EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32015O0044
Guideline (EU) 2016/450 of the European Central Bank of 4 December 2015 amending Guideline ECB/2014/15 on monetary and financial statistics (ECB/2015/44)
Az Európai Központi Bank (EU) 2016/450 iránymutatása (2015. december 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/44)
Az Európai Központi Bank (EU) 2016/450 iránymutatása (2015. december 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/44)
OJ L 86, 1.4.2016, p. 42–96
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
No longer in force, Date of end of validity: 31/01/2022; hatályon kívül helyezte: 32021O0835
1.4.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/42 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/450 IRÁNYMUTATÁSA
(2015. december 4.)
a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/44)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1),
mivel:
(1) |
A monetáris és pénzügyi statisztikák összeállítását aktualizálni kell tekintettel arra, hogy az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50) (2) alapján a biztosítókra a 2016. első negyedéves referencia-időszaktól kezdődően statisztikai adatszolgáltatási követelmények fognak vonatkozni. Ezért az EKB/2014/15 iránymutatás (3) által meghatározott keretek között meg kell kezdeni a biztosítókra vonatkozó statisztikák összeállítását. |
(2) |
Ezért az EKB/2014/15 iránymutatást ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítások
Az EKB/2014/15 iránymutatás a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Az NKB-k a 3–26a. cikkben említett adatokat a II. mellékletben meghatározott rendszerekkel és a III. mellékletben megállapított elektronikus adatszolgáltatási előírásokkal összhangban szolgáltatják. Az EKB minden év szeptember végéig a következő évre vonatkozó adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról.” |
2. |
A 25. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50) (*) 3. cikkében említett, a biztosítók statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából a RIAD-ban az előírt időközönként gyűjteni kell az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott változókat. Az NKB-k jelentik e változók bármely frissítését, így különösen, ha egy intézmény csatlakozik a biztosítók köréhez vagy elhagyja azt. Az NKB-k az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott teljes körű referenciaadatokat továbbítanak a rezidens, anyavállalatnak minősülő biztosítókra és leányvállalatokra, az anyavállalat helyétől függetlenül valamennyi rezidens fióktelepre, valamint a rezidens, anyavállalatnak minősülő biztosítók és leányvállalatok Unió gazdasági területén kívül rezidens fióktelepeire vonatkozóan. Ezeket az információkat a rezidens, anyavállalatnak minősülő biztosítók és leányvállalatok nem adatszolgáltató, részt nem vevő tagállamokban rezidens fióktelepeire vonatkozó, az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott teljes körű referenciaadatok egészítik ki. Ez az adatszolgáltatás alapulhat a rezidens anyavállalatnak minősülő biztosítók és leányvállalatok – fióktelep rezidens országától függetlenül – minden fióktelepére kiterjedő, szélesebb körű adatgyűjtésen. (*) Az Európai Központi Bank 1374/2014/EU rendelete (2014. november 28.) a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).”" |
3. |
A 25. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A biztosítók jegyzékének első benyújtása során az NKB-k legkésőbb 2016. március 31-ig az V. melléklet 1. részében meghatározott teljes körű negyedéves referenciaadatokat továbbítanak az EKB-nek a rezidens, anyavállalatnak minősülő biztosítókra és leányvállalatokra vonatkozóan. Az NKB-k számára azonban ajánlott, hogy ezeket az információkat 2015. december 31-ig nyújtsák be. Az NKB-k legkésőbb 2016. július 31-ig az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott teljes körű referenciaadatokat továbbítanak az EBK-nek az anyavállalat helyétől függetlenül valamennyi rezidens fióktelepre, valamint a rezidens, anyavállalatnak minősülő biztosítók és leányvállalatok Unió gazdasági területén kívül, valamint nem adatszolgáltató, részt nem vevő tagállamokban rezidens fióktelepeire vonatkozóan. Az évente jelentendő attribútumokat minden intézmény esetében 2016. július 31-ig kell szolgáltatni. Az ezt követő adattovábbítások során az NKB-k legalább negyedévente, a referencia-időpontot követő két hónapon belül a biztosítók tekintetében meghatározott negyedéves változók frissítéseit továbbítják. Az éves változókat valamennyi biztosító tekintetében évente kell frissíteni, a december 31-i referencia-időpontot követően legfeljebb hat hónappal.” |
4. |
A 25. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A frissítések elküldésére előírt határidőt követő negyedik munkanapon közép-európai idő szerint 18:00-ig az EKB másolatot készít a biztosító-adatállományról, és azt elérhetővé teszi az NKB-k számára. Az EKB ezt követően a honlapján elérhetővé teszi a biztosítók listáját.” |
5. |
A 26. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Az adatokat negyedévente kell jelenteni az EKB-nak. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyugdíjpénztár-statisztikákat legkésőbb a referencia-negyedév végét követő 80. naptári napig kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adattovábbítási időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig.” |
6. |
A szöveg a következő 26a. cikkel egészül ki: „26a. cikk A biztosítókra vonatkozó statisztikák Az NKB-k a II. melléklet 23. részével összhangban a biztosítók eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikai adatokat, valamint a biztosítási díjakra, a kárigényekre és a jutalékokra vonatkozó információkat szolgáltatnak. A biztosítók következő típusaira vonatkozóan kell adatot szolgáltatni: életbiztosítás, nem-életbiztosítás, kompozit és viszontbiztosítás. Ezek a követelmények a biztosítók eszközei és forrásai tekintetében a negyedév végi állományokra és a negyedéves folyamatok miatti kiigazításokra terjednek ki, valamint a biztosítási díjakra, a kárigényekre és a jutalékokra vonatkozó éves információkra. Tájékoztató adatként a II. melléklet 23. részével összhangban országonkénti kiegészítő információkat kell továbbítani azon országok vonatkozásában, ahol ezek az információk rendelkezésre állnak, beleértve a legjobb becslés módszere alapján. Az NKB-k a IV. melléklettel összhangban és a II. melléklet 23. részében előírt módon külön adatokat szolgáltatnak az EKB-nak az (árváltozásokra és az árfolyamváltozásokra egyaránt kiterjedő) átértékelési kiigazításokról, valamint az átsorolási kiigazításokról. A pénzügyi tranzakciókat, a kiigazításokat is beleértve, az ESA 2010-zel összhangban kell levezetni. Az NKB-k a különböző nemzeti gyakorlatok miatt az 1374/2014/EU rendelettel (EBK/2014/50) összhangban eltérhetnek az ESA 2010-től. Amennyiben rendelkezésre állnak eszközönként információk, az átértékelési kiigazítások levezethetők egy közös eurorendszerbeli módszerrel, vagyis a IV. melléklet 6. részében említett forgalomlevezetési módszerrel. A forrásokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciókra vonatkozó közelítések levezethetők a IV. melléklet 6. részének megfelelően. Az NKB-k a biztosítókra vonatkozó negyedéves adatokat az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 8. cikkében a negyedéves adatokra vonatkozóan meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB-nak. Egy 2016 első három negyedévére vonatkozó adatszolgáltatásra kiterjedő átmeneti időszakra ez a határidő meghosszabbításra kerül a fent említett határidő lejártát követő 30. munkanapig a 2016. első negyedévi referencia-időszak esetében, az annak lejártát követő 25. munkanapig a 2016. második negyedévi referencia-időszak esetében, és az annak lejártát követő 20. munkanapig a 2016 harmadik negyedévi referencia-időszak esetében. Az NKB-k a biztosítókra vonatkozó éves adatokat az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 8. cikkében az éves adatokra vonatkozóan meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig. A biztosítókra vonatkozó negyedéves adatokra vonatkozó első adatszolgáltatás során az NKB-knek a kinnlévő állományokra vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk. A folyamatok miatti kiigazításokat a legnagyobb gondosság elve alapján kell továbbítani. A negyedéves és éves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:
Az euroövezet biztosítókra vonatkozó statisztikái minőségének biztosítása érdekében, amennyiben az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében eltérést engedélyeznek a legkisebb biztosítóknak, az EKB-nak szolgáltatott, a biztosítókra vonatkozó negyedéves adatokat 100 %-os lefedettségre bruttósítják. Az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok alapján megválaszthatják a 100 %-ra történő bruttósításra vonatkozó eljárást, feltéve, hogy a becslések a biztosítók megfelelő típusán (élet, nem-élet, viszontbiztosítás, kompozit) alapulnak. Az NKB-k biztosítják továbbá, hogy a 2016 referencia-negyedéveire vonatkozóan az EKB-nak jelentett adatok az adatszolgáltatói kör 100 %-ának felelnek meg. Azon NKB-k, amelyek az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján eltérést kívánnak engedélyezni a legkisebb biztosítóknak, minden szükséges információt összegyűjtenek annak biztosítása érdekében, hogy az EKB-nek továbbított adatok jó minőségűek legyenek. Azok az NKB-k, amelyek az előírt adatokat a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (**) alapján felügyeleti célokra gyűjtött adatokból vezetik le, ennek érdekében i. kibővíthetik a 2016. január 1-jei referencia-időpontra mint kezdő időpontra vonatkozóan gyűjtött adatokat (lásd az (5) bekezdést); ii. növelhetik az első referencia-negyedév(ek) adatszolgáltatói körének lefedettségét; vagy iii. használhatnak olyan alternatív adatforrásokat, amelyekből ugyanolyan magas minőségű bruttósított adatok vezethetők le. Az NKB-k a II. melléklet 23. részében meghatározott főbb aggregátumokra vonatkozóan 2015 végi állományadatokat továbbítanak az EKB-nek, amelyek szükség esetén tartalmazhatnak közelítéseket is. Az NKB-k erre a célra a 2016. január 1-jére vonatkozó,a 2009/138/EK irányelv alapján felügyeleti célokra gyűjtött adatokat is felhasználhatják. Ezeket az adatokat a 2016. első negyedévre vonatkozó adatokkal együtt kell továbbítani az EKB-nek. Az NKB-k a biztosítók egyes típusainak eszközeire és forrásaira vonatkozó aggregált negyedéves adatokat a II. melléklet 23. részének 2a. és 2b. táblázatával összhangban, a következőképpen vezetik le:
Az NKB-k legjobb becsléseket továbbítanak az EKB-nak a biztosítók befektetési jegyei/egységei állományairól a fő befektetési cél szerinti részletezésben (vagyis kötvényalapok, részvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, fedezeti alapok és egyéb alapok). Ezek az adatok levezethetők az 1374/2014/EU rendeletnek (EKB/2014/50) megfelelően értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információknak a CSDB-ből mint referencia-adatbázisból levezetett információknak való megfeleltetése útján. Amennyiben a tartott befektetési jegyek/egységek nem találhatók meg a CSDB-ben, az NKB-k becsülik a hiányzó adatokat, vagy alternatív forrásokat használnak az adatok levezetéséhez. Átmeneti intézkedésként az NKB-k ezeket az adatokat továbbíthatják az EKB-nek először a 2016. második negyedévre vonatkozó, a 2016 első negyedévére is kiterjedő adatok továbbításával együtt. Az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban az NKB-k évente gyűjtenek adatot a nem-életbiztosítási technikai tartalékokról üzletág és földrajzi terület szerinti bontásban. Az NKB-k negyedéves adatokat továbbítanak az EKB-nak, amelyek becsülhetők az évente gyűjtött adatok alapján. Az 1374/2014/EU rendeletben (EKB/2014/50) meghatározott értékelési és/vagy számviteli szabályok is alkalmazandóak, amikor az NKB-k a biztosítókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Az NKB-k a jelentősebb revíziók és a 26a. cikk (3) bekezdése c) pontjával összhangban a rendszeres jelentési időszakokon kívül benyújtott revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be. Az NKB-k emellett az átsorolási kiigazításokra vonatkozóan is magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB részére. Az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikke (1) bekezdésével összhangban gyűjthetnek adatokat az országban rezidens összes biztosítótól (fogadó ország szerinti megközelítés), vagy levezethetik a KBER céljaira szükséges adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján felügyeleti célokra gyűjtött adatokból, az 1374/2014/EU irányelv (EKB/2014/50) 2. cikke (2) bekezdésével összhangban (származási ország szerinti megközelítés). Főszabály szerint az ezen iránymutatással összhangban az EKB részére továbbított adatoknak a fogadó ország szerinti megközelítést kell követniük. Ugyanakkor azok az NKB-k, amelyek a KBER céljára szükséges adatokat a felügyeleti adatgyűjtésből vezetik le, a származási ország szerinti megközelítést követve továbbíthatják az adatokat, amíg a fogadó ország szerinti megközelítés adatai és a származási ország szerinti megközelítés adatai közötti különbség nem minősül jelentősnek. Azt, hogy a fogadó ország szerinti és a származási ország szerinti megközelítés közötti különbség jelentős-e, az ezen iránymutatás II. melléklete 23. részének 3. táblázatának megfelelően jelentett biztosítási díjak alapján kell értékelni. Ezen értékelést követően az EKB az NKB-kkel szoros együttműködésben meg fogja határozni a fogadó ország szerinti megközelítés adatainak az EKB részére történő továbbítását illetően követendő megközelítést. E megközelítés meghatározásáig az NKB-k mentesülnek az adataik kiigazítása alól. Azon NKB-k, amelyek ki kívánják igazítani az adataikat, önkéntes alapon és a legnagyobb gondosság elve alapján levezethetik a fogadó ország szerinti megközelítés adatait a származási ország szerinti megközelítésnek megfelelően gyűjtött adatokból. E célból az érintett NKB-k közötti kétoldalú kapcsolatfelvételre és adatcserére kerülhet sor. (**) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).”" |
7. |
A II., III., IV. és V. melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
Ez az iránymutatás azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, NKB-ival történő közlése napján lép hatályba. Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, NKB-inek 2016. január 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a címzettjei azon tagállamok NKB-i, amelyek pénzneme az euro.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. december 4-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) Az Európai Központi Bank 1374/2014/EU rendelete (2014. november 28.) a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).
(3) Az Európai Központi Bank iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (EKB/2014/15) (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.)
MELLÉKLET
A II., III., IV. és V. melléklet a következőképpen módosul:
1. |
A II. melléklet 22. részében szereplő, a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikákról szóló táblázat helyébe a következő táblázat lép: „Eszközök Nyugdíjpénztárak
Források Nyugdíjpénztárak
|
2. |
A II. melléklet a következő 23. résszel egészül ki: „23. RÉSZ A biztosítókra vonatkozó statisztikák 1. táblázat 2015. negyedik negyedév tekintetében szolgáltatandó, eszközökre és forrásokra vonatkozó adatok: állományok (3)
2a. táblázat Negyedévente szolgáltatandó, eszközökre vonatkozó adatok: állományok és folyamatok miatti kiigazítások
2b. táblázat Negyedévente szolgáltatandó, forrásokra vonatkozó adatok: állományok és folyamatok miatti kiigazítások
3. táblázat Évente szolgáltatandó, biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra vonatkozó adatok
|
3. |
A III. melléklet 2., 3. és 4. része helyébe a következő szöveg lép: „2. RÉSZ Adatszerkezeti meghatározások és adatkészletek 1. Az adatcserében részt vevő SDMX üzenetekben a statisztikai fogalmak vagy dimenziókként (az idősorokat azonosító »kulcsokat« alkotva) vagy attribútumként (az adatról információt szolgáltatva) szerepelnek. A kódolt dimenziók és attribútumok értéküket előre meghatározott kódlistából veszik. Az adatszerkezeti meghatározások határozzák meg a kicserélt kulcssorozatok szerkezetét a fogalmak és a kapcsolódó kódlisták tekintetében. Ezen kívül meghatározzák azoknak a releváns attribútumokkal való kapcsolatát. Ugyanaz a szerkezet használható több adatszolgáltatásra is, amelyeket az adatkészlet-információk különböztetnek meg. 2. A monetáris és pénzügyi statisztika összefüggéseiben az EKB 12 adatszerkezeti meghatározást határozott meg, amelyeket jelenleg a KBER-rel és egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott adatcsere során használnak. Ezen adatszerkezeti meghatározások többsége esetében az e szerkezetet használó egy adatkészlet kerül kicserélésre, így az adatszerkezeti meghatározás azonosítója és az SDMX-üzenetekben használt kapcsolódó adatkészlet-azonosító (data set identifier, DSI) megegyezik. Az adatkezeléssel, a határidőkkel és a felelősséggel összefüggő okokból az »ECB_BSI1« adatszerkezeti meghatározás mintájára két különböző adatkészletet határoztak meg és különböztetnek meg az adatkészlet-azonosítók szintjén. Hasonlóképpen, az »ECB_ICPF1« adatszerkezeti meghatározás mintájára két különböző adatkészletet határoztak meg és különböztetnek meg az adatkészlet-azonosítók szintjén. Az alábbi adatáramlás-jellemzők vannak használatban:
2.1. A DSI »ECB_BSI1«-t az alábbiakkal kapcsolatos adatok kulcssorozatának meghatározására használják:
2.2. A biztosítók és a nyugdíjpénztárak (ICPF) tekintetében a DSI »ECB_BSI1«-t a biztosítók eszközeire és forrásaira, valamint a nyugdíjpénztárak eszközeire és forrásaira vonatkozó adatok kulcssorozatainak meghatározására használják. 3. RÉSZ Dimenziók Az alábbi táblázat határozza meg a 2. részben felsorolt monetáris és pénzügyi statisztikák kulcssorozatait alkotó dimenziókat, azok formátumát és a kódlistákat, amelyekből azok értéküket veszik.
Gyakoriság. Ez a dimenzió a szolgáltatott idősorok gyakoriságát jelöli. A konkrét adatcsere-követelmények az alábbiak:
Referenciaterület. Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. Az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározásban azt az országot jelöli, amelyben a kibocsátó szektor rezidens (*). Kiigazítási mutató. Ez a dimenzió azt jelöli, hogy sor került-e szezonális kiigazításra és/vagy munkanap hatása miatti kiigazításra. Mérleg referenciaszektorok szerinti lebontása. Ez a dimenzió az adatszolgáltató szektorra utal a kapcsolódó kódlistában meghatározott lebontás szerint. Referenciaszektorok szerinti lebontás. Ez a dimenzió jelöli a strukturális pénzügyi mutatók referenciaszektorát (az »ECB_SSI1« adatszerkezeti meghatározásban). Értékpapír-kibocsátó szektor. Ez a dimenzió az értékpapír-kibocsátók szektorára utal (az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározásban). PSS információtípus. Ez a dimenzió jelöli az »ECB_PSS1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében jelentendő információ általános típusát. PSS eszköz. Ez az »ECB_PSS1« adatszerkezeti meghatározásban alkalmazott dimenzió jelöli a fizetési műveletekhez alkalmazott eszköz típusát (például készpénzfunkcióval rendelkező kártyák vagy átutalások stb.). PSS belépési pont. Ez a dimenzió ahhoz a terminálhoz vagy rendszerhez kapcsolódik, amelyen keresztül az alapul szolgáló fizetési műveleteket lebonyolították. A fizetési rendszerek levelezését és a PSS belépési pont kódértékeket lásd a II. melléklet 16. részében. PSS adattípus. A PSS környezetben ez a dimenzió adja meg a megfigyeléshez alkalmazott mértékegységet, vagyis hogy számot vagy értéket kell-e a jelenteni a tétel tekintetében (például a kártyánkénti műveletek száma, kártyánkénti műveletek értéke stb.). Összeállítási módszer. Ez a dimenzió jelöli, hogy az adatok a fogadó vagy a származási ország szerinti megközelítést követik-e. Egyéb pénzügyi közvetítők adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény szektorát az EPK szektoron belül. Befektetési alapok adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény szektorát a befektetési alapok szektoron belül. Pénzügyi közvetítő vállalatok adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény szektorát a PKV szektoron belül. Adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelöli, hogy az adatszolgáltató intézmény nyugdíjpénztár vagy valamely biztosítótípus-e. CBD referenciaszektorok szerinti tagolás. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény tekintetében a tulajdonjogot és a típust (belföldi hitelintézetek, illetve külföldi irányítású leányvállalatok vagy fióktelepek). CBD szektor mérete. Ez a dimenzió az adatszolgáltató intézmény méretét jelzi, teljes eszközeire tekintettel. Csak belföldi hitelintézetekre alkalmazandó. Strukturális pénzügyi mutató. Ez a dimenzió az »ECB_SSI1« adatszerkezeti meghatározásra jellemző, és a strukturális pénzügyi mutató típusát jelöli. Mérlegtétel. Ez a dimenzió az MPI mérlegtételt jelöli az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározottak szerint. Egyéb pénzügyi közvetítők mérlegtétel. Ez a dimenzió az EPK mérleg egy tételét jelöli. Az EPK-k az intézmény típusától függően különböző pénzügyi tevékenységekre koncentrálnak, és nem minden mérlegtétel vonatkozik a közvetítők valamennyi típusára. Ezért – bár a mérlegtételek többsége előfordul az egyéb pénzügyi közvetítők valamennyi típusánál – az »egyéb eszközök« és »egyéb kötelezettségek« különböző meghatározással bírhatnak a közvetítők különböző típusainál. Az eszközoldalon két különböző fogalommeghatározást fogadtak el az »egyéb eszközök« tétel tekintetében: a) az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök esetében ez a tétel magában foglalja a hiteleket; és b) a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében a tétel magában foglalja a betéteket, a készpénzt, a befektetési jegyeket, az állóeszközöket és a pénzügyi derivatívákat. Az »egyéb kötelezettségek« tétel tekintetében: a) az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök esetében ez a tétel nem foglalja magában a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tőkét és tartalékot, valamint a pénzügyi derivatívákat; és b) a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ez a tétel tartalmazza a pénzügyi derivatívákat. Értékpapírok tétel. Ez a dimenzió azon tételekre utal, amelyeket a számlák európai rendszerének fogalmaival összhangban a monetáris unió pénzügyi számláihoz (MUFA) létrehozott tételjegyzékből vettek. Csak az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározás esetében használatos. Befektetési alapok eszközei és forrásai. Ez a dimenzió a befektetési alapok eszközeire és forrásaira utal az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38) meghatározottak szerint. Pénzügyi közvetítő vállalatok eszközei és forrásai. Ez a dimenzió a pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeire és forrásaira utal az 1075/2013/EU rendeletben (EKB/2013/40) meghatározottak szerint. Biztosítók és nyugdíjpénztárak eszközei és forrásai. Ez a dimenzió a biztosítók és nyugdíjpénztárak eszközeinek és forrásainak egy tételét jelöli. A biztosítók esetében a tételeket az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) határozza meg. A nyugdíjpénztárak esetében a tételeket az ESA 2010 határozza meg. Biztosítók műveletei tétel. Ez a dimenzió a biztosítók műveleteinek tételeire (vagyis a biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra) utal az 1374/2014/EU rendeletben (EKB/2014/50) meghatározottak szerint. Konszolidált banki adatok tétel. Ez a dimenzió a konszolidált banki adatok adatszolgáltatási sablon jelentendő tételét mutatja (a bankok eredménykimutatásából, mérlegéből és tőkemegfelelési jelentéséből). Eredeti lejárat. Az »ECB_BSI1«, »ECB_FVC1«, »ECB_IVF1«, »ECB_CBD1« és »ECB_OFI1« adatszerkezeti meghatározások esetében ez a dimenzió a mérlegtétel eredeti lejáratát mutatja. Az »ECB_MIR1« adatszerkezeti meghatározás esetében ez a dimenzió a fennálló állományok tételei esetében a betétek vagy hitelek eredeti lejárat vagy felmondási idő szerinti részletezését jelenti; az új szerződések tételei tekintetében a betétek esetében az eredeti lejárat vagy felmondási idő szerinti részletezést, a hitelek esetében a kamatrögzítés eredeti időtartamát jelenti. Lejárat. Ez a dimenzió az »ECB_ICPF1« adatszerkezeti meghatározásban az eszköz eredeti lejáratát és hátralévő futamidejét jelzi. Értékpapír-értékelés. Ez a dimenzió azonosítja az értékpapír-kibocsátási statisztikákhoz alkalmazott értékelési módszert az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározásban. Adattípus. Ez a dimenzió az »ECB_BSI1«, »ECB_SSI1«, »ECB_OFI1«, »ECB_IVF1«, »ECB_FVC1«, »ECB_CBD1«, »ECB_ICPF1« és »ECB_ICO1« adatszerkezeti meghatározás esetében jelentett adattípusokat határozza meg. MPI-k által alkalmazott kamatláb adattípus. Az »ECB_MIR1« adatszerkezeti meghatározásban ez a dimenzió különbözteti meg az MPI kamatláb-statisztikákat az új szerződések vagy fennálló állományok mennyiségi statisztikáitól. Értékpapír adattípus. Ez a dimenzió jelöli az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározásban az értékpapír-kibocsátási statisztikákban foglalt adattípusokat. Nettó kibocsátásokat csak akkor jelentenek, ha a kibocsátásokat és visszaváltásokat nem lehetséges elkülöníteni. Állomány, folyamat. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, jelzi, hogy a jelentett adat állomány vagy folyamat adattípusú-e. Referenciaterület kód a BIS-IFS céljára. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, mutatja a területet, ahol az adatszolgáltató intézmény rezidens. CBS banktípus. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, a vonatkozó adatszolgáltató szektor csoportjára utal. Az EKB-nak történő továbbításhoz a »4P« kódot kell használni, nevezetesen, adatot csak a belföldi banki irodákra vonatkozóan kell jelenteni a CBD nagy bankcsoportokra való hivatkozással. CBS adatszolgáltatás alapja. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, mutatja a követelés vagy kitettség nyilvántartásának alapját. CBS pozíciótípus. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, mutatja az adat által rögzített pénzügyi pozíció típusát. CBS hátralévő futamidő. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, mutatja a rögzített követelések vagy kitettségek hátralevő futamidejét. CBS könyvelés helyének devizaneme. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, mutatja a rögzített követelések devizanemét. CBS szerződő fél szektor. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, a rögzített követelések vagy kitettségek vonatkozásában az ügyfelek szektorok szerinti bontásához kapcsolódik. CBS szerződő fél terület. Ez a dimenzió, amely a »BIS_CBS«-re jellemző, megadja az országot, ahol az adott tételhez tartozó ügyfél rezidens. Ügyfélterület. Ez a dimenzió azt a területet jelöli, ahol az adott tételhez tartozó ügyfél rezidens. Összegkategória. Ez a dimenzió adja meg a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott új hitelek összegének kategóriáját; az új hiteleket nagyságuk szerint is jelentik. Csak az »ECB_MIR1« adatszerkezeti meghatározás esetében releváns. Mérleg ügyfélszektora. Ez a dimenzió a mérlegtételek ügyfelek szektora szerinti részletezéséhez kapcsolódik. Az »ECB_ICPF1« adatszerkezeti meghatározásban a vonatkozó tétel tekintetében az ügyfél szektorát jelöli. Ügyfélszektor. Ez az »ECB_PSS1« adatszerkezeti meghatározásban meghatározott dimenzió jelenti a fizetési műveletben részt vevő kedvezményezett (ügyfél) típusának szektor szerinti lebontását. Pénzügyi közvetítő vállalatok kezdeményező szektor. Ez az »ECB_FVC1« adatszerkezeti meghatározásban meghatározott dimenzió jelenti az eszközöket vagy eszközcsoportot és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatát az értékpapírosító szervezetre átruházó (értékpapírosítást kezdeményező) szektorát. Biztosítók egység. Ez a dimenzió jelzi a biztosító releváns üzleti egységét. Tranzakció devizaneme. Ez a dimenzió határozza meg azt a devizanemet, amelyben az értékpapírokat kibocsátották (az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározás esetén), vagy amelyben a következőket denominálták: a) az MPI mérlegtételek (az »ECB_BSI1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); b). a strukturális pénzügyi mutatók (az »ECB_SSI1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); c) a betétek és hitelek (az »ECB_MIR1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); d) a befektetési alapok eszközei és forrásai (az »ECB_IVF1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); e) a fizetési műveletek (az »ECB_PSS1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); f) a PKV-k eszközei és forrásai (az »ECB_FVC1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); g) az EPK mérlegtételek (az »ECB_OFI1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); h) a CBD tételek (az »ECB_CBD1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében); és i) a biztosítók és nyugdíjpénztárak eszközeinek és forrásainak tranzakciói (az »ECB_ICPF1« adatszerkezeti meghatározás tekintetében). A devizanem megjelölése. Ez a dimenzió a pénznemet írja le, amelyben a) a biztosítók és nyugdíjpénztárak eszközei és forrásai (az »ECB_ICPF1« adatszerkezeti meghatározás esetében); és b) a biztosítók műveletei (az »ECB_ICO1« adatszerkezeti meghatározás esetében) denominálva vannak. Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás. Ez a dimenzió jelöli azt a devizanemet, amelyben egy idősoron belüli megfigyeléseket kifejezik, vagy meghatározza az alapul szolgáló számítást. Mérleg utótag. Ez az »ECB_BSI1« adatszerkezeti meghatározásba tartozó dimenzió jelöli azt a devizanemet, amelyben az idősoron belüli megfigyeléseket kifejezik, vagy meghatározza az alapul szolgáló számítást. Adatsor utótag értékpapíroknál. Ez a dimenzió tartalmazza a származtatott adatsorok tekintetében a kiegészítő adattípusokat. Csak az »ECB_SEC1« adatszerkezeti meghatározás esetében használatos. Kamatlábak üzleti lefedettség. Ez a dimenzió, amely az »ECB_MIR1« adatszerkezeti meghatározásra jellemző, jelöli, hogy az MPI kamatstatisztikák fennálló állományokra vagy új szerződésekre vonatkoznak-e. 4. RÉSZ Attribútumok Az alábbi szakaszok részletesen bemutatják a kicserélt adatokhoz kapcsolódó attribútumokat. Az 1. szakasz adatszerkezeti meghatározásonként meghatározza az attribútumokat, beleértve azok formátumát és hozzárendelési szintjét. A 2. szakasz a KBER adatszolgáltató partnerek felelősségét mutatja be az attribútumok létrehozása és karbantartása, valamint az attribútumok státusa tekintetében. A 3., 4. és 5. szakasz a hozzárendelési szintenként felsorolt attribútumok tartalmára koncentrál, különösen a rokon, idősorok és megfigyelési szinten. 1. szakasz: Az ECB_BSI1, ECB_SSI1, ECB_MIR1, ECB_OFI1, ECB_SEC1, ECB_PSS1, ECB_IVF1, ECB_FVC1, ECB_CBD1, BIS_CBS, ECB_ICPF1 és ECB_ICO1 adatszerkezeti meghatározásban meghatározott kódolt és kódolatlan attribútumok A kulcssorozatokat meghatározó dimenziókon kívül egy attribútumkészlet is meghatározásra kerül. Az attribútumokat a kicserélt információk különböző szintjein alkalmazzák: rokon, idősorok vagy megfigyelési szinten. Az alábbiakban bemutatottak szerint azok vagy a kódok előre meghatározott listájából veszik értéküket vagy kódolatlanok, és arra használják azokat, hogy szöveges magyarázattal egészítsék ki az adatok lényeges vonatkozásait. Az attribútumértékeket csak akkor cserélik ki, amikor azokat első alkalommal meghatározzák, illetve minden megváltozásuk esetén, a megfigyelési szinten hozzárendelt azon kötelező attribútumok kivételével, amelyeket minden egyes megfigyeléshez hozzárendelnek és minden adattovábbításkor jelentenek. Az alábbi táblázat információt szolgáltat a vizsgált adatszerkezeti meghatározások tekintetében meghatározott attribútumokról, a hozzárendelésük szintjéről, formátumukról és azon kódlisták nevéről, amelyekből a kódolt attribútumok értéküket nyerik.
2. szakasz: Közös attribútumtulajdonságok az ECB_BSI1, ECB_SSI1, ECB_MIR1, ECB_OFI1, ECB_SEC1, ECB_PSS1, ECB_IVF1, ECB_FVC1, ECB_CBD1, BIS_CBS, ECB_ICPF1 és ECB_ICO1 adatszerkezeti meghatározás számára: Az EKB számára adatot szolgáltató NKB-k (15) Minden attribútumot bizonyos technikai tulajdonságok jellemeznek, amelyek felsorolása az alábbi táblázatban található.
Az adatokkal együtt kicserélendő attribútumkészlet meghatározása lehetővé teszi további információk szolgáltatását a megadandó idősorokról. A vizsgált EKB statisztikai adatkészletek tekintetében az attribútumok által szolgáltatott információk részleteit az alábbiak mutatják be. 3. szakasz: Attribútumok rokoni szinten Kötelező TITLE_COMPL (cím kiegészítője). Ez az attribútum nagyobb számú karaktert tesz lehetővé, mint a TITLE attribútum, és ezért a TITLE helyébe lép mint az adatsorok címét tartalmazó kötelező attribútum. UNIT (egység)
UNIT_MULT (egységszorzó)
DECIMALS (tizedesek)
METHOD_REF (módszertani hivatkozás). Ez az attribútum csak a PSS adatkészlet tekintetében használatos, és azt mutatja, hogy az egyes adatsorok vagy azok része tekintetében a 2005-ös »javított« vagy egy korábbi meghatározást alkalmaztak-e. Két érték került meghatározásra: Az attribútumnak azt az időszakot is jeleznie kell, amelyre az egyes meghatározások vonatkoznak. Például: »2005-ös meghatározások a teljes adatsorra«, »2005-ös meghatározások a 2003-ra vonatkozó adatoktól kezdődően, korábbi meghatározások a fennmaradók tekintetében« vagy »korábbi meghatározások a 2004-re vonatkozó adatokig«. Feltételes TITLE (cím). Az NKB-k a TITLE attribútumot használhatják rövid címek előállítására. NAT_TITLE (cím nemzeti nyelven). Az NKB-k a NAT_TITLE attribútumot a nemzeti nyelven készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő vagy megkülönböztető specifikációkhoz használhatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, ajánlatos, hogy az NKB-k kizárólag a Latin-1 karakterkészletet használják. Általánosságban az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítását a rendszeres használat előtt tesztelni kell. COMPILATION (összeállítás). A BSI, IVF, FVC, ICPF, ICO és MIR adatkészletek esetében ez az attribútum a mögöttes adatsorok összeállításához használt összeállítási módszerek, súlyozási rendszerek és statisztikai eljárások további részletes szöveges magyarázatára használható, különösen ha azok eltérnek az EKB szabályaitól és szabványaitól. Általánosságban az előírt nemzeti magyarázó megjegyzések szerkezete a következő:
Az SSI adatkészlet esetében a »compilation« attribútum tartalmaz az uniós szabályozási kerethez történő kapcsolódásra vonatkozó információt a nem hitelintézet közvetítők számára. Az OFI adatkészlet esetében az ezen attribútumhoz szolgáltatandó információk részletes leírását a nemzeti magyarázó megjegyzések 1–5. pontja tartalmazza (lásd a II. melléklet 11. részét). Hasonlóképpen, a SEC adatkészlet esetében az ezen attribútumhoz szolgáltatandó információk részletes leírását a nemzeti magyarázó megjegyzések 1., 2., 4., 5, 8., 9. és 10. pontja tartalmazza (lásd a II. melléklet 12. részét). COVERAGE (lefedettség)
SOURCE_AGENCY (adatszolgáltató hivatal). Ezt az attribútumot az EKB állítja be az adatszolgáltató NKB nevét képviselő értékre. 4. szakasz: Attribútumok idősor szinten Kötelező COLLECTION (adatgyűjtés indikátor). Ez az attribútum az idősor általi mérés időszakára vagy időpontjára ad magyarázatot (például az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy azt jelzi, hogy az adatok átlagot jelentenek-e. Feltételes DOM_SER_IDS (belföldi tételek azonosítója). Ez az attribútum lehetővé teszi a nemzeti adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (nemzeti hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók). UNIT_INDEX_BASE (egységindex alapja). Ez az attribútum kötelező, amikor egy indexet kifejező kulcssorozathoz van társítva. Az indexek bázisidőpontját és -értékét jelöli, és csak az EKB által levezetett és a KBER körében terjesztett fiktív készletek indexsorai esetében alkalmazható. BREAKS (törések). Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során bekövetkező töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén lehetőség szerint jelezni kell, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak. PUBL_PUBLIC, PUBL_MU, PUBL_ECB (forrás közzététele, forrás közzététele (csak euroövezet), forrás közzététele (csak EKB)). Ezeket az attribútumokat az EKB határozza meg, ha az adatokat közzéteszik az EKB (nyilvános vagy bizalmas jellegű) kiadványaiban. Ezek az attribútumok a közzétett adatokra utalnak (kiadványokra, tételekre stb. utalva). 5. szakasz: Attribútumok megfigyelési szinten Ha valamely NKB felül kíván vizsgálni egy megfigyelési szinthez rendelt attribútumot, a vonatkozó attribútumo(ka)t egyidejűleg újra be kell nyújtani. Ha egy NKB felülvizsgál egy megfigyelést anélkül, hogy szolgáltatná a vonatkozó attribútumértéket is, a létező értékek helyébe az alapértelmezett értékek lépnek. Kötelező OBS_STATUS (megfigyelési státus). Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez a megfigyelési státusra vonatkozó értéket jelentenek. Ez az attribútum kötelező és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Amikor az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, ismételten továbbítani kell mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését. Az alábbi felsorolás meghatározza az attribútum e statisztikák céljaira várható értékeit (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően): »A«= szokásos érték (a nem hiányzó megfigyelések alapértelmezése), »B«= a következő adatkészletek törési értéke: SSI, MIR, CBD és PSS (****), »M«= hiányzó érték, adatok nem léteznek, »L«= hiányzó érték, létező, de nem gyűjtött adatok, »E«= becsült érték (*****), »P«= ideiglenes érték (ez az érték minden adattovábbításkor az utolsó elérhető megfigyelésre hivatkozással alkalmazható, ha azt ideiglenesnek tekintik). A számértékeket szokásos körülmények esetén »A« (szokásos érték) megfigyelési státusszal kell jelenteni. Más esetben a fenti felsorolásból az »A«-tól eltérő értéket kell kiválasztani. Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, a fenti hierarchia szerinti lényegesebbet kell jelenteni. Minden egyes adattovábbításnál a legutóbbi rendelkezésre álló megfigyeléseket lehet ideiglenesként jelenteni és »P« megfigyelésistátusz-jelzéssel ellátni. Ezek a megfigyelések végleges értéket és az »A« megfigyelési státust egy későbbi szakaszban vesznek fel, amikor az új felülvizsgált értékek és megfigyelésistátusz-jelzések felülírják az ideigleneseket. Hiányzó értékeket (»–«) akkor kell jelenteni, amikor nincs lehetőség számszerű értékek jelentésére (pl. nem létező adatok vagy nem gyűjtött adatok esetében). A hiányzó megfigyelést soha nem szabad »zérusként« jelenteni, ugyanis a zérus szokásos számérték, amely pontos és érvényes összeget jelöl. Ha az NKB-k nem tudják azonosítani egy érték hiányának okát vagy nem használhatják fel a CL_OBS_STATUS kódlistában szereplő értékek teljes körét a hiányzó megfigyelések jelentésére (»L« vagy »M«), az »M« értéket kell alkalmazni. Ha a helyi statisztikai feltételek következtében egy idősor adatait egyes időpontokban vagy az idősor teljes tartamában nem gyűjtik (az alapul szolgáló jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), minden időszakban »L« megfigyelési státusszal hiányzó értéket (»–«) kell jelenteni. Ha a helyi piaci gyakorlat vagy jogi/gazdasági keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem releváns (az alapul szolgáló jelenség nem létezik), akkor »M« megfigyelési státusszal hiányzó értéket (»–«) kell jelenteni. Feltételes OBS_CONF (megfigyelés titkossága). Az NKB-k minden továbbított megfigyeléshez jelentenek megfigyelés titkossága értéket. Bár ez az érték feltételesnek minősül az EKB strukturális definíció állományokban, minden egyes egyedi megfigyelés tekintetében minden adattovábbításkor jelenteni kell, mivel minden titkos megfigyelést megfelelően jelölni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, mind a kapcsolódó megfigyelési értéket, mind a megfigyelési státus jelzését (akkor is, ha változatlan) ismételten továbbítani kell. Az alábbi felsorolás meghatározza az attribútumoknak e statisztikák céljából várható értékeit: »F«= szabadon nyilvánosságra hozható, »N«= nyilvánosságra nem hozható, csak belső használatra, »C«= bizalmas statisztikai információ a 2533/98/EK rendelet 8. cikke értelmében, »S«= a fogadó fél által meghatározott és kezelt másodlagos titkosság, nyilvánosságra nem hozható, »D«= a küldő fél által meghatározott, másodlagos titkosság, nyilvánosságra nem hozható. Ezt a kódot azon NKB-k alkalmazhatják, amelyek már különbséget tesznek az elsődleges és a másodlagos titkosság között adatszolgáltatási rendszerükben. Amennyiben nem, az adatszolgáltató NKB a »C« értéket köteles alkalmazni a másodlagos titkosság jelzésére. OBS_PRE_BREAK (törés előtti megfigyelési érték). Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan numerikus mező (******). Általánosságban törés bekövetkezése esetében jelentik; ebben az esetben a megfigyelési státust „B”-re (töréspont) kell állítani. A BSI, IVF, FVC, OFI, ICPF és ICO adatkészlet céljára erre az attribútumra nincs szükség, mert a vonatkozó információ az átsorolási adatsorokból vagy a pénzügyi tranzakciókat kifejező adatsorokból már rendelkezésre áll. Az attribútum azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes adatkészlet attribútumainak közös halmazába. OBS_COM(megfigyelési megjegyzés). Ez az attribútum a megfigyelés szintű szöveges megjegyzések készítésére használható (például egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés ismertetése, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése). (*) Az NKB-k esetében a kibocsátó szektor abban az országban rezidens, amelyben az NKB rezidens." (****) Ha az OBS_STATUS-t »B«-ként jelölik, az OBS_PRE_BREAK attribútum alatt értéket kell jelenteni." (*****) Az »E« megfigyelési státust kell használni minden olyan megfigyelés vagy időszak esetében, amely becslések eredménye és nem tekinthető szokásos értéknek." (******) A megfigyelési érték és az OBS_STATUS, OBS_CONF és OBS_PRE_BREAK négy tételt egy egységként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy az NKB-k kötelesek a megfigyeléshez minden kiegészítő információt jelenteni. (Ha az attribútumokat nem jelentik, akkor az alapértelmezett értékek felülírják a korábbi értéküket.)”" |
4. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
5. |
Az V. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „V. MELLÉKLET A GAZDASÁGI EGYSÉGEK STATISZTIKAI CÉLÚ JEGYZÉKE 1. RÉSZ Az intézményi és leányvállalati adatbázis (RIAD) attribútumlistájának a statisztikai céllal kezelt egyes adatkészleteknek történő megfeleltetése
2. RÉSZ A gazdasági egységek közötti kapcsolatok típusai
3. RÉSZ Fogalommeghatározások és az adatszolgáltatási utasítások pontosítása
4. RÉSZ Adattovábbítás Az NKB-k a referenciaadatokat (vagy azok frissítéseit) online vagy kötegben szolgáltathatják a RIAD-on keresztül, az »Exchange Specification for the RIAD Data Exchange System« (Adatcsere-specifikációk a RIAD adatcsere-rendszer céljára) című dokumentumban bemutatott valamely formátummal összhangban. Az új szervezetek RIAD-ba történő felvétele (valamint az adatbázisból történő kivételes törlés) szintén online vagy kötegben végezhető el. A RIAD a referenciaadatok kezelését illetően takarékos megközelítést követ, ami azt jelenti, hogy az egyes szervezetek referenciaadataiban bekövetkező bármely változás konkrét (egyes) attribútumokra alkalmazható. Az érdemi hiba esetét kivéve a RIAD-ban nyilvántartott egységek nem kerülnek törlésre; az egység élettartamát a létrehozás vagy lezárás időpontjának bevitele határozza meg. Az egyes attribútumok módosítása konkrét értékek (érvényességi tartományának) megváltoztatása útján kerül megvalósításra.” |
6. |
A Fogalommeghatározások a következő bejegyzésekkel egészül ki:
(***********) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).”" |
(1) Ez a tétel magában foglalhatja a nem-életbiztosítási technikai tartalékokat (ESA 2010: F.61), a biztosítók nyugdíjkezelőkkel szembeni követeléseit (ESA 2010: F.64), valamint a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékokat (ESA 2010: F.66).
(2) Ez az elem, a megfelelő bontást is beleértve, magában foglalhatja a kezelők nyugdíjpénztárakkal szembeni követeléseit (az ESA 2010: F.64-nek megfelelően), valamint a nem nyugdíjjellegű ellátásra való jogosultságokat (ESA 2010: F.65).
(3) Helyettesítésként a 2016. január 1-i referencia-időpontra vonatkozó adatok használhatók.
(4) Ez a tétel magában foglalhatja a nem-életbiztosítási technikai tartalékokat (ESA 2010: F.61), a biztosítók nyugdíjkezelőkkel szembeni követeléseit (az ESA 2010: F.64-nek megfelelően), valamint a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékokat (ESA 2010: F.66)
(5) A nem euroövezeti tagállamok esetében az »MPI-k« és »nem MPI-k« a »bankokra« és »nem bankokra« utalnak.
(6) Ez a tétel magában foglalhatja a nem nyugdíjjellegű ellátásra való jogosultságokat (ESA 2010: F.65).
(7) Ezen elem megfelelő »ebből« tétele magában foglalhatja a nyugdíjkezelőknek a nyugdíjfolyósítóként eljáró biztosítókkal szembeni követeléseit (ESA 2010: F.64).
(8) Ez az elem, a megfelelő üzletágat is beleértve, magában foglalhatja a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékokat (ESA 2010: F.66).
(9) A nemzetközi konszolidált bankstatisztikák kódstruktúrája és adatszerkezeti meghatározása valamennyi adatszolgáltató országban közös, és annak meg kell egyeznie a megfelelő adatok Nemzetközi Fizetések Bankja részére történő jelentéséhez használtakkal (www.bis.org/statistics/dsd_cbs.pdf).
(10) Ez a kódlisták egyes elemeihez megengedett betűk/számjegyek számát jelzi (például az AN..7 egy legfeljebb 7 karakterből álló alfanumerikus sorozatot, az AN1 egy alfanumerikus karaktert jelent).
(11) Új SDMX DSD kódlista.
(12) Ez az egyes attribútumok továbbítására megengedett betűk/számjegyek számát jelzi (például az AN..1050 egy legfeljebb 1 050 karakter hosszúságú alfanumerikus sorozatot, az AN1 egy alfanumerikus karaktert, az N1 pedig 1 számjegyet jelent).
(**) Amennyiben valamely NKB módosítást kíván végrehajtani, konzultál az EKB-val, amely azt követően végrehajtja a változtatást.
(***) A változásokat e-mailben közlik az EKB felelős üzleti területével.
(13) Az EKB itt az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.
(14) Az EKB ajánlja, hogy az átláthatóbb tájékoztatás biztosítása érdekében az NKB-k ezeket az értékeket is jelentsék.
(15) E táblázat nem tartalmazza az EKB által rögzített, az 1. szakaszban található táblázatban meghatározott valamennyi attribútumot.
M |
: |
kötelező, |
C |
: |
feltételes |
(16) A kamatlábadatokat százalékként szolgáltatják.
(1) A további leírást és a metaadatokat lásd a 3. részben.
(2) PSRI-k: pénzforgalmi statisztikák szempontjából releváns intézmények; megjegyzendő, hogy a PSRI-k listája átfedéseket mutathat az MPI-k listájával.
(c) Csak az euroövezetben található központú »nagy bankcsoportok« számára (lásd a 12. cikket).
(d) Az egyszerű jelölők esetében első körben adott esetben nem kell konkrét érvényességi tartományt meghatározni.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).