SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Európai Központi Bank éves beszámolója a 2009. december 31-ével záródó évről

2010. március 4.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon elfogadta az EKB 2009. december 31-ével záruló évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

A bank 2009-et 2218 millió euro összegű többlettel zárta, összehasonlítva a 2008. évi 2661 millió eurós többlettel. A kockázati céltartalék technikai kiigazításával 2009-ben az EKB mérleg szerinti nettó nyeresége 2253 millió eurót tett ki. [1]

A Kormányzótanács a fedezettkötvény-vásárlási program elindításával összefüggésben úgy döntött, hogy a devizaárfolyam-, kamat- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalék hatálya alá prudenciális megfontolásból a hitelkockázatot is beveszi. A céltartalék mértékét évente felülvizsgálják.

A Kormányzótanács döntése nyomán a 2009. évi nettó eredményből egy 787 millió eurót – az EKB-nak a forgalomban levő eurobankjegy-állomány utáni teljes bevételét – 2010. január 5-én felosztottak a nemzeti központi bankok között. A tanács 2010. március 4-i döntése alapján a fennmaradó 1466 millió euro is felosztásra kerül a központi bankok között.

Az EKB rendes bevétele nagyrészt devizatartalékának és befizetett tőkéjének befektetési hozamából, valamint a forgalomban lévő eurobankjegyek összértékében való 8%-os részesedése utáni kamatbevételből származik. 2009-ben az USA-dollár alapú eszközök 2008-hoz képest kisebb kamata és az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek alacsonyabb marginális kamata befolyásolta a kamatbevételt.

Az EKB teljes nettó kamatbevétele valamennyi forrást figyelembe véve 1547 millió eurót tett ki, szemben a 2008. évi 2381 millió euróval. A forgalomban lévő bankjegyekből való részesedés utáni 787 millió euro kamatbevételt nem számítva 760 millió euro nettó kamatbevétel keletkezett, szemben a 2008-as 151 millió euróval. A nemzeti központi bankok az EKB-nak átadott devizatartalékaikból származó követeléseik után 443 millió euro kamatot kaptak az EKB-tól, ami 957 millió euróval elmarad a 2008-ban kifizetett összegtől. A devizatartalékból származó kamatbevétel 2009-ben 700 millió eurót tett ki, szemben az előző évi 1036 millió euróval.

A pénzügyi műveleteken realizált nyereség 440 millió euróval 1103 millió euróra emelkedett, ami elsősorban a) az értékpapír-eladásból és b) az aranyeladásból származó nagyobb nyereségnek tudható be; utóbbi a 2009-ben bekövetkező jelentős aranyárfolyam-emelkedéssel és a nagyobb eladott mennyiséggel magyarázható.

A személyi jellegű költségek, az EKB irodaházainak bérleti díja, a szakértői honoráriumok és az egyéb áruk és szolgáltatások költsége összesen 380 millió eurót tett ki (2008-ban 364 millió eurót). A tárgyi eszközök értékcsökkenése 21 millió euro volt.

A 2009. december 31-ével záródó évre vonatkozó éves beszámolót és a bank gazdálkodásáról szóló jelentést 2010. április 19-én az EKB Éves jelentésében tesszük közzé.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli politikája: A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban a Kormányzótanács egységes számviteli irányelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek. [2] Noha az EKB számviteli politikája általában véve nemzetközi szinten elfogadott számviteli gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az eurorendszerbeli központi bankok egyedi körülményeinek. Különös hangsúly került az elővigyázatosság (prudentia) elvére, mivel a központi bankok többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására az eredménykimutatásban, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel történő nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereséget közvetlenül átvezetik az átértékelési számlára, míg az átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált, év végi veszteséget ráfordításként kezelik. Valamennyi nemzeti központi bank köteles ezt az elszámolási elvet követni, amikor az eurorendszer tagjaként végrehajtott műveleteiről tudósít az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában. A nemzeti központi bankok éves pénzügyi beszámolójuk elkészítésekor önkéntes alapon lényegében az EKB számviteli alapelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB-nak átadott devizatartalék után fizetett kamat: A nemzeti központi bank, amikor az eurorendszerhez való csatlakozással párhuzamosan devizatartalékot ad át az EKB-nak, az átutalt összeggel megegyező kamatozó követelésre tesz szert vele szemben. A Kormányzótanács döntése értelmében a követelés euróban denominált, és az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletének az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított legutóbbi kamata alapján napi kamat fizetendő utána. 2009-ben mindez 443 millió euro kamatráfordítást jelentett.
  3. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételének felosztása: A Kormányzótanács döntése alapján 2006-tól a bevételt a keletkezés pénzügyi évében számolják el a nemzeti központi bankok javára, a tényleges kiosztására viszont a következő év második munkanapján kerül sor. [3] A bevételt teljes egészében felosztják, kivéve azt az esetet, ha az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb, mint a forgalomban levő bankjegyállományból származó bevétele; továbbá ha a Kormányzótanács a pénzügyi év vége előtt úgy dönt, hogy az egész bevételt vagy annak egy részét át kell vezetni a devizaárfolyam-, kamatláb-, hitel- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalékba. A 2009-ben az eurobankjegy-állományból származó teljes 787 millió euro bevételt 2010. január 5-i hatállyal szétosztották a nemzeti központi bankok között.


[1]A 35 millió euro nagyságú kockázati céltartalék kiigazítás abból ered, hogy a központi bankoknak az EKB tőkéjében való részesedései ingadoznak, valamint hogy a teljes kockázati céltartalék nem haladhatja meg a befizetett tőkét.

[2]Az EKB/2006/17 módosított határozata (2006. november 10.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról, HL L 348., 2006.12.11., 38. o.

[3]EKB/2005/11 határozat (2005. november 17.) az Európai Központi Banknak a forgalomban levő eurobankjegyekből származó jövedelme elosztásáról a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai között, HL L 311, 2005.11.26., 41. o.

Publications

Médiakapcsolatok