Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Hogyan tesszük vállalati kötvényállományainkat karbonmentessé?

2022. szeptember 19. (Frissítés időpontja: 2022. október 1.)

A klímaválság korunk egyik legnagyobb erőpróbája. Súlyos kockázatokat jelent a gazdaságra nézve, és kihat az árstabilitásra, amelynek a fenntartása elsőszámú megbízatásunk központi bankként. Megbízatásunk keretein belül ezért elkötelezetten részt veszünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az éghajlatváltozás számos módon befolyásolja munkánkat, például az eszközállományunkhoz kapcsolódó klímakockázatokat. Ez az egyik olyan terület, ahol lépéseket teszünk: szén-dioxid-mentesítjük vállalati kötvényállományunkat, hogy összhangba hozzuk a Párizsi Megállapodásban foglalt 1,5 fokos céllal. Ennek érdekében megvizsgáljuk, hogy a kötvénykibocsátó vállalatok – azaz a kibocsátók – milyen lépéseket tesznek a klímára gyakorolt hatásuk enyhítése céljából. 2022 októbere óta többet vásárolunk az e tekintetben jobban teljesítő kibocsátóktól, és kevesebbet a rosszabbul teljesítőktől.

Milyen vállalati kötvényeket vásároltunk korábban?

Monetáris politikánk részeként viszonyítási érték alapján vásárolunk vállalati kötvényeket. Ez támpontot ad arra nézve, hogy mennyit osszunk ki egy adott ágazatnak vagy vállalatnak. Korábban ez a viszonyítási érték a piacon rendelkezésre álló mennyiséget tükrözte. Ez azt jelenti, hogy a több kötvényt kibocsátó vállalatoktól általában többet vásároltunk.

Vállalati kötvényállományaink miatt milyen klímakockázatoknak vagyunk kitéve?

Általánosságban kötvényvásárlásaink során elfogadjuk annak a kockázatát, hogy a kötvény idővel veszít értékéből. Ennek egyik oka lehet az éghajlatváltozás: az erdőtüzekhez vagy árvizekhez hasonló szélsőséges időjárási jelenségek megrongálhatják a vállalatoknak vagy azok ügyfeleinek a telephelyeit, továbbá megsemmisíthetik raktáraikat, gyártó üzemeiket és adatközpontjaikat. Ezt nevezzük fizikai kockázatnak.

A vállalatokat sújthatják az úgynevezett átállási kockázatok is, amelyek a zöldebb gazdaságra való átmenetből erednek. Előfordulhat, hogy a fogyasztók alternatív termékekre kívánnak átváltani, vagy hogy a kormányok által kivetett karbonadó nyomán megdrágulnak az áruk és szolgáltatások. Bizonyos esetekben a jogalkotók betilthatnak olyan termékeket, amelyek előállítása karbonintenzív. Továbbá, míg a műszaki innováció egyes vállalatoknak előnyös lehet, mások számára nehéz lépést tartani.

Mindezek a változások súlyosan érinthetik a karbonintenzíven működő vállalkozásokat, például az energiatermelőket vagy a fosszilis üzemanyagokra utalt szállítócégeket, amennyiben nem alkalmazkodnak időben az átalakuláshoz. Ha az említettek miatt pénzügyi nehézségeik támadnak, ez kötvényeik értékére is kihat.

Miért lényegesek ezek a fizikai és átállási kockázatok az EKB és az euroövezeti országok nemzeti központi bankjai számára? Mivel az eurorendszer kötvényállományai számos különböző vállalattól és ágazatból származnak, ki vagyunk téve a fent említett kockázatoknak. Portfóliónk dekarbonizálásával az említett kockázati tényezők csökkentésére törekszünk.

Intézkedéseink az EU klímasemlegességi célkitűzéseivel összhangban támogatják a gazdaság zöld átállását is.

Hogyan tesszük „zöldebbé” a vásárlásainkat?

2022 októbere óta vásárlásainkat a jobb klímateljesítményű vállalatok felé tereljük. Ez azt jelenti, hogy portfóliónkban fokozzuk azoknak a vállalkozásoknak a súlyát, amelyek éghajlattal kapcsolatos teljesítménye jobb a társaikénál. Ennek következtében a portfóliónk egyre kevésbé karbonintenzív.

Továbbra is sokféle ágazat vállalataitól fogunk kötvényt vásárolni, aminek a mértékét összességében továbbra is kizárólag az árstabilitási célunk határozza meg. A jövőben azonban a vállalkozások egyre nehezebben jutnak finanszírozáshoz, hacsak nem dolgoznak éghajlati teljesítményükön.

Az átfogó cél kötvényportfóliónknak a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban álló pályára állítása.

További részletekért olvassa el ezt a sajtóközleményt és a gyakori kérdéseket.

Hogyan működnek a fentiek a gyakorlatban?

A kibocsátók éghajlati teljesítményének értékeléséhez az alábbi három kritérium alapján éghajlati pontszámot számítunk:

Visszatekintő szén-dioxid-kibocsátás

Ellenőrizzük a vállalatok karbonlábnyomát, és hogy miként viszonyulnak ágazatuk más szereplőihez és a vállalati vásárlási programjainkban részt vevő összes kötvénykibocsátóhoz. A mindkét szempontból jobban teljesítő kibocsátók magasabb pontszámot kapnak.

Előretekintő célok

Megvizsgáljuk azokat a célokat, amelyeket a vállalatok a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére tűztek ki. Az ambiciózusabb célokat meghatározó kibocsátók magasabb pontszámot kapnak.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos adatközlés

Megvizsgáljuk, hogy a vállalatok mennyire átláthatóak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatban. A jó minőségű adatokat közlők jobb pontszámot kapnak.

Hogyan segíti mindez az éghajlatváltozás kezelését?

Az „elbillentés” révén csökken a kötvényállományaink okozta klímakockázati kitettségünk, valamint minden ágazatban arra ösztönzi a vállalatokat, hogy átláthatóbbá tegyék saját klímakockázataikat és karbonlábnyomukat, és csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez az egyik módja annak, hogy hozzájáruljunk a zöld átálláshoz és az EU karbonsemlegességi céljainak eléréséhez.

Egyértelmű azonban, hogy egyedül nem járhatunk sikerrel. A vállalatoknak teljesíteniük kell a kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Ugyanakkor az éghajlatváltozás kezelése természetesen elsősorban a kormányok és a parlamentek feladata. Ők rendelkeznek ugyanis ennek az életbe vágó feladatnak a megoldásához szükséges leghatékonyabb eszközökkel. Az euroövezet központi bankjaként megbízatásunk keretén belül mi is hozzátesszük a magunkét.