SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Európai Központi Bank éves beszámolója a 2004. december 31-ével záródó évről

2005. március 14.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 2005. március 11-én elfogadta az EKB 2004. december 31-ével záródó évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

Az EKB a 2004-es évet 1636 millió eurós nettó veszteséggel zárta, míg 2003-as nettó vesztesége 477 millió eurót tett ki. A veszteség ez alkalommal is javarészt az árfolyamok alakulásának tudható be, ez ugyanis kedvezőtlenül befolyásolta a bank devizaeszközeinek – ezek között is elsősorban az USA-dollárban denominált eszközöknek – euróban kifejezett értékét.

Az EKB számviteli politikájában kitüntetett szerepe van az óvatosság (prudencia) elvének. Ebből következően az EKB devizaeszközeinek és aranykészletének átértékeléséből adódó nem realizált deviza- illetve piaci árfolyamveszteséget az EKB realizált veszteségként mutatja ki, és az év végén az eredménykimutatásban tünteti fel. Az EKB ugyanakkor a devizaeszközei és aranykészlete utáni, átértékelésből származó, nem realizált devizaárfolyam-nyereséget, illetve piaci árfolyamnyereséget nem nyereségként tartja nyilván, hanem közvetlenül átértékelési számlára vezeti át. 2004-ben az euró felértékelődése miatt csaknem 2,1 milliárd euró átértékelési árfolyamveszteség keletkezett.

Az EKB rendes bevétele jórészt devizatartalék-eszközeinek és 4,1 milliárd eurós befizetett tőkéjének befektetési hozamából származik. Ehhez járul még az a kamatbevétel, amely az EKB-nak a forgalomban lévő euróbankjegyek összértékének 8%-a után jár. 2004-ben a kamatbevételeket ismét kedvezőtlenül befolyásolták az euróban és devizában denominált eszközök alacsony kamatlábai. Az EKB teljes nettó kamatbevétele 690 millió euró volt, szemben a 2003-ban elért 715 millió euróval. A forgalomban lévő bankjegyek utáni 733 millió eurós kamatbevétel nélkül 43 milliós nettó kamatráfordításról beszélhetünk, szemben a 2003-as 17 milliós nettó bevétellel. Az EKB 693 millió euró kamatot fizetett ki a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) az átadott devizatartalék-eszközökből adódó követelések után.

A bérekkel és egyéb bérjellegű költségekkel összefüggő igazgatási költségek, az EKB épületeinek bérleti díja, az igénybe vett áruk és szolgáltatások költségei összesen 340 millió eurót tettek ki (ez 2003-ban 286 millió eurót). Ez legfőképpen annak tudható be, hogy az aktuáriusi számítások alapján az EKB-nak céltartalékot kellett képeznie a saját nyugdíjalapjával kapcsolatos megnövekedett kötelezettségeire. A tárgyi eszközök értékcsökkenése 34 millió euró volt. 2004 végén az EKB 1309 alkalmazottat foglalkoztatott (köztük 131 főt vezető beosztásban), ez a szám egy évvel korábban 1213 volt.

2005. március 11-én az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy 1636 millió eurós nettó veszteségét első lépésben az általános tartalékalap teljes, 296 millió eurós állományának terhére, a fennmaradó 1340 millió eurót pedig második lépésként a nemzeti központi bankok között felosztott 2004. pénzügyi évi monetáris jövedelem terhére fedezi, az egyes központi bankoknak juttatott összeg arányában.

A 2004. december 31-ével záródó évre vonatkozó beszámoló és ügyvezetői jelentés az EKB Éves jelentésében jelenik meg 2005. április 26-án.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli politikája: A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4. cikkével összhangban a Kormányzótanács egységes számviteli politikát dolgozott ki az eurórendszer, és benne az EKB számára, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja is közzétett.[1] Noha általában véve az EKB számviteli politikája nemzetközi szinten elfogadott számviteli gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az eurórendszerbeli központi bankok egyedi körülményeinek. A számviteli politika különös hangsúlyt fektet az óvatosság (prudencia) elvére, mivel a központi bankok többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. Ez a megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására a bevételek kimutatása céljából, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel történő nettósításának tilalmára. Valamennyi NKB köteles ehhez a politikához igazodni minden olyan esetben, amikor az eurórendszer tagjaként végrehajtott műveletekről számol be. Az ilyen műveletekről az EKB az eurórendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában tudósít. Saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során az NKB-k önkéntes alapon lényegében az EKB könyvvezetési alapelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB-nak átadott devizatartalék-eszközök után fizetett kamat: Az eurórendszerhez való csatlakozást követően az új tag NKB-k devizatartalék-eszközöket adnak át az EKB-nak. Az átadott eszközök után az EKB-nak kamatfizetési kötelezettsége van, amely az eszközök értékének megfelelően az EKB-val szembeni követelésként jelenik meg. A Kormányzótanács döntésének értelmében ezeket a követeléseket euróban kell kimutatni, továbbá napi kamatot kell fizetni rájuk az eurórendszer irányadó refinanszírozási műveletének legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamata alapján. 2004-ben mindez 693 millió eurós kamatráfordítást eredményezett, szemben a devizatartalék-eszközök után befolyt 422 millió eurós nettó kamatbevétellel.
  3. Az EKB forgalomban levő euróbankjegyekből befolyt bevételeinek felosztása: A Kormányzótanács döntése értelmében ezeket a bevételeket az egyes negyedévek végén előzetes kifizetés formájában külön osztják fel az NKB-k között.[2] A bevételek teljes mértékig felosztásra kerülnek, amennyiben az EKB tárgyévi nettó nyeresége meghaladja a forgalomban levő bankjegyekből származó bevételeit, illetve ha a Kormányzótanács nem dönt úgy, hogy az euróbankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségek miatt ez a bevétel csökkentendő. Az EKB-nak a 2004. december 31-én záródó évre vonatkozó várható pénzügyi eredménye fényében a Kormányzótanács 2004 decemberében úgy döntött, hogy:
    1. visszahívja az NKB-któl az első három negyedévben folyósított kifizetést, melynek összértéke 536 millió euró;
    2. visszatartja az utolsó negyedéves előzetes kifizetést, amelynek értéke 197 millió euró.
  4. A veszteségek felosztása: A KBER alapokmányának 33.2. cikke értelmében az EKB esetleges veszteségeinek fedezése a következő rendben történik:

A veszteséget az EKB általános tartalékalapjának, és amennyiben szükséges és a Kormányzótanács úgy dönt, a kérdéses pénzügyi év monetáris bevételének terhére írják jóvá. Amennyiben a monetáris bevételt veszteség fedezésére használják, az NKB-k között felosztott tárgyévi bevételt az adott NKB-nak az EKB tőkejegyzési kulcsában elfoglalt súlya arányában csökkentik. 2005. január 13-i ülésén a Kormányzótanács azt az elvi döntést hozta, hogy 2004-es veszteségének az általános tartalékalap teljes igénybevétele után fennmaradó részét teljes egészében a monetáris bevétel terhére fedezi. Az NKB-knak ennek köszönhetően lehetőségük volt arra, hogy saját éves beszámolóikban még azok lezárása előtt ezt megfelelően kimutassák.



[1] Az Európai Központi Bank 2002. december 5-i határozata az Európai Központi Bank éves beszámolójáról (EKB/2002/11), HL L 58, 2003.3.3., 38. old.

[2] Az Európai Központi Bank 2002. november 21-i határozata az Európai Központi Banknak a forgalomban levő euróbankjegyekből származó jövedelme elosztásáról a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai között (EKB/2002/9), HL L 323, 2002.11.28., 49. old.

Médiakapcsolatok