32009O0023

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 32009O0023 - EN

Document 32009O0023

Help

Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2009. december 4. ) a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/23)

OJ L 16, 21.1.2010, p. 6–47 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 01 Volume 009 P. 67 - 108

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2014; közvetve hatályon kívül helyezte: 32014O0015

ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2010/64/oj

HTML

PDF

Official Journal

21.1.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 16/6

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2009. december 4.)

a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról

(EKB/2009/23)

(2010/34/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i 63/2002/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2001/18) (1),

tekintettel az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2008/30) (2),

a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2008/32) (3),

mivel:

(1)

A monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatást (4) összhangba kell hozni az átdolgozott 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelettel és a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról szóló, 2009. március 31-i 290/2009/EK (EKB/2009/7) európai központi banki rendelettel (5).

(2)	Új előírások szükségesek a pénzpiaci alapokra („PPA-k”) vonatkozó adatok teljeskörűsítése és a legreprezentatívabb adatszolgáltatói kör kiválasztása tekintetében.

(3)

A PPA-k új mérlegének olyan összevont mérlegnek kell lennie, amely összhangban áll a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendelet (6) alapján készült mérleggel. Az adatszolgáltatási teher csökkenthető azáltal, hogy a hitelintézetek és a PPA-k mérlegeinek összeállítását hatékonyabbá teszik, például a hitelintézeti mérleget a más monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) adatai és a PPA-k adatai közötti eltérésként állítják elő.

(4)	Az értékpapírosításra és a nem MPI-knek nyújtott MPI-hitelek egyéb átruházására vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet által bevezetett részletesebb követelmények folytán ezeken a területeken már nem szükséges a statisztikai adatszolgáltatás.

(5)

A nemzeti központi bankok megkezdték a befektetési alapokra vonatkozó statisztikák jelentését az egyéb pénzügyi közvetítők EKB/2007/9 iránymutatás 18. cikke szerinti statisztikáival összefüggésben, ami annyit jelent, hogy a továbbiakban már nincsen szükség a 14. cikk (6) bekezdése szerinti átmeneti rendszerre.

(6)	Új adatszolgáltatási követelmények szükségesek az euroövezeti MPI-k által nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti részletezése tekintetében a hitelezés alakulása gazdasági és monetáris elemzésének finomítása érdekében.

(7)	A fizetési rendszerek neve gyakran változik, és emiatt el kell hagyni az EKB/2007/9 iránymutatás III. mellékletének 13. részében található névjegyzéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2007/9 iránymutatás a következőképpen módosul:

A 1. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

A visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények kizárólag a 3., 6., 7., 10., 11., 14–17. és 18a. cikkben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkoznak.

A b) pont sérelme nélkül az Európai Unióhoz való csatlakozás és/vagy az euro bevezetése esetén a következő szabályok érvényesülnek:

i.	azon tagállamok NKB-jai, amelyek 2004 májusában csatlakoztak az EU-hoz, legalább a 2004-től terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltatnak visszamenőleges adatokat;

ii.

azon tagállamok NKB-jai, amelyek 2004 májusa előtt csatlakoztak az EU-hoz, de ezen iránymutatás hatálybalépésekor még nem vezették be az eurót, legalább az 1999-től, az MPI-kamatlábakról szóló statisztika (a továbbiakban: MPIR-statisztika) tekintetében a 2003-tól terjedő időszakra visszamenőleg szolgáltatnak adatokat az EKB-nak;

iii.	azon tagállamok NKB-jai, amelyek 2004 májusa után csatlakoztak az EU-hoz, legalább az előző három évre vonatkozóan szolgáltatnak visszamenőleges adatokat;

iv.

az azon tagállamokkal szembeni pozíciók tekintetében, amelyek az ezen iránymutatás hatálybalépése után vezetik be az eurót, a részt vevő tagállamok NKB-jai legalább a következő időszakokra visszamenőleg szolgáltatnak adatot az EKB-nak: (1) 1999-től, ha a tagállam 2004 májusa előtt csatlakozott az EU-hoz; vagy (2) 2004-től, ha a tagállam 2004 májusában csatlakozott az EU-hoz; vagy (3) az előző három évre vonatkozóan, ha a tagállam 2004 májusa után csatlakozott az EU-hoz. Ez az elv csak azokra a statisztikákra vonatkozik, amelyek esetében a partnerországonkénti adatokat szintén gyűjtik.

A következő szabályok érvényesülnek:

pénzpiaci alapok (»PPA-k«) esetében az EKB-nak történő visszamenőleges adatszolgáltatás az NKB-k által 2008 végéig alkalmazott, ezen iránymutatás szerinti adatszolgáltatási gyakorlatnak megfelelően zajlik. A 10. cikk sérelme nélkül a hitelintézeti mérlegeket jelentő NKB-k önkéntesen jelenthetik a 2008. december vége előtti referencia-időszakra vonatkozó PPA-mérlegadatokat; azok az NKB-k, amelyek a csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint negyedéves PPA-mérlegadatokat jelentenek, vagy amelyek nem jelentenek sem hitelintézeti, sem PPA-mérlegadatokat, a visszamenőleges adatokat legalább az euroövezethez való csatlakozás időpontjától kezdődően továbbítják, ami egy esetben sem lehet korábbi az 1997. szeptember végi referencia-időszaknál, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak;

ii.

a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott tevékenységi kör szerinti – az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának, a NACE Rev.2-nek megfelelően – részletezett hitelekre vonatkozó visszamenőleges adatokat rendelkezésre állásuk esetén az alábbiak szerint kell az EKB-nak továbbítani: a) az NKB-k 2003 márciusával kezdődően továbbítanak adatokat; b) az euroövezethez ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok esetében az NKB-k legalább az euroövezetbe való belépést megelőző két évre továbbítanak visszamenőleges adatokat;

iii.	az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) visszamenőleges negyedéves adatokat továbbítanak az EKB-nak az első rendelkezésre álló referencia-időszakkal kezdődően, legalább 1998 utolsó negyedéve referencia-időszakának adataival kezdődően;

iv.	az értékpapírok vonatkozásában az EKB-nak továbbított idősornak 1989 decemberében kell kezdődnie az állományokkal és 1990 januárjában a forgalommal kapcsolatban;

v.	a fizetési statisztikák vonatkozásában a legnagyobb gondosság elve alapján a legutóbbi referenciaévet is tartalmazó öt évre vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.”

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelettel összhangban az NKB-k két összevont mérleget készítenek és jelentenek, mindkettőt a bruttó összegekkel: az egyik összevont mérleg a »központi bank« MPI-alszektorra, a másik az »egyéb MPI-k« alszektorra vonatkozik.

Az NKB-k a saját központi banki mérlegükre vonatkozó szükséges statisztikai adatokat a számviteli rendszerükből nyerik az ezen iránymutatás I. mellékletében szereplő összekötő táblázatok alapján. Statisztikai adatszolgáltatási célokra az EKB a saját mérlegéből nyeri az NKB-k által saját mérlegükből nyert adatoknak megfelelő adatokat.

Az egyéb MPI-bankok mérlegére vonatkozó szükséges statisztikai adatokat az NKB-k az egyes rezidens MPI-k (a rezidens NKB kivételével) mérlegtétel-adatainak (BSI) összesítéséből nyerik.

Ezek a követelmények a hóvégi és negyedév végi állományokra (7) (állományok), valamint a tranzakciók miatti kiigazítások havi és negyedéves adataira, illetve a hitelek értékpapírosítási és más hitelátruházási adataira is kiterjednek.

Az NKB-k ezen iránymutatás 1. részének III. mellékletével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat a mérlegtételekről.

A 3. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Amennyiben az NKB-k a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint felmentést adnak a PPA-knak, az NKB-knak kell biztosítaniuk, hogy a PPA-k összevont nemzeti PPA-mérleghez való kombinált hozzájárulása ne haladja meg az alábbi értékeket:

i.	10 % minden olyan részt vevő tagállamban, amelynek nemzeti PPA-mérlege az összesített euroövezeti PPA-mérleg 15 %-nál nagyobb mértéket tesz ki;

ii.	30 % minden más részt vevő tagállamban, kivéve azokat, amelyek nemzeti PPA-mérlegének az összesített euroövezeti PPA-mérlegben való részesedése nem éri el az 1 %-ot, amely esetben semmiféle külön korlátozás nem vonatkozik a PPA-k kisebb intézményként történő besorolására.

Ha az NKB-k a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és/vagy d) pontja értelmében felmentést adnak az MPI-knek, az NKB-k az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor ezen MPI-k lefedettségét 100 %-ra teljeskörűsítik. Az NKB-k a következő minimumelőírások betartása mellett választhatják az adatok 100 %-ra való teljeskörűsítésének eljárását:

hiányzó részletező adatok esetében becslést kell végezni a tényleges adatszolgáltatói körnek a kisebb intézmények csoportjánál reprezentatívabbnak tekintett csoportján alapuló arányszámok alkalmazásával, a következők szerint:

—

azon tagállamok NKB-jai, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása meghaladja a 2 %-ot, úgy határozhatják meg ezt a csoportot, hogy a csoportba tartozó szervezetek összevont mérlegfőösszege ne haladja meg az MPI-k nemzeti összevont mérlegének 35 %-át. Ez a követelmény nem érvényesül, ha a felmentésben részesített intézmények mérlegfőösszege nem éri el a nemzeti MPI-mérlegfőösszeg 1 %-át,

—

azon tagállamok NKB-jai számára, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása nem éri el a 2 %-ot, ugyanezen szabályok követése ajánlott. Ha azonban mindez jelentős költséggel járna, e tagállamok NKB-jai használhatják ehelyett az adatszolgáltatói kör alapján meghatározott arányszámokat;

ii.	az i. pont alkalmazásakor a »kisebb« adatszolgáltatók csoportja, illetve a tényleges adatszolgáltatói kör egyaránt tovább csoportosítható intézménytípus szerint (pl. PPA-k vagy hitelintézetek);

iii.

amennyiben bármely tagállamban az összes eszközről mindössze évi egy alkalommal beszámoló PPA-k hozzájárulása eléri a PPA-k összevont mérlegének 30 %-át, az NKB-k teljeskörűsítik a PPA-k és a hitelintézetek által külön szolgáltatott adatokat az alábbiak szerint:

—	ha megfelelő a lefedettség a teljes körű adatszolgáltatónak minősülő PPA-k figyelembevételével, a bruttósítás alapjául ezek összevont mérlegfőösszeget kell használni,

—	a teljes körű adatszolgáltatónak minősülő PPA-kból elért lefedettség elégtelen vagy nincsenek teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett PPA-k, az NKB-k évente legalább egyszer más adatforrásokból is megbecsülhetik a PPA-szektor mérlegét, és ezt használhatják a teljeskörűsítés alapjául;

iv.

ha a részletes adatok rendelkezésre állnak, de csak nagyobb késedelemmel vagy kisebb gyakorisággal, a jelentett adatokat a következőképpen kell átvinni a kimaradó időszakokra:

—	az adatok ismétlésével, amennyiben az eredmények helytállónak bizonyultak, vagy

—	megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében;

v.	az arányszámok vagy a teljeskörűsítés végrehajtásához szükséges minden más köztes számítás levezethető a felügyeleti hatóságoktól kapott adatokból, amennyiben megbízható kapcsolat állapítható meg a teljeskörűsítendő statisztikai bontás és az ilyen adatok között.

Az NKB-k bejelentik az EKB-nak a bruttósítási eljárásaikban bekövetkezett minden jelentősebb változást.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Pénzpiaci alapok mérlegstatisztikája

Az NKB-k a III. melléklet 7. része 1., és 2. táblázatának megfelelően külön mérlegtételadatokat szolgáltatnak az EKB-nak a PPA-szektorra vonatkozóan. Az EKB az adatokat a PPA és hitelintézeti mérlegstatisztikák összeállításához egyaránt felhasználja. Mivel az adatokat a teljes MPI-szektor vonatkozásában a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletnek megfelelően már jelentik, az ebben a cikkben meghatározott követelmények csak a PPA-kra vonatkoznak. Annak ellenére, hogy egyes tagállamokban néhány egyéb intézetet MPI-ként sorolnak be, mennyiségi megközelítésben ezek jelentéktelenek.

A III. melléklet 7. részének 1. táblázatában említett átsorolásokat és átértékelési kiigazításokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell jelenteni, figyelembe véve a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint engedélyezett eltéréseket. Amennyiben az átértékelési kiigazítások jelentésére az NKB-k által a PPA-knak a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet értelmében engedélyezett eltérés vonatkozik, az NKB-k az adatokat a legjobb elérhető adatok alapján jelentik azon tételekre, amelyek esetében az átértékelési kiigazítás jelentős lehet.

Az adatokat negyedévente, a referencia-időszak végét követő 28 munkanapon belül kell szolgáltatni.

A hitelintézetek mérlegeinek tekintetében szolgáltatott adatoknak le kell fedniük az e szektorba besorolt intézetek 100 %-át. Ahol az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazásának következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 3. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében.

Az NKB-k a hitelintézeti mérleg 2008. december vége előtti időszakokra történő jelentésekor a III. melléklet 7. részében található 1. és 2. táblázatnak megfelelően továbbítják a PPA-adatok revízióját. A PPA-adatok revíziójának minden esetben meg kell felelnie a megfelelő negyedév végi más MPI-adatoknak.

Abban az esetben, ha az új vagy korrigált PPA-adatok más megfelelő MPI-referenciaidőszakok adatainak változásával járnak, továbbítani kell a más MPI-adatok szükséges revízióját is.”

5.	A 13. cikket el kell hagyni.

6.	A 14. cikk címének helyébe az alábbi szöveg lép: „Az egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikák (a befektetési alapok és a pénzügyi közvetítő vállalatok kivételével)”

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 11. részével összhangban szolgáltatnak adatot az EPK-król (a befektetési alapok és az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok [PKV-k] kivételével). A következő EPK-alkategóriákra vonatkozóan külön kell adatot szolgáltatni: i. értékpapír-kereskedők; ii. hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok; és iii. egyéb EPK-k.

Az EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor az országos szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, nemzeti becsléseket kell jelenteni. Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért nemzeti becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem vagy hiányzó adatként jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát »létező, de nem gyűjtött« adatként kell értelmezni, és az EKB feltételezéseket és becsléseket készíthet az euroövezeti aggregátumok összeállításának céljából. A referencia-adatszolgáltatók köre a részt vevő tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t magában foglal: a területen belül található intézményeket, beleértve a területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait és az ezen a területen kívüli központtal rendelkező intézmények fióktelepeit.

A következő kulcsfontosságú mutatószámokat és kiegészítő információt kell jelenteni:

—

az euroövezet aggregátumainak összeállításához szükséges, kulcsfontosságú mutatószámok: minden részt vevő tagállamnak szolgáltatnia kell e részletezett adatokat, amikor a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha a tényleges adatok az előírt, bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem állnak rendelkezésre, lehetőség szerint becsléseket kell nyújtani,

—	kiegészítő információt »tájékoztató adatok« formájában kell szolgáltatni: ezen adatokat azon országoknak kell biztosítaniuk, ahol azok az információk rendelkezésre állnak.

Tranzakció miatti kiigazító adatokat az állományadatokban bekövetkező jelentős törések, illetve átsorolások és egyéb kiigazítások esetén lehet jelenteni. Tranzakciós kiigazító adatokat lehet szolgáltatni például különösen az ESA 95 keretrendszer végrehajtásával kapcsolatos átsorolások miatt.

Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.”

8.	A 14. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Az MPIR-statisztikák céljából az NKB-k a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó, nemzeti szinten aggregált, havi statisztikai információt szolgáltatnak. Emellett az NKB-k a III. melléklet 12a. részében meghatározottak szerint jelentik az új szerződésekre vonatkozó összesített nemzeti havi statisztikai adatokat.

Ha a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 61. pontjában előírt eltérést a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet IV. mellékletével összefüggésben engedélyezik, az NKB-k érték nélkül adják meg az eltéréssel érintett tételeket, feltüntetve azt, hogy adatgyűjtés nem történt.”

10.

A 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az adatok gyakoriságától függetlenül, évente kell jelenteni ezeket az idősorokat az EKB-nak. Az adatok a 4–9. táblázat minden tétele vonatkozásában éves gyakoriságúak. A 2. és 3. táblázatban szereplő hitelintézeti mérlegre vonatkozó információ negyedéves gyakoriságú, kivéve az NKB és elektronikus pénzintézeti tételek rovataiba sorolt tételeket, amelyek éves gyakoriságúak. A 3. táblázatban szereplő, hitelintézetekre vonatkozó strukturális információk éves gyakoriságúak Az 1. és a 3. táblázat vonatkozásában, amennyiben az adatokhoz való hozzáférés súlyosan korlátozott, az NKB-k az időben történő és érvényes közlés biztosítása érdekében minimális adatkészletet is szolgáltathatnak.

A minimális mennyiségű adat a következőket tartalmazza:

—	havi idősorok: egy megfigyelés a december végi pozíciókra vonatkozóan,

—	negyedéves idősorok: egy megfigyelés az év utolsó negyedévére vonatkozóan,

—	éves idősorok: egy megfigyelés a december végi pozíciókra vonatkozóan.

Az EKB tájékoztatja az NKB-kat minden évben a jelentéstételi időszakon belül az adatszolgáltatás pontos dátumáról. Az NKB-k továbbíthatják az aktuális adatokat akár az első jelentéstételi időszakot megelőzően az EKB adatfogadási készségétől függően, akár bármely más időpontban a jelentéstételi időszakok közben.

Tényleges adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak.

Az adatszolgáltatók vagy az NKB-k revíziókat végezhetnek újraszámítások vagy becslések alapján. Az NKB-k a jelentéstételi időszak részeként juttatják el a revíziókat az EKB-nak.

Az EKB az előző év magyarázó megjegyzéseit az első jelentéstételi időszak kezdete előtt, Word formátumban küldi el az NKB-knak, amelyet azok kitöltve és/vagy kijavítva küldenek vissza az EKB-nak. Ezekben a magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen kifejtik a követelményektől való eltéréseiket, lehetőség szerint kifejtve azoknak az adatokra való hatását.”

11.

A 18. cikk (10) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Az NKB-k évente elküldik az EKB-nak: i. a CSDB Kézikönyvvel összhangban a CSDB-ben lévő aktuális értékpapírok lefedettségét és minőségét elemző mutatókat, a velük külön közölt módszertannak megfelelően; vagy ii. a lefedettségi és minőségi mutatók levezetéséhez szükséges aktuális információt.

A nemzeti értékpapír-adatbázisra támaszkodó NKB-k évente egyszer elküldik az EKB-nak az egy negyedévre és legalább két, statisztikailag jelentős BA-alszektorra vonatkozó aggregált eredményeket. Ezek az aggregált eredmények legfeljebb 5 %-kal térhetnek el azoktól az eredményektől, amelyeket a CSDB használatával kaptak volna. Mindez azokra az információkra vonatkozik, amelyeket nem a BA-k szolgáltatnak.

A fenti információkat minden év februárjának végéig kell elküldeni az EKB-nak úgy, hogy referenciának az előző év december végi adatai tekintendők.”

12.

A szöveg a következő 18b. cikkel egészül ki:

„18b. cikk

Statisztikák a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek tevékenységi kör szerinti megoszlásáról

Ha az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k jelentik az EKB-nak a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak, illetve a más részt vevő tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott MPI-hitelek adatait tevékenységi kör szerinti bontásban, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának, a NACE Rev.2-nek megfelelően, a III. melléklet 16. részével összhangban.

Az NKB-k féléves gyakorisággal jelentik az adatokat az EKB-nak, március és szeptember végéig, az előző két negyedévre vonatkozóan.

Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:

a)	ha szükséges, az előző referencia-időszakra vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni; és

b)	az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.

Az NKB-k jelentik az EKB-nak a használt nemzeti fogalommeghatározások és besorolások minden jelentős változását, és adott esetben magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be a jelentős revíziók okairól. Emellett az NKB-k adatokat szolgáltatnak az MPI-szektor főbb átsorolásairól, valamint a nem pénzügyi vállalatok NACE Rev.2 szerinti, megküldött besorolásához képest történt főbb átsorolásokról.”

13.

A 19. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. része határozza meg a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 3. cikkében előírt, a MPI-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából gyűjtött változókat.

Az MPI-szektor vagy a meglévő MPI-k attribútumainak változásakor az NKB-k jelentik az ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Változás következik be az MPI-szektorban, ha egy MPI csatlakozik a szektorhoz (azaz egy MPI jön létre vállalati fúzió eredményeként, új jogi személyek jönnek létre meglévő MPI szétválásával, új MPI létesül, vagy korábbi nem MPI jogállása megváltozik, amelynek következtében MPI-vé válik), illetve ha egy meglévő MPI elhagyja a szektort (azaz az MPI vállalati fúzióban vesz részt, másik intézmény vásárolja fel, több önálló jogi személlyé válik szét, a jogállása megváltozik, amelynek következtében nem MPI-vé válik, vagy az MPI felszámolásra kerül).

Ha egy új vagy egy változás előtt álló intézményről szolgáltatnak adatot, az NKB-k megadják az összes kötelező változót. Az MPI-szektorból nem vállalati fúzió részvevőjeként kilépő intézmény jelentésekor az NKB-knak legalább az alábbi információt kell szolgáltatniuk: a kérés fajtája (azaz törlés) és az MPI azonosító kódja (azaz az »mfi_id« változó).

Az NKB-k a megszűnt MPI-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új MPI-k számára. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, az NKB-k egyidejűleg írásos magyarázatot nyújtanak be az EKB-nak (az »mfi_req_realloc« típusú »object_request« változó használatával).

Frissítések jelentése során az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, ha a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k Unicode-ot használnak, hogy minden speciális karakterkészlet helyesen jelenjen meg, amikor az EKB-tól a RIAD adatcsererendszeren (Register of Institutions and Assets Database) keresztül információt kapnak.

Az MPI-k jegyzéke frissítéseinek az EKB-hoz való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják a megfelelő adatcsere-dokumentációban előírt érvényességi ellenőrzéseket.”

14.

A 20. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Ezen iránymutatás VII. mellékletében kerülnek meghatározásra a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet 4. cikkében előírt, a BA-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából gyűjtött változók.

A BA-szektor vagy a meglévő BA-k attribútumainak változásakor az NKB-k jelentik az ezen iránymutatás VII. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Változás következik be a BA-szektorban, ha egy BA csatlakozik a BA-szektorhoz, illetve ha egy meglévő BA elhagyja a BA-szektort.

Az NKB-k két egymást követő negyedév végi nemzeti BA-listájuk összehasonlítása útján vezetik le a frissítéseket, azaz nem veszik figyelembe a negyedéveken belüli mozgásokat.

Ha egy új vagy egy változás előtt álló intézményről szolgáltatnak adatot, az NKB-k megadják az összes kötelező változót.

A BA-szektorból kilépő intézmény jelentésekor az NKB-knak legalább az alábbi információt kell szolgáltatniuk: a kérés fajtája (azaz törlés) és a BA azonosító kódja (azaz az »if_id« változó).

Évente egyszer, a december 31-i referenciadátumhoz tartozóan, az NKB-k elküldenek egy XML-fájlt különösen a BA-nkénti nettó eszközérték (NEÉ) jelentése céljából. Ez azt jelenti, hogy a NEÉ-t a BA-k egyéb jellemzőinek változásától függetlenül kell szolgáltatni. Az összes BA tekintetében a következő információkat kell jelenteni: a kérés fajtája (azaz »if_req_nav«), a BA egyedi azonosítókódja, a NEÉ összege és vonatkozó NEÉ meghatározásának dátuma.

Minden adott referenciadátum tekintetében az új BA-kra vonatkozó információt vagy a meglévő BA-k azonosítókódjainak változását a NEÉ-információ jelentése előtt kell elküldeni az EKB-nak.

Amennyiben lehetséges, az NKB-k a megszűnt BA-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új BA-knak. Amenyniben ez mégis elkerülhetetlen, az NKB-k az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül írásos magyarázatot nyújtanak be az EKB-nak a BA-adattal egy időben (az »if_req_realloc« típusú »object_request« változó használatával).

Frissítések jelentése során az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, ha a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k Unicode-ot használnak, hogy minden speciális karakter helyesen jelenjen meg, amikor az EKB-tól a RIAD adatcsererendszeren keresztül információt kapnak.

A BA-k jegyzéke frissítésének az EKB-hoz való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják a megfelelő adatcsere-dokumentációban előírt érvényességi ellenőrzéseket.”

15.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Közzététel

Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euroövezet havi monetáris aggregátumaihoz és ellentételeikhez való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat már közzétette. Ha az NKB-k ilyen adatokat közzétesznek, azoknak meg kell egyezniük a legutoljára közzétett, euroövezeti aggregátumokhoz való hozzájárulás adataival. Ha az NKB-k újra összeállítják az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.”

16.	A III–VIII. melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

17.	A Glosszárium a következő fogalommeghatározással egészül ki: „Tevékenységi kör (Branch of activity): az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásában – NACE Rev. 2 (8). – szereplő gazdasági tevékenység.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt az iránymutatást 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak valamennyi eurorendszer-beli központi bank a címzettje.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. december 4-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 10., 2002.1.12., 24. o.

(2) HL L 15., 2009.1.20., 1. o.

(3) HL L 15., 2009.1.20., 14. o.

(4) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

(5) HL L 94., 2009.4.8., 75. o.

(6) HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(7) A mérleg alapelvként a hónap/negyedév utolsó naptári napjával készül, a helyi munkaszüneti napok figyelembevétele nélkül. Számos esetben, amikor ez nem lehetséges, a mérleg az utolsó munkanap végén készül, a nemzeti piaci és számviteli szabályok értelmében.”

(8) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 393., 2006.12.30., 1. o). I. mellékletében meghatározottak szerint.”

MELLÉKLET

A III. melléklet a következők szerint módosul:

Az I. részben az 1. és 2. táblázatot új táblázat váltja fel, és a melléklet kiegészül a 3a. és 3b. táblázattal a következők szerint:

‘1. TÁBLÁZAT

Tételek, amelyekre havi tranzakciók miatti kiigazítások szükségesek (1)

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

D.	Nem allokált

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Bankok

Nem bankok

Hitelintézet

ebből: ebből TK alá tartozó hitelintézetek, az EKB és NKB-k

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Hitelintézetek

ebből: ebből TK alá tartozó hitelintézetek, az EKB és NKB-k

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123+S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

em pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123+S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

ebből: CCP (4)

ebből: PKV-k

ebből: CCP (4)

ebből: PKV-k

FORRÁSOK

8.	Forgalomban levő készpénz

Betétek

legfeljebb 1 éves

egy éven túli

ebből: átruházható betétek

ebből legfeljebb 2 éves

ebből: szindikált hitelek

9e.

Euro

9.1e

Egynapos

ebből: átruházható betétek

9.2e

Lekötött

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túli

9.3e	Felmondással visszaváltható

legfeljebb 3 hónapos

3 hónapnál hosszabb

100

101

102

103

ebből: 2 éven túli

104

105

106

107

108

109

110

111

112

9.4e	Repoügyletek

113

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

9x.

Devizák

9.1x

Egynapos

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

9.2x

Lekötött

legfeljebb 1 éves

144

145

146

147

148

149

150

151

152

153

154

155

1 és 2 év közötti

156

157

158

159

160

161

162

163

164

165

166

167

2 éven túli

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

9.3x	Felmondással visszaváltható

legfeljebb 3 hónapos

185

186

187

188

189

190

191

192

193

194

195

196

3 hónapnál hosszabb

197

198

199

200

201

202

203

204

205

206

207

208

ebből: 2 éven túli

209

210

211

212

213

214

215

216

217

9.4x	Repoügyletek

218

219

220

221

222

223

224

225

226

227

228

229

230

231

232

233

234

235

236

10.	PPA befektetési jegyek

237

11.	Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

11e

Euro

legfeljebb 1 éves

#238

1 és 2 év közötti

#239

ebből: legfeljebb kétéves és a tőkegarancia 100 % alatti

#240

2 éven túli

#241

11x

Devizák

legfeljebb 1 éves

#242

1 és 2 év közötti

#243

ebből: legfeljebb kétéves és a tőkegarancia 100 % alatti

#244

2 éven túli

#245

12.	Tőke és tartalékok

#246

13.	Egyéb követelések

#247

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

D.	Nem allokált

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Általános tudnivalók kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Általános tudnivalók kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

iztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

ebből: CCP (4)

ebből: PKV-k

Összesen

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

ebből: CCP (4)

ebből: PKV-k

Összesen

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

ebből: SP/UP (5)

ESZKÖZÖK

Készpénz

248

1e.	amelyből euro

249

Kölcsönök

#250

#251

#252

#253

#254

#255

#256

legfeljebb 1 éves

#257

#258

#259

#260

#261

#262

#263

#264

#265

#266

#267

#268

#269

#270

#271

1 és 5 év közötti

#272

#273

#274

#275

#276

#277

#278

#279

#280

#281

#282

#283

#284

#285

#286

5 éven túli

#287

#288

#289

#290

#291

#292

#293

#294

#295

#296

#297

#298

#299

#300

ebből: szindikált hitelek

#301

#302

#303

#304

#305

#306

#307

#308

ebből: repó

309

310

2e.	amelyből euro

#311

#312

#313

#314

#315

#316

#317

#318

#319

#320

#321

#322

—	ebből: újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

#323

#324

#325

#326

—	ebből: kényelmi hitelkártyahitel

#327

#328

#329

#330

—	ebből: nyújtott hitelkártyahitel

#331

#332

#333

#334

3.	Nem részvény értékpapírok

#335

#336

#337

3e.

Euro

#338

#339

#340

#341

legfeljebb 1 éves

#342

#343

1 és 2 év közötti

#344

#345

2 éven túli

# 346

#347

3x.

Devizák

#349

#350

#352

#353

legfeljebb 1 éves

#354

#355

1 és 2 év közötti

#356

#357

2 éven túli

#358

#359

4.	PPA befektetési jegyek

360

361

362

5.	Részvények és egyéb részesedések

#363

#364

#365

#366

#367

6.	Befektetett eszközök

#368

7.	Egyéb eszközök

#369

2. TÁBLÁZAT

Tételek, amelyekre negyedéves tranzakciók miatti kiigazítások szükségesek (1)

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

Nem MPI-k

Összesen

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Bankok

Nem bankok

Összesen

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Összesen

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Tartományi kormányzat (S.1312)

Helyi önkormányzat (S.1313)

Társadalombiztosítási alapok (S.1314)

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Összesen

Tartományi kormányzat (S.1312)

Helyi önkormányzat (S.1313)

Társadalombiztosítási alapok (S.1314)

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Ingatlanfedezet

Összesen

Ingatlanfedezet

Összesen

Ingatlanfedezet

FORRÁSOK

8.	Forgalomban levő készpénz

Betétek

370

371

372

9.1.

Egynapos

373

374

375

376

377

378

9.2.

Lekötött

379

380

381

382

383

384

9.3.	Felmondással visszaváltható

385

386

387

388

389

390

9.4.	Repoügyletek

391

392

393

394

395

396

10.	PPA befektetési jegyek

11.	Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

12.	Tőke és tartalékok

13.	Egyéb követelések

ESZKÖZÖK

Készpénz

Kölcsönök

397

#398

#399

#400

#401

#402

#403

#404

#405

#406

#407

#408

#409

legfeljebb 1 éves

#410

#411

#412

#413

#414

#415

#416

#417

1 és 5 év közötti

#418

#419

#420

#421

#422

#423

#424

#425

5 éven túli

#426

#427

#428

#429

#430

#431

#432

#433

Euro

#434

#435

#436

#437

#438

#439

#440

#441

Hitelek 1 éven túli eredeti lejárattal

ebből: legfeljebb 1 éves hátralévő futamidejű hitelek

ebből: 2 éven túli hátralévő futamidejű hitelek, melyek kamatát a következő 24 hónapban újból megállapítják

Hitelek 2 éven túli eredeti lejárattal

ebből: legfeljebb 2 éves hátralévő futamidejű hitelek

ebből: 2 éven túli hátralévő futamidejű hitelek, melyek kamatát a következő 24 hónapban újból megállapítják

3.	Nem részvény értékpapírok

#458

#459

#460

#461

#462

legfeljebb 1 éves

#463

#464

# 465

#466

#467

#468

#469

#470

#471

#472

#473

#474

#475

#476

egy éven túli

#477

#478

#479

#480

#481

#482

#483

#484

#485

#486

#487

#488

#489

#490

4.	PPA befektetési jegyek

5.	Részvények és egyéb részesedések

#491

#492

#493

#494

#495

#496

6.	Befektetett eszközök

7.	Egyéb eszközök

3a. TÁBLÁZAT

Értékpapírosítás és más hitelátruházások: Tételek, amelyekre tranzakciók miatti havi kiigazítások szükségesek (2)

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb államházt. (S.1312 + S.1313 + S.1314)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Összesen

Egyéb államházt. (S.1312 + S.1313 + S.1314)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

A mérlegből ki nem vezetett értékpapírosított hitelek állománya

1.1.

Összesen

497

498

499

500

501

502

503

504

505

506

507

508

509

1.1.1.

ebből euroövezeti PKV-n keresztül értékpapírosított

510

511

512

513

514

515

516

517

518

519

520

521

522

3b. TÁBLÁZAT

Értékpapírosítás és más hitelátruházások tételek, amelyekre tranzakciók miatti negyedéves kiigazítások szükségesek (3)

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb államházt. (S.1312 + S.1313 + S.1314)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Összesen

Egyéb államházt. (S.1312 + S.1313 + S.1314)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

SP/UP (6)

1. Értékpapírosított hitelek, leírás a hitel átruházásakor

1.1.	az átruházásban részt vevő fél

PKV

524

525

526

527

528

529

530

531

532

533

534

535

536

537

538

540

541

542

543

legfeljebb 1 éves

544

545

1 és 5 év közötti

546

547

5 éven túli

548

549

1.1.1.

ebből az átruházásban részt

550

551

552

553

554

555

556

557

558

559

560

561

562

vevő fél euroövezeti PKV

562

563

legfeljebb 1 éves

564

565

1 és 5 év közötti

566

567

5 éven túli

2. Értékpapírosítás keretében kezelt hitelek állománya

2.1.	Kezelt hitelek: minden PKV

568

569

560

561

572

573

575

576

577

579

580

581

582

583

584

586

587

588

589

legfeljebb 1 éves

590

591

1 és 5 év közötti

592

593

5 éven túli

594

595

2.1.1.

Kezelt hitelek: ebből euroövezeti PKV-k

596

597

598

599

600

601

602

603

604

605

606

607

legfeljebb 1 éves

608

609

1 és 5 év közötti

610

611

5 éven túli

612

613

A 4. rész 3. szakasza helyébe az alábbi szöveg lép:

„ 3. szakasz: Negyedéves tájékoztató adatok a monetáris unió pénzügyi számláinak összeállításához

NCBs/ECB/other MFIs’ data (stocks)

	Belföldi		Egyéb részt vevő tagállamok		Külföld	Nem allokált
	Összesen	Központi kormányzat	Összesen	Központi kormányzat	Külföld	Nem allokált
FORRÁSOK
14. Egyéb források
Háztartások nettó részesedése a nyugdíjalapok tartalékaiból						M70
Átértékelési számlák						M90
Kötelezetségek nem rezidens fióktelepekkel/irodákkal szemben						M91
Forráskiigazítási számlák						M92
Tartozik egyenleg a bevételek/kiadások számlákon – tárgyévi eredmény/korábbi évek eredménye – értékpapírkölcsönzési tevékenyég – fedezetlen értékpapírpozíciók – értékvesztés						M93
Céltartalékok						M94
ESZKÖZÖK
3. Nem részvény értékpapírok
legfeljebb egy éves\|		M71		M72	M73
ebből: euro		M74		M75	M76
1 éven túli		M77		M78	M79
ebből: euro		M80		M81	M82
5. Részvények és egyéb részesedések
Jegyzett részvények	M83		M84		M85
Befektetési alapok (nem PPA) befektetési jegyei	M86		M87		M88
7. Fennmaradó eszközök
Előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai						M89
Átértékelési számlák						M95
Követelések/nem rezidens fióktelepekbe/irodákba történő tőkejuttatás						M96
Eszközkiigazítási számlák						M97
Követel egyenleg a bevételek/kiadások számlákon; tárgyévi eredmény/korábbi évek eredménye; saját részvények; értékpapír-kölcsönzési tevékenyég						M98

M70: az MPI-k háztartásokkal szemben fennálló, a munkavállalók részére nyújtandó nyugdíjra vonatkozó technikai előírásokban testet öltő kötelezettsége. Ez tipikusan a nem független külső intézmények kezelésébe adott munkavállalói nyugdíjalapokra vonatkozik.

M83, M84, M85: olyan részvények, amelyek árfolyamát elismert tőzsdén vagy más másodlagos piacon jegyzik.

M86, M87, M88: olyan részvények, amelyeket egy szervezett pénzpiaci ügylet keretében a befektetők pénzeszközeinek összegyűjtése céljából bocsátanak ki valamely, az MPI szektor keretébe nem tartozó pénzügyi vagy nem pénzügyi eszköz megszerzésére (befektetési alapok befektetési jegyeinek is nevezik). M89: a bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett része, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt.

M89: a bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett része, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt.

M93, M98: Az EKB részére jelenteni kell az ezen tételek tartalmát pontosító további információkat, ha rendelkezésre állnak. E tételek részét alkotják egyes olyan tételek, amelyekről néhány ország jelenleg nem szolgáltat adatot a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendeletnek megfelelően (értékpapír-kölcsönzési tevékenység, rövid értékpapír-pozíciók, saját részvények), holott a fennmaradó eszközök/források körébe tartoznak. Ez a kiegészítő információ lehetővé teszi az EKB számára a monetáris unió pénzügyi számláira vonatkozó adatok szükség szerinti korrekcióját.”

Az 5. rész a szöveg végén a következő szöveggel egészül ki:

Egyösszegű engedmény: Az engedmény minden hitelintézetre vonatkozik. Minden hitelintézet levonhat egy maximum átalányösszeget, melynek célja az igen alacsony tartalékképzési követelmény kezelésével összefüggő igazgatási költségek csökkentése. Amennyiben a [tartalékalap x tartalékráta] szorzata a 100 000 EUR-t nem éri el, az egyösszegű engedmény összege a [tartalékalap x tartalékráta] szorzata. Amennyiben a [tartalékalap x tartalékráta] szorzata legalább 100 000 EUR, az egyösszegű engedmény 100 000 EUR. Azok az intézmények, melyek az összevont tartalékalapra vonatkozó statisztikáikat (a 25/2009/EK [EKB/2008/32] rendelet III. melléklete 2. részének 1. szakaszában meghatározott) csoportként jelenthetik, a kötelező tartalékot a csoport egyik, kizárólag ezen intézmény közvetítőjeként eljáró intézménye útján képzik. A kötelező tartalék képzéséről szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendelet (7) 11. cikkének megfelelően ez utóbbi esetben csak a csoport egésze jogosult az egyösszegű engedmény levonására.

A minimum (vagy “kötelező”) tartalék számítása a következő módon történik:

Minimum (vagy “kötelező”) tartalék = tartalékalap x tartalékráta – egyösszegű engedmény

A következő tartalékráta érvényesül:

A tartalékráta 2 % a következő (a 25/2009/EK [EKB/2008/32] rendeletben meghatározott) forráskategóriák tekintetében: a) egynapos betétek; b) legfeljebb kétéves lejáratú lekötött betétek c) legfeljebb kétéves, felmondható betétek; és d) legfeljebb kétéves megállapodás szerinti futamidővel kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A repókra és a tartalékalap részét képező, két éven túli lekötött, egyéb kötelezettségekre 0 %-os tartalékráta vonatkozik. Az EKB-val, az NKB-kkal és az eurorendszer tartalékképzési rendszerének hatálya alá tartozó egyéb intézményekkel szemben fennálló kötelezettségek nem tartoznak a tartalékalapba.

A 7. rész helyébe a következő rendelkezés lép:

1. TÁBLÁZAT

PPA-k – Állományok

negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

D.	Nem allokált

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Összesen

Bankok

Nem bankok

Államháztartás

Egyéb államházt.

Összesen

EPK-k (S.123) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások, stb. (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb államházt

Összesen

EPK-k (S.123) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások stb. (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb nem rezidens szektorok

FORRÁSOK

Betétek

PPA befektetési jegyek

Tőke & tartalékok

Egyéb források

ESZKÖZÖK

Hitelek

Nem részvény értékpapírok

Összes deviza

legfeljebb 1 éves

egy éven túli

Euro

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túli

Devizák

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túli

PPA befektetési jegyek

Részvények és egyéb részesedések

Fennmaradó eszközök

	A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletben az MPI-kre előírt (havi és negyedéves) követelmények.
	A 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendeletben a BA-kra előírt (negyedéves) követelmények, melyeket a PPA-kra tájékoztató tételként jelenteni, ha az NKB-k rendelkezésére állnak.”

PPA-k – Átsorolások

negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

D.	Nem allokált

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Összesen

Bankok

Nem bankok

Államháztartás

Egyéb államházt

Összesen

EPK-k (S.123) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások stb. (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb államházt

Összesen

EPK-k (S.123) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások stb. (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb nem rezidens szektorok

FORRÁSOK

Betétek

PPA befektetési jegyek

Tőke & tartalékok

Egyéb források

ESZKÖZÖK

Hitelek

Nem részvény értékpapírok

Összes deviza

legfeljebb 1 éves

egy éven túli

Euro

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túli

Devizák

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túl

PPA befektetési jegyek

Részvények és egyéb részesedések

Fennmaradó eszközök

	A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletben az MPI-kre előírt (havi és negyedéves) követelmények.
	A 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendeletben a BA-kra előírt (negyedéves) követelmények, melyeket a PPA-kra tájékoztató tételként jelenteni, ha az NKB-k rendelkezésére állnak.

PPA-k – Átértékelések

negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

Belföldi

B.	Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

D.	Nem allokált

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Összesen

Bankok

Nem bankok

Államháztartás

Egyéb államházt.

Összesen

EPK-k (S.123) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások stb. (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb államházt

Összesen

EPK-k (S.123) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások stb. (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb nem rezidens szektorok

FORRÁSOK

Betétek

PPA befektetési jegyek

Tőke & tartalékok

Egyéb források

ESZKÖZÖK

Hitelek

Nem részvény értékpapírok

Összes deviza

legfeljebb 1 éves

egy éven túli

Euro

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túli

Devizák

legfeljebb 1 éves

1 és 2 év közötti

2 éven túli

PPA befektetési jegyek

Részvények és egyéb részesedések

Fennmaradó eszközök

	A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletben az MPI-kre előírt (havi és negyedéves) követelmények.
A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az NKB-k eltérést engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében.
Mindazonáltal, ha jelentős összegekről van szó, az NKB-kat kérik a legjobb elérhető adatok megadására.

2. TÁBLÁZAT

PPA-k – Állományok

negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

Összes pénznem

Euro

Egyéb valuták

GBP

USD

JPY

CHF

FORRÁSOK

Betétek

Külföld (az EU kivételével)

bankok részére

ESZKÖZÖK

Hitelek

Külföld

Nem részvény értékpapírok

Belföldi

MPI-k által kibocsátott

nem MPI-k által kibocsátott

Egyéb részt vevő tagállamok

MPI-k által kibocsátott

nem MPI-k által kibocsátott

Külföld

A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletben az MPI-kre előírt (negyedéves) követelmények.

e)	A 10. részt el kell hagyni.

A 11. rész helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. RÉSZ

Az egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikák (a befektetési alapok és a pénzügyi közvetítő vállalatok kivételével)

1. szakasz Adatszolgáltatási táblázatok

Az értékpapír-kereskedőkre, a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi társaságokra és a többi egyéb pénzügyi közvetítőre vonatkozóan jelentendő adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Az értékpapír-kereskedők, a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi társaságok és a többi egyéb pénzügyi közvetítő adatai. Kulcsfontosságú mutatók és tájékoztató adatok

Tétel megnevezése és lejárat szerinti/földrajzi/ágazati lebontás	Értékpapír-kereskedők	Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi társaságok	Többi egyéb pénzügyi közvetítő
ESZKÖZÖK
Betétek/világ/összesen	Kulcs
Nem részvény értékpapírok összesen lejárat/világ/összesen		Kulcs
Hitelek/világ/MPI-k		Kulcs
Hitelek/világ/nem MPI-k/összesen		Kulcs
Hitelek/világ/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok		Kulcs
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/összesen		Kulcs
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel		Kulcs
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel		Kulcs
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék)		Kulcs
Hitelek/belföldi/összesen		Kulcs
Hitelek/belföldi/MPI-k		Kulcs
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/összesen		Kulcs
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok		Kulcs
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/összesen		Kulcs
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel		Kulcs
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel		Kulcs
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék)		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/összesen		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/összesen		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/összesen		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel		Kulcs
Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék)		Kulcs
Nem részvény értékpapírok/világ/összesen	Kulcs	Kulcs
Részvények és egyéb részesedések (a befektetési jegyek kivételével)/világ/összesen	Kulcs	Kulcs
Befektetési jegyek/világ/összesen	Kulcs
Pénzügyi derivatívák/világ/összesen	Kulcs
Egyéb eszközök, »hitelek«-et beleértve/világ/összesen	Kulcs
Egyéb eszközök, beleértve a »betétek«-et, »készpénz«-t, »befektetési jegyek«-et, »befektetett eszközök«-et és »pénzügyi derivatívák«-at/világ/összesen		Kulcs
ESZKÖZÖK/FORRÁSOK ÖSSZESEN/világ/összesen	Kulcs	Kulcs	Táj.
FORRÁSOK
Betétek és felvett hitelek/világ/összesen	Kulcs	Kulcs
Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok/világ/összesen	Kulcs	Kulcs
Tőke és tartalékok/világ/összesen	Kulcs	Kulcs
Pénzügyi derivatívák/világ/összesen	Kulcs
Egyéb források/világ/összesen	Kulcs
Egyéb eszközök, »pénzügyi derivatívák«-at beleértve/világ/összesen		Kulcs

2. szakasz: Instrumentumkategóriák és értékelési szabályok

A nemzeti és regionális számlák európai rendszerével (ESA 95) összhangban az eszközöket és forrásokat alapelvként az abban az időpontban hatályos piaci árakon kell értékelni, amelyre a mérleg vonatkozik. A betéteket és hiteleket névértéken, a felhalmozott kamatok nélkül kell jelenteni.

Eszközök

Eszközök/források összesen: Az eszközök főösszegének meg kell egyeznie a mérleg eszközoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell a források főösszegével is.

1.	Betétek: Ez a tétel (8) két alkategóriát foglal magában: átruházható betétek és egyéb betétek. Ebben a sorban kell kimutatni a devizaállományt is. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az »egyéb eszközök« között kell kimutatni.

Hitelek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

—

a háztartásoknak fogyasztói hitel formájában nyújtott kölcsönök (azaz áruk és szolgáltatások fogyasztása körében személyes használat céljával nyújtott kölcsönök); lakáscélú hitelek (azaz lakásvásárlás céljából nyújtott hitel, ideértve az építést és a felújításokat); és egyéb (azaz üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott kölcsönök),

—	harmadik feleknek nyújtott pénzügyi lízing,

—	a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz kintlévőségek,

—	át nem ruházható értékpapírok állománya,

—	hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke.

Az értékpapír-kereskedők alkategória esetében a hiteleket az »egyéb eszközök« között kell kimutatni.

Értékelési szabályok: az EPK-k által nyújtott hiteleket bruttó értéken sem az általános, sem az egyedi céltartalékokkal nem korrigálva kell nyilvántartani, a hitelek adatszolgáltató intézmény általi leírásáig, amely időpontban a hiteleket ki kell vezetni a mérlegből.

A felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a hitelek után járó kamatot azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A hitelek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az »egyéb eszközök« kategóriába kell besorolni.

Nem részvény értékpapírok: ebbe a tételbe tartoznak az olyan értékpapír-állományok, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár. Ide tartoznak az átruházható hitelek is, amelyeket nagyszámú, egyforma értékpapírrá alakítottak át, és amelyekkel a szervezett piacokon lehet kereskedni.

Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a nem részvény értékpapírokat piaci értéken kell jelenteni.

Részvények és egyéb részesedések (a befektetési jegyek kivételével): ebbe a kategóriába három fő alkategória tartozik:

—	jegyzett részvények, a befektetési jegyek kivételével: olyan részvények, amelyek árfolyamát elismert tőzsdén vagy más másodlagos piacon jegyzik (ESA 95, 5.88–5.93. bekezdés).

—	nem jegyzett részvények, a befektetési jegyek kivételével: olyan részvények, amelyeket nem jegyeznek (ESA 95, 5.88–5.93. bekezdés),

—	egyéb részesedések: egyéb részesedéssel folytatott minden olyan tranzakció, amelyhez jegyzett vagy nem jegyzett részvény nem kapcsolódik (ESA 95, 5.94–5.95. bekezdés).

Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a részvényeket és részesedéseket piaci értéken kell jelenteni.

Befektetési jegyek: a befektetési jegyek kizárólag az MPI-k (azaz csak PPA-k és az EPK-ként besorolt befektetési alapok) forrásai lehetnek.

A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategória esetében a befektetési jegyeket az »egyéb eszközök« között kell kimutatni.

Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a befektetési jegyeket piaci értéken kell jelenteni.

Pénzügyi derivatívák: e tétel alatt az alábbi pénzügyi derivatívákat kell jelenteni:

i.	opciós ügyletek, tőzsdei és szabadpiaci;

ii.	opciós utalványok;

iii.	tőzsdei határidős ügyletek, de csak ha piaci értékkel rendelkeznek, mivel piacképesek vagy jóváírhatók;

iv.	swapügyletek, de csak ha piaci értékkel rendelkeznek, mivel piacképesek vagy jóváírhatók.

A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az »egyéb eszközök« között kell kimutatni.

A derivatívákat a mérlegben bruttó értékben kell kimutatni. A bruttó pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a bruttó negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani. A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a pénzügyi derivatívákat nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor e pozíciókat kell jelenteni.

Egyéb eszközök: valamennyi olyan összeg, amelyet nem lehetett a fő mérlegtételek egyike alá sem besorolni, az »Egyéb eszközök« alá kerül. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelés és az épületek felhalmozott bérleti díja, esedékes osztalékok, nem az EPK fő tevékenységéhez kapcsolódó, esedékes összegek, a függő tételek tekintetében járó bruttó összegek, az átvezetési tételekkel kapcsolatban járó bruttó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök (pl. befektetett eszközök), hitelek, betétek (az EPK-alkategóriától függően).

Források

Eszközök/források összesen: a források összegének meg kell egyeznie a mérleg forrásoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell az eszközök összegével is (lásd még »eszközök/források összesen« tételt).

Betétek és felvett hitelek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

—	betétek: az EPK-knál elhelyezett átruházható betétek és egyéb betétek (lásd az eszközoldalt). Ezeket a betéteket általában az MPI-k helyezik el,

—	hitelek: az adatszolgáltató EPK-knak nyújtott olyan hitelek, amelyekről nem állítottak ki dokumentumokat, illetve amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (akkor is, ha ez utóbbi átruházhatóvá vált).

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok: egyes országokban az EPK-k az MPI-k által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező, átruházható instrumentumokat bocsáthatnak ki. Ebben a jelentési rendszerben minden ilyen instrumentumot hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell besorolni.

Tőke és tartalékok: ebbe a tételbe azok az összegek tartoznak, amelyek az adatszolgáltató EPK-k által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott részvényekből származnak, tulajdonosuknak az EPK-ban tulajdonosi jogokat biztosítanak, és általában a nyereségből való részesedésre és felszámolás esetén a saját tőkéből való részesedésre való jogosultságot képviselnek. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy pénzeszközökből származó, a jövőben várhatóan esedékes kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltató EPK-k által félretett összegek is. A tőke és tartalékok az alábbi tételeket foglalja magában:

—	saját tőke,

—	fel nem osztott eredmény vagy pénzeszközök,

—	a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges céltartalékok,

—	működési eredmény/veszteség.

4.	Pénzügyi derivatívák: lásd a »pénzügyi derivatívák« tételt.

Egyéb források: valamennyi olyan összeg, amelyet nem lehetett e fő mérlegtételek egyike alá besorolni, az »Egyéb források« alá kerül. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a függő tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, az átvezetési tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, betétek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás, fizetendő osztalékok, nem az EPK fő tevékenységével összefüggő, fizetendő összegek, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok, származtatott szerződések alapján teljesített fedezeti kifizetés, amely a hitelkockázattal szembeni készpénzbiztosítékot képvisel, de a betétes tulajdonában marad, és a szerződés lezárásakor a betétesnek vissza kell fizetni, a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók, értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzügyi derivatívák (az EPK-alkategóriától függően).

3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések

Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: ez az alábbiakat tartalmazza:

—	az EPK statisztikák (a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével) összeállításához alkalmazott adatforrások, pl. statisztikai hivatalok, EPK és/vagy alapkezelők közvetlen adatszolgáltatása,

—	az adatgyűjtési rendszer részletei, pl. önkéntes adatszolgáltatás, üzleti kérdőívek, mintagyűjtés, meghatározott küszöbérték feletti jelentés és bruttósítás.

2.	Összeállítási eljárások: az adatok összeállítására alkalmazott módszert be kell mutatni, pl. a becslések/feltételezések elkészítésének részletes meghatározását és az adatsorok aggregálásának módját, ha két adatsor különböző gyakoriságú.

3.	Jogi keret: az intézmények nemzeti jogi keretéről átfogó információt kell adni. A közösségi jogszabályokkal fennálló összefüggéseket különösen fel kell tüntetni. Amennyiben egyetlen kategória számos intézményt foglal magában, az intézmények összes típusáról információt kell szolgáltatni.

Az EKB adatszolgáltatási előírásaitól való eltérések: Az NKB-knak információt kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérésekről.

Az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérések az alábbiak tekintetében fordulhatnak elő:

—	instrumentum szerinti lebontás: az instrumentum lefedettsége különbözhet az EKB adatszolgáltatási előírásaitól, pl. két különböző instrumentumot nem lehet külön feltüntetni,

—	földrajzi részletezés,

—	ágazat szerinti részletezés,

—	értékelési módszerek.

Adatszolgáltatók köre: Az NKB-k szabadon osztályozhatják egyedi EPK-alkategóriába az EPK fogalommeghatározásának megfelelő valamennyi intézményt. Minden EPK-alkategóriába tartozó/nem tartozó intézményről tájékoztatást kell adni. Lehetőség szerint az NKB-knak az adatok általi lefedettségről a teljes adatszolgáltatói kör összes eszközeként becslést kell nyújtaniuk.

Törések a visszamenőleges adatsorokban: az adatgyűjtésben, adatszolgáltatási lefedettségben, a jelentési rendszerekben és a visszamenőleges adatsorok összeállításában bekövetkező töréseket és jelentősebb időbeli változásokat be kell mutatni. Törés esetén adott esetben jelezni kell, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak.

7.	Egyéb megjegyzések: bármilyen egyéb megjegyzés vagy utalás.

A III. melléklet 12. részének 1. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„ 1. szakasz: Bevezetés

Az euroövezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:

—	az euroövezet rezidensei általi, minden devizanemben történő összes kibocsátás, és

—	a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás.

Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státusán alapul; az euroövezet NKB-jai együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását. A Nemzetközi Fizetések Bankja (»BIS«) szolgáltat adatokat a „külföld” kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik, beleértve a nemzetközi szervezeteket.

Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket:

	Értékpapír-kibocsátások
	Az euroövezet rezidenseinek kibocsátásai (minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről)	A külföld rezidenseinek kibocsátásai BIS/NKB
		Nem részt vevő tagállamok	Egyéb országok
Euróban/nemzeti címletben	A csoport	B csoport
Egyéb devizában	C csoport	D csoport nem kell jelenteni

A III. melléklet 12. része 2. szakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés:

„4. A kibocsátások besorolása

A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: 1. hitelviszonyt megtestesítő, azaz nem részvényjellegű értékpapírok (a pénzügyi derivatívák kivételével (10)); és 2. jegyzett részvények (a befektetési jegyek kivételével (11)). A zártkörű kibocsátásokról a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem jegyzett részvények és részesedések önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:

—	letéti jegyek,

—	kereskedelmi papírok,

—	kincstárjegyek,

—	kötvények,

—	euro kereskedelmi papírok,

—	középlejáratú kötvények,

—	egyéb rövid lejáratú papírok.

Az instrumentumok nem teljes körű lefedettsége az értékpapír-kibocsátási statisztikákban:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide:

—	az államháztartás által kibocsátott kincstárjegyek és más rövid lejáratú papírok,

—

pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi papírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letéti jegy,

—	hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok, és

—	bankári elfogadványok.

ii.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább többek között az alábbi instrumentumok tartoznak ide:

—	bemutatóra szóló kötvények,

—	alárendelt kötvények,

—	választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb,

—	lejárat nélküli kötvények,

—	változó kamatozású kötvények (variable rate notes),

—	átváltoztatható kötvények,

—	fedezett kötvények,

—	indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árfolyamindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyam-indexhez kötődik,

—	névérték alatt kibocsátott kötvény (deep-discounted bonds),

—	kamatszelvény nélküli kötvény,

—	eurokötvények,

—	globális kötvények,

—	zártkörű kibocsátású kötvények (privately issued bonds),

—	hitelek átalakításából származó értékpapírok,

—	hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak,

—	akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek (debentures és loan stock) az átalakításukig. A konvertálási opció, amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, nem tartozik ide,

—	részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket,

—	hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök.

Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok:

—	visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók,

—	át nem ruházható, kibocsátott értékpapírok,

—	át nem ruházható hitelek.

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátás a következők alapján csoportosítható:

—	fix kamatozású kibocsátások, azaz olyan kötvények, amelyek kamatszelvénye a teljes futamidő alatt változatlan,

—	változó kamatozású kibocsátások, azaz olyan kötvények, amelyek szelvényét vagy tőkealapját egy kamatlábhoz vagy más indexhez kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez,

—	kamatszelvény nélküli kibocsátások, azaz olyan instrumentumok, amelyekhez nem tartozik szelvénybeváltás. Az ilyen kötvényeket általában névértéken bocsátották ki és névértéken váltják vissza. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

Jegyzett részvények:

A jegyzett részvények közé az alábbiak tartoznak:

—	részvénytársaságok által kibocsátott részvények,

—	részvénytársaságok visszaváltott részvényei,

—	részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények,

—	elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények,

—	adott esetben zártkörű kibocsátások.

Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a részvények egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, a vállalati tőke teljes értékét jegyzett részvényként kell nyilvántartani, mivel alapelvként az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a maradékkal kereskednek a tőzsdén.

Az alábbiak nem tartoznak a jegyzett részvények közé:

—	eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények,

—	részvényekké alakítható záloglevelek és hitelek: ezeket csak a konverziót követően kell részvénynek tekinteni,

—	a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei,

—	jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések,

—	ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), valamint részvények feldarabolása. Ezek azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a jegyzett részvények teljes állományába.

5. A kibocsátás devizaneme

A kétdevizás kötvényeket, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő devizában váltják vissza, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában fizetik ki, a kiállítás devizaneme szerint kell besorolni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, ideális esetben minden összetevőjét a megfelelő devizanem szerint, külön-külön kell jelenteni. Tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásként (12), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.

A jegyzett részvényeket úgy kell tekinteni, hogy azokat annak az országnak a devizanemében bocsátották ki, amelyben a vállalat rezidens; az egyéb devizában történő részvénykibocsátás jelentéktelen vagy nem létezik. Ezért a jegyzett részvényekre vonatkozó adatok kizárólag az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását tartalmazzák.

A szöveg a következő 12a. résszel egészül ki:

„12a. RÉSZ

Kiegészítő havi MPI-kamatlábstatisztikák (az EKB-nak benyújtandó a referenciahónap végét követő 19. munkanap zárásáig)

1. TÁBLÁZAT (13)

	Szektor	Instrumentumfajta	Induláskori kamatlábrögzítés	Új szerződés mutató	Adatszolgáltatási kötelezettség
Hitelek euróban	Nem pénzügyi vállalatok	Hitelek 1 millió EUR összeghatárig	Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés	24	AAR/NDER, összeg
			1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés	25	AAR/NDER, összeg
			5 éven túli induláskori kamatrögzítés	26	AAR/NDER, összeg
		Hitelek 1 millió EUR felett	Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés	27	AAR/NDER, összeg
			1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés	28	AAR/NDER, összeg
			5 éven túli induláskori kamatrögzítés	29	AAR/NDER, összeg

2. TÁBLÁZAT (14)

Szektor

Instrumentumfajta

Új szerződés mutató

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek

euróban

Háztartások

Újratöltődő hitelek, (kényelmi és nyújtott) folyószámlahitelek és a hitelkártyatartozások

AAR/NDER, összeg

Nem pénzügyi vállalatok

Újratöltődő hitelek, (kényelmi és nyújtott) folyószámlahitelek és a hitelkártyatartozások

AAR/NDER, összeg

A 13. rész 1. és 2. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„ 1. szakasz: Elszámolási eszközök

Az elszámolási eszközök a fizetésekhez alkalmazott eszközök vagy eszközökre vonatkozó követelések.

1. TÁBLÁZAT

A nem MPI-k által alkalmazott elszámolási eszközök (15)

(millió EUR)

Tételek

I.	NKB kötelezettségek NKB-nál tartott betétei

II.	Egyéb MPI kötelezettségek egyéb MPI-knél tartott betétei

I.a.	Egynapos betétek

belföldi központi kormányzat

egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata

euroövezeti központi kormányzat

külföld (bankok kivételével)

I.b.	Egynapos betétek-egyéb devizák

belföldi központi kormányzat

egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata

euroövezeti központi kormányzat

külföld (bankok kivételével)

I.c.	Átruházható betétek (16) — összes pénznem

belföldi államháztartás

más belföldi rezidens szektorok

egyéb euroövezeti tagállam államháztartása

más euroövezeti tagállam egyéb rezidens szektorai

külföld (bankok kivételével)

2. TÁBLÁZAT

A hitelintézetek által alkalmazott elszámolási eszközök

(millió EUR)

Tételek

Egyéb hitelintézeteknél euróban tartott egynapos betétek (időszak vége)

Egyéb hitelintézeteknél euróban tartott, transzferálható egynapos betétek (időszak vége)

Tájékoztató tétel:

Napközbeni eurohitel a központi banktól (a legutóbbi tartalékolási időszak átlaga) (17)

2. szakasz: Fizetési szolgáltatásokat nyújtó intézmények

A fizetési szolgáltatásokat nyújtó intézmények olyan jogilag független intézmények, amelyek az adatszolgáltató országban működnek, és amelyek:

—	a központi bank,

—	az adatszolgáltató országban jogszerűen bejegyzett hitelintézetek (beleértve az »elektronikuspénz-intézeteket«),

—	az euroövezeti hitelintézetek fióktelepei,

—	az euroövezeten kívüli EGT-hitelintézetek fióktelepei,

—	EGT-n kívüli bankok fióktelepei,

—

nem MPI-knek fizetési szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézmények.

3. TÁBLÁZAT

Nem MPI-knek fizetési szolgáltatásokat nyújtó intézmények (15)

Tételek

Központi bank

Irodák száma

Nem MPI-k (18) egynapos betéteinek száma (ezer)

Transzferálható egynapos betétek száma (19)

Hitelintézetek, tekintet nélkül a jogszerű bejegyzésükre

Nem MPI-k (18) egynapos betéteinek száma (ezer)

ebből: Internethez/személyi számítógéphez kötött (18) (ezer)

Nem MPI-k (18), (19) (ezer)

transzferálható egynapos betéteinek száma (18), (19) (ezer)

—	Az adatszolgáltató országban jogszerűen bejegyzett hitelintézetek

Intézmények száma (20)

Irodák száma

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke (millió euro)

Transzferálható egynapos betétek értéke (21)

—	Az euroövezeti hitelintézetek fióktelepei

Intézmények száma (20)

Irodák száma

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke (millió euro)

Transzferálható egynapos betétek értéke (21)

—	Az euroövezeten kívüli EGT-hitelintézetek fióktelepei

Intézmények száma (20)

Irodák száma

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke (millió euro)

Transzferálható egynapos betétek értéke (21)

—	Az EGT-n kívüli bankok fióktelepei

Intézmények száma (20)

Irodák száma

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke (millió euro)

Transzferálható egynapos betétek értéke (21)

Nem MPI-knek fizetési szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézmények

Intézmények száma (20)

Irodák száma

Nem MPI-k (18) egynapos betéteinek száma (ezer)

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke (millió euro)

Transzferálható egynapos betétek értéke (21)

Tájékoztató adatok

Elektonikuspénz-intézetek

Intézmények száma (20)

Az elektronikuspénz-intézetek által kibocsátott és a kibocsátón kívüli intézmények, beleértve a kibocsátón kívüli hitelintézetek által tartott elektronikus pénz forgalomban lévő értéke (millió euro)

—	Az irodák száma magában foglalja az intézmény központját, amennyiben készpénz nélküli elszámolási és kiegyenlítési fizetési szolgáltatásokat nyújt. A mobil irodák nem tartoznak ide. Minden egyes üzletviteli hely, amely ugyanabban az adatszolgáltató országban található, külön egységként kerül be.

—

Internethez/személyi számítógéphez kapcsolódó betétek: azok a betétek, amelyek erre szolgáló szoftver és telefonvonalak használata útján elérhetőek és felhasználhatóak az interneten vagy személyi számítógép banki alkalmazásain keresztül. Nem tartoznak ide a telefonos vagy mobiltelefonos banki hozzáféréssel rendelkező betétek, hacsak nem lehet elérni azokat interneten vagy a személyi számítógép banki alkalmazásain keresztül.

A 13. rész 5. szakaszának bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„Ide tartoznak a pénzeszközök bankközi átutalási rendszerei (PBÁR) akár a központi bank, akár egy magánkezelő működteti azokat. A számokat rendszerenkénti alapon jelentik. Csak a jelentős szerződésmennyiséget kezelő rendszerek vannak felsorolva. Többnyire ezek azok a rendszerek, amelyek a kék könyv szöveges része említ. Az olyan rendszerek tartoznak ide, amelyek működtek az előző öt referenciaév valamelyikében.

A PBÁR TARGET2/TARGET-tagrendszerekre és TARGET-en kívüli fizetési rendszerekre oszlik:

—

a TARGET2/TARGET-tagrendszer olyan nemzeti valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER), amely része a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló, 2007. április 26-i EKB/2007/2 iránymutatás (22) vagy a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszerről (TARGET) szóló, 2005. december 30-i EKB/2005/16 iránymutatásban (23) meghatározott TARGET2/TARGET-nek, az EKB fizetési mechanizmusa (EPM) vagy egy olyan tagállam VIBER-rendszere, amely még nem vezette be az eurót, de közvetlenül csatlakozott a TARGET-hez, és aláírta a TARGET-megállapodást,

—	a TARGET-en kívüli fizetési rendszer olyan PBÁR, amely nem alkotóeleme a TARGET2/TARGET-nek.

A 13. rész 7. táblázatának helyébe a következő szöveg lép:

„7. táblázat

A pénzeszközök válogatott bankközi átutalási rendszereiben való részvétel (24)

Tételek

TARGET tagrendszer

Nem TARGET fizetési rendszer

(Utalás a fizetési rendszerek listájára]

LVPS

[Minden egyes LVPS 1., 2., 3., 4. tekintetében külön jelentve)

Lakossági rendszer

(Minden egyes lakossági fizetési rendszer 1, 2, 3, 4, 5, 6 tekintetében külön jelentve)

Résztvevők száma

Közvetlen résztvevők

ebből:

Hitelintézet

Központi bank

Egyéb közvetlen résztvevők

ebből:

—	Közigazgatási egységek

—

Posta

—	Elszámolási és kiegyenlítési szervezetek

—	Egyéb pénzügyi intézmények

—

Egyéb

b)	Közvetett résztvevők

Résztvevők száma

) Közvetlen résztvevők

ebből:

Hitelintézet

Központi bank

Egyéb közvetlen résztvevők ebből:

ebből:

—	Közigazgatási egységek

—

Posta

—	Elszámolási és kiegyenlítési szervezetek

—	Egyéb pénzügyi intézmények

—

Egyéb

b)	Közvetett résztvevők

Résztvevők száma

Közvetlen résztvevők

ebből:

Hitelintézet

Központi bank

Egyéb közvetlen résztvevők

ebből:

—	Közigazgatási egységek

—

Posta

—	Elszámolási és kiegyenlítési szervezetek

—	Egyéb pénzügyi intézmények

—

Egyéb

b)	Közvetett résztvevők

m)	A 13. rész végéről el kell hagyni a „A fizetési rendszerek listája a 7., 8. és 9. táblázatban” c. táblázatot.

A szöveg a következő 16. résszel egészül ki:

„16. RÉSZ

Nem pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti részletezése

Az NKB-k az I. sablonnak megfelelően jelentik az egyes szakaszokra vonatkozó adatokat, illetve ha nem állnak rendelkezésekre adatok az egyes szakaszok vonatkozásában, a II. sablonnak megfelelően.

Az NKB-k külön állományadatot jelentenek (ha azok rendelkezésre állnak) a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak (»NPV«) és más részt vevő tagállamok nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tekintetében. Minden adatot millió EUR-ban kell jelenteni.

I. sablon

II. sablon

A.	Mezőgazdaság, erdészet, halászat

A.	Mezőgazdaság, erdészet, halászat

B.	Bányászat és kőfejtés

B.	Bányászat és kőfejtés

C.	Feldolgozóipar

C.	Feldolgozóipar

D.	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

D.	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás +

E.	Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és kármentesítés

E.	Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és kármentesítés

Építőipar

G.	Nagykereskedelem és kiskereskedelem Gépjárművek és motorkerékpárok javítása

G.	Nagykereskedelem és kiskereskedelem Gépjárművek és motorkerékpárok javítása

I.	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

I.	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H.	Szállítás és raktározás

H.	Szállítás és raktározás +

J.	Információ és kommunikáció

J.	Információ és kommunikáció

L.	Ingatlanügyletek

L.	Ingatlanügyletek +

M.	Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység +

N.	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

M.	Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység

N.	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor

Megjegyzés: A betűk a megfelelő NACE Rev.2 besorolásra utalnak.”

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

A 2. rész 3.1 pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.

A DSI »ECB_BSI1«-t az alábbiakkal kapcsolatos adatok sorozatkulcsának meghatározására használják:

—	MPI mérlegstatisztika,

—	elektronikus pénz,

—	hitelintézetek mérlegstatisztikája,

—	PPA mérlegstatisztika,

—	a központi kormányzatnál elhelyezett betétek, a központi kormányzat készpénz- és értékpapírállománya,

—	tájékoztató adatok,

—	az NKB-k által az IMF részére az EKB közvetítő szolgáltatásai alkalmazásával jelentendő kiegészítő mérlegadatok,

—	értékpapírosított és harmadik felek számára értékesített MPI kölcsönök,

—	tartalékalap-statisztikák,

—	makroarányszám-adatok,

—	nem pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti részletezése.”

A 4. rész 3. szakaszában a „UNIT (Egység)” c. táblázat helyébe az alábbi szöveg lép:

„UNIT (Egység)

BSI	Euroövezeti tagállamok esetében: EUR
SSI	Euroövezeti tagállamok esetében: EUR Az abszolút értékekben jelentett adatsorok és az indexek esetében: PURE_NUMB A százalékban jelentett adatsorok esetében: PCT
OFI	Euroövezeti tagállamok esetében: EUR
MIR	Az üzleti tevékenység volumene esetében: EUR A kamatlábak esetében: éves százalék (PCPA)
SEC	Euroövezeti tagállamok esetében: EUR
PSS	Az eredeti egységek (III. melléklet 13. részének 4., 5., 7. és 8. táblázata) és a koncentrációs rátákra (III. melléklet 13. részének 8. és 9. táblázata) vonatkozó adatsorok esetében: PURE_NUMB A TARGET2-tranzakciók értékére (III. melléklet 13. részének 8. táblázata) vonatkozó adatsorok esetében: EUR A részt vevő tagállamok tranzakcióinak értékére (III. melléklet 13. részének 6. és 9. táblázata) vonatkozó adatsorok esetében: EUR
IVF	Euroövezeti tagállamok esetében: EUR”

Az V. melléklet az alábbiak szerint módosul:

A 2. rész 1. szakasza 3. pontjának 2. alpontja:

„2.	Az átsorolási változásoknak számos oka lehet. Az ügyfelek szektor szerinti besorolása megváltozhat azért, mert egy állami szektorban működő intézményt áthelyeznek a magánszektorba, vagy mert a fúziók/szétválások megváltoztatják a vállalkozások fő tevékenységét.”

A 3. rész 2. szakaszának 1. pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

„4.	A 3. táblázatnak (25) megfelelően az EKB-nak a legjobb rendelkezésre álló adatok alapján kell jelenteni azokat a leírásokat, amelyekre a hitel értékpapírosításakor kerül sor, valamint a kezelt hitelek leírását/törlését.

A 3. rész 2. szakasza 2. pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.

A rendelet rugalmasságot enged az értékpapírok árváltozásának kiszámításához szükséges adatfajták, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásának joga – a következő lehetőségekre alapozva – az NKB-ké:

— az MPI-k kiigazításokat jelentenek: az MPI-k jelentik az egyes sorokra alkalmazandó kiigazításokat, amelyek tükrözik az árváltozások okozta értékelési változásokat. Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik az MPI-k által jelentett kiigazításokat,

— az MPI-k tranzakciókat jelentenek: az MPI-k összesítik a tranzakciókat a hónap folyamán, és jelentik az NKB-nak az értékpapír-vásárlások és -eladások értékét. A nettó tranzakciók összeállítása és az NKB-hoz történő benyújtása elfogadható. A tranzakciós adatokat kézhez vevő NKB-knak az »átértékelődés miatti kiigazítást« az állomány és a tranzakciók, valamint egyéb kiigazítások közötti különbség maradványaként kell kiszámítaniuk, és az átértékelődés miatti kiigazítást ezen iránymutatással összhangban kell az EKB-nak benyújtaniuk,

— értékpapíronkénti adatszolgáltatás: az MPI-k az értékpapír-állományaikra vonatkozó minden információt, tehát a névértéket, számviteli (azaz könyv szerinti) értéket, piaci értéket, eladásokat és vásárlásokat értékpapíronként jelentenek az NKB-knak. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó »átértékelődés miatti kiigazításról«. Ez a módszer olyan NKB-k számára lehet megfelelő, amelyek helyi szinten is az adatgyűjtésnek ezt a módját választották.”

d)	A III. függeléket el kell hagyni.

A VI. melléklet az alábbiak szerint módosul:

Az 1. rész helyébe a következő szöveg lép:

„1. RÉSZ

Az MPI-k statisztikai célú jegyzékének változói

Változó neve	Változó leírása	Jelleg
object_request	A monetáris politikai intézményre („MPI”) vonatkozóan továbbított frissítés fajtáját határozza meg, és hét előre meghatározott értéket vehet fel: “mfi_req_new”: azt jelzi, hogy az információ új MPI-re vonatkozik, “mfi_req_mod”: meglévő MPI-t érintő módosításra vonatkozó információt jelöl, “mfi_req_del”: meglévő MPI megszűnésére vonatkozó információt jelöl, “mfi_req_merger”: fúzióban (26) részt vevő (társuló) intézményekre vonatkozó információt jelöl, “mfi_req_realloc”: azt jelöli, hogy egy megszűnt mfi_id ismételt kiosztása szükséges valamely új MPI számára, “mfi_req_mod_id_realloc”: azt jelöli, hogy egy létező MPI mfi_id-jének egy megszűnt MPI mfi_id-jére való módosítása szükséges, “mfi_req_mod_id”: azt jelöli, hogy a mfi_id módosítása szükséges.	Kötelező
mfi_id	Ez az MPI-adatkészlet legfontosabb kulcsa. Az MPI egyedi azonosító kódja, és a következő két részből áll: „host” és „id”. A két rész értékeinek együttesen kell biztosítaniuk, hogy minden MPI „mfi_id”-je egyedi legyen.	Kötelező
host	Ez a változó jelöli az MPI-it nyilvántartásba vevő országot, a két karakterből álló ISO országkóddal jelölve.	Kötelező, amikor azonosító kód részét alkotja
id	Ez jelöli az MPI azonosító kódját (a „host” két karakterből álló ISO országkódja nem áll előtte).	Kötelező, amikor azonosító kód részét alkotja
name	Ez jelöli az MPI nyilvántartásban szereplő teljes nevét, beleértve a vállalati formát (azaz Plc, Ltd, SpA, etc.).	Kötelező
address	Ez jelöli az MPI pontos címét, és négy részből áll: „postal_address”, „postal_box”, „postal_code” és „city”.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
postal_address	Az utca neve és a házszám.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
postal_box	A postafiókszám, az országos postafiókrendszer alapján.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
postal_code	Az irányítószám, az országos postarendszer alapján.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
city	A város.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
category	Az MPI típusát jelöli, és négy előre meghatározott értéket vehet föl: „central bank”, „credit institution”, „money market fund” vagy „other institution”.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
report	Azt jelöli, hogy az MPI szolgáltat-e havi mérlegstatisztikát. Két előre meghatározott, egymást kölcsönösen kizáró értéket vehet fel: i. „true”, amikor az MPI-ra teljes körű adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak; vagy ii. „false”, amikor az MPI-ra nem teljes körű adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
order_r	Az MPI-k névjegyzékében megkívánt sorrendet jelöli, ha az angol ábécé szerinti sorrend nem alkalmazható. Minden egyes MPI-hez egy számot kell hozzárendelni csökkenő sorrendben.	Nem kötelező
head_of_branch	Azt jelöli, hogy az MPI egy külföldi fióktelep. Három értéket vehet föl: „non_eu_head”, „eu_non_mfi_head” vagy „eu_mfi_head”.	Kötelező külföldi fióktelepek esetén
non_eu_head	Azt jelöli, hogy a tevékenység végzésének központja nem az EU-ban rezidens. Két részből áll: „host” és „name”.	Kötelező külföldi fióktelepek esetén
eu_non_mfi_head	Azt jelöli, hogy a tevékenység végzésének központja az EU-ban rezidens, de nem MPI. Két részből áll: „non_mfi_id” (nyilvántartásba vevő ország és azonosító kód) és „name” (a székhely neve). A nem-MPI azonosítója vagy „EPK” (egyéb pénzügyi közvetítő), vagy egy kétkarakteres ISO országkód, amelyet az ESA 95-beli megfelelő szektor szerinti besorolásra utaló kiegészítés követ.	Kötelező külföldi fióktelepek esetén
eu_mfi_head	Azt jelöli, hogy a tevékenység végzésének központja az EU-ban rezidens és MPI. E változó értéke „mfi_id”.	Kötelező külföldi fióktelepek esetén
sub-merger	Azon intézmények jelentésére alkalmazandó, amelyek fúziója azonos időpontban lép jogilag hatályba. Négy részből áll: „date”, „comment”, „involved_mfi” és „involved_non_mfi”.	Kötelező fúziók esetében
involved_mfi	Azt jelöli, hogy egy MPI határokon átnyúló fúzió részvevője. E változó értéke „mfi_ref”.	Kötelező határokon átnyúló fúziók esetében
involved_non_mfi	Azt jelöli, hogy nem-MPI is részt vesz a fúzióban. E változó értéke „non_mfi_obj”.	Kötelező fúziók esetében
mfi_ref	Határokon átnyúló fúzióban részt vevő MPI adatai. Két részből áll: „mfi_id” és „name”.	Kötelező határokon átnyúló fúziók esetében
non_mfi_obj	Határokon átnyúló fúzióban részt vevő, nem MPI adatai. Két részből áll: „non_mfi_id” és „name”.	Kötelező fúziók esetében
non_mfi_id	Határokon átnyúló fúzióban részt vevő, nem MPI adatai. Két részből áll: „host” és „id”.	Kötelező fúziók esetében

b)	A 2. részt el kell hagyni.

A VII. melléklet az alábbiak szerint módosul:

Az 1. rész helyébe a következő szöveg lép:

„1. RÉSZ

A befektetési alapok statisztikai célú jegyzékének jelentésére szolgáló változók

Változó neve	Változó leírása	Jelleg
object_request	A továbbított befektetési alap (BA) frissítés fajtáját határozza meg, és nyolc előre meghatározott értéket vehet föl: “if_req_new”: egy új BA-ról szóló információ “if_req_mod”: Egy BA változásairól szóló információ “if_req_del”: egy törlendő BA-ról szóló információ “if_req_merger”: egy fúzióban részt vevő intézményekről szóló információ (27) “if_req_realloc”: egy megszűnt mfi_id ismételt kiosztása egy új BA számára “if_req_mod_id_realloc”: egy BA if_id-jének egy megszűnt BA if_id-jére való módosítása szükséges “if_req_mod_id”: az “if_id” változása “if_req_nav”: információ a befektetői alaponkénti nettó eszközértékről	Kötelező
If_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi az egész bejegyzés bizalmas jellegét. Három előre meghatározott érték közül lehet választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra) Ha bármely adott változó esetében részleges titkosítás szükséges, az „F” értéket kell használni	Kötelező
if_id	A BA adatbázis legfontosabb kulcsa, amely az egyedi BA azonosító kódot (a továbbiakban: „azonosító kód”) határozza meg, és a következő két részből áll: „host” és „id”. A két rész értékei együttesen biztosítják, hogy minden BA »if_id«-je egyedi legyen	Kötelező
host	A BA-t nyilvántartásba vevő országot jelölő, a két karakterből álló ISO országkód – a fenti „if_id” változó két részének egyike – lásd fent	Kötelező, amikor azonosító kód részét alkotja
id	A BA azonosító kódja – az „if_id” változó két részének egyike – lásd fent	Kötelező, amikor azonosító kód részét alkotja
name	A BA nyilvántartásban szereplő teljes neve, beleértve a vállalati formát (azaz Plc, Ltd, SpA, etc.)	Kötelező
address	A BA vagy adott esetben portfóliókezelő címe, amely a következő négy részből áll: „postal_address”, „postal_box”, „postal_code” és „city”	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
postal_address	Az utca neve és a házszám	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
postal_box	A postafiókszám, az országos postafiókrendszer alapján.	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
postal_code	Az irányítószám, az országos postarendszer alapján	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
city	A város	Kötelező „new” és „mod” kérés esetén
management company name	A BA portóliókezelőjének teljes, nyilvántartás szerinti neve. Amennyiben ez az információ hiányzik, a „not available” értéket (ha a BA-nak van portfóliókezelője) vagy a „not applicable” értéket (ha a BA-nak nincs portfóliókezelője) kell jelenteni	Kötelező
management company name_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi a management company name-re vonatkozó információ bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
investment policy	Az az eszköztípus, amelyben a befektetési portfólió elsődlegesen tartják. Hét, előre meghatározott érték lehetséges: „bonds”, „equities”, „hedge”, „mixed”, „real estate”, „other” vagy „not available”
investment policy_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi az investment policy-ra vonatkozó információ bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
variability of the capital	Ez a változó adja meg a BA jogi formáját, és három, előre meghatározott értéket vehet fel: „open-end” vagy „closed-end” vagy „not available”	Kötelező
variability of the capital_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi a variability of the capital-ra vonatkozó információ bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
structure_1	Ez a változó jelöli a BA szerkezetét és három, előre meghatározott érték egyikét veheti fel: „UCITS” vagy „non-UCITS” vagy „not available”	Kötelező
structure_1_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi a structure_1 változóra vonatkozó információk bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
structure_2	Részletesebb információ a befektetési alap szerkezetéről 11, előre meghatározott érték egyikével. Lásd az alábbi 2. részt	Kötelező
structure_2_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi a structure_2 változóra vonatkozó információk bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
sub-fund	Ez a változó jelöli, hogy a befektetési alap elkülönített alap-e vagy sem, és négy, előre meghatározott érték egyikét veheti fel: „yes” vagy „no” vagy „not available” vagy „not applicable”	Kötelező
sub-fund_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi a sub-fund változóra vonatkozó információk bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
ISIN codes	Ez a változó jelöli az egyes befektetési jegy osztályok ISIN-kódját (29) befektetési alaponként. Ez a változó számos részből áll, beleértve a következőkre való hivatkozást: „ISIN_1”, „ISIN_2”, „ISIN_3”, „ISIN_4” és „ISIN_n”. Befektetési alaponként valamennyi megfelelő ISIN-kódot jelenteni kell. Olyan BA jelentésekor, amelyre ISIN-kódok nem állnak rendelkezésre, a 12 karakteres „XXXXXXXXXXXX” kifejezést kell jelenteni az „ISIN_1” helyett	Kötelező
If_req_nav	Ez a változó jelöli, hogy a befektetési alap nettó eszközértékéről küldenek információt. Két részből áll: „if_nav_value” és „if_nav_date”. Amennyiben ez az információ hiányzik, a „not available” értéket kell jelenteni	Évente kötelező
nav_confidentiality_flag	Ez a változó jelzi a nettó eszközértékre vonatkozó információ bizalmas jellegét Három előre meghatározott érték közül kell választani: „F” (szabadon hozzáférhető, nem titkos), „N” (titkos; kizárólag KBER-ben történő felhasználásra adható ki, külső felhasználásra nem) vagy „C” (titkos; nem adható ki a KBER-nek, illetve nem hozható nyilvánosságra)	Kötelező
sub-merger	Ez a változó azon intézmények jelentésére alkalmazandó, amelyek fúziója azonos időpontban lép jogilag hatályba. A változó a következő négy részből áll: „date”, „comment”, „involved_if” és „involved_non_if”	Kötelező fúziók esetében
involved_if	Azt jelöli, hogy egy BA határokon átnyúló fúzió részvevője. E változó értéke „if_ref”	Kötelező határokon átnyúló fúziók esetében
involved_non_if	Ez a változó jelöli, hogy egy nem BA jogalany részt vesz egy BA-val való fúzióban. E változó értéke „non_if_obj”.	Kötelező fúziók esetében
if_ref	Ez a változó jelöli a határokon átnyúló fúzióban részt vevő BA adatait. A változó a következő két részből áll: „if_id” és „name”	Kötelező határokon átnyúló fúziók esetében
non_if_obj	Ez a változó jelöli egy BA-val való fúzióban részt vevő, nem BA jogalany adatait. Két részből áll: „non_if_id” és „name”	Kötelező fúziók esetében
non_if_id	Ez a változó jelöli egy BA-val való fúzióban részt vevő, nem BA jogalany adatait. A változó a következő két részből áll: „host” és „id”	Kötelező fúziók esetében
free_text	A befektetési alapra vonatkozó magyarázat

b)	A 3. részt el kell hagyni.

A VIII. melléklet az alábbiak szerint módosul:

Az 1. részben az „ISIN Code” változó leírása helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a változó meghatározza értékpapírosításonként az összes olyan értékpapír ISIN-kódját (30), amelyet a PKV bocsátott ki. Ez a változó számos részből áll, beleértve a következőkre való hivatkozást: “ISIN_1”, “ISIN_2”, “ISIN_3”, “ISIN_4” és “ISIN_n”. Minimumkövetelményként legalább egy ISIN-kódot (ISIN_1) jelenteni kell. Olyan PKV jelentésekor, amelyre ISIN-kódok nem állnak rendelkezésre, a 12 karakteres “XXXXXXXXXXXX” kifejezést kell jelenteni az “ISIN_1” helyett.

b)	A 2. részt el kell hagyni.

(1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.

(2) E táblázat vonatkozásában csak az átsorolási kiigazításokat kell az EKB-nak jelenteni.

(3) Átsorolási kiigazítások csak az 568–613 rovatra vonatkoznak; a leírási kiigazítások valamennyi rovatra.’

(4) Központi szerződő felek.

(5) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások

(6) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások.

(7) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.”

(8) Az MPI-k mérlegében sem az eszköz-, sem a forrásoldalon nem kell különbséget tenni a betétek és hitelek között. Ehelyett az MPI-knél elhelyezett/MPI-knek kölcsönzött minden, nem forgatható tőkét (= forrás) »betétnek«, az MPI-k által elhelyezett/kikölcsönzött minden pénzeszközt (= eszköz) pedig »hitelnek« kell tekinteni. Az ESA 95 ezzel szemben a tranzakció kezdeményezője alapján állapítja meg a különbséget. Ha a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakció hitel. Ha a hitelnyújtó kezdeményez, akkor pedig a tranzakciót betétként kell besorolni.”

(9) Az »egyéb devizában” minden más devizanemre utal, ideértve a nem részt vevő tagállamok nemzeti fizetőeszközeit.”

(10) ESA 95 F.33 kategória.

(11) ESA 95 F0 511 kategória.

(12) Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot.”

(13) A táblázatban szereplő kategóriákra évesített kamatlábat (annualised agreed rate – AAR) vagy szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate –NDER) kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések összegét, ha ezt a táblázatban az „összeg” szó jelöli.

Azonban az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, a (kényelmi vagy nyújtott) hitelkártyatartozások esetében az új szerződések fogalma megegyezik az állománnyal.

A 24–29-es mutatókat a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. melléklete 2. függelékének 37–54. tétele alapján számítják. A kamatláb számítása a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, miközben az új szerződések összegének meg kell egyeznie a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek összegével.

(14) A táblázatban szereplő kategóriákra évesített kamatlábat (annualised agreed rate – AAR) vagy szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate –NDER) kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések nagyságrendjét, ha ezt a táblázatban az „összeg” szó jelöli.

Azonban az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, a (kamatmentes periódusban lévő vagy kamatmentes perióduson túli) hitelkártyatartozások esetében az új szerződések fogalma megegyezik az állománnyal.

A 86. és 87. mutató számítása a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. melléklete 2. függelékének 12., 23., 32. és 36. tétele, valamint a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletnek megfelelően a kamatmentes periódusban lévő vagy kamatmentes perióduson túli hitelkártyatartozások, illetve újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek tekintetében jelentett állományok alapján történik. A kamatlábak számítása a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, azzal, hogy a kényelmi hitelkártyatartozások esetében zérus kamatlábat kell figyelembe venni. A 86. és 87. mutató célja, hogy biztosítsa a folytonosságot a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendeletben korábban, azaz a 290/2009/EK (EKB/2009/7) rendelet általi módosítás előtt meghatározott 12. és 23. (folyószámlahitelek) mutatóval.”

(15) Az időszak vége”

(16) 2010 júniusától hó végi referencia-időszak (2011-es adatszolgáltatás).

(17) A központi bank által a hitelintézeteknek nyújtott és egy banki napnál rövidebb időtartam alatt visszafizetett hitel összértéke. Ez az összes hitelintézetre vonatkoztatott, szimultán és aktuális, napközbeni hiteltúllépési pozíciók napi maximumértékének vagy a napközbeni hitellehetőségek lehívásainak az átlaga. Az átlagban figyelembe kell venni a tartalékolási időszak minden napját, a hétvégét és a munkaszüneti napokat is beleértve.

(18) Ha egy nem MPI-nek több számlája van, minden egyes számláról külön szolgáltat adatot.

(19) 2010-től év végi referencia-időszak (2011-es adatszolgáltatás).

(20) Minden egyes intézmény csak egyszer szerepel, függetlenül attól, hány irodája van az országban. Az intézmények alkategóriái kölcsönösen kizárják egymást. Az intézmények teljes számát az összes alkategória összege adja meg. Az intézmények az EKB-nak nyújtott első, MPI-statisztikai célú adatszolgáltatással kerülnek felvételre.

(21) 2010. második negyedévtől negyedév végi referencia-időszak (2011-es adatszolgáltatás).

(22) HL L 237., 2007.9.8., 1. o.

(23) HL L 18., 2006.1.23., 1. o.”

(24) Az időszak vége, eredeti egységek.”

(25) Az MPI által kezelt hitelek leírására/törlésére amiatt kerülhet sor, mert a hiteleket az MPI egyedi számláin vagy csoportszinten még mindig kimutatják a mérlegben, és az NKB-nak jelentett törlesztési adatok forrásai e szervezetek. E műveletekre akkor is sor kerülhet, ha a kezelőnek a befektetői megállapodás betartása érdekében a bizonytalan hitelek esetében alacsonyabb hiteltőkeösszeget kell a mérlegben feltüntetnie.”

(26) Kifejezett eltérő utalás hiányában a »fúzió« kifejezés belföldi vállalati fúzióra vonatkozik.”

(27) Kifejezett eltérő utalás hiányában a »fúzió« kifejezés belföldi vállalati fúzióra vonatkozik.

(28) A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.)

(29) Értékpapírok Nemzetközi Azonosító Száma (International Securities Identification Number): valamely értékpapírt kizárólagosan azonosító, 12 alfanumerikus karakterből álló kód.”

(30) Értékpapírok Nemzetközi Azonosító Száma (International Securities Identification Number): valamely értékpapírt kizárólagosan azonosító, 12 alfanumerikus karakterből álló kód.”

Top