SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB 2014-es Éves beszámolója

2015. február 19.

EMBARGO

Nem továbbítható 2015. február 19., csütörtök, közép-európai idő szerint 12.00 óráig
  • Az EKB 2014-es nettó nyeresége: 989 millió euro (2013: 1440 millió €)
  • Az értékpapír-piaci programból származó nettó kamatbevétel: 728 millió euro (2013: 962 millió €)
  • Bankjegyeken keletkezett kamatbevétel: 126 millió euro (2013: 406 millió €)
  • Az EKB mérlegének nagysága 185 milliárd euro (2013: €174 milliárd €).

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a tegnapi napon jóváhagyta az EKB 2014. december 31-ével záruló évről szóló auditált éves beszámolóját. [1]

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2014. december 31-i hatállyal 15 millió eurót (2013: 0,4 millió €) átutal a kockázati céltartalékba, ami a céltartalékot az említett időpontban elérhető maximális, 7575 millió euróra emelte. A kockázati céltartalék a folyamatosan figyelemmel kísért devizaárfolyam-, a kamatláb-, a hitel- és az aranyárfolyam-kockázat fedezetéül szolgál. A céltartalék mértékét évente felülvizsgálják. A kockázati céltartalékba való átutalás eredményeként az EKB 2014. évi nettó nyeresége 989 millió euro (2013: 1440 millió €) lett. Az nyereség csökkenése elsősorban a következő tényezőknek tudható be: (a) az irányadó refinanszírozási műveletek alacsonyabb átlagos kamata miatt csökkent a bankjegyállományon keletkezett kamatbevétel; (b) az értékpapírok visszaváltása miatt csökkent az értékpapír-piaci program (SMP) eszközein keletkezett nettó kamatbevétel; (c) emelkedtek a működési költségek, ami elsősorban az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrehozásának költségvonzatával magyarázható.

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2015. január 30-i hatállyal 841 millió euro értékben előzetes nyereségfelosztást végez az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB) körében. Tegnapi ülésén pedig a testület úgy határozott, hogy 2015. február 20-án a fennmaradó 148 millió eurós nyereséget is felosztja az euroövezeti NKB-k között.

Az EKB jövedelme nagyrészt a nemzetközitartalék-portfólióján és saját vagyonalap-portfólióján realizált hozamból, a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományban való 8%-os részesedése utáni kamatbevételből, valamint az utóbbi években a monetáris politikai célból vásárolt értékpapírokon keletkezett nettó kamatbevételből származik.

2014-ben a teljes nettó kamatbevétel 1536 millió eurót tett ki (2013: 2005 millió €). A kamatbevétel az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből rá eső részesedésen keletkezett 126 millió eurós kamatbevételt (2013: 406 millió €), valamint az SMP keretében vásárolt értékpapírokon realizált 728 millió eurós nettó kamatbevételt (2013: 962 millió €) foglalja magában. Utóbbiból 298 millió euro (2013: 437 millió €) a görög államkötvény-állományból származott. Itt szerepel továbbá a három fedezett kötvényvásárlási program (CBPP) értékpapírjain keletkezett 174 millió eurós (2013: 204 millió €), valamint az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP) értékpapírjain elért 1 millió euro nettó kamatbevétel. Az EKB az NKB-któl átvett nemzetközi tartalékeszközökből származó követeléseik után 57 millió euro (2013: 192 millió €) kamatot fizetett, míg a nemzetközi tartalékeszközökön keletkezett kamatbevétel 217 millió eurót tett ki (2013: 187 millió €).

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség 57 millió euro (2013: 52 millió €) volt.

Az értékvesztési leírás 2014-ben 8 millió euro volt (2013: 115 millió €). A 2014. évi jóval alacsonyabb leírás elsősorban az USA-dollárban tartott értékpapír-portfólió és a saját vagyonalap-portfólió piaci értékének általános növekedése miatt következett be.

Az EKB igazgatási költségei a személyi jellegű költségekből és az összes többi igazgatási költségtételből tevődnek össze. 2014-ben a személyi jellegű költségek 301 millió euróra emelkedtek (2013: 241 millió €), mivel az SSM 2014. novemberi működésbe lépésének előkészítése nyomán fokozatosan emelkedett a dolgozói létszám. Az SSM-mel kapcsolatos ráfordítások – amelyek 2014 novemberében és decemberében keletkeztek – 30 millió eurót tettek ki Jóllehet ennek az összegnek a kiszámlázására csak 2015-ben kerül sor, esedékességkor mutatják ki mint díjbevételt az EKB 2014-es eredménykimutatásában.

Az egyéb igazgatási költségek (irodaházak bérleti díja, szakértői honoráriumok, egyéb áruk és szolgáltatások) 376 millió eurót tettek ki 2014-ben (2013: 287 millió €). Az új EKB-székház építési munkálataihoz kapcsolódó költségek túlnyomó része aktiválásra került, ezért kikerült ebből a tételből. Miután az intézmény 2014 novemberében birtokba vette az új székházat, az addig a pontig aktivált költségeket a „Folyamatban lévő beruházás” tételből a megfelelő állóeszközsorokba vezették át. Az új székház esetében az értékvesztést 2015 januárjától számítják, összhangban az EKB értékvesztésről szóló alapelvével.

Az EKB 2014. évi mérlegének teljes összege 11 milliárd euróval 185 milliárd euróra emelkedett (2013: 174 milliárd €). Az emelkedés elsősorban az EKB nemzetközi tartalékeszközei és aranykészlete felértékelődésének, valamint a forgalomban lévő bankjegyállomány bővülésének eredménye.

Az eurorendszer összevont mérlege 2208 milliárd euro volt 2014 végén (2013: 2273 milliárd €). A teljes forrásállomány csökkent, ami elsősorban a heti finomhangoló műveletek felfüggesztésének – amelyen keresztül az SMP keretében kibocsátott likviditást sterilizálták – tudható be, mivel ez a „lekötött betétállomány” csökkenéséhez vezetett. Szintén csökkent a teljes eszközállomány, aminek oka jórészt a hároméves, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek keretében a partnerkörnek juttatott összegek idő előtti visszafizetése volt.

Az eurorendszer monetáris politikai célú értékpapír-állománya 19 milliárd euróval 217 milliárd euróra csökkent (2013: 236 milliárd €). Az SMP keretében tartott állomány a visszaváltások miatt 34,5 milliárd euróval csökkent. Mindezt részben ellensúlyozta a harmadik CBPP és az ABSPP keretében végrehajtott értékpapír-vásárlás, amely 2014 végén indult, és amelynek értéke 31,3 milliárd eurót tett ki az év végén.

A gazdálkodási jelentés, amely az elmúlt években az EKB Éves jelentésében jelent meg, szerves része az intézmény éves pénzügyi adatszolgáltatásának. Az intézmény munkáját helyezi kontextusba, hogy ezáltal az olvasó jobban megérthesse az EKB tevékenységét, működési keretrendszerét, valamint műveleteinek a pénzügyi beszámolóra gyakorolt hatását. A gazdálkodási jelentést az idén annyiban tökéletesítették, hogy az EKB pénzügyi beszámolójához közvetlenül kapcsolódó információkat is belefoglaltak.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Rocío Gonzálezhez fordulni a +49 69 1344 6451-es telefonszámon.

Megjegyzések

  1. Az Európai Központi Bank és az eurorendszer számviteli alapelvei: A Kormányzótanács – a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26. cikk (4) bekezdésével összhangban – egységes számviteli alapelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek. [2] Noha ezek az alapelvek általánosságban a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlaton alapulnak, megfogalmazásuk során messzemenően figyelembe veszik az eurorendszer központi bankjainak sajátosságait. Különös hangsúlyt fektetnek tehát az elővigyázatosság (prudencia) elvére, hiszen az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására az eredménykimutatásban, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szembeni nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereséget közvetlenül átértékelési számlára kell átvezetni, míg a kapcsolódó átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált veszteséget az év végén ráfordításként kell kezelni. Az értékvesztést teljes egészében az eredménykimutatásban kell feltüntetni. Az euroövezet nemzeti központi bankjai kötelesek ezeket az alapelveket követni, amikor eurorendszertagként végzett műveleteikről beszámolnak az eurorendszer heti összevont pénzügyi kimutatásában és az összevont éves mérlegben. Ezen felül saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során is önkéntes alapon lényegében az EKB számviteli alapelveit alkalmazzák.
  2. A Kormányzótanács 2014-ben úgy határozott, hogy módosítja a fennálló monetáris politikai célú értékpapír-állomány számviteli kezelését. Ezeket az állományokat ezentúl (értékvesztéssel módosított) amortizált bekerülési költségen mutatják ki, függetlenül attól, hogy milyen célból tartják őket. Az átsorolás nem befolyásolta a 2014. évi pénzügyi eredményt.
  3. A forgalomképes értékpapírokat a nem monetáris célú állomány kivételével piaci árfolyamon értékelik, amennyiben nem a lejáratig megtartott állományba vannak sorolva. A futamidő végéig megtartott kategóriába sorolt portfóliók értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra.
  4. Az aranykészleteket és egyéb, mérlegben és mérlegen kívül nyilvántartott devizaeszközöket, illetve -forrásokat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon kell euróra váltani.
  5. A bankfelügyelethez kapcsolódó költségek: Az SSM-rendelettel [3] összhangban az EKB éves felügyeleti díjat ró ki a felügyelet alatt álló hitelintézetekre. A díjak – amelyek nem haladhatják meg az EKB kiadásait – a felügyeleti feladatok ellátásából eredő kiadásokat fedezik. Az EKB kiadásainak visszatérítése 2014 novemberétől, azaz felügyeleti feladatkörének átvételétől lesz érvényben. A 2014. novemberi és decemberi kiadások fedezetéül szükséges összegeket esedékességkor díjbevételként mutatják ki az EKB 2014. évi eredménykimutatásában, kiszámlázásuk azonban 2015-ben lesz.
  6. Az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékra fizetett kamat: Minden nemzeti központi bank, amely az eurorendszerhez való csatlakozásával párhuzamosan nemzetközi tartalékot ad át az EKB-nak, az átutalt összeggel megegyező kamatozó követelésre tesz szert az EKB-val szemben. A Kormányzótanács döntése értelmében a követelést euróban denominálják, és napi kamatot fizetnek utána, amelynek meghatározásához az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleti tenderének az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított legutóbbi kamatfolyosó-széli kamatlábát (marginal interest rate) veszik.
  7. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségének fedezése: A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az adott év nettó nyereségének 20%-áig terjedő összeg – legfeljebb az EKB saját tőkéjének 100%-a erejéig – átutalható az általános tartalékalapba. A fennmaradó nettó nyereséget az euroövezeti nemzeti központi bankok között, befizetett részesedésük arányában fel kell osztani. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható (a) az EKB általános kockázati céltartaléka és (b) kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Végül a fennmaradó nettó veszteséget átvitt veszteségként lehet kimutatni a mérlegben, és az elkövetkező évek nettó jövedelme terhére jóvá lehet írni.
  8. Az eurorendszer SMP-állományai: Az alábbi táblázat kibocsátó szerinti bontásban mutatja az eurorendszer 2014. december 31-én érvényes SMP-állományait.
Kibocsátó ország Kibocsátó ország (milliárd EUR) Könyv szerinti érték[1] (milliárd EUR) Fennmaradó átlagos futamidő (év)
Írország 9,7 9,3 4,3
Görögország 19,8 18,1 3,5
Spanyolország 28,9 28,6 3,8
Olaszország 76,2 73,9 3,8
Portugália 14,9 14,3 3,3
Összesen[2] 149,4 144,3 3,7

[1] Az SMP-állományokat amortizált bekerülési értéken kell kimutatni.

[2] Az „összesen” rovatban szereplő összegek a kerekítés miatt esetleg nem egyeznek meg a tételek összegével.



[1]2015-től az EKB gazdálkodási jelentése és az eurorendszer összevont mérlege a bank Éves beszámolójával együtt jelenik meg. Az eurorendszer összevont mérlege előzetes, nem auditált adatokon alapul. Az NKB-k éves beszámolóit 2015. május végéig véglegesítik, és az eurorendszer összevont éves mérlegének végleges változatát csak ezt követően publikálják.

[2]Az EKB számviteli alapelveinek részletes bemutatása az EKB/2010/21 (2010. november 11.) módosított határozatban van lefektetve (HL L 35., 2011.2.9., 1. o.).

[3]A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

Médiakapcsolatok