SAJTÓKÖZLEMÉNY

SEPA kártyaműveletek: további erőfeszítések a valóban európai fizetési övezetért

2014. április 29.

EMBARGO

Nem továbbítható 2014. április 29., kedd, közép-európai idő szerint 11.00 óráig
  • Az EKB közzétette „Card payments in Europe – a renewed focus on SEPA for cards” (Kártyás fizetés Európában – a SEPA kártyaműveletek újra a figyelem középpontjában) című új jelentését
  • A kártyahasználati és kártyás vásárlási statisztikák alapján a kártyás fizetési műveletek minden uniós tagállamban, különösen Közép- és Délkelet-Európában nagy növekedési potenciállal rendelkeznek
  • A piaci szereplőknek erőfeszítéseket kell tenniük a kártyafeldolgozás versenypiacának megteremtése, valamint a műszaki szabványok kidolgozása és alkalmazása érdekében

Miután az első két fizetési mód, az átutalás és a beszedés terén az Egységes Euro Fizetési Övezetre (SEPA) történő átállás a végéhez közeledik, az eurorendszer most a legelterjedtebb kis összegű elektronikus fizetési mód, a kártyás fizetés harmonizációjára fordítja figyelmét. Az Európai Központi Bank (EKB) új és átfogó, „Kártyás fizetés Európában – a SEPA kártyaműveletek újra a figyelem középpontjában” című jelentése ismerteti az alapfogalmakat, európai uniós szintű aggregált statisztikai adatokat szolgáltat, valamint bemutatja az eurorendszer SEPA kártyaműveletekkel kapcsolatos nézeteit és intézkedéseit. A SEPA kártyaműveletek végső célja a harmonizált, versenybarát és innovatív európai kártyás fizetési övezet létrehozása.

A kártyával történő fizetés a leggyakrabban használt és leggyorsabban növekedő kis összegű fizetési mód Európában. Míg 2000-ben a három fizetési mód (kártya, átutalás és beszedés) majdnem azonos, éves szinten mintegy 13 milliárd tranzakciót elérő volumenű volt, addig 2012-ben 40 milliárd kártyás fizetés, körülbelül 26 milliárd átutalás és 23 milliárd beszedés történt (lásd az 1. ábrát). Mi több, az egy főre jutó kártyás fizetések száma az Unió minden egyes tagállamában továbbra is emelkedik.

A jelentés továbbá rámutat, hogy az uniós kártyahasználatban rejlő lehetőségek továbbra is kiaknázásra várnak, noha a kártyás fizetés hatékony, biztonságos és megbízható, valamint számos tényező jelentős növekedési potenciált jelez. Az évente lakosonként lebonyolított kártyás fizetések száma jelentős eltéréseket mutat: míg a svédek évente átlagosan 230-szor fizetnek kártyával, a bolgárok, románok és görögök 10-nél is kevesebbszer (lásd a 2. ábrát). A portugál fogyasztók évente több mint kétszer annyit költenek kártyával (5200 EUR), mint a spanyolok (2300 EUR) vagy az olaszok (2100 EUR) (lásd a 3. ábrát). Általánosságban a legtöbb közép- és délkelet-európai országban rendkívül visszafogott a kártyás fizetés használata, tehát jelentős növekedési potenciált rejt magában. A kártyás fizetések számának azonban még a Franciaországhoz hasonló kártyabarát országokban is 72%-kal kellene nőnie ahhoz, hogy beérje a három vezető országot.

„A SEPA kártyaműveletekre történő átállás az európai kis összegű fizetések integrációjának következő logikus lépése – jelentette ki Yves Mersch, az EKB igazgatósági tagja. – Az eurobankjegyek és -érmék az egész euroövezetben mindenki pénztárcájában ugyanolyanok. Rövidesen az euroátutalások és ‑beszedések is Európa-szerte azonos rendszerben fognak zajlani. Elérkezett a további harmonizáció: a kártyás fizetések integrációjának ideje.”

A nagyobb arányban kártyát és más, kis összegű elektronikus fizetési módot használó országokban több tanulmány szerint is jelentősen alacsonyabb a kis összegű fizetési szolgáltatások GDP-arányos társadalmi költsége. Az EKB jelentése kimutatta, hogy a kis összegű fizetések társadalmi költsége eléri a GDP 1%-át, amely az EU egészét tekintve éves szinten mintegy 130 milliárd eurót tesz ki. Ez tekintélyes, ugyanakkor jórészt láthatatlan működési költséget ró a gazdaságra. A hatékony, kis összegű fizetési szolgáltatások igénybe vételének előmozdítása kulcsfontosságú célkitűzés az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai számára, amely kézzelfogható gazdasági előnyökkel járhat.

„Nehéz elhinni, de a fogyasztók, a kereskedők, sőt a bankok és más fizetési szolgáltatók is mind a mai napig az euro bevezetése előtti időszakból származó akadályokba ütköznek és földrajzi eltéréseket tapasztalnak a kártyás fizetések lebonyolítása során” – mondta el Yves Mersch.

Az eurorendszer SEPA kártyaműveletekre vonatkozó célkitűzései

A SEPA kártyaműveletek célja a kártyás fizetéshez kapcsolódó alapelvek, üzleti gyakorlat és szabályok, valamint műszaki szabványok összehangolása. Az EKB ennek fényében a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól szóló rendeletre irányuló javaslatot és a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvre irányuló javaslatot is üdvözölte, mivel a rendelet megerősíti a SEPA kártyaműveletek egyik fő alapelvét – a kártyarendszer és a feldolgozás szétválasztását –, továbbá mind a rendelet, mind az irányelv a jelenlegi üzleti gyakorlatból és szabályozásból eredő, az integráció útjában álló számos akadályt kezel.

A piaci szereplőknek és egyéb érdekelteknek továbbra is aktív szerepet kell játszaniuk ebben a vállalkozásban, különösen az európai kártyapiac magas szintű alapelveinek meghatározása, a kártyafeldolgozási versenypiac megteremtése, valamint a műszaki szabványok kidolgozása és alkalmazása terén. Az eurorendszer továbbra is útmutatást nyújt és elősegíti az együttműködést ebben a tekintetben.

1. ábra: Fizetési módok használata az Európai Unióban (2000–12)

2. ábra: Egy lakosra eső kártyás fizetések száma éves szinten (2012)

3. ábra: Egy lakosra eső kártyás fizetések összértéke (euróban) éves szinten (2012)

Publications

    Card payments in Europe – a renewed focus on SEPA for cards
  • ENGLISH

Médiakapcsolatok