31999R2157

Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete

(1999. szeptember 23.)

az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről

(EKB/1999/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: "a Szerződés") és különösen annak 110. cikke (3) bekezdésére, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: "az Alapokmány") és különösen annak 34.3. és 19.1. cikkére, valamint az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre [1] (a továbbiakban: "a tanácsi rendelet") és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) Az Alapokmány 34.3. cikke értelmében, valamint az Alapokmány 43.1. cikke, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 25. jegyzőkönyv (8) bekezdése és a Dániára vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 26. jegyzőkönyv (2) bekezdése értelmében ez a rendelet nem határoz meg a részt nem vevő tagállamokra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(2) A tanácsi rendelet meghatározta azokat a korlátokat és feltételeket, amelyek alapján az Európai Központi Bank (EKB) jogosult egyösszegű pénzbírsággal kényszerítő bírsággal sújtani a vállalkozásokat az EKB rendeleteiben és határozataiban megállapított kötelezettségek nem teljesítéséért.

(3) A tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szabályozó jogkörrel ruházza fel az EKB-t, amely szerint az EKB jogosult a tanácsi rendelettel összhangban meghatározni a szankcionálás rendjét.

(4) A Tanács vagy az EKB egyéb rendeletei rendelkezhetnek konkrét szankciók kirovásáról bizonyos konkrét területeken, és az ilyen szankciók kirovására vonatkozó elveket és eljárásokat illetően hivatkozhatnak erre a rendeletre.

(5) Az alkalmazandó szankció meghatározását célzó eljárás lefolytatása során az EKB az általános jogelvekkel és az Európai Közösségek Bírósága adott ügyre vonatkozó esetjogával, különösen az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálati jogosítványaira vonatkozó esetjoggal összhangban köteles gondoskodni a harmadik személyek védekezéshez való joga lehető legtágabb értelemben vett tiszteletben tartásáról.

(6) A Központi Bankok Európai Rendszerében nincsenek jogi akadályai az EKB rendeletei, illetve határozatai megsértésének felderítésével kapcsolatos információk kicserélésének.

(7) A jogsértésekkel kapcsolatos eljárások kezdeményezése során tiszteletben kell tartani a kétszeres büntetés tilalmának elvét.

(8) A jogsértéssel kapcsolatos eljárás keretében az EKB és az illetékes nemzeti központi bank jogosítványaira vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell az állítólagos jogsértés alapos kivizsgálásának hatékony lefolytatását, ugyanakkor gondoskodni kell az érintett vállalkozás védekezéshez való jogának magas szintű védelméről és a jogsértéssel kapcsolatos eljárás bizalmas jellegéről.

(9) Az EKB és az illetékes nemzeti központi bank jogsértési eljárásra vonatkozó jogosítványainak hatékony érvényesítéséhez szükség lehet a tagállamok hatóságainak támogatására.

(10) Az érintett vállalkozás jogosult a jogsértési eljárás vizsgálati szakaszának befejezését, valamint a vizsgálat ténymegállapításainak átvételét és a kifogások átadását követően meghallgatást kérni.

(11) A jogsértési eljárás során tiszteletben kell tartani a bizalmas adatkezelés és a szakmai titoktartás elveit; a bizalmas kezelés vagy a szakmai titoktartás nem érinti az érintett vállalkozás védekezéshez való jogát.

(12) A jogsértések megállapításáról szóló határozatokat az EKB Kormányzótanácsa további vizsgálatnak vetheti alá; az ilyen további vizsgálatok lefolytatásának eljárási feltételeit meg kell határozni.

(13) Annak érdekében, hogy szankcionálási jogosítványait áttekinthetőbbé és hatékonyabbá tegye, az EKB határozhat úgy, hogy közzéteszi a szankciókra vonatkozó jogerős határozatait, illetve az ezekkel kapcsolatos egyéb információkat; tekintettel a pénzpiacok sajátos jellegére, egy szankció kirovására vonatkozó határozat közzététele olyan rendkívüli intézkedésnek minősül, amelyet az EKB csak a konkrét ügy körülményeinek, az ilyen határozat által az érintett vállalkozás jó hírére gyakorolt hatásnak és az utóbbi jogos üzleti érdekeinek a körültekintő mérlegelése után alkalmaz; a közzétételre vonatkozó határozatban tiszteletben kell tartani a megkülönböztetés tilalmának elvét és elfogadható mozgásteret kell biztosítani; ezzel összefüggésben a közzétételre vonatkozó határozat elfogadása előtt célszerű konzultálni az illetékes felügyeleti hatóságokkal; egy szankció kirovására vonatkozó határozat közzététele semmilyen körülmények között nem fedhet föl bizalmas jellegű információkat.

(14) A pénzbírság kivetésére vonatkozó határozatot a Szerződés 256. cikkével összhangban kell alkalmazni; az ehhez szükséges összes intézkedés meghozatalával a nemzeti központi bankokat lehet megbízni.

(15) A megalapozott és hatékony ügyintézés érdekében helyénvalónak tűnik a kisebb jelentőségű jogsértések szankcionálására vonatkozó egyszerűsített jogsértési eljárás bevezetése.

(16) Ez a rendelet a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendelet [2] (a továbbiakban: a kötelező tartalékról szóló tanácsi rendelet) 7. cikke (2) bekezdésében említett korlátozások és feltételek mellett a rendelet 7. cikke (1) bekezdésében tárgyalt jogsértési esetekre vonatkozik; a kötelező tartalékról szóló tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésében megfogalmazott kötelezőtartalék-képzési követelmények nem teljesítésével kapcsolatos ügyek jellege indokolttá teszi egy olyan sajátos jogi szabályozás bevezetését, amely gyorsított szankcionálási eljárást tesz lehetővé, ugyanakkor nem sérti az érintett vállalkozások védekezéshez való jogát.

(17) Az EKB az Európai Központi Bank statisztikai adatgyűjtéséről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet [3] 7. cikkében meghatározott jogosítványai gyakorlása során a tanácsi rendelettel és ezzel a rendelettel összhangban köteles eljárni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ebben a rendeletben az "illetékes nemzeti központi bank" annak a tagállamnak a nemzeti központi bankja, amelynek joghatósága alá tartozó területen az állítólagos jogsértésre sor került. Az egyéb fogalmak értelmezése megegyezik a tanácsi rendelet 1. cikkében közölt értelmezésekkel.

2. cikk

Jogsértési eljárás kezdeményezése

(1) Egy bizonyos vállalkozással szemben ugyanazon tényállás alapján csak egy jogsértési eljárás kezdeményezhető. Ennek megfelelően sem az EKB Igazgatósága, sem az illetékes nemzeti központi bank nem dönthet jogsértési eljárás kezdeményezéséről mindaddig, amíg kölcsönösen nem tájékoztatták egymást, illetve nem egyeztettek egymással.

(2) A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatala előtt az EKB és/vagy az illetékes nemzeti központi bank tájékoztatást kérhet az érintett vállalkozástól az állítólagos jogsértéssel kapcsolatban.

(3) Az EKB Igazgatósága vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank megkeresés alapján jogosult segítséget nyújtani és együttműködni a jogsértési eljárás lefolytatásában, különös tekintettel a tárgyhoz tartozónak ítélt információk átadására.

(4) Amennyiben az érintett felek nem kötnek ettől eltérő megállapodást, az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank és az érintett vállalkozás az állítólagos jogsértés helye szerint illetékes tagállamnak a Közösségben hivatalosan elfogadott nyelvén (vagy valamely hivatalos nyelvén) állnak egymással kapcsolatban.

3. cikk

Az EKB és az illetékes nemzeti központi bank hatásköre

(1) A tanácsi rendelet által az EKB és az illetékes nemzeti központi bank számára megállapított vizsgálati jogosítványok körébe az állítólagos jogsértésre vonatkozó adatok gyűjtése érdekében beletartozik az összes kapcsolódó információ felkutatására vonatkozó jog, illetve az érintett vállalkozás előzetes értesítése nélkül végzett adatgyűjtéshez való jog.

(2) Az EKB munkatársai, illetve adott esetben az illetékes nemzeti központi bank alkalmazottai, akik a vonatkozó belső szabályok értelmében jogosultak adatokat gyűjteni az érintett vállalkozás létesítményeiben, kizárólag a vonatkozó belső szabályokkal összhangban kiállított, hivatalos írásbeli meghatalmazás bemutatását követően gyakorolhatják ezen jogkörüket.

(3) Az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank jogosítványai alapján az érintett vállalkozáshoz intézett bármely megkeresésben meg kell határozni a vizsgálódás tárgyát és célját.

4. cikk

Segítségnyújtás a tagállamok hatóságai részéről

(1) Az EKB, illetve adott esetben az illetékes nemzeti központi bank elővigyázatossági intézkedésként igénybe veheti a tagállamok hatóságainak segítségét.

(2) A vizsgálatok szükségességének felmérése során a tagállam hatóságai nem helyettesíthetik sem az EKB-t, sem az illetékes nemzeti központi bankot.

5. cikk

Kifogásokról szóló értesítések

(1) Az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank a szankció kirovására vonatkozó határozat meghozatalát megelőzően írásban értesíti az érintett vállalkozást a lefolytatott vizsgálat tényszerű eredményeiről, valamint az érintett vállalkozással szemben felmerült kifogásokról.

(2) Az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank kifogásainak bejelentésekor meghatároz egy határidőt, amelyen belül az érintett vállalkozás írásban tájékoztathatja az EKB-t vagy az illetékes nemzeti központi bankot a felmerült kifogásokkal kapcsolatos véleményéről, anélkül, hogy ezzel kizárná ugyanezen álláspontjának egy szóbeli meghallgatás keretében történő kifejtését, amennyiben írásban benyújtott megjegyzéseiben szóbeli meghallgatásért folyamodik. Ez a határidő nem lehet kevesebb 30 munkanapnál, amely időtartam az (1) bekezdésben említett értesítés átvételének időpontjától veszi kezdetét.

(3) Az érintett vállalkozás válaszának átvételét követően az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank határoz további vizsgálatok szükségességéről az esetleg függőben maradt kérdések megválaszolása végett. Az érintett vállalkozás csak abban az esetben kap újabb, a kifogásokat tartalmazó értesítést az (1) bekezdés szerint, ha az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által lefolytatott további vizsgálatok során az érintett vállalkozás ellen új tények figyelembe vétele válik szükségessé, vagy változás következik be a vitatott jogsértést alátámasztó bizonyítékokat illetően.

(4) Az EKB a szankciók kirovásáról szóló határozatában csak azokat a kifogásokat veheti figyelembe, amelyeket az (1) bekezdésben meghatározott módon jelentettek be, és amelyek tekintetében az érintett vállalkozás lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

6. cikk

Az érintett vállalkozás jogai és kötelezettségei

(1) Az érintett vállalkozás a jogsértési eljárás vizsgálati szakaszában együttműködik az EKB-val, illetve az illetékes nemzeti központi bankkal. Az érintett vállalkozás nevezetesen jogosult bármely dokumentum, könyv vagy nyilvántartás, illetve ezek másolatai vagy kivonatai benyújtására, továbbá azok írásbeli vagy szóbeli értelmezésére.

(2) Amennyiben az érintett vállalkozás figyelmen kívül hagyja az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által a jogsértési eljárás során, jogosítványaik gyakorlása révén az érintett vállalkozás számára megállapított kötelezettségeket, azoknak nem tesz eleget, illetőleg azokat nem teljesíti, az kellő alapot szolgáltathat ahhoz, hogy ennek a rendeletnek megfelelően jogsértési eljárást kezdeményezzenek ellene, és adott időszakra vonatkozó bírság megfizetésére kötelezzék.

(3) Az érintett vállalkozás a jogsértési eljárás során jogi képviseletre jogosult.

(4) Az érintett vállalkozás, miután átvette az 5. cikk (1) bekezdésében említett értesítést, betekinthet azokba az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által összeállított és összegyűjtött dokumentumokba és egyéb anyagokba, amelyek megalapozzák az állítólagos jogsértés bizonyítását.

(5) Amennyiben az érintett vállalkozás írásbeli beadványaiban szóbeli meghallgatásért folyamodik, az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által erre a célra kijelölt személyek egy előre meghatározott időpontban lefolytatják a meghallgatást. A szóbeli meghallgatásra az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank hivatalos helyiségeiben kerül sor. A szóbeli meghallgatás nem nyilvános. A személyeket külön-külön vagy a megidézett más személyek jelenlétében hallgatják meg. Az érintett vállalkozás bizonyos ésszerű korlátozásokkal javasolhatja, hogy az EKB vagy az illetékes hatóság meghallgasson olyan személyeket, akik bármilyen vonatkozásban megerősíthetik írásban beadott észrevételeit.

(6) A meghallgatott személyek nyilatkozatának lényegét jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet az egyes meghallgatott személyek kötelesek elolvasni és – kizárólag saját kijelentéseik vonatkozásában – jóváhagyólag aláírni.

(7) Az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank tértivevényes ajánlott postai küldeményként vagy személyre szóló kézbesítés esetén átvételi elismervény kíséretében továbbítja a bejelentett címekre az összes információt és a szóbeli meghallgatásokra történő meghívásokat.

7. cikk

A jogsértési eljárás bizalmas jellege

(1) A jogsértési eljárások során tiszteletben kell tartani a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó elveket.

(2) A 6. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az érintett vállalkozás nem férhet hozzá az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank birtokában lévő olyan dokumentumokhoz vagy más anyagokhoz, amelyek harmadik személyek vagy az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank vonatkozásában bizalmas természetűnek minősülnek. Ezek különösen az egyéb vállalkozások üzleti érdekeire vonatkozó dokumentumok vagy egyéb anyagok, vagy az EKB, az illetékes nemzeti központi bank, egyéb közösségi intézmények és testületek vagy más nemzeti központi bankok belső dokumentumai, többek között feljegyzések, tervezetek vagy egyéb munkairatok lehetnek.

8. cikk

A határozatok felülvizsgálata az EKB Kormányzótanácsa által

(1) Az EKB Kormányzótanácsa felkérheti az érintett vállalkozást, az EKB Igazgatóságát és/vagy az illetékes nemzeti központi bankot, hogy szolgáltassanak további információkat az EKB Igazgatósága által hozott határozat felülvizsgálatához.

(2) Az EKB Kormányzótanácsa rögzít egy határidőt, amelyen belül meg kell küldeni az említett információkat, ez azonban nem lehet kevesebb 10 munkanapnál.

9. cikk

A határozat végrehajtása

(1) A szankció kirovására vonatkozó határozat jogerőssé válását követően, az EKB Kormányzótanácsa az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságokkal folytatott egyeztetéseket követően határozhat arról, hogy közzé kívánja-e tenni a határozatot, illetve a kapcsolódó információkat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. A közzétételre vonatkozó határozatban tekintettel kell lenni az érintett vállalkozás üzleti érdekei védelméhez fűződő jogos érdekeire, valamint az egyéb egyéni érdekekre.

(2) Az EKB határozatában meghatározza a kiszabott pénzbírság megfizetésének módját.

(3) Az EKB felkérheti a szankciók végrehajtása tekintetében hatáskörrel rendelkező tagállam nemzeti központi bankját, hogy hozza meg az ehhez szükséges intézkedéseket.

(4) A nemzeti központi bankok jelentik az EKB-nak a szankció végrehajtását.

(5) Az EKB egy aktában köteles tárolni a szankció kirovására és végrehajtására vonatkozó összes információt, amelyet a szankció kirovásáról szóló határozat jogerőssé válásától számított öt éven keresztül kell megőrizni. Ahhoz, hogy az EKB eleget tudjon tenni ennek a kötelezettségének, az illetékes nemzeti központi bank köteles megküldeni az EKB-nak a birtokában lévő és a jogsértési eljárásra vonatkozó összes eredeti dokumentumot és információt.

10. cikk

Kisebb jelentőségű jogsértések esetén alkalmazandó egyszerűsített eljárás

(1) Kisebb jelentőségű jogsértés esetében az EKB Igazgatósága határozhat úgy, hogy egyszerűsített jogsértési eljárást alkalmaz. Az ilyen eljárás során kiszabásra kerülő pénzbírság összege nem haladhatja meg a 25000 eurót.

(2) Az egyszerűsített eljárás az alábbi lépésekből áll:

a) az EKB Igazgatósága értesíti az érintett vállalkozást az állítólagos jogsértésről;

b) az értesítésnek tartalmaznia kell az állítólagos jogsértés összes bizonyítékát és a vonatkozó szankciót;

c) az értesítésnek tájékoztatnia kell az érintett vállalkozást arról a tényről, hogy egyszerűsített eljárás alkalmazására kerül sor, és hogy a vállalkozás az értesítés átvételét követően 10 munkanapon belül emelhet kifogást az eljárással szemben; továbbá

d) amennyiben a fenti c) pontban meghatározott határidő lejárta előtt kifogást emelnek, a jogsértési eljárást megkezdettnek kell tekinteni, és a meghallgatási jog érvényesítésére megállapított 30 munkanapos határidő a fenti c) bekezdésben említett határidő lejártával veszi kezdetét. Amennyiben a fenti c) bekezdésben említett határidő lejárta előtt nem emelnek kifogást, az EKB Igazgatóságának a szankció kirovására vonatkozó határozata jogerőssé válik.

(3) Ezt a cikket a rendelet 11. cikkében szereplő, a kötelezőtartalék-képzési követelmények nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

11. cikk

A kötelezőtartalék-képzési követelmények nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárás

(1) A kötelező tartalékról szóló tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésében tárgyalt nem teljesítés esetében e rendelet 2. cikke (1) és (3) bekezdése, valamint 3., 4., 5. és 6. cikke – a (3) bekezdés kivételével – nem alkalmazandó. A 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőt öt munkanapra kell csökkenteni.

(2) Az EKB Igazgatósága meghatározhatja és közzéteheti azokat a szempontokat, amelyek alapján kiróni szándékozik a kötelező tartalékról szóló tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésében említett szankciókat. Ezeket a szempontokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett közlemény formájában lehet megjelentetni.

(3) A kötelező tartalékról szóló tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésével összhangban kezdeményezett bármilyen szankció kirovását megelőzően az EKB Igazgatósága, vagy az utóbbi nevében az illetékes nemzeti központi bank értesíti az érintett vállalkozást az állítólagos jogsértésről és az ennek megfelelő szankcióról. Az értesítésnek tartalmaznia kell az állítólagos jogsértésre vonatkozó összes tényt, valamint tájékoztatnia kell az érintett vállalkozást, hogy amennyiben nem nyújt be kifogást, az EKB Igazgatóságának határozata alapján a szankció kirovásra kerül.

(4) Az értesítés átvételét követően az érintett vállalkozásnak öt munkanap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy:

- vagy elfogadja az állítólagos jogsértés tényét és vállalja a kiszabott pénzbírság megfizetését, amely esetben a jogsértési eljárást lezártnak kell tekinteni,

vagy

- benyújtsa azokat az írásba foglalt információkat, magyarázatokat vagy kifogásokat, amelyek a megítélése szerint a szankció kirovására vonatkozó határozathoz lényegesek. Az érintett vállalkozás a válaszában megfogalmazottak alátámasztása végett további dokumentumokat is csatolhat. Az illetékes nemzeti központi bank indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az aktát az EKB Igazgatóságának, amely dönt a szankció kirovásáról vagy a kezdeményezés elvetéséről.

(5) Amennyiben az érintett vállalkozás a megállapított határidőn belül nem emel írásbeli kifogást, az EKB Igazgatóságának határozata nyomán a szankció kirovásra kerül. Miután a határozat a tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban jogerőssé vált, az érintett vállalkozásra kiróják az értesítésben meghatározott szankciót.

(6) A (4) bekezdés első francia bekezdésében és az (5) bekezdésben említett helyzetekben az EKB vagy az EKB nevében az illetékes nemzeti központi bank írásban értesíti az illetékes felügyeleti hatóságokat.

12. cikk

Határidők

(1) A tanácsi rendelet 4. cikkének sérelme nélkül, az ebben a rendeletben szereplő határidőket az értesítés átvételét vagy a személyre szóló kézbesítés napját követő naptól kell számítani. Az érintett vállalkozásnak minden közlését úgy kell elküldenie, hogy az a meghatározott határidő lejárta előtt érkezzen meg a címzetthez, vagy ajánlott postai küldeményként az adott határidőn belül kerüljön feladásra a címzett részére.

(2) Amennyiben a határidő szombaton, vasárnap vagy hivatalos állami ünnepnapon járna le, a következő munkanap végéig automatikusan meghosszabbításra kerül.

(3) Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az EKB által hivatalos állami ünnepként elfogadott ünnepek listáját a rendelet melléklete tartalmazza, míg az illetékes nemzeti központi bankok által hivatalos ünnepnapként számon tartott ünnepek az érintett vállalkozás székhelye szerint illetékes tagállam törvényeinek megfelelően megállapított ünnepnapok. A "munkanap" fogalmát ennek megfelelően kell értelmezni. Az EKB szükség esetén frissíti a rendelet mellékletében szereplő információkat.

Kelt Frankfurt am Mainban, 1999. szeptember 23-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az elnök

Willem F. Duisenberg

[1] HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

[2] HL L 318., 1998.11.27., 1. o.

[3] HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET (tájékoztató jelleggel)

Hivatalos ünnepek jegyzéke (a 12. cikk (3) bekezdése értelmében)

Az EKB az alábbi hivatalos ünnepeket ismeri el:

Újév | január 1. |

Húshagyókedd (félnap) | változó időpontban |

Nagypéntek | változó időpontban |

Húsvéthétfő | változó időpontban |

A munka ünnepe | május 1. |

A Robert Schuman nyilatkozatának évfordulója | május 9. |

Áldozócsütörtök | változó időpontban |

Pünkösdhétfő | változó időpontban |

Úrnap | változó időpontban |

A német újraegyesítés napja | október 3. |

Mindenszentek | november 1. |

Karácsonyeste | december 24. |

Karácsony napja | december 25. |

Karácsony másodnapja | december 26. |

Szilveszter | december 31. |

--------------------------------------------------