EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52006AB0012

Az Európai Központi Bank véleménye ( 2006. február 24. ) az Európai Unió Tanácsának kérelmére a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2006/12)

OJ C 55, 7.3.2006, p. 61–62 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

7.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 55/61


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2006. február 24.)

az Európai Unió Tanácsának kérelmére a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2006/12)

(2006/C 55/29)

2006. január 19-én az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (COM(2005) 653 végleges) (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 105. cikkének (4) bekezdésének első francia bekezdésén alapszik, mivel a rendelettervezet az EKB hatáskörébe tartozik. Az EKB eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1.1.

A rendelettervezet célkitűzése a számlák európai rendszeréről (1995) szóló rendelet (1) B. mellékletének módosítása a nemzeti számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében. A rendelettervezet célja az, hogy módosítsa nemzeti számlákkal kapcsolatban a tagállamok által az Európai Közösségek Bizottsága (Eurostat) számára végzett adatszolgáltatás határidejét, gyakoriságát és tartalmát, ezzel fokozva a nemzeti számlákkal kapcsolatos adatok rendelkezésre állását és az európai statisztikák minőségét. A rendelettervezet összhangban áll a harmonizáció és a koherencia alapelveivel. A rendelettervezet szintén magába foglalja a főbb felhasználók által kért új követelményeket és a nemzeti összeállítók kérésének megfelelően számos esetben csökkenti az adatszolgáltatási program szerinti kötelezettségeket.

1.2.

A monetáris politika folytatása érdekében az EKB számára alapvető fontosságú, hogy olyan nemzeti számlaadatok alapján alkalmazza és állítsa össze az euroövezeti statisztikákat, amelyek átfogóak, összehasonlíthatóak, alkalmasak az euroövezeti tagállamok közötti összegzésre, időszerűek, megbízhatóak és konzisztensek az adatszolgáltatási program tábláin belül és között. Az EKB a legnagyobb jelentőséget a negyedéves nemzeti számlákról szóló statisztikáknak tulajdonítja és üdvözli a módosított programba foglalt javaslatokat az ilyen adatok szolgáltatása tekintetében. Szintén kiemelkedő elsőbbséggel bír a nemzeti számlák adatainak konzisztens csoportja, mivel az szükséges a termelékenységben bekövetkező változások átfogó elemzéséhez. Ezzel összefüggésben és egyéb okokból is részletesebb lebontásokra van szükség az éves adatok esetében, mint a negyedéves adatok esetében. Az EKB fontos javításként értékeli a rendelettervezetben a gazdasági tevékenységek és az intézményi szektorok részletesebb lebontását. A regionális számlák adatait az EKB nem tekinti prioritásnak.

1.3.

Az EKB szintén nagyra értékeli, hogy a rendelettervezet prioritásként kezeli azt, hogy a tagállamok a közelmúltbeli időszakok tekintetében időben szolgáltassák a nemzeti számlák adatait. Az EKB felhívná a Bizottságot (Eurostat) és a tagállamokat arra, hogy szolgáltassanak konzisztens adatokat az adatszolgáltatási program előírt tábláiban, illetve hogy fogadjanak el és hajtsanak végre egy koordinált kibocsátási és felülvizsgálati politikát. Az EKB szerint ez szintén érinti a nemzeti számlák főbb statisztikai felülvizsgálatainak pontos időzítését, amelyek jelentős módszertani változásokhoz kapcsolódhatnak.

2.   KÜLÖNÖS MEGJEGYZÉSEK

2.1.

Az adatszolgáltatási program 1. táblája a negyedéves és éves fő aggregátumokat fedi le, amelyek elengedhetetlen fontosságúak a monetáris politika és a gazdaságpolitika tekintetében. Az EKB üdvözli az 1. táblához kapcsolódó adatszolgáltatás tekintetében tett javításokat. Ezek magukba foglalják az export- és importadatok rendeltetési helyük és származási helyük szerinti meghatározását (az EU tagállamai, a monetáris unió tagjai és az EU intézményei tekintetében), valamint a gyártással kapcsolatos egyedi hozzáadott érték és foglalkoztatási adatokat. Az EKB azt ajánlja, hogy egy közös módszert alkalmazzanak a negyedéves láncindexált volumenváltozások statisztikáinak összeállítására. Az EKB továbbá azt ajánlja, hogy az adatszolgáltatási programban munkanapokkal és szezonálisan kiigazított statisztikákat követeljenek meg a negyedéves fő aggregátumok tekintetében, illetve adott esetben csupán munkanapokkal kiigazított statisztikákat is.

2.2.

Az adatszolgáltatási program 3. táblája az ágazatonkénti éves aggregátumokat fedi le, amelyek alapvetőek a termelékenységi és strukturális elemzésekhez. Amikor ebben a táblában a lebontások két típusát tüntetik fel, az EKB a kevésbé részletes lebontás teljes körű végrehajtását kezeli prioritásként az euroövezeti aggregátumok összeállításának céljára.

2.3.

Az EKB azt kéri, hogy a nem pénzügyi számlákat szektoronként (az adatszolgáltatási program 8. táblája) ugyanazzal a határidővel szolgáltassák, mint a pénzügyi számlákat szektoronként (az adatszolgáltatási program 6. táblája) és a pénzügyi eszközök és kötelezettségek mérlegeit (az adatszolgáltatási program 7. táblája), hogy lehetővé tegyék a szükséges teljes körű konzisztencia megteremtését az integrált számlák összeállításakor az euroövezet tekintetében.

2.3.

Az EKB üdvözölné az államháztartás kiadásai funkció szerint című táblához (az adatszolgáltatási program 11. táblája) kapcsolódó adatszolgáltatás adatszolgáltatási határidejének lerövidítését a referenciaév végét követő tizenkét hónapról kilenc hónapra. Ez szintén konzisztens lenne az államháztartási kiadások részletes lebontásának leadási határidejével (az adatszolgáltatási program 2. táblája). Az EKB továbbá üdvözölné az államháztartási kiadások COFOG-csoportokkal való további lebontását gazdasági ügyek, egészségügy, oktatás és társadalombiztosítás COFOG-kategóriákra. Ezzel szemben az adóbevétel adótípusonként és a bevételben részesülő alszektoronként előírt lebontása (az adatszolgáltatási program 9. táblája) részletesebb, mint az EKB prioritáskövetelményei.

2.4.

Az EKB szintén előnyben részesítené a felhasználási táblákban (az adatszolgáltatási program 16. táblája) a munkaerő-ráfordítás munkaórában való meghatározását, illetve annak további lebontását egy olyan elemzés lehetővé tétele érdekében, amely bemutatja a munkaminőség fejlődésének hatásait a termelékenységi változásra. Az EKB hasonlóképpen szívesen látna felhasználási táblákat alapáron is, hogy lehetőség legyen szimmetrikus input-output táblák készítésére évenként. Amennyiben ezeket az éves táblákat importált és hazai összetevőkre is lebontanák, az alapáras, hazai kibocsátásra és importra vonatkozó szimmetrikus input-outputtáblákat (az adatszolgáltatási program 18. és 19. táblái) az EKB nem kezelné prioritásként. Az adatszolgáltatási program 16. táblája tekintetében megfontolandó lenne egy eltérő megközelítés bevezetése a nagyobb és kisebb tagállamok jelentési kötelezettségei vonatkozásában. Az EKB megítélése szerint a szimmetrikus input-output táblák alapáron (az adatszolgáltatási program 17. táblája), illetve a szimmetrikus input-output táblák hazai kibocsátásra és importra alapáron (az adatszolgáltatási program 18. és 19. táblái) ötéves időszakonként kevésbé relevánsak az adatok időbeli eltolódása és alacsony gyakorisága miatt.

2.5.

Az EKB üdvözli a nem pénzügyi eszközök mérlegeinek szolgáltatását (az adatszolgáltatási program 26. táblája) és úgy gondolja, hogy ebben a táblában több változót kellene kötelezővé tenni. Különösen a lakások értékére vonatkozó kötelező információk szolgáltatását kellene kiegészíteni a telek értékére vonatkozó megfelelő információval, mivel az ilyen jellegű adatok kulcsfontosságúak a háztartás ingatlanvagyonának meghatározásához, ami az EKB számára különösen fontos.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2006. február 24-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.)


Top