások révén. Az EKB úgy értelmezi, hogy az átdolgozott irányelvtervezetnek nem célja a kölcsönös és önkéntes rendszerek arra vonatkozó folytatólagos képességének korlátozása, hogy tagintézményeiknek az ilyen rendszerekre jellemző módon kínáljanak védelmet, ami azon betétbiztosítással párhuzamosan zajlana, melyet e tagintézmények ügyfelei az átdolgozott irányelvtervezettel összhangban fognak kínálni. Ezzel összefüggésben az EKB üdvözli az átdolgozott irányelvtervezetben meghatározott előzetes finanszírozási célszint elérésére azzal a céllal vonatkozó tízéves bevezetési időszakot, hogy könnyítsék a betétbiztosítási rendszerekre korábban hozzájárulást nem fizetett hitelintézetek terheit (14).

5.

Az EKB ajánlja (15) a hatóságok betéteinek az átdolgozott irányelvtervezet rendszeréből való kizárása tekintetében a 94/19/EK irányelv eredeti nyelvezetének pontosabb átvételét, és ezért a „Kormányzati és központi közigazgatási szervek” és a „Megyei, regionális, helyi és önkormányzati hatóságok” hivatkozást kellene használni (16).

6.

Az EKB üdvözli a garantált betétek tekintetében a visszafizetési időtartam további rövidítését (17). Mindazonáltal a javasolt 7 napra történő rövidítés megvalósítása nehézkesnek bizonyulhat, mivel a bevezetésre röviddel az eredeti 20 munkanapra rövidítés után kerülne sor, melyet a tagállamoknak 2010 végéig kellett végrehajtaniuk (18). Az EKB ajánlja (19) az átdolgozott irányelvtervezet annyiban történő módosítását, hogy a Bizottság i. előkészíti a 20 munkanapra történő eredeti rövidítés végrehajtásának felülvizsgálatát; és ii. a felülvizsgálat alapján javaslatokat fogalmaz meg a visszafizetési időszak esetleges további rövidítéséről vagy rövidítéseiről.

7.

Az átdolgozott irányelvtervezet szerint a betétbiztosítási rendszereknek tízéves bevezetési időszak alatt el kell érniük a biztosítható betétek százalékában meghatározott előzetes finanszírozási szintet (20). Az EKB üdvözli az előzetes finanszírozás kifejezett célszintjének bevezetését, ami lényegesen javítja a pénzügyi stabilitást és az egyenlő versenyfeltételeket a betétbiztosítási rendszer finanszírozása terhének a tag hitelintézetekre – azaz azon jogalanyokra, amelyek ellenőrzésük alatt tartják a betétbiztosítási rendszerek által biztosított kockázatokat – való áthárításával. Az EKB értelmezése szerint az előzetes finanszírozás szintje volt az uniós jogalkotási folyamatban folyt vitáknak. Az EKB azt ajánlja (21), hogy ezt az előzetes finanszírozási szintet a „fedezett betétekre”, azaz azon biztosítható betétekre hivatkozással határozzák meg, amelyek nem lépik túl a fedezeti szintet (22), tekintve, hogy a fedezett betétek a biztosítható betéteknél megfelelőbben tükrözik a betétbiztosítási rendszerek kötelezettségeit.

8.

A betétbiztosítási rendszer tagjainak egyéni hozzájárulása kiszámítását illetően az EKB elviekben üdvözli a részlegesen kockázati alapú – a különböző eszközosztályok összehasonlíthatóságát biztosító tartalékok melletti – hozzájárulás javasolt modelljét (23). Ez a modell a Bizottság Közös Kutatóközpontjának ajánlását követve (24) arra törekszik, hogy megőrizze a számítások kellő egyszerűségét, hogy össze lehessen hasonlítani az egyedi hozzájárulásokat, miközben számos fontos központi (kockázati alapú) és kiegészítő (nem kockázati alapú) mutatót alkalmaz. Az EKB ajánlja (25), hogy az átdolgozott irányelvtervezet írja elő, hogy a számítási módszertant részletesen az Európai Bankhatóság (‚EBA’) által kidolgozott szabályozástechnikai standardok és iránymutatások útján szabályozzák, igazolt empirikus adatok alapján és az egyenlő bánásmód előmozdításával.

9.

Ha az előzetes finanszírozás nem elegendő a betéteseknek történő visszafizetésre, az átdolgozott irányelvtervezet háromlépcsős eljárást határoz meg a további utólagos finanszírozásra. Az EKB e tekintetben a következő észrevételeket teszi.

10.

Az EKB értelmezése szerint folyamatban van annak értékelése, hogy vissza lehet-e vonni azt az eredeti javaslatot, hogy küszöbértékeket állapítsanak meg az egyetlen jogalanyhoz kapcsolódó rendszer betéteinek és befektetéseinek kumulált összegére (31). Az EKB úgy ítéli meg, hogy minden ilyen esetleges befektetési korlátozást többek között azon hatások összefüggéseiben kell értékelni, melyeket azok adott eszközosztályok piacára gyakorolhatnak. E tekintetben különös megfontolások érvényesülhetnek a betétbiztosítási rendszer a tagállamok közszektorbeli jogalanyai által kibocsátott eszközeibe történő befektetéseivel kapcsolatban.

11.

Végezetül az EKB pénzügyi integrációs szempontból támogatja az átdolgozott irányelvtervezet azon rendelkezését, amelynek alapján azok a hitelintézetek esetében, amelyeknek a rendszerben való tagsága megszűnik, és más rendszerhez csatlakoznak, az utolsó hat hónapra vonatkozó hozzájárulásaikat megtérítik, vagy átutalják az új rendszernek (32). Ez a rendelkezés elősegítheti a határokon átnyúló hitelintézetek reorganizációját. Mindazonáltal az esetleges visszaéléseket megakadályozandó ennek a szabálynak csak a befizetett hozzájárulások új rendszernek való átutalására kell korlátozódnia (kizárva a megtérítés lehetőségét), és nem szabad kiterjednie az eredeti betétbiztosítási rendszer forráshiányának fedezését szolgáló rendkívüli hozzájárulásokra (33).

12.

Az EKB üdvözli, hogy a betétbiztosítási rendszerek tagállami felügyelete a terhelési próbák révén fokozódik, és hogy ezekre ki fog terjedni az EBA és a Betétbiztosítók Európai Fóruma általi szakértői értékelés (34). Az a tény, hogy az EBA információkat fog kapni a betétbiztosítási rendszerektől és az illetékes hatóságoktól, különösen a betétbiztosítási rendszerek finanszírozása és a betétbiztosítási rendszerek között folyó határokon átnyúló kölcsönnyújtási tevékenység tekintetében, segíthet az egyenlő versenyfeltételek biztosításában és a fentiekben a határokon átnyúló kölcsönnyújtási mechanizmussal kapcsolatban megvitatott egyes aggályok megoldásában.