SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB 2013-as Éves beszámolójáról

2014. február 20.

EMBARGO

Nem továbbítható 2014. február 20., csütörtök, közép-európai idő szerint 15.00 óráig
  • Az éves nettó nyereség 2013-ban 1440 millió euro (2012: 995 millió €), miután 0,4 millió eurót (2012: 1166 millió €) átutaltak a kockázati céltartalékba.
  • A nemzeti központi bankok között összesen 1430 millió eurót (2012: 998 millió €) osztottak ki.
  • Az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományon 962 millió euro (2012: 1108 millió €) nettó kamatjövedelem keletkezett.
  • Az EKB-nak a forgalomban levő teljes eurobankjegy-állományban való részesedésén 406 millió euro (2012: 633 millió €) kamatjövedelme keletkezett
  • Az EKB mérlegének teljes nagysága 174 milliárd eurót tett ki (2012: 207 milliárd €).

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a tegnapi napon elfogadta az EKB 2013. december 31-ével záruló évről szóló auditált éves beszámolóját.

Mario Draghi, az EKB elnökének nyilatkozata szerint „a 2013-as év pénzügyi eredménye betudható a monetáris politikának, valamint a hatékony erőforrás-felhasználás és a prudens pénzügyi gazdálkodás iránti elkötelezettségünknek, miközben bővülnek az EKB feladatai és hatáskörei is.”

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2013. december 31-i hatállyal 0,4 millió eurót (2012: 1166 millió €) átutal a kockázati céltartalékba, és ezzel a céltartalék elérte az adott időpontban elérhető maximumát, 7530 millió eurót. A kockázati céltartalék a folyamatosan figyelemmel kísért devizaárfolyam-, kamatláb-, hitel- és aranyárfolyam-kockázat fedezetéül szolgál. Nagyságát és további indokoltságát évente felülvizsgálják. A kockázati céltartalékba való átutalás eredményeképpen az EKB 2013. évi nettó nyeresége 1440 millió euro (2012: 995 millió €).

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2014. január 31-i hatállyal 1370 millió euro értékben előzetes nyereségfelosztást végez az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) körében. Tegnapi ülésén hozott döntése értelmében pedig 10 millió eurót az előző években elért nyereségekben végzett kiigazítások miatt megtart, a fennmaradó részt, 61 millió eurót pedig 2014. február 21-i hatállyal elosztja az euroövezeti NKB-k között. [1]

Az EKB rendes jövedelme nagyrészt a nemzetközi tartalék- és saját vagyonalap-portfólióiból származó befektetési hozamból, a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományban való 8%-os részesedése utáni kamatbevételből, valamint a fedezettkötvény-vásárlási program és a két értékpapír-piaci program (ÉPP) keretében monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományon keletkező nettó kamatbevételből származik.

A 2013. évi teljes nettó kamatbevétel 2005 millió eurót (2012: 2289 millió €) tett ki. Ez magában foglalja az EKB eurobankjegy-forgalmazásban való részesedésén generált 406 millió euro kamatbevételt (2012: 633 millió €) és az ÉPP keretében vásárolt értékpapírokból származó 962 millió euro nettó kamatbevételt (2012: 1108 millió €), amelyből 437 millió euro (2012: 555 millió €) a görög ÉPP államkötvény-állományon keletkezett. Idetartozik még 204 millió euro (2012: 209 millió €) nettó kamatjövedelem, amely a két fedezettkötvény-vásárlási programban vásárolt értékpapír-állományból származik. Az NKB-któl átvett nemzetközitartalék-eszközökből származó követelések után az EKB 192 millió euro (2012: 307 millió €) kamatot fizetett, míg a nemzetközitartalék-eszközökön 187 millió euro kamatbevétel keletkezett (2012: 229 millió €).

A pénzügyi műveletekből eredő realizált nyereség összege 52 millió euro (2012: 319 millió €). A 2013-as pénzügyi műveletek révén generált realizált nyereség elsősorban azért csökkent, mert az USA-dollár portfólión kisebb árfolyamnyereséget termeltek.

Az értékvesztési leírás 2013-ban 115 millió eurót tett ki (2012: 4 millió €). A 2013. évi jóval magasabb leírásra elsősorban azért került sor, mert csökkent az EKB USA-dollárban tartott értékpapír-portfóliójának piaci értéke.

Az EKB igazgatási költségei a személyi jellegű költségekből és az összes többi igazgatási költségtételből tevődnek össze. A személyi jellegű költségek 2013-ban 241 millió euróra emelkedtek (2012: 222 millió €), aminek hátterében a dolgozói állomány emelkedése és az EKB nyugdíjrendszereivel kapcsolatban kimutatott összegek állnak.

Az egyéb igazgatási költségek (irodaházak bérleti díja, szakértői honorárium, egyéb áruk és szolgáltatások) 2013-ban 287 millió eurót (2012: 242 millió €) tettek ki, amelyben a tárgyi eszközök értékcsökkenése 19 millió euro volt. Az új EKB-székház építési költségeinek túlnyomó része nem ebben a tételben, hanem a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” alatt van kimutatva. Ezen belül a „Folyamatban lévő beruházás” tétel 2013-ban csaknem teljes egészében az építési költségek miatt 318 millió euróval 847 millió euróra emelkedett, miközben a 76 millió eurós helyszíni költségeket az „Ingatlanok” tétel alá sorolták.

Az EKB 2013. évi mérlegfőösszege 174 milliárd euro. A 2012-es 207 milliárd euróról való 33 milliárd eurós csökkenés összhangban van az eurorendszer összevont mérlegének csökkenésével.

Az eurorendszer összevont mérlege az EKB és a nemzeti központi bankok által a 2012. szeptember 6-án beszüntetett ÉPP-program keretében vásárolt értékpapír-állományt is magában foglalja. Az EKB ugyanezen a napon bejelentette a végleges monetáris ügylet (OMT) technikai jellemzőit, köztük a transzparencia elvét. A meghirdetett átláthatóság jegyében az alábbi táblázatban közöljük az eurorendszer 2013. december 31-én meglevő ÉPP-állományainak megoszlását.

Az eurorendszer ÉPP-állományai, 2013.12.31.

Kibocsátó ország Nominális összeg (milliárd EUR) Könyv szerinti érték[ 1] (milliárd EUR) Fennmaradó átlagos futamidő (év)
Írország 9,7 9,2 5,3
Görögország 27,7 25,4 3,4
Spanyolország 38,8 38,4 3,6
Olaszország 89,7 86,8 4,1
Portugália 19,8 19,0 3,4
Összesen 185,7 178,8 3,9

[ 1]Az ÉPP-állományokat futamidő lejártáig megtartott kategóriába sorolják, és következésképpen amortizált bekerülési értéken számolják el.

A 2013. december 31-ével záródó évről szóló Éves beszámolót, az EKB gazdálkodásáról szóló jelentést és az eurorendszer összevont mérlegét a 2014 áprilisában megjelenő Éves jelentésben teszik közzé.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Niels Bünemannhoz fordulni a +49 69 1344 6594 telefonszámon.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli irányelvei: A Kormányzótanács a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban egységes számviteli irányelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek. [2] Noha az EKB irányelvei összességében a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlaton alapulnak, kidolgozásuk során különös figyelmet fordítottak az eurorendszerbeli központi bankok sajátosságaira. Idetartozik a forgalomképes értékpapírok (kivéve a futamidő végéig megtartott kategória), az aranykészletek, valamint egyéb mérlegben szereplő és mérlegen kívüli devizaeszközök és -források piaci értéken való kimutatása. A futamidő végéig megtartott kategóriába sorolt forgalomképes értékpapírok értékvesztéssel módosított bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Különös hangsúlyt fektetnek az elővigyázatosság (prudencia) elvére, hiszen az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő eredménykimutatásbeli elszámolására, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szembeni nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereséget közvetlenül átértékelési számlára kell átvezetni, míg a kapcsolódó átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált veszteséget az év végén ráfordításként kell kezelni. Az értékvesztést teljes egészében az eredménykimutatásban kell feltüntetni. Az euroövezet nemzeti központi bankjai kötelesek ezeket az irányelveket követni, amikor az eurorendszer heti összevont pénzügyi kimutatásában eurorendszertagként végzett műveleteikről szolgáltatnak adatot. Ezen felül saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során is önkéntes alapon lényegében az EKB számviteli irányelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB 2013-ban módosított a nyugdíjra vonatkozó számviteli irányelveken. Az EKB nyugdíjrendszerének számviteli alapját képező, munkavállalói juttatásokról szóló 19-es IAS nemzetközi számviteli szabvány előírásait 2011-ben módosították, és 2013. január 1-jén és utána éves időszakokra alkalmazzák. A módosított szabvány értelmében már nem válaszható az úgynevezett 10%-os sáv módszere mint a pénzügyi beszámolók aktuáriusi eredménykimutatásának egyik lehetséges módja. Az EKB ennek következtében módosította vonatkozó számviteli irányelvét a vonatkozó jegyzetpont leírása szerint, valamint a 2013-as Éves beszámolóban újra közölte a megfelelő 2012-es adatokat.
  3. Az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékra fizetett kamat: Minden nemzeti központi bank, amely az eurorendszerhez való csatlakozásával párhuzamosan nemzetközi tartalékot ad át az EKB-nak, az átutalt összeggel megegyező kamatozó követelésre tesz szert az EKB-val szemben. A Kormányzótanács döntése értelmében a követelés euróban denominált, és napi kamatot fizetnek utána, amelyet úgy határoznak meg, hogy az eurorendszer irányadó refinanszírozási tenderében az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított legutóbbi „marginális” kamatot veszik.
  4. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételének és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományából származó nettó bevételének felosztása: A Kormányzótanács döntése alapján ez a bevétel a felhalmozódás pénzügyi évében esedékes az euroövezeti nemzeti központi bankok javára. Az EKB a bevételt – amennyiben a Kormányzótanács nem dönt ellenkezőleg – a következő év januárjának utolsó munkanapján osztja fel. [3] Az összeget teljes egészében felosztják, feltéve hogy a Kormányzótanács indoklással ellátott becslés alapján nem számít rá, hogy az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb lesz, mint a forgalomban levő bankjegyállományból és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományból származó nettó bevétele; vagy ha a Kormányzótanács a pénzügyi év vége előtt nem dönt úgy, hogy a bevételt teljes egészében vagy részben átvezetteti a devizaárfolyam-, kamatláb-, hitel- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalékba.
  5. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségének fedezése: A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az adott év nettó nyereségének 20%-áig terjedő összeg – legfeljebb az EKB tőkéjének 100%-a erejéig – átutalható az általános tartalékalapba. A nettó nyereség fennmaradó részét az euroövezeti nemzeti központi bankok között, befizetett részesedésük arányában fel kell osztani. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalap, és szükség esetén és kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Az utóbbi a nemzeti központi bankok számára a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott összegek arányában és mértékéig lehetséges.


[1]A táblázatban szereplő egyes összegek millió euróra vannak kerekítve.

[2]Az EKB számviteli politikáját az EKB/2010/21 (2010. november 11.) módosított határozat rögzíti részletesen (HL L 35., 2011.2.9., 1. o.).

[3]Módosított EKB/2010/24 határozat (2010. november 25.) az Európai Központi Banknak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományából származó jövedelmének előzetes felosztásáról (HL L 6., 2011.1.11., 35. o.).

Publications

Médiakapcsolatok