16.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/11

(1)

A Nemzetközi Fizetések Bankjának fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága (CPSS) és az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) Technikai Bizottsága 2012 áprilisában kiadta a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveket (1). Ezt követően a CPSS jogutódja, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI) és az IOSCO az alapelvekre vonatkozó útmutatást adott ki. Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy a CPMI-IOSCO alapelveket és a későbbi útmutatást a 795/2014/EU európai központi bank rendelettel (EKB/2014/28) (2) hajtja végre annyiban, amennyiben azok a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre (SIPS) irányadóak.

(2)

A Kormányzótanács felülvizsgálta a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) általános alkalmazását, a rendelet 24. cikke szerint. A felülvizsgálat figyelembe vette a SIPS első átfogó értékelésének megállapításait. Az értékelés megállapította, hogy bizonyos kérdések javítást vagy pontosítást igényelnek, néhány esetben pedig azt, hogy jelentősebb módosítások szükségesek annak biztosítására törekedve, hogy a legmagasabb szintű felvigyázási standardok érvényesüljenek.

(3)

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 35. cikkének (2) bekezdése alapján SIPS-hez közvetlen résztvevő útján hozzáférő pénzforgalmi intézményeket és elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket közvetett résztvevőként kell kezelni.

(4)

A tényleges kockázatcsökkentés biztosításához fontos az operatív, a kockázatkezelési és belső ellenőrzési funkciók egyértelmű szétválasztásának megtartása, ideértve azt is, hogy e feladatok ellátását különböző személyekre bízzák. Emellett a nem eurorendszer-beli SIPS üzemeltetők esetében a nemzeti jognak megfelelően biztosítani kell, hogy a vezető testületben – annak eredményességét fokozandó – legyen egy független tag is. Mivel az eurorendszer a Szerződésben és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában meghatározott közérdekű célkitűzésekkel és felelősségi körökkel, valamint intézményi felépítéssel rendelkezik, ezek alapján az eurorendszer-beli SIPS üzemeltetők mentesíthetők e követelmény alól.

(5)

A Kormányzótanács megállapította továbbá, hogy tovább kell pontosítani a SIPS üzemeltetők vezető testületének feladatkörét, amelybe beletartozik a SIPS vagy a SIPS üzemeltető kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló döntések és a SIPS működésére vonatkozó legfontosabb kockázati dokumentumok jóváhagyása.

(6)

A Kormányzótanács általánosságban egyetértett azzal, hogy lényegesen javítani kell a nettó késleltetett kiegyenlítési (deferred net settlement, DNS) rendszerekben keletkező likviditási kockázat csökkentését annak biztosításával, hogy valamennyi ciklus tekintetében hathatós likviditásikockázat-mérséklés valósuljon meg attól a pillanattól kezdve, hogy valamely átutalási megbízás bekerült a nettó kiegyenlítési pozíciók számításába és a pozíció a résztvevő részére látható.

(7)

A SIPS zavartalan működésének lehetővé tételéhez a résztvevőknek likviditásuk hathatós kezelésére megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük. A SIPS üzemeltetőnek figyelemmel kell kísérnie és elő kell segítenie a likviditás zavartalan áramlását rendszerszinten, az egyes résztvevők likviditási kitettségének figyelembevételével.

(8)

Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történjen meg. Mivel ez a követelmény akkor is érvényesül, ha a központi banki pénzben kiegyenlítést kínáló SIPS vészhelyzetben van, a más SIPS számára fizetéseket kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek még ilyen helyzetben is törekednie kell a végső kiegyenlítés lehetővé tételére.

(9)

A SIPS pénzeszközeinek az esetleges üzleti veszteségektől való védelmének biztosítására a SIPS üzemeltető által az általános üzleti kockázatok fedezésére tartott eszközöket el kell különíteni a napi üzleti műveletekre tartott eszközöktől. Ezen túlmenően meg kell különböztetni egyfelől a SIPS helyreállítási és a rendezett felszámolási tervét és másfelől a SIPS tőkeemelési tervét. Míg az utóbbinak tükröznie kell a tőkebevonás lehetőségét, az előzőnek azt kell biztosítania, hogy a szokásos üzletmenet folyamán a helyreállítási és a rendezett felszámolási terv céljára elérhető pénzeszközök ne essenek az ezen tervek végrehajtásához szükséges összeg alá.

(10)

A működési kockázatok eredményes kezelése egy olyan folytonos folyamat, amely a működési szabályzatok és eljárások rendszeres és szükség szerinti tesztelését és felülvizsgálatát teszi szükségessé, különösen a rendszer jelentős változásait követően. Ez különösen igaz a kiberkockázatok kezelése vonatkozásában, amelynek a jelentősége a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) közzététele óta megnövekedett. Ez a rendelet külön követelményeket határoz meg a kiberkockázatok mérséklése érdekében.

(11)

Ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok felvigyázási hatásköreiket eredményesen tudják gyakorolni, e hatásköröket két további eszközzel kell kiegészíteni. Először is, e hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük annak előírására a SIPS üzemeltető számára, hogy független szakértőt jelöljön ki a SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére. Emellett a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak képeseknek kell lenniük követelmények előírására a kijelölendő szakértő típusával, az elkészítendő jelentés tartalmával és hatályával, illetve a jelentés kezelésével kapcsolatban, beleértve annak közlését és közzétételét, továbbá a jelentés elkészítésének időzítésével kapcsolatban. Másodszor, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó, fent említett alapelvek B. feladatának megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságnak lehetőséget kell kapnia helyszíni vizsgálatok végzésére vagy e feladat átruházására.

(12)

Noha korrekciós intézkedések csak a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) megszegéséért írhatóak elő, előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek indokolják az ilyen intézkedések kiszabására irányuló eljárás megindítását a meg nem felelés gyanúja esetén, lehetőséget adva a SIPS üzemeltető számára arra, hogy a jogsértés megállapítása előtt a meghallgassák és magyarázatokkal szolgáljon. A korrekciós intézkedések kiszabásának eljárását határozatban kell meghatározni. Emellett az EKB-tól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az EKB-t azon szándékáról, hogy korrekciós intézkedéseket kíván előírni.

(13)

A Kormányzótanács általi felülvizsgálat megállapításaira figyelemmel és a CPMI-IOSCO útmutatás SIPS-et érintő végrehajtása érdekében a 795/2014/EU rendeletet (EKB/2014/28) megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell azokat az eseteket, amelyek működő vállalkozásként megakadályozhatják a SIPS-et ezen kritikus műveletek és szolgáltatások nyújtásában, valamint értékelnie kell valamennyi lehetséges helyreállítási opció hatékonyságát és – az eurorendszer-beli SIPS kivételével – a rendezett felszámolást. A SIPS üzemeltetőjének legalábbévente felül kell vizsgálnia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének megvalósítható tervet kell készítenie a SIPS helyreállítására és – az eurorendszer-beli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra. A helyreállítási és a rendezett felszámolási tervnek tartalmaznia kell többek között a főbb helyreállítási és rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalását, a SIPS kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítását, valamint a főbb stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírását. A SIPS üzemeltetője adott esetben a helyreállítási tervezéshez szükséges információkkal látja el az érdekelt hatóságokat.”

5.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Hitelkockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőnek a résztvevőivel szembeni, továbbá a SIPS fizetésekből, elszámolásból és kiegyenlítésből eredően a résztvevői közötti hitelkitettségek mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére szolgáló szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőnek a hitelkockázat valamennyi forrását azonosítania kell. A hitelkockázatok mérése és figyelemmel kísérése napközben, időszerű információk és megfelelő kockázatkezelési eszközök használatával történik.

(2a)   A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy

(3)   Azon SIPS üzemeltetőnek, beleértve azt is, amely DNS-rendszert kiegyenlítési garanciával működtet, amely a SISP műveletek során a résztvevőivel szemben hitelkitettséggel szembesül, a valamennyi résztvevővel szembeni hitelkitettségét fedezettel, garanciaalapokkal, tőkeeszközökkel (az általános üzleti kockázat céljára szolgáló összeg levonását követően) vagy egyéb, ezekkel egyenértékű pénzügyi forrásokkal kell fedeznie.

(4)   A SIPS üzemeltetőnek, beleértve azt is, amely DNS-rendszert kiegyenlítési garancia nélkül működtet, de amelyben a résztvevők a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredően hitelkitettségekkel szembesülnek, ezen résztvevőkre vonatkozóan szabályokkal vagy szerződéses megállapodásokkal kell rendelkeznie. A szabályoknak vagy szerződéses megállapodásoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben említettek szerint elégséges forrásokat bocsássanak rendelkezésre a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredő hitelkitettségek fedezésére azon két résztvevő vonatkozásában, amelyek kapcsolt vállalkozásaikkal együttesen a legnagyobb összesített hitelkitettséggel rendelkeznek.

(5)   A SIPS üzemeltetőnek az egy vagy több résztvevőnek a SIPS-szel szembeni fizetési kötelezettsége nemteljesítéséből közvetlenül eredő veszteségek kezelésére szolgáló szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak rendelkezniük kell a fedezésre vélhetően nem kerülő veszteségek elosztásáról, ideértve annak a tőkének a visszafizetését is, amelyet egy SIPS üzemeltető esetlegesen likviditás-szolgáltatóktól kölcsönöz. Ezen szabályoknak és eljárásoknak magukban kell foglalniuk a SIPS üzemeltetőnek a SIPS által stresszhelyzetben felhasznált pénzügyi források (3) és (4) bekezdésben foglalt szintig történő feltöltésére vonatkozó szabályait és eljárásait.”

6.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Likviditási kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőnek átfogó keretrendszert kell létrehoznia a SIPS résztvevői, a kiegyenlítő bankok, a nostro ügynökök, a letétkezelő bankok, a likviditás-szolgáltatók és az egyéb érintett jogalanyok által keletkeztetett likviditási kockázatok kezelésére. A SIPS üzemeltetőnek megfelelő eszközöket kell a résztvevők rendelkezésére bocsátania likviditásuk hatékony kezeléséhez, valamint figyelemmel kell kísérnie és elő kell segítenie a likviditás rendszeren belüli zavartalan áramlását.

(2)   A SIPS üzemeltetőnek olyan működtetési és elemzési eszközöket kell kialakítania, amelyek alkalmassá teszik a kiegyenlítési és fedezeti folyamatok – ideértve a napközbeni likviditás felhasználását – folyamatos és kellő időben történő azonosítására, mérésére és figyelemmel kísérésére.

(2a)   A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy

(3)   A SIPS üzemeltetőnek a pénzügyi kötelezettségek létrejöttének pillanatától kezdődően mindenkor elegendő likvid forrásokkal kell rendelkeznie, illetve biztosítania kell, hogy a résztvevői rendelkeznek azokkal, minden olyan pénznemben, amelyben működik, a pénzügyi kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének a lehetséges stresszforgatókönyvek széles körének keretében történő teljesítése érdekében. Adott esetben ez a napközbeni, illetve a többnapos kiegyenlítésre is vonatkozik. A stresszforgatókönyveknek a következőket kell tartalmazniuk: a) az olyan résztvevő rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között történő nemteljesítése, amely kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont pénzügyi kötelezettséggel rendelkezik; és b) a (11) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egyéb forgatókönyvek.

(4)   Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők rendelkeznek a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban olyan elegendő likvid forrásokkal, amelyek a pénzügyi kötelezettségek időszerű elszámolásához szükségesek egy olyan résztvevő nemteljesítése esetén, amely annak kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik az alábbiak bármelyike szerint a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján:

(5)   Az egyoldalú fizetéseket euróban elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban további likvid forrásokkal rendelkezzenek a (4) bekezdésben említettek szerint, illetve egy hitelképes kereskedelmi bankkal az alábbi eszközök egyikében vagy azok közül többen is:

Mindezen eszközöknek lehetővé kell tenniük a készpénz olyan időben történő rendelkezésre állását, hogy az aznapi kiegyenlítés befejezhető legyen. A SIPS üzemeltetőnek különösen képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a nem készpénz alapú eszközök közvetlenül hozzáférhetőek és aznap készpénzre válthatóak előre meghatározott és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodás használatával, stresszhelyzeti piaci körülmények esetében is.

A SIPS üzemeltetőnek készen kell állnia arra, hogy megfelelő belső elemzés alapján bemutassa a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a kereskedelmi bank hitelképes.

(6)   A kétoldalú fizetéseket, illetve egyoldalú fizetéseket az eurótól eltérő pénznemben elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban elegendő likvid forrásokkal rendelkezzenek az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7)   Amennyiben a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat a SIPS üzemeltető egyéb eszközökkel egészíti ki, ezen eszközöknek vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell lenniük (például hitelkeretek, swapok illetve repók) eseti alapon nemteljesítés bekövetkeztét követően, még akkor is, ha ezt nem lehet megbízhatóan előre elrendezni, illetve garantálni a rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között. Amennyiben a résztvevők a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat egyéb eszközökkel egészítik ki, a SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy ezen egyéb eszközök az e bekezdés első mondatában foglalt követelményeknek megfelelnek. Az eszközöket vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell tekinteni, amennyiben a SIPS üzemeltető figyelembe vette az érintett központi banknak a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályait és gyakorlatát.

(8)   A SIPS üzemeltető nem feltételezheti azt, hogy rendkívüli központi banki hitel rendelkezésre fog állni.

(9)   A SIPS üzemeltetőnek átvilágítást kell elvégeznie annak igazolása érdekében, hogy a SIPS (3) bekezdésben említett likvid forrásait rendelkezésre bocsátó valamennyi jogalanynak: a) elegendő és naprakész információ áll rendelkezésére a készpénz, illetve eszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos likviditási kockázatok megértése és kezelése tekintetében; és b) az előírtaknak megfelelően képes készpénzt, illetve eszközöket rendelkezésre bocsátani. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja az átvilágításra vonatkozó kötelezettsége betartását. Csak a kibocsátó központi banktól származó hitelhez hozzáféréssel rendelkező jogalanyok fogadhatók el likviditás-szolgáltatóként. A SIPS üzemeltetőnek rendszeresen tesztelnie kell a SIPS likvid forrásaihoz történő hozzáférésre vonatkozó eljárásait.

(10)   A központi banki számlákhoz, pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, illetve az értékpapír-szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező SIPS üzemeltetőnek használnia kell ezeket a szolgáltatásokat, ha az a gyakorlatban megvalósítható.

(11)   A SIPS üzemeltetőnek szigorú stressztesztek révén meg kell határoznia likvid forrásainak a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges összegét és rendszeresen vizsgálnia kell az arra való elégségességét. A stresszteszt elvégzésekor a SIPS üzemeltetőnek a releváns forgatókönyvek széles körét vizsgálnia kell, ideértve egy vagy több résztvevő ugyanazon a napon és két vagy több egymást követő napon történő nemteljesítését is.

Az ilyen forgatókönyvek vizsgálatakor figyelembe kell venni a SIPS felépítését és működését, és meg kell vizsgálni minden olyan jogalanyt, amely esetlegesen érdemi likviditási kockázatot jelenthet a SIPS számára, beleértve a kiegyenlítő bankokat, a nostro ügynököket, a letétkezelő bankokat, a likviditás-szolgáltatókat és a kapcsolt FMI-ket. Adott esetben a forgatókönyveknek többnapos időszakra kell vonatkozniuk.

(12)   A SIPS üzemeltető dokumentálja a SIPS üzemeltető vagy a résztvevők által fenntartott készpénzállomány és egyéb eszközök tartásának okát, valamint megfelelő irányítási rendszert léptet életbe azokkal kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőnek egyértelmű eljárásokat kell meghatároznia a stresszteszt eredményéről szóló, a vezető testület számára történő beszámolásról, és ezeket az eredményeket a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszere megfelelőségének értékelésére, illetve módosítására kell felhasználnia.

(13)   A SIPS üzemeltetőnek olyan egyértelmű szabályokat és eljárásokat kell bevezetnie, amelyek lehetővé teszik a SIPS számára a pénzügyi kötelezettségek aznapi, illetve adott esetben az időszerű napközbeni, illetve többnapos kiegyenlítését egy vagy több résztvevőjének nemteljesítését követően. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak:

(*5)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.)."

(*6)  Az Európai Központi Bank EKB/2014/31 iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).”"

7.

A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történjen meg. A más SIPS számára fizetéseket kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek törekednie kell arra, hogy e más SIPS még vészhelyzetekben is képes legyen a kiegyenlítésre.”

8.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Általános üzleti kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőnek megbízható irányítási és ellenőrzési rendszereket kell kialakítania az általános üzleti kockázatok, köztük az üzleti stratégia rossz kivitelezéséből eredő veszteségek, a negatív pénzáramlások, vagy az előre nem látható, illetve kirívóan magas működési költségek azonosítására, figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(2)   A SIPS üzemeltetőnek megvalósítható tervet kell fenntartania a SIPS helyreállítására és – az eurorendszer-beli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra az 5. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint.

(3)   A SIPS üzemeltető általános üzleti kockázati profilja, valamint a kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállításához és/vagy rendezett felszámolásához szükséges időtartam alapján határozza meg a (2) bekezdésben említett terv végrehajtásához szükséges eszközök összegét. Ez az összeg nem lehet kevesebb hat havi folyó működési költségnek megfelelő összegnél.

(4)   A (3) bekezdésben említett összeg fedezésére a SIPS üzemeltetőnek tőkeeszközökkel – például közönséges részvényekkel, nyilvánosságra hozott tartalékokkal vagy egyéb eredménytartalékkal – fedezett likvid nettó eszközöket kell tartania, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként folytatni tudja a műveleteit és szolgáltatásait. Ezen eszközöknek ki kell egészíteniük a résztvevők nemteljesítésének, illetve a 6. és 8. cikkekben foglalt kockázatok fedezésére tartott forrásokat. A tőkekövetelmények megkettőzésének megelőzése érdekében ide sorolhatók a nemzetközi kockázatalapú tőkekövetelmények alapján tartott tőkeeszközök.

(5)   A (4) bekezdésben említett, az általános üzleti kockázatok fedezése érdekében tartott eszközöknek megfelelően likvidnek és megfelelő minőségűnek kell lenniük ahhoz, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak, és azokat el kell különíteni a SIPS üzemeltetőnek napi működéshez használt eszközöktől. A SIPS üzemeltetőnek képesnek kell lennie az általános üzleti kockázatok fedezésére tartott eszközöket az árat érintő kedvezőtlen hatás nélkül, vagy minimális ilyen hatás mellett értékesítenie, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működést, ha általános üzleti veszteségeket szenved el.

(6)   A SIPS üzemeltetőnek olyan, a kiegészítő tőkeemelésre vonatkozó, megvalósítható tervet kell elfogadnia, amely arra az esetre szolgál, ha a tőkéje a (3) bekezdésben említett összeg közelébe vagy az alá esik.

(7)   A (3)–(6) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszer-beli SIPS-ekre.”

9.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A hozzáférésre és a részvételre vonatkozó feltételek

(1)   A SIPS üzemeltetőnek el kell fogadnia és nyilvánosságra kell hoznia a SIPS szolgáltatásaihoz történő hozzáférésre és az azokban történő részvételre vonatkozó megkülönböztetésmentes követelményeit a közvetlen, és – amennyiben vannak ilyenek – a közvetett résztvevők és az egyéb FMI-k számára. A SIPS üzemeltetőnek a követelményeket legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hozzáférési és részvételi követelményeket a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságával és hatékonyságával kell alátámasztani, valamint azokat a SIPS egyes kockázataira tekintettel és a kockázatokkal arányos módon kell kialakítani. Az arányosság elvének megfelelően a SIPS üzemeltetőnek olyan követelményeket kell kialakítania, amelyek a hozzáférést a lehető legszűkebb mértékben korlátozzák. Amennyiben a SIPS üzemeltető egy jelentkező jogalanytól megtagadja a hozzáférést, azt összehasonlító kockázatelemzés alapján írásban kell megindokolnia.

(3)   A SIPS üzemeltetőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a résztvevők SIPS-hez történő hozzáférés és az abban történő részvétel követelményeinek való megfelelését. A SIPS üzemeltetőnek olyan megkülönböztetésmentes eljárásokat kell elfogadnia, amelyek rendelkeznek egy résztvevő részvételi jogainak felfüggesztéséről vagy rendezett megszüntetéséről, amennyiben a résztvevő nem felel meg a követelményeknek, és nyilvánosságra kell hoznia az ilyen eljárások lényeges főbb vonatkozásait. A SIPS üzemeltetőnek az eljárásokat legalább évente felül kell vizsgálnia.”

11.

A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kockázatkezelés érdekében a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a SIPS szabályai, eljárásai és szerződési viszonyai lehetővé tegyék számára azt, hogy a közvetett részvételről információkat gyűjtsön a SIPS-nek a részvételből eredő anyagi kockázatai azonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében. Ezeknek az információknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

(2)   A SIPS üzemeltetőjének az (1) bekezdésben említett információk figyelembevételével azonosítania kell azokat a közvetlen és közvetett résztvevők közötti anyagi függőségeket, amelyek hatással lehetnek a SIPS-re.”

12.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogkörei

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak az alábbiakra:

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogkörök gyakorlásának eljárásrendjéről és feltételeiről az EKB határozatot fogad el.”

13.

A szöveg a következő 21a. és 21b. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

A felvigyázási tevékenységek megszervezése

A hatáskörrel rendelkező hatóság folyamatos és/vagy eseti felvigyázási tevékenységet folytathat annak értékelése érdekében, hogy a SIPS üzemeltető megfelel-e a 3–21. cikkben rögzített követelményeknek vagy a rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására vonatkozó követelménynek.

21b. cikk

Bizalmas kezelés

A hatáskörrel rendelkező hatóság által a SIPS üzemeltetővel bizalmas alapon megosztott információk a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belül megoszthatók. Az ilyen információkat a KBER tagjainak bizalmasként kell kezelniük, a KBER Alapokmánya 37.1. cikkében rögzített szolgálati titoktartási kötelezettségnek megfelelően.”

14.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Korrekciós intézkedések

(1)   Amennyiben a SIPS üzemeltető nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy ez észszerűen gyanítható, a hatáskörrel rendelkező hatóság:

(2)   A SIPS üzemeltető által adott információk figyelembevételével a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket írhat elő a meg nem felelés orvoslása, illetve megismétlésének megelőzése érdekében.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul korrekciós intézkedéseket szabhat ki, amennyiben azt állapítja meg, hogy a meg nem felelés elég súlyos ahhoz, hogy az azonnali intézkedést igényeljen. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak határozatát indokolnia kell.

(4)   Az EKB-tól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az EKB-t azon szándékukról, hogy valamely SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket kívánnak előírni.

(5)   A korrekciós intézkedések kiszabhatóak önállóan vagy a 2532/98/EK tanácsi rendelet (*7) alapján kiszabott szankciókkal párhuzamosan.

(6)   Az EKB a korrekciós intézkedések kiszabásának eljárásrendjét és feltételeit határozatban fogadja el.

(*7)  A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).”"

15.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Szankciók

Az ezen rendeletben foglaltak megszegése esetén az EKB szankciókat szabhat ki. A szankcióknak meg kell felelniük a 2532/98/EK rendeletnek és a 2157/1999/EK európai központi banki rendeletnek (EKB/1999/4) (*8). Az EKB a szankciók összegének kiszámítására vonatkozó módszertanról szóló határozatot fogad el.

(*8)  Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21. o.).”"

16.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Felülvizsgálat

A Kormányzótanács ezen rendelet általános alkalmazását legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő két éven belül, majd azt követően háromévente felülvizsgálja, és értékeli, hogy annak módosítása szükséges-e.”