EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32016D0040
Decision (EU) 2017/933 of the European Central Bank of 16 November 2016 on a general framework for delegating decision-making powers for legal instruments related to supervisory tasks (ECB/2016/40)
Az Európai Központi Bank (EU) 2017/933 határozata (2016. november 16.) a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről (EKB/2016/40)
Az Európai Központi Bank (EU) 2017/933 határozata (2016. november 16.) a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről (EKB/2016/40)
OJ L 141, 1.6.2017, p. 14–17
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
1.6.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/14 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/933 HATÁROZATA
(2016. november 16.)
a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről (EKB/2016/40)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.3. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Központi Bank (EKB) felügyeleti feladatokkal az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (1) történő megbízása – az EKB bankfelügyeleti feladataival kapcsolatban szükséges határozatok nagy számára figyelemmel – kihívást jelent az EKB döntéshozatali folyamatának eredményessége és hatékonysága tekintetében. |
|
(2) |
Az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése szerint valamennyi uniós intézménynek a Szerzõdésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint kell eljárnia. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 9.3. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB-nak két döntéshozó szerve van, a Kormányzótanács és az Igazgatóság. |
|
(3) |
A KBER Alapokmányának 11.6. cikke állapítja meg az Igazgatóság felelősségét az EKB folyó ügyeinek intézéséért. Ezzel kapcsolatban az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozattal (2) elfogadott eljárási szabályzatának (a továbbiakban: az eljárási szabályzat) 10.1. és 10.2. cikke megállapítja, hogy az EKB minden szervezeti egysége az Igazgatóság ügyvezető igazgatása alatt áll. Az eljárási szabályzat 13m.1. cikke szerint az Igazgatóság EKB belső szervezetével és EKB személyzetével kapcsolatos hatásköre kiterjed a felügyeleti feladatokra is. |
|
(4) |
Az 1024/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban az EKB-nak a rá ruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, azoktól elkülönítve kell ellátnia. A 25. cikk előírja továbbá, hogy az e feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetet szervezetileg el kell különíteni az EKB egyéb személyzetétől, és az EKB-ra ruházott más feladatok végzésében részt vevő személyzettől eltérő jelentési csatornáknak kell vonatkozniuk rájuk. Az említett szervezeti elkülönítés – amely szerint az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat ellátó személyzet a felügyeleti testület elnökének tesz jelentést – végrehajtása az EKB/2014/39 határozattal (3) összhangban történt meg. |
|
(5) |
Az Igazgatóság felügyeleti határozatokkal kapcsolatos döntéshozatali hatáskörökkel nem rendelkezik. Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése létrehozta a felügyeleti testületet az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok tervezését és végrehajtását végző belső szervként. Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdése szerint az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó előkészítési munkát a felügyeleti testület végzi el, és teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújt be a Kormányzótanácsnak, amelyek elfogadásra kerülnek, ha a Kormányzótanács azok ellen nem emel kifogást. A felügyeleti testület az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 129. cikkének (1) bekezdésével és a KBER Alapokmányának 9.3. cikkével összhangban nem az EKB döntéshozó szerve. |
|
(6) |
Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata kimondja, hogy valamely intézmény feladatai ellátásának lehetővé tétele érdekében hatáskör-átruházási eljárásra lehet szükség, figyelemmel azon döntések jelentős számára, amelyet az intézménynek el kell fogadnia. A Bíróság elismerte azt, hogy a döntéshozó szervek működőképességének biztosítása valamennyi intézményrendszer lényegi elvének felel meg (4). Ezért az intézményre ruházott hatásköröknek része az a jog, hogy az EUMSZ rendelkezéseinek betartásával bizonyos számú ilyen hatáskört az intézmény által meghatározott feltételeknek megfelelően átruházzon. Egy uniós intézmény ezért szervezési jellegű, valamint saját belső döntéshozó szerveire hatásköröket átruházó intézkedéseket hozhat, amennyiben ezek az intézkedések indokoltak és az arányosság elvét tiszteletben tartják. |
|
(7) |
Az EKB és döntéshozó szervei belső szervezete részeként szükség van egy hatáskör-átruházásra vonatkozó általános kerethatározatra. Azon jogi eszközök körébe, amelyek elfogadására felhatalmazás adható, beletartoznak a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (5) 2. cikkének 26. pontjában meghatározott felügyeleti határozatok vagy az eljárási szabályzat 17a.3. cikkében említett, felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó utasítások. Ennek az általános kerethatározatnak pontosítania kell a konkrét felügyeleti határozatok elfogadása vonatkozásában követendő eljárást, valamint meg kell határoznia az Igazgatóság és az EKB szervezeti egységei azon vezetőinek feladatkörét, amelyek döntéshozatali hatásköröket kapnak. Ez az általános kerethatározat nem érintheti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sértheti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be. |
|
(8) |
E kereten belül a Kormányzótanácsnak a hatáskör-átruházási határozatokat ezzel az általános kerethatározattal és az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadnia. Ez megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlatának, amely kimondja, hogy a hatáskör-átruházási határozatot azon eljárás szerint kell elfogadni, amelyet a végleges határozat átruházó hatóság általi meghozatala esetében alkalmazni kellene. A felügyeleti testület az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésével összhangban bármikor teljes mértékben kidolgozott határozattervezetet nyújthat be a Kormányzótanácsnak, amelyben javasolja valamely konkrét hatáskör-átruházási határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását. Az említett hatályon kívül helyezés vagy módosítás nem érintheti a már meghozott felhatalmazáson alapuló határozatokat. A hatáskör-átruházási határozat alkalmazási körén kívül eső kérdésekre vonatkozó határozatokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Kiegészítő jelleg
Ez a határozat kiegészíti az eljárási szabályzatot.
2. cikk
Tárgy és hatály
Ez a határozat megállapítja a Kormányzótanács bizonyos egyértelműen meghatározott döntéshozatali hatásköreinek felügyeleti jogi eszközök vonatkozásában történő átruházására vonatkozó szabályokat.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Az ebben a határozatban használt fogalmak az eljárási szabályzatban meghatározott jelentéssel bírnak, az alábbi fogalommeghatározásokkal együtt:
1. „felügyeleti jogi eszköz”: az EKB felügyeleti feladataira vonatkozó jogi eszköz;
2. „hatáskör-átruházási határozat”: a Kormányzótanácsnak a felügyeleti jogi eszközökkel kapcsolatos döntéshozatali hatásköröket az EKB szervezeti egységeinek vezetőire ruházó határozata;
3. „kijelölési határozat”: az Igazgatóság határozata, amellyel az EKB egy vagy több szervezeti egységének vezetőjét kijelöli határozatok hatáskör-átruházási határozat alapján való meghozatalára;
4. „felhatalmazáson alapuló határozat”: felügyeleti jogi eszközökkel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló döntéshozatali hatáskörök alapján hozott határozat.
4. cikk
Hatáskör-átruházási határozatok
A Kormányzótanács az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban hozott hatáskör-átruházási határozattal a felügyeleti jogi eszközökkel kapcsolatos döntéshozatali hatásköröket az EKB szervezeti egységeinek vezetőire ruházhatja át. A hatáskör-átruházási határozatnak részletesen meg kell határoznia az átruházandó tárgykör terjedelmét, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján ezek a hatáskörök gyakorolhatóak, és az az Igazgatóság 5. cikkel összhangban hozott kijelölési határozatának elfogadásakor lép hatályba.
5. cikk
Kijelölési határozatok
(1) Az Igazgatóság a felügyeleti testület elnökével folytatott konzultációt követően kijelölési határozat elfogadásával az EKB egy vagy több szervezeti egységének vezetőjét kijelölheti a hatáskör-átruházási határozat alapján történő határozathozatalra.
(2) Az EKB (1) bekezdésben említett szervezeti egységeinek vezetőit – az 1024/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban az EKB-ra ruházott más feladatok ellátásában részt vevő személyzet feladataitól szervezetileg elkülönülő – felügyeleti feladatok ellátásával foglalkozó szervezeti egységek vezetői közül kell választani. Az EKB szervezeti egységei vezetőinek kiválasztása során figyelemmel kell lenni a hatáskör-átruházási határozat fontosságára és azon címzettek számára, akiknek felhatalmazáson alapuló határozatot kell küldeni.
6. cikk
Felhatalmazáson alapuló határozatok
(1) A felhatalmazáson alapuló határozatok meghozatala a Kormányzótanács nevében és felelősségi körében történik.
(2) Amennyiben az EKB valamely szervezeti egységének vezetőjét az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölik valamely hatáskör-átruházási határozat alapján történő határozathozatalra, a felhatalmazáson alapuló határozatokat az EKB érintett szervezeti egységének vezetője írja alá. Amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban valamely hatáskör-átruházási határozat alapján az EKB több szervezeti egységének vezetőjét jelölik ki határozatok meghozatalára, a felhatalmazáson alapuló határozatokat az EKB azon kijelölt szervezeti egységének vezetői írják alá, akik a felhatalmazáson alapuló határozatot jóváhagyták.
7. cikk
A felhatalmazáson alapuló határozatok nyilvántartása és jelentése
(1) A felügyeleti testület titkársága nyilvántartja az összes, e határozattal összhangban hozott felhatalmazáson alapuló határozatot, és az említett határozatokról havonta tájékoztatja a Kormányzótanács titkárságát.
(2) A Kormányzótanács titkársága negyedéves jelentést nyújt be a felügyeleti jogi eszközökkel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló döntéshozatali hatáskörök gyakorlásáról a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek.
8. cikk
A felhatalmazáson alapuló határozatok felülvizsgálata
(1) A felhatalmazáson alapuló határozatok az 1024/2013/EU rendelet 24. cikkével összhangban és az EKB/2014/16 határozatban (6) előírtak szerint adminisztratív felülvizsgálat tárgyát képezhetik.
(2) Az említett adminisztratív felülvizsgálat esetén a felügyeleti testületnek figyelembe kell vennie a felülvizsgálati testület véleményét, és új határozattervezetet kell benyújtania a Kormányzótanácshoz az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdése szerinti, kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően történő elfogadásra.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. november 16-án.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
(2) Az EKB/2004/2 határozat (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).
(3) Az 2014/39/EKB határozat (2014. szeptember 17.) az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról (HL L 300., 2014.10.18., 57. o.).
(4) A Bíróság 1986. szeptember 23-i AKZO Chemie BV és AKZO Chemie UK Ltd kontra Bizottság ítélete, 5/85, ECLI:EU:C:1986:328, 37. pont, és a 2005. május 26-i Carmine Salvatore Tralli kontra EKB ítélete, C301/02 P, ECLI:EU:C:2005:306, 59. pont.
(5) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).
(6) Az EKB/2014/16 határozat (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).