32002D0011(01)

Az Európai Központi Bank határozata

(2002. december 5.)

az Európai Központi Bank éves beszámolójáról

(EKB/2002/11)

(2003/132/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere, valamint az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 26.2. cikkére,

mivel:

(1) Az Alapokmány 26.2. cikke szerint az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa állapítja meg az EKB éves beszámolójának számviteli elveit.

(2) Az 1999. december 15-én és 2000. december 12-én módosított, az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 1998. december 1-jei EKB/2000/16 határozat [1] HL L 33., 2001.2.2., 1. o. átmeneti szabályai alapján az 1998. december 31-én rendelkezésre álló valamennyi eszközt és forrást 1999. január 1-jén újra kellett értékelni. Az EKB által az 1999. január 1-jei nyitó mérlegben alkalmazott piaci árak és árfolyamok voltak az új átlagos költségek az átmeneti időszak kezdetekor.

(3) Az Európai Monetáris Intézet (EMI) által végzett előkészítő munkát megfelelő módon figyelembe vették.

(4) Az EKB/2000/16 határozat tartalma lényegesen módosulni fog. Az egyértelműség érdekében kívánatos, hogy egy egységes szövegben kerüljön átdolgozásra.

(5) Az EKB nagy jelentőséget tulajdonít a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) szabályozói keretének átláthatóságának, függetlenül attól, hogy ezt az Európai Közösséget létrehozó szerződés nem írja elő kötelezettségként. Ezért az EKB úgy határozott, hogy közzéteszi ezt a határozatot,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E határozat alkalmazásában:

- "átmeneti időszak": az 1999. január 1-jén kezdődő, és 2001. december 31-én végződő időszak,

- "Nemzetközi Számviteli Standardok": a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS), a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Standardok (IFRS) és a vonatkozó Magyarázatok (SIC-IFRIC magyarázatok), ezen standardok és vonatkozó magyarázatok további módosításai, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott vagy elfogadott jövőbeni standardok és vonatkozó magyarázatok,

- "nemzeti központi bankok" (NKB-k): a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai,

- "részt vevő tagállamok": azon tagállamok, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően bevezették az eurót,

- "nem részt vevő tagállamok": mindazon tagállamok, amelyek a Szerződésnek megfelelően nem vezették be az eurót,

- "euro-rendszer": az NKB-k és az EKB.

(2) Az e határozatban alkalmazott szakkifejezések további meghatározásait az I. mellékletként csatolt szószedet tartalmazza.

2. cikk

A határozat hatálya

Az e határozatban meghatározott szabályokat az EKB éves beszámolójára kell alkalmazni, ami magában foglalja a mérleget, a mérlegen kívüli tételeket, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet.

3. cikk

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket kell alkalmazni:

gazdasági valódiság és átláthatóság elve : a számviteli módszereknek és a pénzügyi jelentéseknek a valós gazdasági helyzetet kell tükrözniük, átláthatónak kell lenniük, és eleget kell tenniük az érthetőség, a relevancia, a megbízhatóság és az összehasonlíthatóság minőségi követelményének. Az egyes ügyleteket azok tartalma és a valódiság elve alapján kell elszámolni, nem csak a jogi forma szem előtt tartásával;

óvatosság elve : az eszközök és források értékelése, valamint a bevétel elszámolása az óvatosság elvén alapul. E határozattal összefüggésben ez azt jelenti, hogy a nem realizált nyereséget nem lehet bevételként kimutatni az eredménykimutatásban, hanem azt közvetlenül egy átértékelési számlára kell könyvelni. Ugyanakkor az óvatosság elve nem teszi lehetővé rejtett tartalékok képzését vagy a tételek szándékosan téves beállítását a mérlegben és az eredménykimutatásban;

mérlegfordulónapot követő események : Az eszközöket és forrásokat módosítani kell a mérleg fordulónapja, illetve a pénzügyi beszámolók illetékes testületek általi jóváhagyásának időpontja között ismertté váló események hatásaival abban az esetben, ha azok befolyásolják az eszközök vagy források mérlegfordulónapi értékét. Az eszközöket és forrásokat nem kell módosítani, ha a mérleg fordulónapja után bekövetkező események nem befolyásolják az eszközök és források mérlegfordulónapi értékét, azonban közölni kell minden olyan lényeges eseményt, amelynek elhagyása befolyásolhatná a pénzügyi kimutatások felhasználóit a megfelelő értékelésben és döntéshozatalban;

lényegesség elve : nem engedhető meg a számviteli szabályoktól való eltérés, az egyes NKB-k, illetve az EKB eredménykimutatását érintő eltéréseket is beleértve, kivéve, ha az ilyen eltérések ésszerű megítéléssel lényegtelennek tekinthetők a beszámolót készítő intézmény pénzügyi beszámolójának általános összefüggésében és bemutatásában;

a vállalkozás folytonosságának elve : a pénzügyi beszámolókat a vállalkozás folytatásának elve alapján kell elkészíteni;

az időbeli elhatárolás elve : a bevételeket és a kiadásokat abban a számviteli időszakban kell elszámolni, amikor azok felmerültek, nem pedig a pénzügyi rendezésük időszakában;

következetesség és összehasonlíthatóság elve : a mérlegtételek értékelésének és a bevétel elszámolásának feltételeit a KBER-en belül következetesen, az egységesség és a folytonosság elvének megfelelően kell alkalmazni annak érdekében, hogy a számviteli beszámolók adatai összehasonlíthatóak legyenek.

4. cikk

Az eszközök és források kimutatása

Valamely pénzügyi vagy egyéb eszközt/forrást a beszámolót készítő intézmény mérlegében csak akkor lehet kimutatni, ha:

a) valószínűsíthető, hogy a beszámolót készítő intézménynek a jövőben az eszközzel vagy a forrással összekapcsolható gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik;

b) az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve haszon lényegében átszállt a beszámolót készítő intézményre; valamint

c) az eszköz költsége vagy a jelentést készítő jogi személy számára képviselt értéke, illetve a kötelezettség mértéke megbízhatóan mérhető.

5. cikk

Az elszámolás-központú megközelítés

Az elszámolás-központú megközelítést kell alkalmazni az adatoknak az EKB számviteli rendszerében való kimutatásakor a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatás 5. cikke alkalmazásának sérelme nélkül.

II. FEJEZET

A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI

6. cikk

A mérleg tartalma

A mérleg összeállításának a II. mellékletben előírt szerkezeten kell alapulnia.

7. cikk

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(1) Amennyiben a II. melléklet másképpen nem rendelkezik, a mérlegtételek értékelésére az érvényes piaci árfolyamokat és árakat kell használni.

(2) Az arany, a devizaügyletek, az értékpapírok és a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként és mérlegen kívüli tételként történő) átértékelését az év végén kell elvégezni piaci középárfolyamon és áron.

(3) Arany esetében nem szabad megkülönböztetni az aranyár és a devizaárfolyam változása miatti átértékelési különbözeteket, hanem elegendő az átértékelési napon egyetlen arany átértékelési különbözetet elszámolni az arany súlyának meghatározott egységenkénti, az átértékelési napon érvényes EUR/USD átváltási árfolyam szerint. Devizaügyletek esetében az átértékelést devizanemenként kell elvégezni (mind a mérlegben kimutatott, mind a mérlegen kívüli ügyletekét), míg az értékpapírok átértékelése értékpapír fajtánként (ISIN kód/fajta) történik, kivéve az "Egyéb pénzügyi eszközök" mérlegtételben feltüntetett értékpapírokat, amelyeket elkülönített állományként kell kezelni.

8. cikk

Visszavásárlási megállapodások

(1) A visszavásárlási megállapodást a fedezeti biztosítékkal ellátott fogadott betétként kell kimutatni a mérleg forrásoldalán, míg a biztosítékként nyújtott tételt továbbra is az eszközök között kell a mérlegben feltüntetni. A visszavásárlandó eladott értékpapírokat a visszavásárlásra kötelezett EKB köteles úgy kezelni, mintha ezen eszközök még mindig annak a portfoliónak a részét képeznék, amelyből eladták azokat.

(2) A fordított visszavásárlási megállapodást a fedezeti biztosítékkal ellátott kihelyezett hitelként a kölcsön összegében kell nyilvántartani a mérleg eszközoldalán. A fordított visszavásárlási megállapodás keretében megszerzett értékpapírokat a hitelező fél nem értékelheti át, és az abból származó nyereséget vagy veszteséget nem számolhatja el eredményként.

(3) A devizában denominált értékpapírokat érintő visszavásárlási megállapodások nem érintik a devizapozíció átlagos költségét.

(4) Értékpapír-kölcsönügyletek esetében az értékpapírok az átadó fél mérlegében maradnak. Az ilyen ügyleteket a visszavásárlási megállapodásoknál leírt módon kell elszámolni. Ha azonban a kölcsönvett értékpapírok az év végén nem az átvevőként eljáró EKB értéktárában találhatók, az EKB köteles a veszteségére céltartalékot képezni, ha az ügylet alapját képező értékpapírok piaci értéke emelkedett a kölcsönügylet megkötésének időpontja óta, és feltüntetni a kötelezettséget (az értékpapírok visszaszolgáltatására vonatkozóan), ha időközben az átvevő értékesítette az értékpapírokat.

(5) A fedezeti biztosítékkal ellátott aranyügyleteket visszavásárlási megállapodásként kell kezelni. Az ilyen biztosítékkal fedezett ügyletekhez kapcsolódó aranymozgások nem tüntethetők fel a pénzügyi beszámolókban, és az ügylet azonnali és határidős ára közötti különbözetet az időbeli elhatárolás elve alapján kell kezelni.

(6) Az automatizált értékpapír-kölcsönügyleti program (ASLP) alapján lebonyolított penziós ügyleteket (ideértve az értékpapír-kölcsönügyleteket) csak akkor tüntetik fel a mérlegben, ha a művelet lejártakor a biztosítékot készpénzben nyújtják.

9. cikk

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

(1) Ezt a cikket a tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumokra (részvények és részvényalapok) kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket közvetlenül az EKB vagy az EKB nevében eljáró ügynök végzi, kivéve az EKB nyugdíjalapja, részesedései, leányvállalatokba való befektetései, jelentős érdekeltségei vagy befektetett pénzügyi eszközei tekintetében végzett tevékenységeket.

(2) A devizában denominált tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok nem részei a nettó devizapozíciónak, hanem egy külön devizapozíció részét képezik. A kapcsolódó devizanyereségek és -veszteségek kiszámítása a nettó átlagköltség- vagy az átlagköltség-módszer alapján történik.

(3) A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat az alábbiak alapján kell kezelni:

a) a részvényportfóliók átértékelését a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kell végezni. Az átértékelést tételenként kell végrehajtani. A részvényalapok esetében az átértékelést nettó alapon és nem részesedésenként kell végezni. Különböző részvények vagy különböző részvényalapok között nettó elszámolás nem végezhető;

b) az egyes ügyleteket beszerzési áron kell a mérlegben nyilvántartani;

c) az ügynöki jutalékot vagy ügyleti költségként az eszköz beszerzési árának részeként, vagy pedig az eredménykimutatásban ráfordításként kell nyilvántartani;

d) a megvásárolt osztalék összegét a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok költsége tartalmazza. Az osztalék-jogvesztési naptól, amennyiben az osztalék vételárát még nem utalták el, a megvásárolt osztalék összegét külön tételként kell kezelni;

e) az esedékes, de még ki nem fizetett osztalékot az időszak végén nem kell elhatárolni, mivel azt már mutatja a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok piaci értéke, az osztalékvesztési nappal feltüntetett részvények kivételével;

f) a részvényesi opciót a kibocsátást követően külön eszközként kell kezelni. A bekerülési érték kiszámítása a részvény korábbi átlagköltsége, az új kötési árfolyam és a régi és új részvények közötti arány alapján történik. Másik lehetőségként az opciós jog értéke alapulhat a jogosultság piaci értékén, a részvény korábbi átlagértékén és a részvénynek az opciós jogosultság előtti piaci értékén. Ezeket az euro-rendszer számviteli szabályaival összhangban kell kezelni.

III. FEJEZET

A BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA

10. cikk

A bevételek elszámolása

(1) A bevételeket a következő szabályok szerint kell megállapítani:

a) a realizált nyereséget és a realizált veszteséget az eredménykimutatásban kell kimutatni;

b) a nem realizált nyereséget nem lehet bevételként elszámolni, azt közvetlenül egy átértékelési számlára kell átvezetni;

c) az eredménykimutatásban fel kell tüntetni a nem realizált veszteséget, ha mértéke meghaladja a megfelelő átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget;

d) az eredménykimutatásban feltüntetett nem realizált veszteség a következő években keletkező új, nem realizált nyereséggel szemben nem vezethető ki;

e) valamely értékpapírral, valutával vagy aranypozícióval kapcsolatos nem realizált veszteség más értékpapírokkal, valutákkal vagy arannyal kapcsolatos nem realizált nyereséggel nettó módszerrel nem számolható el.

(2) A kibocsátott és megvásárolt értékpapírok ázsióját vagy diszázsióját kamatbevételek részeként kell kiszámítani és szerepeltetni, valamint az értékpapír hátralevő futamideje alatt lineáris leírással vagy a belső megtérülési ráta (IRR) módszere alapján kell leírni. Ugyanakkor azon diszkont értékpapírok esetében, amelyek hátralevő futamideje bekerüléskor egy évnél hosszabb, az IRR-módszer alkalmazása kötelező.

(3) A devizában denominált időbeli elhatárolásokat az érvényes piaci középárfolyamon kell átszámítani az év végén, és ugyanezen árfolyamon kell azokat visszavezetni.

(4) Kizárólag az adott devizapozíció változását eredményező ügyletek keletkeztethetnek realizált árfolyamnyereséget vagy -veszteséget.

(5) Az olyan tagállamok központi bankjainak, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték, az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulásaiból eredő egyedi átértékelési számlákon tartott állományokat a nem realizált veszteségekkel szemben kell jóváírni, ha mértéke meghaladja az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában leírt megfelelő átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget, mielőtt az ilyen veszteségeket az Alapokmány 33.2. cikkével összhangban jóváírják. Az arany, deviza vagy értékpapírok egyedi átértékelési számláján lévő állományokat a megfelelő eszközök állományának csökkentése esetén arányosan csökkenteni kell.

11. cikk

Beszerzési érték

(1) A beszerzési értéket az alábbi általános szabályok alapján kell meghatározni:

a) az arany, a devizaeszközök és az értékpapírok eladott tételeinek bekerülési értékét az átlagköltség módszer napi használatával kell kiszámítani, tekintetbe véve az árfolyam és/vagy ármozgások hatásait;

b) az eszköz/forrás átlagos bekerülési értékét/árfolyamát csökkenteni/növelni kell az év végén az eredménykimutatásba felvett nem realizált veszteségekkel;

c) kamatszelvényes értékpapírok vásárlása esetén a megvásárolt vételárban megfizetett kamatot külön tételként kell kezelni. Devizában denominált értékpapírok esetén azt az adott devizapozícióban kell kimutatni, de az átlagár meghatározásakor nem számítható be az eszköz bekerülési értékébe vagy árába.

(2) Értékpapírokra a következő különös szabályok vonatkoznak:

a) az ügyleteket beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni és a számlákon nettó áron kell elkönyvelni;

b) a letétkezelési díjakat és kezelési költséget, a folyószámla díjakat és más közvetett költségeket nem lehet a beszerzési érték részének tekinteni és azokat az eredménykimutatásban fel kell tüntetni. Azok nem kezelhetők az adott eszköz átlagos bekerülési értéke részeként;

c) a bevételt bruttó összegben kell nyilvántartani, a visszatérítendő forrásadót és egyéb adókat elkülönítetten kell elszámolni;

d) az értékpapír átlagos bekerülési értékének kiszámításakor vagy i. hozzá kell adni az adott nap összes vételi ügyletének beszerzési költségét az előző napi pozícióhoz, s így az aznapi eladások figyelembevétele előtt megállapítani az új súlyozott átlagárat; vagy ii. a módosított átlagár kiszámítása érdekében az egyes értékpapírvételeket és -eladásokat abban a sorrendben kell figyelembe venni, ahogyan azok a nap folyamán felmerültek.

(3) Az aranyra és devizára az alábbi különös szabályok vonatkoznak:

a) azon devizaügyleteket, amelyek nem eredményezik az adott devizapozíció változását, a kötés vagy az elszámolás napján érvényes devizaárfolyamon kell euróra átszámítani, és azok nem érintik az adott pozíció bekerülési értékét;

b) azon devizaügyleteket, amelyek az adott devizapozíció változását eredményezik, a kötés vagy az elszámolás napján érvényes középárfolyamon kell euróra átszámítani;

c) a tényleges készpénzbevételeket és -kiadásokat az elszámolás napján érvényes devizapiaci középárfolyamon kell átváltani;

d) az aznapi nettó deviza- és aranyvásárlásokat hozzá kell adni az előző napi pozícióhoz az egyes deviza-, illetve aranyvásárlások napi átlagos bekerülési értékén, hogy kialakuljon az új súlyozott átlagos árfolyam/aranyár. Nettó eladás esetén a realizált nyereség vagy veszteség kiszámítása az előző napra vonatkozó egyes deviza- vagy aranypozíciók átlagos bekerülési értéke alapján történik úgy, hogy az átlagárfolyam változatlan marad. A napi beáramlás és kiáramlás közötti átlagos devizaárfolyam-, illetve aranyárkülönbözetek szintén realizált nyereséget vagy veszteséget eredményeznek. Amennyiben nettó kötelezettség áll fenn valamely deviza- vagy aranypozíció tekintetében, a fent említett módszer fordítottját kell alkalmazni. A negatív előjelű nettó pozíció átlagos bekerülési értékét tehát befolyásolja a nettó eladások, míg a nettó vételek a fennálló súlyozott átlagárfolyamon/aranyáron csökkentik a pozíciót;

e) a devizaügyletek költségeit és más általános költségeket az eredménykimutatásban kell elszámolni.

IV. FEJEZET

A MÉRLEGEN KÍVÜLI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK

12. cikk

Általános szabályok

(1) A határidős devizaügyleteket, a devizaswapügyletek határidős lábát és más olyan devizaügyleteket, amelyek egyik devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalják magukba, a deviza-árfolyamnyereségek és -veszteségek számítása céljából fel kell venni a nettó devizapozíciókba.

(2) A kamatswapügyleteket, a tőzsdei határidős ügyleteket, a határidős kamatláb-megállapodásokat és más kamatügyleteket tételenként kell elszámolni és átértékelni. Ezeket az ügyleteket a mérlegtételektől elkülönítve kell kezelni.

(3) A mérlegen kívüli instrumentumokból származó nyereséget és veszteséget a mérlegtételekhez hasonló módon kell elszámolni és kezelni.

13. cikk

Határidős devizaügyletek

(1) A határidős vételt és eladást mérlegen kívüli számlákon kell nyilvántartani a üzletkötés napjától az elszámolás időpontjáig a határidős ügylet azonnali árfolyamán. Az eladási ügyletek nyereségét és veszteségét a devizapozíciónak a kötés napja utáni második vagy harmadik munkanapra érvényes átlagköltségét felhasználva kell kiszámítani a vételek és eladások napi nettósítási eljárásának megfelelően. A nyereséget és a veszteséget a teljesítés időpontjáig nem realizáltnak kell tekinteni, és azokat a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell kezelni.

(2) Az azonnali, illetve a határidős árfolyamok közötti különbözetet mind vétel, mind eladás esetén fizetendő vagy kapott kamatként az időbeli elhatárolás alapján kell elszámolni.

(3) Az elszámolás napjával mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni és az átértékelési számlán lévő egyenleget a negyedév végén kell elszámolni az eredménykimutatásban.

(4) A devizapozíció átlagos bekerülési értékét a határidős vételek az üzletkötés napja utáni második vagy harmadik munkanapon érinti, az azonnali ügyletek teljesítésére vonatkozó piaci konvencióktól függően, az azonnali vételi árfolyamon.

(5) A határidős pozíciókat az ugyanazon devizában fennálló azonnali pozícióval együttesen kell értékelni, kiegyenlítve az olyan esetleges különbözeteket, amelyek egy-egy devizapozíción belül felmerülhetnek. A nettó veszteség egyenlegét akkor kell az eredménykimutatásban elszámolni, ha az meghaladja az átértékelési számlán nyilvántartásba vett korábbi átértékelési nyereséget; a nettó nyereség egyenlegét az átértékelési számlán kell jóváírni.

14. cikk

Devizaswapügyletek

(1) Az azonnali vételi és eladási ügyleteket az elszámolás napjával kell mérlegtételként nyilvántartásba venni.

(2) A határidős eladási és vételi ügyleteket mérlegen kívüli tételként a határidős ügylet azonnali árfolyamán kell nyilvántartásba venni az üzletkötés napja és az elszámolás napja közötti időszakban.

(3) Az eladási ügyleteket az ügylet azonnali árfolyamán kell nyilvántartásba venni, ezért sem nyereség, sem veszteség nem keletkezik.

(4) Az azonnali, illetve a határidős árfolyamok közötti különbözetet mind vétel, mind eladás esetén kamatráfordításként vagy kamatbevételként az időbeli elhatárolás alapján kell elszámolni.

(5) Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket ki kell vezetni a mérlegen kívüli számlákról.

(6) A devizapozíció átlagos bekerülési értéke nem változhat.

(7) A határidős pozíciót az azonnali pozícióval együttesen kell értékelni.

15. cikk

Tőzsdei határidős kamatlábügyletek

(1) A tőzsdei határidős kamatlábügyleteket az üzletkötés napján, mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

(2) A kezdeti letétet külön eszközként kell kimutatni, ha azt készpénzben helyezték el. Amennyiben a letétet értékpapírok formájában teljesítették, az a mérlegben változatlan marad.

(3) A változó letétek napi változásait a mérlegben külön számlán kell nyilvántartani eszközként vagy forrásként, a tőzsdei határidős szerződés árfolyam-alakulásától függően. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a nyitott pozíció lezárásának napján. Ezt követően az elkülönített számlát meg kell szüntetni, és az ügylet teljes eredményét nyereségként vagy veszteségként kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy a leszállítás ténylegesen megtörténik-e. Ha a leszállításra ténylegesen sor kerül, a vételt vagy eladást piaci áron kell elszámolni.

(4) A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

(5) Az euróra történő átváltást, ha szükséges, a határidős pozíció lezárásának napján kell elvégezni az aznapi piaci árfolyamon. A határidős pozíció lezárásának napján a deviza bekerülése módosítja az adott devizapozíció átlagos bekerülési értékét.

(6) A napi átértékelés miatti nyereségeket, illetve veszteségeket meghatározott elkülönített számlákon kell vezetni. Az elkülönített számla az eszközoldalon veszteséget, a forrásoldalon pedig nyereséget képvisel. A nem realizált veszteséget az eredménykimutatás terhére kell elszámolni, és egy kötelezettségszámlán kell az egyéb kötelezettségek között jóváírni.

(7) Az év végén az eredménykimutatásba felvett nem realizált veszteséget a rákövetkező években nem szabad a nem realizált nyereségekkel szemben visszavezetni, kivéve, ha az ügyletet lezárták vagy megszüntették. Nyereség esetén, a tételt egy függőszámla (egyéb eszközök) terhére kell elszámolni, és az átértékelési számlán kell jóváírni.

16. cikk

Kamatswapügyletek

(1) A kamatswapügyleteket az üzletkötés napján mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

(2) A folyó kamatfizetéseket, akár kapott, akár fizetett kamatról van szó, az időbeli elhatárolás elve alapján kell elszámolni. A fizetések nettó elszámolása kamatswapügyletenként megengedett.

(3) A devizapozíció átlagos bekerülési értékét a deviza-kamatswapügyletek akkor módosítják, ha különbség van befolyt és kifizetett összegek között. A pénzbevételt eredményező fizetési egyenleg akkor érinti a devizapozíció átlagos bekerülési értékét, amikor a fizetés esedékessé válik.

(4) Minden kamatswapügyletet piaci értéken kell figyelembe venni, és adott esetben azonnali árfolyamon kell euróra átszámítani. Az év végén az eredménykimutatásban elszámolt nem realizált veszteség a rákövetkező években nem vezethető vissza a nem realizált nyereséggel szemben, kivéve ha az ügyletet lezárták vagy megszüntették. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni.

(5) A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

17. cikk

Határidős kamatláb-megállapodások

(1) A határidős kamatláb-megállapodásokat az üzletkötés időpontjában mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

(2) Az egyik fél által a másiknak fizetendő kompenzációs fizetéseket a pénzügyi teljesítés időpontjában kell az eredménykimutatásban elszámolni. A fizetéseket nem lehet az időbeli elhatárolás elve alapján elszámolni.

(3) Amennyiben a határidős kamatláb-megállapodások devizában állnak fenn, a kompenzációs fizetésben jelentkezik az adott devizapozíció átlagos bekerülési értékére gyakorolt hatás. A kompenzációs kifizetést a pénzügyi teljesítés napján érvényes azonnali árfolyamon kell euróra átváltani. A pénzbeáramlást eredményező fizetések egyenlege akkor érinti a devizapozíció átlagos bekerülési értékét, amikor a fizetés esedékessé válik.

(4) Minden határidős kamatláb-megállapodást az érvényes piaci áron kell figyelembe venni, és – szükség esetén – azonnali árfolyamon kell euróra átszámítani. Az év végén az eredményben elszámolt nem realizált veszteség a rákövetkező években nem vezethető vissza a nem realizált nyereséggel szemben, kivéve, ha az ügyletet lezárták vagy megszüntették. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni.

(5) A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

18. cikk

Határidős értékpapírügyletek

A határidős értékpapírügyleteket az alábbi két módszer egyikével összhangban lehet elszámolni:

"A" módszer:

a) a határidős értékpapírügyleteket mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig, a határidős ügylet határidős árát alkalmazva;

b) az érintett értékpapír-pozíció átlagos bekerülési értéke az elszámolás napjáig nem változhat; a határidős eladási ügyletek nyereség-, illetve veszteséghatásait az ügylet zárásának napján kell kiszámítani;

c) az ügylet zárásának napján, a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az átértékelési számla egyenlegét, ha van ilyen, az eredménykimutatásban kell elszámolni. A vásárolt értékpapírt a lejárat napján érvényes azonnali árfolyamon (tényleges piaci árfolyamon) kell elszámolni, miközben az eredeti határidős árhoz képest megjelenő különbözetet realizált nyereségként vagy veszteségként kell kimutatni;

d) a devizában denominált értékpapírok nem befolyásolják a nettó devizapozíció átlagos bekerülési értékét, ha az EKB már rendelkezik pozícióval az adott devizanemben. Ha a határidőre vásárolt kötvényt olyan devizában denominálták, amelyben az EKB nem rendelkezik pozícióval, és így a vonatkozó devizát meg kell vásárolni, a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján a deviza vásárlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;

e) a hátralévő lejárati időben a határidős pozíciókat elkülönítetten kell értékelni, a határidős piaci árral szemben. Az év végén az átértékelési veszteséget az eredménykimutatásban kell elszámolni, míg az átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni. Az év végén az eredményben elszámolt nem realizált veszteség a rákövetkező években nem vezethető vissza a nem realizált nyereséggel szemben, kivéve ha az ügyletet lezárták vagy megszüntették.

"B" módszer:

a) a határidős értékpapírügyleteket mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig, a határidős ügylet határidős árát alkalmazva. Az ügylet lezárásának napján a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni;

b) a negyedév végén az értékpapír átértékelését a mérlegből, illetve a mérlegen kívüli számlákon számba vett ugyanazon értékpapír eladásaiból származó nettó pozíció alapján kell elvégezni. Az átértékelés összegének meg kell egyeznie az átértékelési áron értékelt nettó pozíció és a mérlegben átlagos bekerülési értéken értékelt ugyanazon pozíció értékének különbözetével. A negyedév végén a határidős vételi ügyleteket a 7. cikkben leírt átértékelési eljárásnak kell alávetni. Az átértékelés eredményének meg kell egyeznie az azonnali ár és a visszavásárlási kötelezettségvállalások átlagos költsége közötti különbözettel;

c) egy határidős eladás eredményét abban a pénzügyi évben kell kimutatni, amelyben a kötelezettséget vállalták. Ez az eredmény megegyezik az eredeti határidős ár és a mérlegben szereplő pozíció átlagos bekerülési értéke (vagy a mérlegen kívüli vételi kötelezettségvállalások átlagos bekerülési értéke, amennyiben a mérlegben szereplő pozíció nem elegendő) közötti különbözettel az eladás időpontjában.

V. FEJEZET

KÖZZÉTETT ÉVES MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS

19. cikk

Formátumok

(1) Az EKB nyilvánosságra hozott éves mérlegének formátuma a III. mellékletben meghatározott formátumot követi.

(2) Az EKB nyilvánosságra hozott eredménykimutatásának formátuma megfelel a IV. mellékletnek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A szabályok kidolgozása, alkalmazása és értelmezése

(1) A KBER fórumaként a számvitellel és monetáris jövedelemmel foglalkozó bizottság (AMICO) jár el annak érdekében, hogy az Igazgatóságon keresztül tanácsokkal lássa el a Kormányzótanácsot a KBER számviteli és beszámolási szabályainak kidolgozását és alkalmazását illetően.

(2) E határozat értelmezésében figyelembe kell venni az előkészítő anyagokat, a közösségi jog által harmonizált számviteli elveket, valamint az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli standardokat.

(3) Amennyiben ez a határozat nem határoz meg egyedi számviteli eljárást, a Kormányzótanács ellentétes határozata hiányában az EKB az EKB tevékenységeire és számláira vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardokat annyiban követi, amennyiben ezek lényegesen nem mondanak ellen az Európai Közösség számviteli jogszabályainak.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2000/16 határozat ezennel hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni.

22. cikk

Záró rendelkezések

(1) E határozat 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az előbbi bekezdés sérelme nélkül ez a határozat vonatkozik az EKB 2002. december 31-i éves mérlegének elkészítésére, valamint az EKB 2002. december 31-én végződő évre vonatkozó eredménykimutatásának elkészítésére.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2002. december 5-én.

az EKB elnöke

Willem F. Duisenberg

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

GLOSSZÁRIUM

Amortizáció : az ázsió vagy diszázsió számlaegyenlegének vagy az eszközök értékének adott időszak alatti szisztematikus csökkentése.

Átértékelési számlák : olyan mérlegszámlák, amelyek rendeltetése valamely eszköz vagy forrás értékében keletkező, annak (korrigált) bekerülési értéke és az időszak végi piaci árfolyamon történő értékelése közötti különbség nyilvántartása, amennyiben az eszközök esetében ez utóbbi a magasabb, illetve a források esetében alacsonyabb. Tartalmazzák mind az árfolyamjegyzések és/vagy piaci árfolyamok különbözeteit.

Átlagos bekerülési érték : olyan folyamatos (vagy súlyozott) átlagolási módszer, amellyel minden vétel költsége hozzáadódik a könyv szerinti értékhez, amelynek révén egy új súlyozott átlagos bekerülési érték alakul ki.

Automatizált értékpapír-kölcsönügyleti program (ASLP) : a repó és a fordított repóügyleteket egyesítő olyan pénzügyi művelet, ahol az általános biztosítékkal szemben egyedi biztosítékot nyújtanak. Az ilyen hitelnyújtási és hitelfelvételi ügyletek eredményeképpen a két ügylet különböző repóárfolyama bevételt keletkeztet (margint fizetnek). A műveletet végre lehet hajtani nem ügynökalapú program alapján (ahol a programot kínáló bank a műveletben részt vevő végső ügyfél), vagy ügynökalapú programként (ahol a programot kínáló bank kizárólag ügynökként jár el, és a művelet végső ügyfele az az intézmény, amellyel az értékpapír-kölcsönügyleteket valójában elvégzik).

Ázsió (prémium) : valamely értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, ha az árfolyam magasabb, mint a névérték.

Belső megtérülési ráta (IRR) : az a leszámítolási ráta, amelyen az értékpapír számviteli értéke megegyezik a jövőbeni cash flow jelenértékével.

Beszerzési költségek : azon költségek, amelyek az adott ügylethez kapcsolódóan azonosíthatók.

Céltartalék : az eredmény megállapítása előtt abból a célból elkülönített összeg, hogy tartalékot biztosítson bármely ismert vagy várható kötelezettségre vagy kockázatra, amelynek költsége pontosan nem határozható meg (ld. "tartalékok"). A jövőbeni kötelezettségekre és díjakra elkülönített céltartalékot nem lehet az eszközök értékének korrekciójára felhasználni.

Devizapozíció : az adott devizában fennálló nettó pozíció. E fogalommeghatározás alkalmazásában a különleges lehívási jog (SDR) külön devizának minősül.

Devizaswapügylet : olyan ügylet, amely magában foglalja az egyik devizának a másikkal szembeni egyidejű azonnali vételét/eladását (rövid oldal) és azonos összegű ugyanezen deviza másik devizával szembeni határidős eladását/vételét (hosszú oldal).

Diszázsió (diszkont) : az értékpapír névértéke és ára közötti különbség, ha az adott ár alacsonyabb, mint a névérték.

Diszkont értékpapír : olyan eszköz, amely nem kamatozik, és amely a tőke felértékelődésével térül meg, mivel az eszközt névérték alatt bocsátják ki vagy vásárolják meg.

Elszámolás : olyan eljárás, amely során két vagy több fél között fennálló, pénzeszközök vagy egyéb eszközök átadására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére kerül sor. Az euro-rendszeren belüli ügyletek esetében az elszámolás az euro-rendszerbeli ügyletek során keletkező nettó egyenleg felszámolását jelenti, és eszközátadást tesz szükségessé.

Elszámolás-központú megközelítés : az a számviteli módszer, amely szerint a számviteli eseményeket a pénzügyi teljesítés időpontjában rögzítik.

Elszámolás napja : az a nap, amelyen az érték végső és visszavonhatatlan átadása elszámolásra kerül az elszámolást végző adott intézmény könyveiben. Időpontját tekintve az elszámolásra sor kerülhet azonnal (valós idejű elszámolás), aznap (napvégi elszámolás) vagy a kötelezettségvállalás napját követő, megállapodás szerinti napon.

Eszköz : a vállalkozás által ellenőrzött, múltbeli eseményekből származó vagyon, amelytől a vállalkozás jövőbeni gazdasági haszon elérését várja.

Fordított eladási és visszavásárlási megállapodás (fordított repó) : olyan szerződés, amelynek értelmében a készpénz birtokosa megállapodik valamely eszköz vételéről, és egyidejűleg megállapodik arról is, hogy kívánatra megállapodás szerinti áron, meghatározott idő múlva vagy meghatározott esemény bekövetkeztével újra eladja azt. A repóügylet során esetenként harmadik fél útján kerül sor a megállapodása (háromszereplős repó).

Határidős devizaügylet : olyan szerződés, amelynek során a felek egy külföldi pénznemben kifejezett összegnek egy másik pénznem, általában hazai pénznem ellenében történő eladásáról állapodnak meg egy adott napon, és az összeget egy meghatározott későbbi, a szerződés napját követő két munkanapon túli napon kell rendelkezésre bocsátani, meghatározott áron. Ez a határidős devizaárfolyam az érvényes azonnali árfolyamot, plusz/mínusz a megállapodás szerinti felárat/diszkontot tartalmazza.

Határidős értékpapírügyletek : olyan tőzsdén kívüli szerződés, amelyben a felek a szerződés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (általában kötvény vagy kötelezvény) meghatározott jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről vagy eladásáról.

Határidős kamatláb-megállapodás : olyan szerződés, amelynek során két fél megállapodik egy kamatlábban, amely alapján egy meghatározott lejáratú eszmei betét után egy meghatározott jövőbeni napon kamatot kell fizetnie. Az elszámolás napján az egyik fél kompenzációt fizet a másiknak a szerződés szerinti kamatláb és az elszámolás napján érvényes piaci kamatláb különbözetétől függően.

(Keresztdevizás) kamatswapügylet : szerződéses megállapodás arról, hogy a felek időszakos kamatfizetéseknek megfelelő pénzáramlást cserélnek egymással, egyetlen vagy két különböző devizanemben.

Kötelezettség : a vállalkozás múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő vagyon kiáramlását eredményezi a vállalkozásnál.

Lejárat napja : az a nap, amelyen a névérték/tőkeérték teljes összegében esedékes és azt a tulajdonos részére ki kell fizetni.

Lineáris értékcsökkenési leírás/amortizáció : egy adott időszak értékcsökkenésének időarányos meghatározása, amelynek során az eszköz becsült maradványértékkel csökkentett értéke elosztásra kerül az eszköz becsült hasznos élettartamával.

Nem realizált nyereség/veszteség : az eszközök kiigazított bekerülési költségeihez képest történő átértékeléséből eredő nyereség/veszteség.

Nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) : a megfelelő illetékes kibocsátó hatóság által kiadott szám.

Nettó ár : árengedmény és felhalmozódott kamat nélkül számított beszerzési ár, amely ugyanakkor magában foglalja az ár részét képező beszerzési értéket.

Összeköttetést biztosító rendszer (interlinking) : az a technikai infrastruktúra, továbbá azok az informatikai alkalmazások és azok az eljárások, amelyek az egyes nemzeti valós idejű bruttó elszámolási rendszerekben (VIBER-ekben) és az EKB fizetési mechanizmusában (EPM) bevezetésre, illetve átvételre kerültek a határokon átnyúló pénzmozgások TARGET rendszerben történő feldolgozása céljából.

Penziós ügylet : olyan művelet, amellyel a központi bank visszavásárlási megállapodás alapján eszközöket vásárol ("fordított repó") vagy ad el ("repó"), vagy biztosíték fedezete mellett hitelműveleteket végez.

Pénzügyi eszköz : olyan eszköz, amely lehet: i. készpénz; vagy ii. szerződéses jog más vállalkozás által szolgáltatott készpénzre vagy egyéb pénzügyi instrumentumra; vagy iii. szerződéses jog pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére; vagy iv. egy másik vállalkozás által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum.

Pénzügyi kötelezettség : jogi kötelezettség készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum más vállalkozás részére történő szolgáltatására vagy pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére.

Piaci ár/árfolyam : aranyra, devizára vagy értékpapír-instrumentumokra a szervezett piacon (tőzsde) vagy a nem szervezett (tőzsdén kívüli) piacon jegyzett ár, amely (általában) nem tartalmaz felhalmozott kamatot vagy kamat-visszatérítést.

Piaci középár/középárfolyam : az értékpapír vételi és eladási árfolyamának középértéke, amely elismert piacvezetőknek vagy tőzsdéknek a szokásos piaci nagyságrendnek megfelelő ügyletekre vonatkozó jegyzésein alapul, és amelynek felhasználására a negyedévi átértékelési eljárás céljából kerül sor.

Piaci középárfolyam : az EKB 14.15-kor érvényes egyeztetett napi árfolyama, amelyet az év végi átértékelési eljárás során használnak.

Realizált nyereség/veszteség : valamely mérlegtétel eladási ára és annak (módosított) beszerzési értéke közötti különbözetből eredő nyereség/veszteség.

TARGET : transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer, amely az egyes NKB-k egy-egy valós idejű bruttó elszámolási rendszeréből (VIBER rendszer), az EPM-ből és az interlinkingből áll.

Tartalék : a felosztható nyereségből elkülönített olyan összeg, amelyet nem a fordulónapon ismert konkrét kötelezettség, függő tartozás vagy előrelátható eszközérték-csökkenés fedezetére szánnak.

Tőzsdei határidős kamatlábügylet : tőzsdén forgalmazott határidős ügylet. E szerződésben a felek a kötés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (pl. kötvény) jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről, illetve eladásáról. Általában nem kerül sor az értékpapír tényleges leszállítására; a szerződés általában a megállapodás szerinti lejárat előtt lezárásra kerül.

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok : osztalékjogosult értékpapírok (társasági részesedések és részvényalapba történő befektetést tanúsító értékpapírok).

Ügyleti ár : az az ár, amelyben a felek a szerződéskötéskor megállapodnak.

--------------------------------------------------

II MELLÉKLET

A MÉRLEG TARTALMÁRA ÉS AZ ÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Megjegyzés:

A számozás a III. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik.

ESZKÖZÖK

Mérlegtétel | A mérlegtételek tartalmának osztályozása | Értékelés elve |

| |

1. | Aranykészletek és aranykövetelések | Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy "leszállítás alatt". Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el. | Piaci érték |

2. | Euro-övezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni, devizában denominált követelések | Euro-övezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni devizában denominált követelések (beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euro-övezeten kívüli központi bankokat). | |

2.1. | Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben | a)A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)A nemzeti kvóta csökkentve az IMF rendelkezésére álló euro-egyenleggel.[Az IMF 2. számú számlája (euro-számla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a pozícióba vagy az "Euro-övezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni euróban denominált kötelezettségek" közé.] | a)A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)Névérték, év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

b)Különleges lehívási jogok (SDR)Különleges lehívási jogok állományai (SDR) (bruttó). | b)Különleges lehívási jogok (SDR)Névérték, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

c)Egyéb követelésekÁltalános hitelmegállapodás (GAB), különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő (PRGF) program keretébenc) | c)Egyéb követelésekNévérték, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

2.2. | Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök | a)Euro-övezeten kívül letelepedett bankokkal szembeni számlakövetelésekFolyószámlák, lekötött betétek, látraszóló betétek, fordított repóügyletek | a)Euro-övezeten kívül letelepedett bankokkal szembeni számlakövetelésekNévérték, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

b)Euro-övezeten kívüli értékpapír-befektetések (a részvényen, egyéb részesedésen és az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül)Euro-övezeten kívül letelepedett személyek által kibocsátott forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, pénzpiaci papírok. | b)Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelésekNévérték, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

c)Euro-övezeten kívüli hitelek (betétek)Euro-övezeten kívül letelepedett személyek részére nyújtott hitelek és általuk kibocsátott nem forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül) | c)Euro-övezeten kívüli hitelekBetétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen; mindkét esetben az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

d)Egyéb euro-övezeten kívüli eszközökEuro-övezeten kívüli bankjegyek és érmék | d)Egyéb euro-övezeten kívüli eszközökNévérték, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

3. | Devizában denominált, euro-övezetben letelepedett személyekkel szemben fennálló követelések | a)ÉrtékpapírokForgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, pénzpiaci papírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül) | a)Értékpapírok (forgalomképes)Piaci árak és év végi devizaárfolyamok |

b)Egyéb követelésekNem forgalomksépes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül), kölcsönök, betétek, fordított repóügyletek, egyéb kölcsönnyújtás | b)Egyéb követelésekBetétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen, mindkét esetben az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva |

4. | Euro-övezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni, euróban denominált követelések | | |

4.1. | Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelkövetelések | a)Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni követelésekFolyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek. Az euróban demonimált értékpapírok kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek | a)Euro-övezeten kívüli bankokkal szemben fennálló számlakövetelésekNévértéken |

b)Euro-övezeten kívüli értékpapír-befektetések (a részvényen, egyéb részesedésen és az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül)Euro-övezeten kívül letelepedett személyek által kibocsátott forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, pénzpiaci papírok | b)Forgalomképes értékpapírokÉv végi piaci értéken |

c)Euro-övezeten kívül letelepedett személyek részére nyújtott hitelekEuro-övezeten kívül letelepedett személyek részére nyújtott hitelek vagy általuk kibocsátott nem forgalomképes értékpapírok | c)Euro-övezeten kívül letelepedett személyek részére nyújtott hitelekBetétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken |

d)Euro-övezeten kívül letelepedett jogi személyek által kibocsátott értékpapírokNemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az EBB által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől | d)Az euro-övezeten kívül letelepedett jogi személyek által kibocsátott értékpapírokÉv végi piaci értéken |

4.2. | Az ERM II szerint nyújtott hitelből származó követelések | Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás | Névértéken |

5. | Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetben letelepedett hitelintézetek részére | Az 5.1.-től 5.5.-ig felsorolt tételek: az "Egységes monetáris politika az euro-övezetben: Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja" című dokumentumban leírt megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek | |

5.1. | Elsődleges refinanszírozó műveletek | Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres penziós ügyletek, általában kétheti lejárattal | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

5.2. | Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek | Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres penziós ügyletek, általában háromhavi lejárattal | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

5.3. | Finomszabályozó penziós műveletek | Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott penziós ügyletek | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

5.4. | Strukturális penziós műveletek | Az euro-rendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

5.5. | Aktívoldali rendelkezésre állás | Látra szóló betétek likviditás céljára, jegybankképes eszközök ellenében, előre meghatározott kamatlábbal (lejáratkor egy összegben visszafizetendő) | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

5.6. | Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek | Hitelintézetnek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered | Névértéken vagy bekerülési értéken |

6. | Euro-övezetben letelepedett hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések | Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az "Euro-övezetben letelepedett személyek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok" (beleértve az euro-övezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos visszavásárlási megállapodások és egyéb követelések. Euro-övezetben letelepedett nem hazai hitelintézeteknél fenntartott levelezőbanki számlák. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek. | Névértéken vagy bekerülési értéken |

7. | Euro-övezetben letelepedett személyek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok | Forgalomképes értékpapírok (monetáris politikai célokkal kapcsolatos vagy azokra alkalmas értékpapírok a részvényen, egyéb részesedésen és az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül): kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat), finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságlevelek | Év végi piaci értéken |

8. | Euróban denominált államadósság | Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek) | Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken |

9. | Euro-rendszeren belüli követelések | | |

9.1. | Az EKB-adósságlevelek kibocsátását alátámasztó váltókhoz kapcsolódó követelések | Kizárólag EKB-mérlegtétel. Az EKB adósságleveleivel kapcsolatos viszonossági megállapodás miatt a NKB-k által kibocsátott váltók | Névértéken |

9.2. | Az euro-rendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó követelések | Az euro-bankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat alapján az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos követelések | Névértéken |

9.3. | Egyéb euro-rendszerbeli követelések (nettó) | a)Az NKB-k TARGET-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege [lásd az "Egyéb euro-rendszerbeli kötelezettségek (nettó)" tételt a forrásoldalon] | a)Névértéken |

b)Egyéb, esetlegesen felmerülő, euro-rendszeren belüli követelések, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének a NKB-k számára való belső felosztását | b)Névértéken |

10. | Elszámolás alatt álló tételek | Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást | Névértéken |

11. | Egyéb eszközök | | |

11.1. | Euro-övezetbeli érmék | Euro-érmék | Névértéken |

11.2. | Tárgyi eszközök és immateriális javak | Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver | Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken Leírási kulcsok: számítógépek és kapcsolódó hardver/szoftver és gépjárművek:4 évberendezések, felszerelések és gépek az épületen belül:10 évépület és aktivált (nagyobb) felújítási költség:25 évKöltség aktiválása: értékhatárhoz kötött (10000 euro alatti HÉA nélküli értéknél: nincs aktiválás) |

11.3. | Egyéb pénzügyi eszközök | Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések. Nyugdíjalapokkal és végkielégítési programokkal kapcsolatos befektetési portfóliók. Jogszabályban foglalt követelmények alapján tartott értékpapírok és az NKB-k által saját számlára, meghatározott céllal végrehajtott befektetési tevékenységek, mint például a saját tőkének megfelelő, előirányzott eszközállomány kezelése, valamint a tartós befektetésként tartott, előirányzott eszközállomány kezelése (befektetett pénzügyi eszközök). Fordított repóügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére | a)Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumokpiaci árfolyamonb)Részesedések és nem likvid tulajdoni részesedést jelentő instrumentumokbekerülési értékenc)Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségeknettó eszközértékend)(Forgalomképes) értékpapírokpiaci értékene)Nem forgalomképes értékpapírokbekerülési értékenf)Befektetett pénzügyi eszközökbeszerzési értékenAz ázsiót/diszázsiót amortizálni kell. A tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok vonatkozásában a részletes szabályokat e határozat 9. cikke határozza meg. |

11.4. | Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete | Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, tőzsdei határidős kamatlábügyletek, pénzügyi swapok és kamatláb-megállapodások értékelési eredményei | Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, piaci devizaárfolyamon |

11.5. | Aktív időbeli elhatárolások | Bevétel, amely nem a jelentés készítése szerinti időszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok | Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |

11.6. | Vegyes tételek | Előlegek, kölcsönök, más kisebb tételek. Hitelek vagyonkezelői alapon. Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések. Az EKB-nak az euro-bankjegyekkel kapcsolatos bevételének belső felosztása a NKB-k számára. | Névértéken/bekerülési értéken Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetésekPiaci érték |

12. | Mérleg szerinti veszteség | | Névértéken |

FORRÁSOK

Mérlegtétel | A mérlegtételek tartalmának osztályozása | Értékelés elve |

| |

1. | Forgalomban lévő bankjegyek | Az EKB által kibocsátott euro-bankjegyek az EKB/2001/15 határozat szerint | Névértéken |

2. | Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetben letelepedett hitelintézetekkel szemben | A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tétel: euro-betétek az "Egységes monetáris politika az euro-övezetben: Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja" című dokumentumban leírtaknak megfelelően | |

2.1. | Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) | Olyan hitelintézetek euro-számlái, amelyek szerepelnek az Alapokmány szerint tartalékképzésre kötelezett pénzügyi szervezetek felsorolásában. Ez a tétel elsősorban a kötelező tartalékok könyvelésére szolgáló számlákat tartalmazza. | Névértéken |

2.2. | Betéti rendelkezésre állás | Látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás) | Névértéken |

2.3. | Lekötött betétek | Betétgyűjtés a finomszabályozó műveletekkel kapcsolatos likviditás elvonása céljából | Névértéken |

2.4. | Finomszabályozó repó- és swapműveletek | Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek a likviditás elvonása céljából | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

2.5. | Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek | Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek. | Névértéken |

3. | Euro-övezetben letelepedett hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek | Egyidejűleg végrehajtott fordított repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek az "Euro-övezetben letelepedett személyek által kibocsátott euróban denominált értékpapírok" eszköztétel alatt szereplő értékpapír-állomány kezelésére. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb műveletek. A hitelintézetek folyószámláitól eltérő egyéb számlái. | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

4. | Kibocsátott adósságlevelek | Csak az EKB mérlegének része. Az "Egységes monetáris politika az euro-övezetben: Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja" című dokumentumban leírtaknak megfelelő adósságlevelek. Likviditás elvonása céljából kibocsátott diszkont értékpapír. | Névértéken |

5. | Egyéb euro-övezetbeni felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek | | |

5.1. | Az állammal szemben fennálló kötelezettségek | Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek | Névértéken |

5.2. | Egyéb kötelezettségek | Alkalmazottak, vállalatok, ügyfelek folyószámlái (beleértve azokat a pénzügyi szervezeteket, amelyek mentesek a tartalékképzési kötelezettség alól – lásd a 2.1. tételt a forrásoldalon) stb. lekötött betétei, látra szóló betétei | Névértéken |

6. | Euro-övezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni euro-kötelezettségek | Más bankok, központi bankok, nemzetközi/nemzetek feletti szervezetek (beleértve az Európai Közösségek Bizottságát) folyószámlái, lekötött betétei, látra szóló betétei (beleértve a fizetés céljából fenntartott számlákat és a tartalékkezelés céljából fenntartott számlákat); egyéb betétesek folyószámlái. Egyidejűleg végrehajtott fordított repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek euróban denominált értékpapírok kezelése céljából. A nem részt vevő NKB-k TARGET-számláinak egyenlege | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken |

7. | Euro-övezetben letelepedett személyekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek | Folyószámlák, repóügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek | Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |

8. | Euro-övezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek | | |

8.1. | Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek | Folyószámlák. Repóügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek | Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |

8.2. | Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek | Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel | Névérték, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |

9. | Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése | SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott különleges lehívási jogok (SDR) összegét mutatja | Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon |

10. | Euro-rendszerbeli kötelezettségek | | |

10.1. | A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek | Csak EKB-mérlegtétel (euróban) | Névértéken |

10.2 | .Az euro-rendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó) | a)Az NKB-k TARGET-számláinak és levelezőszámláinak egyenlegéből származó nettó kötelezettségek, azaz a követelések és kötelezettségek nettó összege [ld. még az "Egyéb euro-rendszeren belüli követelések (nettó)" eszköztételt] | a)Névértéken |

b)Egyéb, esetlegesen felmerülő, euro-rendszeren belüli kötelezettségek, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének NKB-k számára való belső felosztását. | b)Névértéken |

11. | Elszámolás alatt álló tételek | Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat | Névértéken |

12. | Egyéb források | | |

12.1. | Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete | Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, tőzsdei határidős kamatlábügyletek, pénzügyi swapügyletek és kamatláb-megállapodások értékelési eredményei | Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, piaci devizaárfolyamon |

12.2. | Passzív időbeli elhatárolások | Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik | Névértéken, átváltás piaci devizaárfolyamon |

12.3. | Vegyes tételek | Adószámlák (függőszámlák). (Deviza)hitellel vagy garanciával fedezett számlák. Egyidejűleg végrehajtott fordított repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek hitelintézetekkel, az "Egyéb pénzügyi eszközök" eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfólió kezelésére. Kötelező betétek a tartalékok kivételével. Egyéb kisebb tételek. Jelenlegi nettó bevétel (nettó felhalmozott nyereség), az előző évi nyereség (felosztás előtt). Források kezelése megbízásos alapon. Ügyfelek aranybetétei | Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken Ügyfelek aranybetétei.Piaci érték |

13. | Céltartalékok | Nyugdíjakra, árfolyam- és árkockázatokra és más célokra, például várható jövőbeni kiadásokra az Alapokmány 49.2. cikke szerint az olyan tagállamok központi bankjai tekintetében, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték. | Bekerülési értéken/névértéken |

14. | Átértékelési számlák | a)Árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák (aranyra, mindenfajta, euróban denominált értékpapírra, mindenfajta, külföldi valutában denominált értékpapírra, kamatkockázati származékos ügyletekhez kapcsolódó piaci értékelési különbözetekre); a deviza-árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák (minden devizanemre nettó pozíció, ideértve a devizaswapokat, deviza határidős ügyleteket és SDR-eket) | Az átlagköltség és a piaci érték közti átértékelési különbözet, átváltás piaci devizaértéken |

.b)Az olyan tagállamok központi bankjainak az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulásaiból eredő egyedi átértékelési számlák, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték (lásd: 10.5. cikk) |

15. | Saját tőke | | |

15.1. | Tőke | Befizetett tőke | Névértéken |

15.2. | Tartalékok | Az Alapokmány 33. cikke szerinti kötelező tartalékok és az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulások azon tagállamok központi bankjainak tekintetében, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték | Névértéken |

16. | Mérleg szerinti nyereség | | Névértéken |

[1] HL L 337., 2001.12.20., 52. o.

[2] Azaz értékpapírral megvásárolt felhalmozódott kamatok.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ EKB ÉVES MÉRLEGE

(millió EUR) |

Eszközök | Tárgyév | Előző év |

| | |

1. | Arany és aranyra szóló követelések |

2. | Nem euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, külföldi devizában denominált követelések | | |

2.1. | A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni követelések | | |

2.2. | Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök | | |

3. | Euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, külföldi devizában denominált követelések | | |

4. | Nem euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések | | |

4.1. | Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek | | |

4.2. | Az ERM II hitelkeretből származó követelések | | |

5. | Euro-övezeti hitelintézeteknek a monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban euróban nyújtott hitelek | | |

5.1. | Fő refinanszírozási műveletek | | |

5.2. | Hosszabb távú refinanszírozási műveletek | | |

5.3. | Finomszabályozó repó- és swapügyletek | | |

5.4. | Strukturális repó- és swapügyletek | | |

5.5. | Aktívoldali rendelkezésre állás | | |

5.6. | Fedezet elhelyezéséhez kapcsolódó hitelek | | |

6. | Euro-övezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb euro-követelések | | |

7. | Euro-övezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai | | |

8. | Euróban denominált államháztartási adósság | | |

9. | Euro-rendszeren belüli követelések | | |

9.1. | Az EKB saját váltó kibocsátást alátámasztó váltókhoz kapcsolódó követelések | | |

9.2. | Az euro-bankjegyeknek az euro-rendszeren belüli felosztásával kapcsolatos követelések | | |

9.3. | Egyéb euro-rendszeren belüli követelések (nettó) | | |

10. | | Elszámolás alatti tételek | |

11. | Egyéb eszközök | | |

11.1. | Az euro-övezet érméi | | |

11.2. | Tárgyi és immateriális eszközök átértékelési különbözetei | | |

11.3. | Egyéb pénzügyi eszközök | | |

11.4. | Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei | | |

11.5. | Aktív időbeli elhatárolások | | |

11.6 | Egyéb tételek | | |

12. | Tárgyévi veszteség | | |

Eszközök összesen | | |

Források | Tárgyév | Előző év |

| | |

1. | Forgalomban lévő bankjegyek |

2. | Euro-övezeti hitelintézetekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek a monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban | | |

2.1. | Folyószámlák (ideértve a kötelező tartalékolási rendszert) | | |

2.2. | Betéti rendelkezésre állás | | |

2.3. | Határozott idejű betétek | | |

2.4. | Finomszabályozó repó- és swapügyletek | | |

2.5. | Fedezet elhelyezéséhez kapcsolódó betétek | | |

3. | Euro-övezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek | | |

4. | Kibocsátott EKB saját váltók | | |

5. | Más euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, euróban denominált kötelezettségek | | |

5.1. | Államháztartás | | |

5.2. | Egyéb kötelezettségek | | |

6. | Nem euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, euróban denominált kötelezettségek | | |

7. | Euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, külföldi devizában denominált kötelezettségek | | |

8. | Nem euro-övezeti rezidensekkel szemben fennálló, külföldi devizában denominált kötelezettségek | | |

8.1. | Betétek, egyenlegek és más kötelezettségek | | |

8.2. | Az ERM II hitelkeretből származó kötelezettségek | | |

9. | A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által allokált különleges lehívási jogok ellenértéke | | |

10. | Euro-rendszeren belüli kötelezettségek | | |

10.1. | A devizatartalékok átadásával egyenértékű kötelezettségek | | |

10.2. | Egyéb euro-rendszeren belüli kötelezettségek (nettó) | | |

11. | Elszámolás alatti tételek | | |

12. | Egyéb források | | |

12.1. | Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei | | |

12.2. | Passzív időbeli elhatárolások | | |

12.3. | Egyéb tételek | | |

13. | Céltartalékok | | |

14. | Átértékelési számlák | | |

15. | Tőke és tartalékok | | |

15.1. | Tőke | | |

15.2. | Tartalékok | | |

16. | Tárgyévi nyereség | | |

Források összesen | | |

[1] Az EKB választhat, hogy pontos euro-összegeket vagy más módon kerekített összegeket közöl.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

AZ EKB NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR) |

… december 31-i eredménykimutatás | Tárgyév | Előző év |

| |

1.1.1. | Devizaeszközökből származó kamatbevétel |

1.1.2. | Az euro-bankjegyeknek az euro-rendszeren belüli felosztásából származó kamatbevétel | | |

1.1.3. | Egyéb kamatbevétel | | |

1.1. | Kamatbevétel | | |

1.2.1. | A NKB-knak az átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel kapcsolatos követelései után fizetett kamat | | |

1.2.2. | Egyéb kamatráfordítás | | |

1.2. | Kamatráfordítás | | |

1. | Nettó kamatbevétel | | |

2.1. | Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség | | |

2.2. | Leírás pénzügyi eszközök és pozíciók miatt | | |

2.3. | Árfolyam- és árkockázati céltartalékba/-ból történő átutalások | | |

2. | Pénzügyi műveletek, leírások és kockázati céltartalékok nettó eredménye | | |

Díj- és jutalékbevétel | | |

Díj- és jutalékráfordítás | | |

3. | Díjak és jutalékok nettó bevétele | | |

4. | Részvényekből és részesedésekből származó bevétel | | |

5. | Egyéb bevétel | | |

Összes nettó bevétel | | |

6. | A munkaerő költsége | | |

7. | Igazgatási költségek | | |

8. | Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése | | |

9. | Bankjegy-előállítási szolgáltatások | | |

10. | Egyéb ráfordítások | | |

Tárgyévi nyereség/veszteség | | |

[1] Az EKB választhat, hogy pontos euróösszegeket vagy más módon kerekített összegeket közöl.

[2] A bevétel és ráfordítások közötti felbontás az éves mérlegek magyarázó megjegyzéseiben is bemutatható.

[3] Ideértve az igazgatási jellegű céltartalékokat is.

[4] Ez a tétel külső szolgáltató által végzett bankjegy-előállítás esetén alkalmazandó (a központi bank nevében bankjegy-előállítással megbízott külső társaság által nyújtott szolgáltatás költségére). Javasolt mind a nemzeti, mind pedig az euróbankjegyek kibocsátásával kapcsolatban felmerült költségek felvétele az eredménybe a kiszámlázáskor, illetve felmerülésükkor.

--------------------------------------------------