EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02014O0015-20191002
Guideline of the European Central Bank of 4 April 2014 on monetary and financial statistics (recast) (ECB/2014/15) (2014/810/EU)
Consolidated text: Az Európai Központi Bank iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2014/15) (2014/810/EU)
Az Európai Központi Bank iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2014/15) (2014/810/EU)
No longer in force
)ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2014/810/2019-10-02
02014O0015 — HU — 02.10.2019 — 005.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2014/15) (HL L 340, 2014.11.26., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/571 IRÁNYMUTATÁSA (2014. november 6.) |
L 93 |
82 |
9.4.2015 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/450 IRÁNYMUTATÁSA (2015. december 4.) |
L 86 |
42 |
1.4.2016 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/148 IRÁNYMUTATÁSA (2016. december 16.) |
L 26 |
1 |
31.1.2017 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/877 IRÁNYMUTATÁSA (2018. június 1.) |
L 154 |
22 |
18.6.2018 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1386 IRÁNYMUTATÁSA (2019. június 7.) |
L 232 |
1 |
6.9.2019 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2014. április 4.)
a monetáris és pénzügyi statisztikákról
(átdolgozás)
(EKB/2014/15)
(2014/810/EU)
1. cikk
Hatály
1. Általános tudnivalók
Ez az iránymutatás meghatározza az NKB-k EKB irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeit a monetáris és pénzügyi statisztikák tekintetében.
2. Adatszolgáltatási rendszerek, előírások és adattovábbítási időpontok
Az NKB-k a 3–26a. cikkben említett adatokat a II. mellékletben meghatározott rendszerekkel és a III. mellékletben megállapított elektronikus adatszolgáltatási előírásokkal összhangban szolgáltatják. Az EKB minden év szeptember végéig a következő évre vonatkozó adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról.
3. Visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények az euro bevezetése esetén
Az euro bevezetése esetén a következő szabályok alkalmazandók:
a) Az MPI- és PPA-mérlegstatisztikák, valamint a befektetési alapok és PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák tekintetében azon tagállamok NKB-i, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), és amelyek az eurót az ezen iránymutatás hatálybalépését követően vezetik be, az Unióhoz történt csatlakozásuktól kezdődően valamennyi referencia-időszakra, és mindenesetre legalább az euroövezethez történő csatlakozásukat megelőző három évre vonatkozóan szolgáltatnak visszamenőleges adatokat az EKB-nak. Az adatokat az NKB-k úgy állítják össze, mintha a szóban forgó tagállam valamennyi referencia-időszak alatt az euroövezet tagja lett volna. E követelmény teljesítése érdekében az Unióhoz csatlakozó országok NKB-i számára ajánlott ezen adatállományok követelményeinek végrehajtása a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó sablonokkal összhangban.
b) Ezen általános követelmény mellett az alábbi követelmények alkalmazandók az MPI mérlegtétel-statisztikák tekintetében:
i. az EKB-vel való eltérő megállapodás hiányában a visszamenőleges adatok kiterjednek a tagállam Unióhoz történt csatlakozását megelőző három évre is;
ii. az EKB-val való eltérő megállapodás hiányában az euroövezeti tagállamok NKB-i az euroövezet bővítését megelőző három évre vonatkozóan jelentik az eurót az ezen iránymutatás hatálybalépését követően bevezető tagállamokkal szembeni pozícióikat. Ez az elv csak az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban jelentett havi állományokra vonatkozik. Az adatszolgáltatás csak az 50 millió EUR-t meghaladó állományok esetében kötelező, egyébként arra önkéntes alapon kerül sor.
c) Az értékpapír-kibocsátások vonatkozásában az EKB-nak továbbított idősornak 1989 decemberében kell kezdődnie az állományok és 1990 januárjában a folyamatok tekintetében.
d) A pénzforgalmi statisztikák vonatkozásában a legnagyobb gondosság elve alapján a legutóbbi referenciaévet is magában foglaló öt évre vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.
▼M4 —————
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában:
1. |
„adatszolgáltató” és „rezidens” : jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározással; |
2. |
„eurorendszer” : az euroövezeti tagállamok NKB-i és az EKB; |
3. |
„hitelintézet” : jelentése megegyezik az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában szereplő meghatározással; |
4. |
„egyéb MPI-k” : a központi bankok kivételével valamennyi MPI; |
5. |
„nyugdíjpénztár” : elentése megegyezik az (EU) 2018/231 európai központi banki rendelet ( 2 ) (EKB/2018/2) 1. cikkének 1. pontjában szereplő meghatározással. |
3. cikk
Az MPI-k mérlegtétel-statisztikái
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletében rögzített rendszerekkel összhangban az NKB-k két összevont mérleget készítenek és jelentenek, mindkettőt a bruttó összegekkel: az egyik összevont mérleg a „központi bank” MPI-alszektorra, a másik az „egyéb MPI-k” alszektorra vonatkozik.
Az NKB-k a saját mérlegükre vonatkozóan előírt statisztikai adatokat a számviteli rendszerükből nyerik az EKB honlapján elérhető, erre szolgáló összekötő táblázatok ( 3 ) alapján. A táblázatok szükség szerint az NKB-kkel együttműködésben módosításra kerülnek majd a helyzetek alakulásának figyelembevétele, például az aktualizált számviteli szabályokkal való összhang biztosítása érdekében. Az EKB statisztikai adatszolgáltatási célokra a saját mérlegéből nyeri az NKB-k által saját mérlegükből nyert adatoknak megfelelő adatokat.
Az egyéb MPI-k mérlegére vonatkozóan előírt statisztikai adatokat az NKB-k az egyes rezidens MPI-ktől (a rezidens NKB kivételével) gyűjtött mérlegtétel-adatok összesítéséből nyerik.
Ezek a követelmények a hónap végi és negyedév végi állományokra, valamint a folyamatok miatti kiigazítások havi és negyedéves adataira, illetve a hitelek értékpapírosítási és más hitelátruházási adataira is kiterjednek. A mérleget a hónap/negyedév utolsó naptári napjával kell elkészíteni, a helyi munkaszüneti napok figyelembevétele nélkül; amennyiben ez nem lehetséges, az utolsó munkanapra vonatkozó adatokat kell felhasználni, a nemzeti piaci vagy számviteli szabályoknak megfelelően.
Valamennyi tétel kötelező; az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. része 3. és 4. táblázatának a nem euroövezeti tagállamoknak megfelelő cellái tekintetében azonban a (8) bekezdésben foglalt különleges rendelkezések alkalmazandók. Szintén az említett 3. táblázat tekintetében, az Egységes Szanálási Testület (ESZT) 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 4 ) megfelelően 2015-ben történt létrehozása nyomán az NKB-knak az „egyes EU-s intézmények” cella alatt az ESZT-vel szembeni pozíciókat is be kell nyújtaniuk. Továbbá az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 5. része 5. táblázatának az MPI-k által kezelt, értékpapírosított és mérlegből kivezetett hitelek adatszolgáltatási követelményeit illetően az NKB-k az adatszolgáltatási követelményeket kiterjeszthetik az MPI-k által kezelt, egyébként átruházott hitelekre is. Amennyiben e további információkat nem szerepeltetik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 5. része 5. táblázata szerinti adatszolgáltatásban, azonban azok az NKB-k rendelkezésére állnak, azokat az ezen iránymutatás II. melléklete 1. részének 4. táblázatában kell szerepeltetni. Amennyiben az értékpapírosított vagy egyébként átruházott, nem MPI-k által kezelt hitelekre vonatkozó adatok az NKB-k rendelkezésére állnak (például EPK-któl vagy a hitelek kezelőjeként eljáró, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetektől), ezeket az adatokat a II. melléklet 1. részének 4. táblázatában kell szerepeltetni. Amennyiben a virtuális számla-összevezetésre vonatkozó statisztikai adatok az NKB-k rendelkezésére állnak, ezeket az adatokat a II. melléklet 1. részének 5. táblázatában kell szerepeltetni.
Az NKB-k a II. melléklet 1. részével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat a mérlegtételekről.
b)
Az EKB a tranzakciókat úgy számítja ki, hogy megállapítja a hónap végi állományok különbségét, majd ebből a különbségből kiszűri azokat a hatásokat, amelyek az alábbi folyamatok miatti kiigazítások alapján nem tranzakciókból származnak:
i. átsorolások és egyéb kiigazítások, amelyek magukban foglalják a mérleg szerinti állomány minden olyan változását, amelyek az MPI-populáció összetételének és szerkezetének változásából, pénzügyi instrumentumok és szerződő felek besorolásának változásából, a statisztikai meghatározások változásaiból és az adatszolgáltatási hibák (részleges) helyesbítéséből erednek;
ii. átértékelődés miatti, az árváltozásokból eredő kiigazítások, amelyek magukban foglalják az eszközök és kötelezettségek árai mozgásainak hatása következtében az állománypozícióban bekövetkező változásokat és tükrözik a hitelek leírásának vagy leértékelésének hatását; valamint árfolyamváltozások, amelyek magukban foglalják a devizában denominált eszközök és kötelezettségek árfolyammozgásainak hatása miatt az állománypozícióban bekövetkező változásokat.
Az NKB-k az átsorolásokra és egyéb kiigazításokra, valamint az átértékelődés miatti, az árváltozásokból eredő kiigazításokra vonatkozóan az ezen iránymutatás IV. mellékletével összhangban számított, havi és negyedéves adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Általában az EKB számítja ki az átértékelődési miatti, az árfolyamváltozásokból eredő kiigazításokat, azonban amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb kiigazításokat tudjanak összeállítani, e kiigazításokat közvetlenül is továbbíthatják az EKB-nak.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határidői
Az NKB-k és az EKB-nak a pénzügyi jelentésért felelős üzleti területe a havi adatokat azon hónap 15. munkanapjának végéig jelentik az EKB-nak, amely azt a hónapot követi, amelyre az adatok vonatkoznak, míg a negyedéves adatokat azon negyedév 28. munkanapjának végéig jelentik, amely azt a negyedévet követi, amelyre az adatok vonatkoznak.
3. Revíziós politika
Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az adott referencia-időszakot megelőző utolsó időszakra vonatkozó adatokat. Ezenkívül a korábbi időszakokra vonatkozó revízió is előfordulhat, amely származhat például hibákból, átsorolásokból, javított adatszolgáltatási eljárásokból stb. Az EKB egyidejűleg folytathat rendkívüli vagy rendes revíziót, illetve dönthet úgy, hogy elhalasztja a rendkívüli revíziókat a monetáris aggregátumok havi előállítási időszaka utánra.
A revíziós politikának meg kell felelnie az EKB „Manual on MPI balance sheet revision” (Az MPI-mérlegstatisztikák revíziójáról szóló kézikönyv) című dokumentuma alapelveinek. A monetáris statisztikák minősége és stabilitása közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében, valamint a havi és a negyedéves statisztikák következetességének javítása céljából a havi adatok rendkívüli revízióját a negyedéves statisztikák továbbításával azonos időben kell jelenteni. Amennyiben a havi adatok revíziójának jelentésére kerül sor, azonban a nemzeti adatelőállítási keret nem teszi lehetővé a megfelelő negyedéves revíziók generálását, az NKB-k a legnagyobb gondosság elve alapján biztosítják a havi és a negyedéves adatok közötti összhang fenntartását, például becslések útján.
4. Az adatok belső következességének nyomon követésére irányuló ellenőrzések
Az adatok EKB-nak történő továbbítása előtt az NKB-k és az EKB-nak a pénzügyi jelentésért felelős üzleti területe az EKB által meghatározott és fenntartott ellenőrzéseknek megfelelően ellenőrzi az adatok belső következetességét.
5. Bruttósítás
a)
Amennyiben az NKB-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint mentesítést adnak a PPA-knak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy a PPA-k összevont nemzeti PPA-mérleghez való együttes hozzájárulása ne haladja meg az alábbi értékeket:
i. 10 % minden olyan euroövezeti tagállamban, amelynek nemzeti PPA-mérlege az összesített euroövezeti PPA-mérleg 15 %-ánál nagyobb mértéket tesz ki;
ii. 30 % minden más euroövezeti tagállamban, kivéve azokat, amelyek nemzeti PPA-mérlegének az összesített euroövezeti PPA-mérlegben való részesedése nem éri el az 1 %-ot, amely esetben semmiféle külön korlátozás nem vonatkozik a PPA-k kisebb intézményként történő besorolására.
Amennyiben az NKB-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjának i., ii. vagy iv. alpontja szerint mentesítést adnak a PPA-knak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes tétel esetében a mentesítéseknek az összevont nemzeti PPA-mérleghez való együttes hozzájárulása ne haladja meg az 5 %-ot. Az NKB-k emellett az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjának iii. alpontjával összhangban mentesítést adhatnak a PPA-knak azon követelmény alól is, hogy az euroövezeti biztosítók szektorával és a nyugdíjpénztárak szektorával szemben fennálló eszköz- és forráspozíciókra vonatkozó adatokat szektoronként külön adják meg. Az NKB-knak meg kell különböztetniük a biztosítókkal és a nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló eszköz- és forráspozíciókat, valamint a belföldi intézményekkel és a más euroövezeti tagállamokban rezidens intézményekkel szembeni pozíciókat, majd ezt követően adhatnak mentesítéseket az olyan csoportok tekintetében, amelynek az összevont nemzeti PPA-mérleghez való hozzájárulása nem haladja meg az 5 %-ot.
b)
Ha az NKB-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke értelmében mentesítést adnak az MPI-knek, az NKB-k az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor ezen MPI-k lefedettségét 100 %-ra bruttósítják. Az NKB-k a következő minimumelőírások betartása mellett választhatják az adatok 100 %-ra való bruttósításának eljárását.
i. Hiányzó részletező adatok esetében becslést kell végezni a tényleges adatszolgáltatói körnek a kisebb intézmények csoportjánál reprezentatívabbnak tekintett csoportján alapuló arányszámok alkalmazásával, a következők szerint:
— azon tagállamok NKB-i, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása meghaladja a 2 %-ot, úgy határozzák meg ezt a csoportot, hogy a csoportba tartozó szervezetek összevont mérlegfőösszege ne haladja meg az MPI-k nemzeti összevont mérlegének 35 %-át. Ez a követelmény nem érvényesül, ha a mentesítésben részesített intézmények mérlegfőösszege nem éri el a nemzeti MPI-mérlegfőösszeg 1 %-át,
— azon tagállamok NKB-i számára, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása nem éri el a 2 %-ot, ugyanezen szabályok követése ajánlott. Ha azonban mindez jelentős költséggel járna, e tagállamok NKB-i használhatják ehelyett az adatszolgáltatói kör alapján meghatározott arányszámokat.
ii. Az i. pont alkalmazásakor a „kisebb” adatszolgáltatók csoportja, illetve a tényleges adatszolgáltatói kör egyaránt tovább csoportosítható intézménytípus szerint, például PPA-k vagy hitelintézetek.
iii. Amennyiben bármely tagállamban az összes eszközeikről mindössze évi egy alkalommal beszámoló PPA-k hozzájárulása eléri a PPA-k összevont mérlegének 30 %-át, az NKB-k bruttósítják a PPA-k és a hitelintézetek által külön szolgáltatott adatokat az alábbiak szerint:
— ha megfelelő a lefedettség a teljes körű adatszolgáltatónak minősülő PPA-k figyelembevételével, a bruttósítás alapjául ezek összevont mérlegfőösszeget kell használni,
— ha a teljes körű adatszolgáltatónak minősülő PPA-kból elért lefedettség elégtelen vagy nincsenek teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett PPA-k, az NKB-k évente legalább egyszer más adatforrásokból is megbecsülhetik a PPA-szektor mérlegét, és ezt használhatják a bruttósítás alapjául.
iv. Ha a részletes adatok rendelkezésre állnak, de csak nagyobb késedelemmel vagy kisebb gyakorisággal, a jelentett adatokat a következőképpen kell átvinni a kimaradó időszakokra:
— az adatok ismétlésével, amennyiben az eredmények helytállónak bizonyultak, vagy
— megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében.
v. Az arányszámok vagy a bruttósítás végrehajtásához szükséges minden más köztes számítás levezethető a felügyeleti hatóságoktól kapott adatokból, amennyiben megbízható kapcsolat állapítható meg a bruttósítandó statisztikai bontás és az ilyen adatok között.
c)
Az NKB-k tájékoztatják az EKB-t az általuk alkalmazott mentesítésekről, valamint információkkal szolgálnak az új bruttósítási eljárások főbb elemeiről vagy a fennálló eljárások jelentősebb változásairól.
6. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
A központi banki mérleg összeállítása során az NKB-k és az EKB követik a módosított EKB/2010/20 iránymutatásban meghatározott, harmonizált számviteli szabályokat, és alkalmazzák a 3. cikk (1) bekezdésében említett összekötő táblázatokat. Így különösen:
a) amennyiben az NKB-knak és az EKB-nak számviteli célból havonta és nem negyedévente kell átértékelniük az értékpapír-portfóliójukat, ezeket az átértékeléseket a statisztikai mérlegnek havi alapon is tükröznie kell;
b) a 9.5. „egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó)” és a 10.4. „egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó)” számviteli tételek esetében az NKB-k az eszközöket a követelésektől elkülönítve azonosítják, és bruttó összegben jelentik;
c) amennyiben a 14. „átértékelési számlák” számviteli tétel számviteli célokra bruttó összegben kerül jelentésre, azt az NKB-k statisztikai célokra nettó összegben jelentik.
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikke az „egyéb MPI-k” tekintetében rögzíti a vonatkozó számviteli elveket a statisztikai adatszolgáltatás céljára. Így különösen, az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok és nettósítási eljárások sérelme nélkül az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Emellett a betétek és hitelek tekintetében a fennálló tőkeösszeget kell jelenteni, a leírások és leértékelések kizárásával. Az NKB-k kivételesen lehetővé tehetik a hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkében meghatározott feltételek mellett.
Az egyéb mérlegtételek, különösen a tartott és a kibocsátott értékpapírok értékelését illetően ajánlott, hogy az NKB-k az ESA 2010 követelményeinek megfelelő piaci értékelést alkalmazzanak. Ugyanakkor az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkében rögzített általános követelmény, amely szerint az MPI-knek az adott ország jogrendszerébe átültetett 86/635/EGK tanácsi irányelvet, valamint bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírást kell követniük, arra utal, hogy az értékpapírokra és egyéb eszközökre vonatkozó értékelési gyakorlatok eltérően alakulnak. Ezért a nem szabványosított értékelési szabályok alkalmazása elfogadható, amennyiben a könyv szerinti érték nem tér el jelentősen a piaci értéktől.
7. Magyarázó megjegyzések
Az EKB-nak történő adattovábbítás során az NKB-k és az EKB-nak a pénzügyi jelentésért felelős üzleti területe magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak a legújabb referencia-időszakhoz kapcsolódó különleges fejleményekről, beleértve az „átsorolásokra és egyéb kiigazításokra”, valamint a korábbi időszakokat érintő releváns revíziókra vonatkozó magyarázatokat. Így különösen, magyarázó megjegyzésekkel kell szolgálni az (abszolút értéken) 5 milliárd EUR-t meghaladó vagy egyébként gazdasági szempontból jelentősnek tekintett fejleményekről, „átsorolásokról és egyéb kiigazításokról” és revíziókról, például akkor, ha a jelentett sorozatban mutatkozó fejlemények az adatszolgáltatási időszak során bekövetkezett nagy tranzakciókhoz kapcsolódnak, vagy ha a revíziók az összevont fejlemények gazdasági értelmezésének jelentős változásait határozzák meg. Az NKB-k és az EKB az EKB kérésére további magyarázatokkal szolgálnak a jelentett adatokra vonatkozóan.
A megjegyzések jelzik azt is, hogy a jelentett sorozatot érintő, azonosított jelentős fejlemények, revíziók vagy „átsorolások és egyéb kiigazítások” véglegesek vagy még vizsgálat alatt állnak.
Az NKB-k a magyarázó megjegyzéseket lehetőleg az adattovábbításkor, és mindenesetre az adatelőállítás lezárása előtt bocsátják rendelkezésre.
Az EKB központilag tárolja az NKB-któl kapott magyarázó megjegyzéseket az adatok nyomon követése és a statisztikák egyértelművé tétele céljából. Az EKB a megjegyzésekben szolgáltatott információkat az alkalmazandó titoktartási rend megfelelő tiszteletben tartásával kezeli.
8. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. részének 3. és 4. táblázatára vonatkozó különleges rendelkezések
Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy nem kérnek az MPI-ktől teljes adatszolgáltatást az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. része 3. és 4. táblázatának a nem euroövezeti tagállamoknak megfelelő cellái tekintetében, amennyiben a magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok jelentéktelenek. Az NKB-k rendszeresen, legalább évente egyszer felülvizsgálják, hogy e rendelkezések továbbra is alkalmazandók-e. E mentesítések megadása esetén az NKB-k az alábbi szempontoknak megfelelően készített negyedéves becsléseket jelentenek:
a) a negyedéves adatok becslése az MPI-k által kisebb gyakorisággal szolgáltatott adatok alapján történik; ezeket az adatokat át lehet vinni a hiányzó időszak(ok)ra azok megismétlésével vagy az adatok alakulására, illetve a szezonális hatások jelzésére alkalmas statisztikai technikák alkalmazásával;
b) a negyedéves számadatok becslése az MPI-k által aggregáltabb alapon szolgáltatott adatok vagy az NKB-k által jelentőségteljesnek tartott egyedi bontások alapján történik;
c) a negyedéves adatok becslése az adatszolgáltatási mentesítést alkalmazó országokkal fennálló szerződések legalább 80 %-áért felelős, nagy MPI-k által szolgáltatott negyedéves adatok alapján történik;
d) a negyedéves adatok becslése alternatív adatforrások, mint például a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), vagy fizetésimérleg-adatok alapján történik, az ilyen alternatív forrásokban használt és a monetáris és bankstatisztika fogalmaitól és meghatározásaitól eltérő fogalmak és meghatározások miatt szükséges kiigazítások elvégzését követően; vagy
e) a negyedéves adatok becslése az adatszolgáltatási mentesítést alkalmazó országokra vonatkozó, az MPI-k által negyedévente végösszegként jelentett adatok alapján történik.
4. cikk
Az NKB statisztikai mérlege és számviteli mérlege közötti összhang ellenőrzése
1. Az ellenőrzés köre
Az NKB-k és az EKB figyelemmel kísérik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján, statisztikai célokra szolgáltatott hó végi összevont mérlegük és a módosított EKB/2002/20 iránymutatás alapján az eurorendszer heti pénzügyi kimutatásai számára szolgáltatott számviteli tételeik közötti összhangot.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k az I. melléklet 2. részében szereplő sablonnal összhangban ellenőrzéseket végeznek a havi adatok minden tételén. Az ellenőrzéseket a megfelelő negyedéves adatokkal együtt, a 3. cikk (2) bekezdésében a negyedéves adatokra vonatkozóan meghatározottal azonos határidővel továbbítják az EKB-nak.
Az olyan adatszolgáltatási időszakok esetében, amelyekben nem esik egybe az eurorendszerbeli statisztikai célú, hó végi összevont mérlegük és az eurorendszer heti pénzügyi kimutatása céljából szolgáltatott számviteli tételek jelentésének napja, az NKB-k a statisztikai adatokat összehasonlíthatják a hónap utolsó munkanapjára készített napi mérleggel. Saját mérlege összeállítójaként az EKB ugyanezen eljárást követi.
3. EKB általi ellenőrzés
Az EKB figyelemmel kíséri az összhangra vonatkozó ellenőrzések eredményeit, és kötelezheti az NKB-ket, hogy intézkedjenek a vonatkozó eltéréseket illetően.
5. cikk
Az elektronikus pénzre vonatkozó statisztikák
a) Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben nem részesített MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó havi vagy negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségek
1.
Az EKB az NKB-kkal együttműködve évente azonosítja és nyilvántartja az Európai Unióban alkalmazott elektronikuspénz-rendszerek jellemzőit, az azokra vonatkozó statisztikai adatok elérhetőségét és az azokhoz kapcsolódó adatgyűjtési módszereket. Az ezen iránymutatás II. melléklete 2. részének 1. táblázatában meghatározott tételek listája alapján az NKB-k statisztikai információkat szolgáltatnak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben nem részesített valamennyi MPI által kibocsátott elektronikus pénzről.
2.
Havi adatokat kell szolgáltatni az EKB-nak, a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az MPI-k mérlegtétel-statisztikáira vonatkozó havi adattovábbítással együtt. Adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak.
b) Az összes nem hitelintézet elektronikuspénz-kibocsátó vagy az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített kisebb MPI által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó éves statisztikai adatszolgáltatási követelmények
1.
Ez az adatszolgáltatás kiterjed a főtevékenységként elektronikuspénz-kibocsátás formájában pénzügyi közvetítéssel foglalkozó azon elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek így megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának, valamint azokra az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítéssel nem főtevékenységként foglalkoznak, és így nem felelnek meg az MPI fogalommeghatározásának. Ez az adatszolgáltatás magában foglalja az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített kisebb MPI-k adatszolgáltatását is, tekintet nélkül arra, hogy hitelintézetek-e vagy sem.
Az NKB-k az ezen iránymutatás II. melléklete 2. részének 2. táblázatában meghatározott tételek listája alapján szolgáltatják a statisztikai adatokat. Azon elektronikuspénz-kibocsátók adatait, amelyek nem felelnek meg az MPI fogalommeghatározásának és amelyek emiatt nem tartoznak a rendszeres mérlegtétel-statisztikai adatszolgáltatási követelmények hatálya alá, annyiban kell jelenteni, amennyiben az NKB-k azokat a megfelelő felügyeleti hatóságoktól vagy más alkalmas forrásból be tudják szerezni.
2.
Az adatsorokat évente kell az EKB-nak jelenteni, a referencia-időszak végét követő hónap utolsó munkanapjáig. Adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak.
6. cikk
A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az NKB-k a POGI-kra vonatkozó statisztikai adatokat az 1074/2013/EU rendelettel (EKB/2013/39) összhangban gyűjtik. A követelmények kiterjednek az euroövezetben rezidens nem monetáris pénzügyi intézményekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségekre, vagyis a monetáris pénzügyi intézmények betéti forrásainak közeli helyettesítőire, valamint a készpénzállományra és az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírok állományára. Ezeket az adatokat az NKB-k a II. melléklet 3. részével összhangban jelentik az EKB-nak.
Az NKB-k emellett a II. melléklet 3. része szerinti adatszolgáltatásban szerepeltetik a központi kormányzat monetáris kötelezettségeit és készpénzállományát, valamint az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírok állományát. A de minimis elv értelmében e tételeket nem kell jelenteni, amennyiben az ilyen eszközök és kötelezettségek nem léteznek vagy jelentéktelenek.
b)
A folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A sorozatokat havonta kell jelenteni, a havi mérlegtétel-statisztikákra vonatkozóan a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontokban.
7. cikk
Tájékoztató adatok
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az adatok hozzáférhetősége által megengedett mértékben, a legjobb becslés módszerét is beleértve, az NKB-k a II. melléklet 4. részében felsorolt tájékoztató adatoknak megfelelően további statisztikai adatokat szolgáltatnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mérlegtétel-statisztikák kiegészítéseként és az azokkal megegyező gyakorisággal és időben. Az EKB az NKB-kkal együttműködve megállapítja és nyilvántartja a szóban forgó statisztikai adatok hozzáférhetőségét és az azokhoz kapcsolódó adatgyűjtési módszereket. E tájékoztató adatok jelentik az euroövezet monetáris aggregátumai, az MPI kamatláb-statisztikák és a monetáris unió pénzügyi elszámolásai összeállításához szükséges információkat, és ezek – a táblázatokban szereplő eltérő jelölés hiányában – kiemelt prioritást élveznek. Az EKB és az NKB közötti megállapodás esetén a II. melléklet 4. része 1. szakaszának 2. táblázatában a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott MPI-értékpapíroknak a tulajdonos rezidensi jogállása szerinti bontásához kapcsolódó tételeket az NKB-nak nem kell közölnie, amennyiben az EKB alternatív adatforrásokat használ.
b)
Tranzakciós adatokat az EKB és az érintett NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján lehet szolgáltatni. A folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A II. melléklet 4. részének 1. és 2. szakaszában szereplő tételek sorozatait havonta, a II. melléklet 4. részének 3. szakaszában szereplő tételekét pedig negyedévente szolgáltatni, az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban szolgáltatott kötelező havi és negyedéves MPI mérlegstatisztikákkal megegyező időben.
3. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
Az ebben a cikkben előírt tájékoztató adatokat az 1071/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/33) megfelelően szolgáltatott adatokra vonatkozó azonos értékelési és számviteli szabályok szerint kell bejelenteni.
8. cikk
Tartalékalap-statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
Az összevont tartalékalapra vonatkozó, forrástípusok szerint lebontott havi statisztikákat az 1745/2003/EK rendeletnek (EKB/2003/9) és az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott kategóriáknak megfelelően, hónap végi állományként kell kiszámítani. A II. melléklet 5. részével összhangban a statisztikák elkészítéséhez szükséges adatok a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek által az NKB-knak benyújtott adatokból származnak.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A hitelintézetek tartalékalap-statisztikája hónap végi állományadatokból álló hat idősort foglal magában, amelyeket legkésőbb a tartalékolási időszak kezdete előtti utolsó NKB-munkanapig kell a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) adatcsererendszerén keresztül az EKB-nak továbbítani. A kisebb hitelintézetek negyedévente egyszerűsített bontásban szolgáltatnak adatokat az NKB-knak. E kisebb hitelintézetek esetében egyszerűsített tartalékalap-statisztikát kell alkalmazni a három tartalékolási időszakra vonatkozóan. Az NKB-k a kisebb hitelintézetek tartalékalapra vonatkozó negyedéves adatait az azok kibocsátását követő három adattovábbítás során használják fel az EKB-nak jelentett havi számadatokhoz.
3. Revíziós politika
Az adatszolgáltató intézmények által a tartalékolási időszak kezdete után elvégzett, a tartalékalapra és/vagy a tartalékképzési követelményekre irányuló revíziók nem vonhatják maguk után a tartalékalapra és a tartalékképzési követelményekre vonatkozó statisztikák revízióját.
9. cikk
Makroarányszám-statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
Az EKB a hitelintézetek által az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban az NKB-knak szolgáltatott hónap végi statisztikai adatok felhasználásával havonta ellenőrzi a hitelintézetek által a legfeljebb kétéves megállapodás szerinti futamidővel kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik állományára alkalmazható, a tartalékalapból történő szabványosított levonások pontosságát. Az NKB-k a szükséges aggregátumokat a II. melléklet 6. részével összhangban állítják össze és jelentik az EKB-nak.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A hitelintézetekre vonatkozó, hónap végi állományadatokból álló három idősort legkésőbb a tartalékolási időszak kezdete előtti NKB munkanapig kell továbbítani az EKB-nak.
Ezeket az idősorokat akkor is továbbítani kell, ha a kapcsolódó mérlegtételek az adott tagállamra nem vonatkoznak.
10. cikk
A PPA-k mérlegstatisztikája
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az NKB-k a II. melléklet 7. része 1. és 2. táblázatának megfelelően külön mérlegtételadatokat szolgáltatnak az EKB-nak a PPA-szektorra vonatkozóan. Az EKB az adatokat a PPA- és hitelintézeti mérlegstatisztikák összeállításához egyaránt felhasználja. Mivel az adatokat a teljes MPI-szektor vonatkozásában az 1071/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/33) megfelelően már jelentik, az ebben a cikkben meghatározott követelmények csak a PPA-kra vonatkoznak. Annak ellenére, hogy egyes tagállamokban néhány egyéb intézményt MPI-ként sorolnak be, mennyiségi megközelítésben ezek jelentéktelennek tekintendők.
b)
A II. melléklet 7. részének 2. táblázatában említett átsorolásokat és átértékelési kiigazításokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell jelenteni, figyelembe véve az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (2) bekezdése szerint adott mentesítéseket. Amennyiben az átértékelési kiigazítások jelentésére az NKB-k által a PPA-knak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) értelmében engedélyezett eltérés vonatkozik, az NKB-k az adatokat a legjobb elérhető adatok alapján jelentik azon tételekre vonatkozóan, amelyek esetében az átértékelési kiigazítás jelentős lehet.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az adatokat negyedévente, a referencia-időszak végét követő 28 munkanapon belül kell szolgáltatni.
3. Bruttósítás
A hitelintézetek mérlegei tekintetében szolgáltatott adatoknak le kell fedniük az e szektorba besorolt intézetek 100 %-át. Ahol a kisebb hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítése következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében.
4. Revíziós politika
A PPA-adatok revíziójának meg kell felelnie a megfelelő negyedév végi egyéb MPI-adatoknak. Abban az esetben, ha az új vagy korrigált PPA-adatok más megfelelő MPI-referencia-időszakok adatainak változásával járnak, továbbítani kell az egyéb MPI-adatok szükséges revízióját is.
11. cikk
Strukturális pénzügyi mutatók
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az NKB-k a II. melléklet 8. részével összhangban adatokat szolgáltatnak az egyéb strukturális pénzügyi mutatókról.
Az NKB-k a II. melléklet 8. részében előírt mutatók tekintetében szolgáltatnak adatot, az ott megállapított fogalmi és módszertani szabályokkal összhangban. A mérlegtétel-statisztikák összeállítására vonatkozó statisztikai elveket kell követni, nevezetesen:
i. az adatokat összesíteni, és nem konszolidálni kell;
ii. a rezidensi elvnek a „fogadó ország szerinti megközelítést” kell követnie;
iii. a mérlegadatokat bruttó értéken kell jelenteni.
b)
A folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A hitelintézetekre vonatkozó strukturális pénzügyi mutatók kiszámításához szükséges adatokat minden év márciusának végéig kell jelenteni az előző évre vonatkozóan. A „hitelintézetek által foglalkoztatottak létszáma” mutatót lehetőség szerint minden év májusának végéig kell szolgáltatni az előző évre vonatkozóan.
3. Revíziós politika
A szolgáltatott adatok revíziójánál az NKB-k a következő általános elveket alkalmazzák:
a) a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó év adatai mellett mind az előző év adatainak rendes revíziói, mind rendkívüli revíziók küldhetők;
b) év közben küldhetők olyan rendkívüli revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét.
4. Bruttósítás
Az összegyűjtött adatoknak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikkével összhangban hitelintézetként meghatározott intézmények 100 %-át le kell fedniük. Ahol a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében.
5. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k jelentik az EKB-nak a fenti meghatározásoktól és szabályoktól való összes eltérést, a nemzeti gyakorlat ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében. Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be.
12. cikk
Konszolidált banki adatok
1. Az adatszolgáltatás köre
Az NKB-k a II. melléklet 9. részével összhangban konszolidált banki adatokat szolgáltatnak, és ezen adatszolgáltatás során az ott megállapított fogalmi és módszertani szabályokat követik.
Az NKB-k a konszolidált banki adatokat az Európai Bankhatóság (EBH) által kidolgozott, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel ( 5 ) bevezetett végrehajtás-technikai standardokkal, és adott esetben a nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban szolgáltatják. Az NKB-k tényleges adatokat szolgáltatnak, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, az NKB-k nemzeti becsléseket szolgáltatnak, módszertani megjegyzésekkel együtt. Ha a szolgáltatandó adatok nem állnak teljes mértékben összhangban az EBH végrehajtás-technikai adatszolgáltatási standardjaival vagy a nemzeti adatszolgáltatási követelményekkel, az NKB-k módszertani megjegyzéseket szolgáltatnak azon területekre vonatkozóan, ahol a standardoknak nem felelnek meg teljes mértékben.
A lehető legnagyobb mértékű lefedettségre törekedve az NKB-k megjelölik az adatszolgáltatói körből esetlegesen kizárt hitelintézeteket és magyarázattal szolgálnak a kizárásuk okairól. A pénzügyi stabilitás szempontjából releváns nagyobb hitelintézetek vagy intézménycsoportok nem zárhatók ki az adatszolgáltatói körből.
A gyűjtött adatokat határokon átnyúlóan és szektorok között teljes mértékben konszolidálni kell, e tekintetben a „határokon átnyúló” a belföldi bankoknak a belföldi piacon kívül található, az anyaintézmény által jelentett adatokban szereplő fióktelepeire és leányvállalataira utal, a „szektorok között” pedig magában foglalja a bankok egyéb pénzügyi intézménynek minősíthető fióktelepeit és leányvállalatait. A konszolidált adatok nem tartalmazzák a biztosítókat.
Külön kell jelenteni az alábbiakra vonatkozó konszolidált banki adatokat:
— kis belföldi bankcsoportok és önálló hitelintézetek,
— közepes méretű belföldi bankcsoportok és önálló hitelintézetek,
— nagy belföldi bankcsoportok és önálló hitelintézetek,
— külföldi (Európai Unión kívüli) irányítású leányvállalatok,
— külföldi (Európai Unión kívüli) irányítású fióktelepek,
— külföldi (Európai Unió) irányítású leányvállalatok,
— külföldi (Európai Unió) irányítású fióktelepek,
— külföldi (euroövezeti) irányítású leányvállalatok,
— külföldi (euroövezeti) irányítású fióktelepek,
— SSM szerinti jelentős bankok,
— SSM szerinti kevésbé jelentősnek minősülő bankok.
Az SSM szerinti jelentős bankok és az SSM szerinti kevésbé jelentősnek minősülő bankok a mechanizmusban részt vevő tagállamokban letelepedett hitelintézetek és a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban letelepedett hitelintézetek által a mechanizmusban részt vevő tagállamokban létrehozott fióktelepek. A jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek közötti megkülönböztetést az 1024/2013/EU tanácsi rendelet ( 6 ) 6. cikkének (4) bekezdése és a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) ( 7 ) IV. része rögzíti.
E cikk alkalmazásában a bankok akkor minősülnek nagy bankcsoportnak vagy önálló hitelintézetnek, ha eszközeik meghaladják az európai unióbeli bankok teljes konszolidált eszközeinek 0,5 %-át; közepes méretű bankcsoportnak vagy önálló hitelintézetnek, ha eszközeik e teljes konszolidált eszközök 0,5 %-a és 0,005 %-a közé esnek; és kis bankcsoportnak vagy önálló hitelintézetnek, ha eszközeik e teljes konszolidált eszközök 0,005 %-a alatt vannak.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k a konszolidált banki adatokat évente négyszer jelentik.
Az év végi adatok vonatkozásában teljes adatállományt kell jelenteni. Az ezen éves adatokra vonatkozó első adattovábbítás, amelyet az azon évet követő év április közepéig kell teljesíteni, amelyre az adatok vonatkoznak, a II. melléklet 9. részében (Konszolidált banki adatok éves) *-gal jelölt tételeket tartalmazza. Ugyanakkor a teljes éves adatállomány is jelenthető április közepéig, ha az adatok már rendelkezésre állnak. Egyébként a teljes éves adatállományt az azon évet követő év május közepéig kell jelenteni, amelyre az adatok vonatkoznak.
A március végi, június végi és szeptember végi adatokat július, október és január elején kell jelenteni a negyedéves adatszolgáltatási sablon használatával, és azoknak a teljes éves sablon adatainak egy részét kell tartalmazniuk. Ezt az adatsort a II. melléklet 9. részével (konszolidált banki adatok negyedéves) összhangban kell jelenteni.
3. Revíziós politika
Az NKB-k a szolgáltatott adatokat a következő általános elveknek megfelelően vizsgálják felül:
a) a rendszeres évi és negyedéves adattovábbításkor az aktuális időszakra vonatkozó adatok mellett az előző időszak adatainak rendes revíziói, valamint rendkívüli és jelentős revíziói küldhetők;
b) jelentős revíziók esetén magyarázó megjegyzésekkel kell szolgálni az EKB részére.
4. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k jelentik az EKB-nak az (1), (2) és (3) bekezdésben szereplő meghatározásoktól és szabályoktól való összes eltérést a nemzeti gyakorlatok értékelésének lehetővé tétele érdekében. Az NKB-k az ilyen eltérések okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be.
▼M3 —————
14. cikk
Az IMF céljaira szolgáltatandó adatok
1. Az adatszolgáltatás köre
Az IMF-fel szembeni jogszabályi kötelezettségeik sérelme nélkül az NKB-k kiegészítő MPI mérlegtétel-statisztikákat küldhetnek az IMF-nek az EKB-n keresztül a következő technikai rendelkezésekkel összhangban.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A II. melléklet 10. része szerinti MPI-mérlegtételeket az NKB-k a mérlegtétel-adatok rendszeres havi küldésének keretében továbbítják az EKB-nak. Az adatszolgáltatás gyakorisága és időpontja egybeesik 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a mérlegtétel-adatok EKB-nak való rendszeres jelentésével.
15. cikk
Az EPK-kra vonatkozó statisztikák (a PKV-k kivételével)
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az NKB-k a II. melléklet 11. részével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat az EPK-król (a PKV-k kivételével). A következő EPK-alkategóriákra vonatkozóan külön kell adatot szolgáltatni: i. értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök; ii. hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok; és iii. egyéb EPK-k.
Az EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor a nemzeti szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, nemzeti becsléseket kell jelenteni. Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért nemzeti becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát „létező, de nem gyűjtött” adatként kell értelmezni, és az EKB feltételezéseket és becsléseket készíthet az euroövezeti aggregátumok összeállításának céljából. A referencia-adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t (a PKV-k kivételével) magában foglal: a területen belül található intézményeket, beleértve a területen kívül található anyavállalatok leányvállalatait és az ezen a területen kívüli vállalatközponttal rendelkező intézmények rezidens fióktelepeit.
A következő kulcsfontosságú mutatókat és kiegészítő információkat kell jelenteni:
— az euroövezet aggregátumainak összeállításához szükséges, kulcsfontosságú mutatók: minden euroövezeti tagállamnak szolgáltatnia kell e részletezett adatokat, amikor a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha a tényleges adatok az előírt bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem állnak rendelkezésre, lehetőség szerint becsléseket kell nyújtani,
— „tájékoztató adatok” formájában szolgáltatandó kiegészítő információk: ezen adatokat azon országoknak kell szolgáltatniuk, ahol azok az információk rendelkezésre állnak.
b)
Folyamatok miatti kiigazító adatokat az állományadatokban bekövetkező jelentős törések, illetve átsorolások és egyéb kiigazítások esetén lehet jelenteni. Folyamatok miatti kiigazító adatokat lehet szolgáltatni a legnagyobb gondosság elve alapján például különösen az ESA 2010 keretrendszer végrehajtásával kapcsolatos átsorolások miatt.
Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az adatokat negyedévente kell jelenteni az EKB-nak. Az EPK-statisztikákat legkésőbb a referencia-időszak végét követő harmadik hónap utolsó naptári napjáig, illetve – ha a hónap utolsó naptári napja az NKB-ban nem munkanap – az NKB ezt megelőző munkanapjáig kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig.
3. Revíziós politika
Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat. Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is.
A következő általános elvek érvényesülnek:
a) a rendszeres negyedéves adattovábbítás során a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak „rendes” revíziók – azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziójának – adatai küldhetők;
b) a rendkívüli revíziók korlátozott mértékűek és azok jelentése a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban történik. Az adatok kisebb mértékű, rutinszerű visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani, a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt;
c) az adatok minőségét jelentősen javító rendkívüli revíziók év közben megküldhetők a rendszeres jelentési időszakokon kívül.
4. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
Az EPK-k által az elszámolásaik készítése során követett számviteli szabályoknak meg kell felelniük a 86/635/EGK irányelv nemzeti jogba átültetett rendelkezéseinek és bármely egyéb alkalmazandó nemzetközi standardnak. A tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok sérelme nélkül, statisztikai célokra az összes eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Az értékelési módszerek a vonatkozó kategóriákban kerülnek feltüntetésre.
5. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a II. melléklet 11. részének 3. szakaszával összhangban nyújtanak magyarázó megjegyzéseket az EKB-nak. Az NKB-k magyarázó megjegyzéseket adnak a jelentősebb revíziók esetén.
16. cikk
Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
Az NKB-k a II. melléklet 12. részével összhangban statisztikai adatokat szolgáltatnak az euroövezet rezidenseinek bármely – akár belföldi, akár külföldi – pénznemben történő valamennyi értékpapír-kibocsátásáról.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az adatokat havonta kell jelenteni az EKB-nak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikákat azon hónap végét követő öt héten belül kell továbbítani az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak. Az EKB adatszolgáltatási naptár formájában előzetesen értesíti az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról.
3. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a II. melléklet 12. részének 3. szakaszával összhangban nyújtanak magyarázó megjegyzéseket az EKB-nak.
17. cikk
Az MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
Az MPI-kamatlábra vonatkozó statisztikák céljából az NKB-k az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó, nemzeti szinten összesített, havi statisztikai információt szolgáltatnak. Emellett az NKB-k a II. melléklet 13. részében meghatározottak szerint jelentik az új szerződésekre vonatkozó összesített nemzeti havi statisztikai adatokat.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
E statisztikai információk jelentése az EKB által meghatározott és az NKB-khoz minden év szeptemberének végéig eljuttatott éves naptárral összhangban történik.
3. Eltérések
Az NKB-k eltéréseket engedélyezhetnek a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, fedezettel/garanciával rendelkező hitelekre alkalmazott kamatlábakra és e szerződések nagyságrendjére, az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függeléke 3. és 4. táblázatának 62–82. mutatóira vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében. Ezek az eltérések akkor engedélyezhetők, ha a megfelelő tételek (37–54. mutató) összes hitelt magában foglaló, nemzeti összevont nagyságrendje kevesebb, mint az azonos méretkategóriába tartozó összes hitel összege nemzeti összevont nagyságrendjének 10 %-a, és kevesebb, mint euroövezeti szinten az azonos méretre és azonos induláskori kamatlábrögzítési kategóriára vonatkozó szerződések nagyságrendjének 2 %-a. Eltérések engedélyezése esetén ezeket a küszöböket évente ellenőrizni kell.
4. Az adatszolgáltatói kör kiválasztása és bruttósítás
Azokban az esetekben, amikor mintavétel alkalmazása miatt az MPI-kamatlábakra vonatkozó tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-k a II. melléklet 14. részében foglaltaknak megfelelően kiválasztják és karbantartják a mintát, és a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítják az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 4. cikke vagy az e cikk (3) bekezdése szerinti eltérés engedélyezése esetén a negyedévente jelentett adatokat át kell vinni a hiányzó havi időszakokra a megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával, az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében.
5. Revíziós politika
Az NKB-k szükség esetén felülvizsgálhatják az előző referenciahónap értékeit. Előfordulhatnak például olyan revíziók is, amelyek az előző referenciahónap előtti adatokra alkalmazott hibákból, átsorolásokból, fejlettebb adatszolgáltatási eljárásokból stb. származnak.
A következő általános elvek érvényesülnek:
a) amennyiben az előző referenciahónap előtti időszak adatait vizsgálják felül, az NKB-knak magyarázó megjegyzéseket kell benyújtaniuk az EKB-nak;
b) az NKB-k emellett magyarázó megjegyzéseket adnak a jelentősebb revíziók esetén;
c) a felülvizsgálta adatok benyújtásánál az NKB-k figyelembe veszik az MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikák rendszeres szolgáltatására megállapított határidőit. A rendkívüli revíziókat a havi jelentéstételi időszakon kívül kell jelenteni.
17a. cikk
Az egyedi MPI-k mérlegtétel- és kamatláb-statisztikái
1. Az adatszolgáltatás köre
Az NKB-k egyes kiválasztott euroövezeti hitelintézetre vonatkozóan az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) és az 1072/2013/EU rendelettel (EKB/2013/34) összhangban gyűjtött, egyedi mérlegtétel-statisztikákat és MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikákat jelentenek a II. melléklet 15a. részének 1., 2. és 3. táblázatával összhangban. Az adatszolgáltatás hatálya alá tartozó euroövezeti hitelintézetek paneljének összetételéről a Kormányzótanács dönt, és azt közlik az adatszolgáltató NKB-kkal. A panel magában foglalja a homogén hitelintézeti csoportokat (például hitelszövetkezetek vagy takarékbankok) is, amelyekre vonatkozóan az adatokat aggregált alapon kell továbbítani. Az EKB ezeket az adatokat a 2533/98/EK rendelettel összhangban megoszthatja az eurorendszeren belül.
A Kormányzótanács a Statisztikai Bizottságnak az adatszolgáltatás statisztikai és adminisztratív hatására vonatkozó tanácsa alapján dönt az adatcsere bármely módosításáról, a panel összetételének módosítását is beleértve. E döntéseket közlik az adatszolgáltató NKB-kkal.
A panel tagsága kevésbé jelentős mértékben is módosítható a következő eseményekkel összefüggésben:
a) az euroövezet bővítése, az új euroövezeti tagállamokban rezidens hitelintézetek felvétele érdekében;
b) az MPI-populáció változásai például a szektort elhagyó intézmények, egyesülések és befolyásszerzések és egyéb vállalati átszervezések következtében; és
c) a mérlegtétel-statisztikák és az MPI-kamatlábstatisztikák tényleges adatszolgáltatói körének változásai az NKB-k által alkalmazott eltérések vagy mintavételi rendszerek következtében.
A Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóságra a panel összetétele ezen kevésbé jelentős módosításairól való döntésre vonatkozó hatáskört. Az Igazgatóság e hatáskört továbbruházhatja valamely tagjára. Az e kevésbé jelentős módosításokról való döntésnek az EKB-nek az érintett NKB-kkel kapcsolatot tartó Statisztikai Főigazgatósága tanácsán kell alapulnia. A Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról rendszeresen tájékoztatni kell.
Amennyiben a panel tagsága érintett, az NKB-k elvégzik a RIAD-ban rögzített információk szükséges módosításait.
Az egyedi mérlegtétel-statisztikákra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer kiterjed a hó végi és a negyedév végi állományokra, valamint egyes kiválasztott mutatók esetében az állományokban bekövetkező, nem tranzakciókból eredő törésekről szóló további sorozatokra vonatkozó információkra (a továbbiakban: kiegészítő adatsorok). A hitelek esetében az értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó folyamataira vonatkozó további információkat is kell jelenteni. Az egyedi MPI-kamatlábstatisztikák tekintetében az adattovábbítás az állományokat, valamint az új szerződéseket terhelő havi kamatlábakra terjed ki, a megfelelő új szerződések nagyságrendjével együtt. A követelmények az euroövezetben rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban denominált betéteire és hiteleire vonatkoznak. Az adatszolgáltatási követelményekkel kapcsolatos bővebb információkért lásd a II. melléklet 15a. részét.
A hitelintézeti csoportokkal kapcsolatos adatok jelentésére az alábbi rendelkezések alkalmazandók:
a) az állományokra vonatkozó mérlegtétel-mutatókat és a kiegészítő adatsorokat a csoport tagjai egyedi pozícióinak összegeként kell kiszámítani;
b) a kamatlábakat súlyozott átlagként, a csoportok nagyságrendjét pedig az egyedi nagyságrendek összegeként kell kiszámítani. Ha az NKB a csoportadatokat intézményenkénti alapon gyűjti, a kamatlábak átlagai csak azon intézményeket foglalják magukban, amelyek szerepelnek a nemzeti MPI-kamatlábstatisztikai mintában és nem állnak eltérés hatálya alatt; ugyanez a megközelítés alkalmazandó a csoportok nagyságrendjei esetében.
Minden tétel kötelező, noha a II. melléklet 15a. részében leírtaknak megfelelően különleges rendelkezések vonatkoznak a kiegészítő adatsorok jelentésére.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k e statisztikai információkat az EKB által meghatározott és az NKB-khoz minden év szeptemberének végéig eljuttatott éves naptárral összhangban jelentik.
3. Revíziós politika
Az egyedi mérlegtétel-statisztikák és MPI-kamatlábstatisztikák keretében revíziók benyújtása során az NKB-k az aggregált adatok továbbítása során követett, az ezen iránymutatás 3. cikkének (3) bekezdésében és 17. cikkének (5) bekezdésében rögzített megközelítéssel azonos megközelítést alkalmaznak.
4. Az adatok belső következességének nyomon követésére irányuló ellenőrzések
Az adatok EKB-nak történő továbbítása előtt az NKB-k az EKB által meghatározott és fenntartott ellenőrzéseknek megfelelően ellenőrzik az adatok belső következetességét.
5. A nemzeti sajátosságokra vonatkozó információk és a különleges adatfejlemények jelentése
Az NKB-k minden olyan információt jelentenek, amely a szolgáltatott adatok érvényesítésének megkönnyítéséhez és elemzésének elősegítéséhez szükséges. Az NKB-k információkkal szolgálnak különösen:
a) a nemzeti panelben szereplő hitelintézetek azon sajátosságairól, amelyek: i. az eltérésekhez, mintavételhez és csoport-adatszolgáltatás alkalmazásához; ii. az üzleti modellhez, például short ügyletek alkalmazásához; és iii. a mérleg struktúrájához, például az egyéb eszközök vagy források alatti tételek jelentőségéhez kapcsolódnak;
b) az egyedi mérlegtétel-statisztikákra vonatkozó kiegészítő adatsorokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási gyakorlatokról;
c) a panel hitelintézeteit érintő egyesülésekről és befolyásszerzésekről vagy más vállalati átszervezésekről és nagy egyszeri műveletekről.
Az NKB-k az információkat lehetőleg az adattovábbításkor, és mindenesetre az adatelőállítás lezárása előtt bocsátják rendelkezésre. Az EKB az információkat az alkalmazandó titoktartási rend megfelelő figyelembevételével kezeli.
18. cikk
Pénzforgalmi statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
Az NKB-k az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) III. mellékletével és ezen iránymutatás II. mellékletének 16. részével összhangban a pénzforgalmi statisztikákra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Ez többek között az alábbiakat foglalja magában:
a) az intézmények, a pénzforgalmi számlák, a fizetési kártyák, a terminálok és a fizetési rendszerek résztvevőinek számára, valamint egyes mérlegtételekre vonatkozó adatokat a rendelet III. melléklete 1., 2., 3. és 6. táblázatában és a II. melléklet 16. részének 1., 2. és 5. táblázatában szereplő valamennyi tétel esetében jelenteni kell. Ezen állományadatok az időszak végi számadatokra vonatkoznak, kivéve a II. melléklet 16. része 1. táblázatának azon tételét, amely „az utolsó tartalékolási időszak átlagára” vonatkozik;
b) a rendelet III. mellékletének 4., 5. és 7. táblázatában és a II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázatában szereplő, fizetési műveletekre vonatkozó, eszközök, terminálok és/vagy rendszerek szerinti adatokat bruttó folyamatokként, azaz az időszakra vonatkozó összesített adatokként kell jelenteni.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
A sorozatot évente, minden év májusának végéig kell jelenteni az EKB-nak az előző naptári évre vonatkozóan. Az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) foglalt mutatókat évente kell jelenteni. A II. melléklet 16. részében előírt további adatokat havonta, negyedévente vagy évente lehet jelenteni, a megfelelő táblázatban foglaltakkal összhangban.
Az ezen iránymutatásban szereplő táblázatok tekintetében és tényleges adatok hiányában az NKB-k vagy releváns kiegészítő információkat kérnek az adatszolgáltatóktól, vagy becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak. Az e becslésekre vonatkozó módszertant az egyes NKB-k határozzák meg az adott ország jellemzőitől függően. Az NKB-k adott esetben magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az alkalmazott megközelítés magyarázata érdekében.
3. Revíziós politika
A szolgáltatott adatok revíziójánál az NKB-k a következő általános elveket alkalmazzák:
a) a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó időszak adatai mellett mind az előző év adatainak rendes revíziói, mind rendkívüli revíziók küldhetők;
b) az EKB általi jóváhagyást követően év közben küldhetők olyan rendkívüli revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét.
4. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak EKB részére, amelyekben részletesen kifejtik az adatszolgáltatási követelményektől való eltéréseket és a szerkezeti töréseket, azoknak az adatokra való hatását is beleértve.
19. cikk
A befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az NKB-k a II. melléklet 17. részével összhangban statisztikai adatokat szolgáltatnak a befektetési alapok eszközeiről és forrásairól a következő, a befektetés jellege szerint meghatározott alszektorok vonatkozásában: részvényalapok, kötvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, fedezeti alapok és egyéb alapok. Ezeket az alszektorokat a befektetési alap típusa szerint nyíltvégű és zártvégű alapokra kell bontani. A befektetés jellege szerint meghatározott befektetési alapok osztályozása céljából a főként befektetési alapok befektetési jegyeibe vagy egységeibe befektető befektetési alapok (vagyis az átfogó alapok) besorolásához azon alap kategóriáját kell alkalmazni, amelybe elsődlegesen befektetnek.
Ezek a követelmények a hó végi és negyedév végi állományokra, a havi és negyedéves folyamatok miatti kiigazítások adataira, valamint a befektetési alapok befektetési jegyei/egységei új kibocsátására/értékesítésére és visszaváltására vonatkozó havi adatokra is kiterjednek.
Valamennyi hónap végi állományadatot és havi folyamatok miatti kiigazítást, valamint a befektetési alapok jegyei/egységei új kibocsátására/értékesítésére és visszaváltására vonatkozó havi információkat jelenteni kell i. a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) alszektora tekintetében, az „alapok összesen” alatti „ebből” tételként, és ii. a 2018. decemberi referencia-időszakkal kezdődően külön az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) befektetési alapokra és a nem-ÁÉKBV befektetési alapokra vonatkozóan is minden egyes befektetési alap alszektor tekintetében, a befektetés jellege szerint. Az ÁÉKBV és a nem-ÁÉKBV befektetési alapokra vonatkozó adatok esetében az NKB-k az adatszolgáltatás első évében, vagyis a 2018. decemberi referencia-időszaktól a 2019. decemberi referencia-időszakig jelenthetnek becsléseket a legnagyobb gondosság elve alapján.
Az adatok rendelkezésre állásának függvényében, a legjobb becslés módszerét is beleértve, a negyedév végi állományokat és a negyedéves folyamatok miatti kiigazításokat, valamint a befektetési alapok jegyei/egységei új kibocsátására/értékesítésére és visszaváltására vonatkozó havi információkat a magántőkealapok (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) alszektora tekintetében is jelenteni kell az „alapok összesen” alatti „ebből” tételként.
b)
Az NKB-k a IV. melléklettel összhangban és a II. melléklet 17. részében előírt módon külön adatokat szolgáltatnak az EKB-nak az árváltozásokból és az árfolyamváltozásokból eredő átértékelések miatti kiigazításokról, valamint az átsorolási kiigazításokról.
A pénzügyi tranzakciókat, és ezáltal a kiigazításokat, az ESA 2010-zel összhangban kell levezetni, és erre a levezetésre az ESA 2010 módszerként kell hivatkozni. Az 1073/2013/EU rendelettel (EBK/2013/38) összhangban az NKB-k a különböző nemzeti gyakorlatok miatt eltérhetnek az ESA 2010-től. Amennyiben értékpapíronkénti állományadatok rendelkezésre állnak, az átértékelési kiigazításokat a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz a IV. melléklet 4. részében leírt forgalomlevezetési módszerrel összhangban lehet levezetni.
c)
Ha az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. mellékletével összhangban a befektetési alapok, MPI-k és/vagy EPK-k által a bemutatóra szóló befektetési jegyekről szolgáltatott adatok nem teljesek vagy még nem hozzáférhetőek, az NKB-k a II. melléklet 17. részének 1. táblázatában található földrajzi és szektor szerinti bontással összhangban, a legjobb becslés módszere alapján szolgáltatnak adatot a bemutatóra szóló befektetési jegyekről.
d)
Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak (beleértve a legjobb becslés alapján), és nem tekintendők jelentéktelennek, az NKB-k a II. melléklet 17. részének 1. táblázatával összhangban negyedévente külön adatokat szolgáltatnak a biztosítók és a nyugdíjpénztárak ügyfélszektorokra vonatkozóan.
e)
Az ETF-ekre vonatkozó hó végi állományadatokat és havi folyamatok miatt kiigazításokat szintetikus és fizikai ETF-ek szerinti bontásban kell szolgáltatni, amint e bontáshoz megfelelő meghatározás áll rendelkezésre az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól (ESMA). Az EKB rendszeresen ellenőrzi, hogy elérhető-e ez a meghatározás, és adott esetben kiadja a szükséges adatszolgáltatási rendszereket.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k a befektetési alapokra vonatkozó havi és negyedéves adatokat annak a hónapnak/negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.
3. Revíziós politika
A havi és negyedéves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:
a) a revíziókat abból a célból végzik, hogy a havi és negyedéves adatok összhangban legyenek;
b) a rendszeres adatszolgáltatási időszakok során – azaz a referenciahónap/-negyedév végét követő 28. munkanaptól addig a napig, amíg az NKB-khoz visszajutnak az adatok – az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre, az azt megelőző két hónapra és az azt követő hónapokra vonatkozó adatokat;
c) a rendszeres jelentéstételi időszakokon kívül az NKB-k többek között hibák, átsorolások vagy javított adatszolgáltatási eljárások esetén felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévet megelőző két hónap előtti referencia-időszakokra vonatkozó adatokat.
4. Eltérések és bruttósítás
Az euroövezet befektetésialap-statisztikái minőségének biztosítása érdekében, amennyiben az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikke (1) bekezdésének értelmében eltérést engedélyeznek a legkisebb befektetési alapoknak, az EKB-nak szolgáltatott, a befektetési alapokra vonatkozó havi és negyedéves adatok összeállításakor az NKB-knak az említett befektetési alapok tekintetében a lefedettséget 100 %-ra kell bruttósítaniuk.
A következő minimális követelmények teljesülésekor választhatják az NKB-k az adatok 100 %-ra történő bruttósításának eljárását:
a) a hiányzó részletezett adatok esetében a becsléseket a megfelelő befektetésialap-alszektoron alapuló arányszámok alkalmazásával kell levezetni, például ha egy nyíltvégű kötvényalap a kisebb intézmények csoportjába kerül, és csak a befektetési alapok befektetési jegyeire/egységeire vonatkozó adatokat gyűjtik, a hiányzó részletezett adatokat a nyíltvégű kötvényalapok kategóriaszerkezetének alkalmazásával kell levezetni;
b) egyik befektetésialap-alszektor (például nyíltvégű ingatlanalapok, zártvégű ingatlanalapok stb.) sincs teljesen kizárva.
Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban eltérés engedélyezhető azoknak a befektetési alapoknak, amelyek a nemzeti számviteli szabályok miatt negyedéves gyakoriságnál ritkábban értékelik az eszközeiket. Az ilyen eltérések ellenére az NKB-által az EKB-nak szolgáltatott, a befektetési alapokra vonatkozó havi és negyedéves adatoknak mindig tartalmazniuk kell az ezekre a befektetési alapokra vonatkozó adatokat.
5. Az aggregált adatok levezetése
Az NKB-k a befektetésialap-alszektorok aggregált negyedéves eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat a II. melléklet 14. részének 1. táblázatával összhangban, a következőképpen vezetik le:
a) A nyilvánosan elérhető azonosító kódokkal rendelkező értékpapírok vonatkozásában az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információkat a Központi Értékpapír-adatbázisból (CSDB) mint fő referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és kötelezettségek értékét euróban, és vezetik le az adott befektetési alap minden egyes értékpapírjára vonatkozó részletezéseket. Ha az értékpapír-azonosító nem található meg a CSDB-ben, vagy a II. melléklet 17. részének 1. táblázatával összhangban az eszközök és kötelezettségek összeállításához szükséges információ nem elérhető a CSDB-ből, az NKB-k becslik a hiányzó adatokat Az NKB-k a belső értékpapír-azonosítók használatával is gyűjthetnek értékpapíronkénti információkat a nyilvánosan elérhető azonosítókódokkal nem rendelkező értékpapírokról.
b) Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó adatokat aggregálják, és hozzáadják a nyilvánosan elérhető azonosító kódokkal nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információkhoz, hogy aggregált adatokat nyerjenek a következőkről: i. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok futamidő, pénzem és szerződő felek szerinti részletezésben; ii. részvények és befektetési alapok befektetési jegyei instrumentum és szerződő felek szerinti részletezésben; és iii. a befektetési alapok által kibocsátott összes befektetési jegy/egység.
c) Az NKB-k a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó szükséges statisztikai információkat a b) pont szerint levezetett értékpapírok adatainak és a rezidens befektetési alapoktól összegyűjtött, nem értékpapír eszközök és kötelezettségek összeadásával vezetik le.
d) Az NKB-k az összes, a tagállamban rezidens és azonos alszektorba tartozó befektetési alap eszközeit és kötelezettségeit aggregálják.
A fentiek akkor is alkalmazandók, ha az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban havonta gyűjtik össze a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó adatokat.
6. A havi adatok becslése
Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az NKB-k havonta gyűjtenek adatot a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekről/egységekről. Amennyiben az adatokat nem az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott módon, havonta gyűjtik, a nem negyedév végi referenciahónapok tekintetében az NKB-k az összegyűjtött havi és negyedéves adatok alapján megbecslik a befektetési alapok által kibocsátott jegyek/egységek kivételével a befektetési alapok eszközeinek és kötelezettségeinek havi adatait.
Ahol lehetséges, az NKB-k az egyes alapok szintjén készítik a becsléseket. Ugyanakkor az NKB a befektetésialap-alszektor vonatkozásában is elkészítheti a becsléseket, vagy felkérheti erre az EKB-t. Az utóbbi esetben az EKB kiegészítő információkat, például alaponkénti vagy értékpapíronkénti adatokat is kérhet.
7. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
Az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38) meghatározott értékelési és/vagy számviteli szabályok is alkalmazandóak, amikor az NKB-k a befektetési alapokra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Az olyan tételek vonatkozásában azonban, amelyeken felhalmozott kamat van, a következő szabályok alkalmazandóak:
a) a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” tartalmazzák a felhalmozott kamatot;
b) a „betétek és hitelkövetelések” és a „kapott betétek és hitelek” nem tartalmazzák a felhalmozott kamatot, amely az egyéb eszközök/források alatt kerül rögzítésre.
8. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be. Az NKB-k emellett az átsorolási kiigazításokra vonatkozóan is magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB részére. Az NKB-k továbbá a 19. cikk (3) bekezdésének c) pontjában leírt revíziókra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket is küldenek.
9. Csoportos adatszolgáltatás
Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 4. cikke (3) bekezdésével összhangban az NKB-k engedélyezhetik, hogy a befektetési alapok csoportként szolgáltassanak adatokat az eszközeikről és kötelezettségeikről, feltéve, ha ennek az eredménye hasonló lesz az alaponkénti adatszolgáltatás eredményeihez. A csoportként adatokat szolgáltató befektetési alapoknak ugyanahhoz az alszektorhoz kell tartozniuk, például a zártvégű ingatlanalapokhoz vagy a nyíltvégű ingatlanalapokhoz.
20. cikk
A PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
A II. melléklet 18. részével összhangban az NKB-k külön összesített statisztikai információkat állítanak össze és szolgáltatnak a PKV-k eszközeiről és forrásairól. A következő négy alkategória vonatkozásában kell adatot szolgáltatni: a) a hagyományos értékpapírosításban részt vevő PKV-k; b) a szintetikus értékpapírosításban részt vevő PKV-k; c) a biztosításhoz kapcsolódó értékpapírosításban részt vevő PKV-k; és d) egyéb PKV-k.
Ezek a követelmények az állományokra, a pénzügyi tranzakciókra és a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó, negyedévente jelentett adatokra is kiterjednek.
Az NKB-k a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó, előírt adatokat az EKB felé a legnagyobb gondosság elve alapján jelenthetik.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k a negyedéves PKV-állományokra, pénzügyi tranzakciókra és leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak.
3. Revíziós politika
A negyedéves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:
a) a rendszeres adatszolgáltatási időszakok során – azaz a referencia-negyedév végét követő 28. munkanaptól addig a napig, amíg az NKB-khoz visszajutnak az adatok – az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre vonatkozó adatokat;
b) a rendszeres adatszolgáltatási időszakokon kívül az NKB-k többek között hibák, átsorolások vagy javított adatszolgáltatási eljárások esetén felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévet megelőző referencia-időszakokra vonatkozó adatokat is;
c) az euroövezeti MPI-k által kezdeményezett és kezelt hitelekre vonatkozó, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján jelentett adatokra vonatkozó revíziókat az a) és b) pontok szerint a PKV-statisztikákba kell foglalni.
4. Összeállítási módszerek
Az azon statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében, amelyek alól a PKV-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesülnek, az NKB-k az EKB-val való konzultációt követően döntenek a PKV-k eszközeiről és forrásairól szóló adatok összeállításának legalkalmasabb módjáról, az adott piacok szervezetétől és az egyéb vonatkozó statisztikai, nyilvános vagy felügyeleti információktól függően.
5. Adatforrások és adatminőségi előírások
Amennyiben az NKB-k a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat egyéb statisztikai adatforrásból, nyilvános forrásokból (mint az eladás előtti jelentések vagy befektetői értesítések) vagy felügyeleti adatforrásokból vezetik le, az alábbiakban meghatározott adatminőségi előírások alkalmazandók.
Az ezen iránymutatás II. mellékletének 18. részében horgonyszerepet betöltő adatként azonosított adatokra magas minőségi előírások vonatkoznak, amelyek hasonlóak a PKV-k által az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. mellékletével összhangban közvetlenül jelentett adatokra vonatkozó minőségi elvárásokhoz. Az ezen iránymutatás II. mellékletének 18. részében horgonyszerepet nem betöltő adatként azonosított adatok értéke kevésbé szigorúbb minőségi előírások alapján becsülhető meg, például interpolációk és extrapolációk felhasználásával, amennyiben az adatokat nyilvános vagy felügyeleti adatforrásokból, negyedévesnél alacsonyabb gyakorisággal gyűjtik, és a referencia-időszakot követő 28. munkanapnál hosszabb határidővel.
Amennyiben az adatokat nem közvetlenül a PKV-k jelentik az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján, az NKB-k ellenőrzik az adatok minőségét az éves pénzügyi beszámolókból rendelkezésre álló információk alapján. A minőségellenőrzések eredményét az NKB-k minden évben szeptember végéig vagy ezt követően a legkorábbi időpontban bocsátják az EKB rendelkezésére, a PKV rezidens státusza szerinti tagállam alkalmazandó nemzeti jogi gyakorlatának megfelelően. Amennyiben a negyedévente beszerzett adatok és az éves pénzügyi jelentések közötti keresztellenőrzések azt mutatják, hogy a magas adatminőségi előírások nem teljesülnek, az NKB-k megteszik az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az adatok megfeleljenek a szükséges minőségi előírásoknak, beleértve az adatok esetleges közvetlen gyűjtését az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) alapján.
Amennyiben az NKB-k felügyeleti adatforrásokból vezetnek le a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat, az NKB-k biztosítják, hogy ezeket a forrásokat megfelelően összhangba hozzák a PKV-kra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények szerinti statisztikai fogalmakkal és meghatározásokkal. Ugyanez vonatkozik az egyéb statisztikai adatforrásokból levezetett adatokra.
Amennyiben a PKV hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására vonatkozó adatok tekintetében a CSDB-t vagy másik értékpapír-adatbázist alkalmaznak adatforrásként, az NKB-k évente ellenőrzik a lefedettséget és az adatok minőségét. A minőségellenőrzések eredményét az NKB-k minden évben február végéig bocsátják az EKB rendelkezésére úgy, hogy referenciának az előző év december végi adatai tekintendők. Amennyiben a lefedettség és minőségi mutatók azt mutatják, hogy a magas adatminőségi előírások nem teljesülnek, az NKB-k megteszik az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az adatok megfeleljenek a szükséges minőségi előírásoknak, beleértve az adatok esetleges közvetlen gyűjtését az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) alapján.
▼M4 —————
7. Eltérések és bruttósítás
Amennyiben az NKB-k a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat közvetlenül a PKV-ktől és adott esetben a belföldi MPI-k által az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján jelentett adatokból vezetik le, és ha az NKB-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban mentesítésben részesítik a PKV-kat, az NKB-k 100 %-ra bruttósítják a lefedettséget valamennyi PKV tekintetében, amikor a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó negyedéves adatokat jelentik az EKB számára az állományok, pénzügyi tranzakciók és leírások/leértékelések tekintetében.
Amikor az NKB-k a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat egyéb statisztikai, nyilvános és/vagy felügyeleti forrásokból vezetik le, összeállításukat a PKV-k mintájára is alapozhatják, ameddig ezek a PKV-k a szóban forgó tagállamban a PKV-k jegyzékének megfelelően a PKV referencia-adatszolgáltatói kör teljes fennálló eszközeinek legalább 95 %-át teszik ki. Az NKB-k 100 %-ra bruttósítják a lefedettséget az állományok, a pénzügyi tranzakciók és a leírások/leértékelések tekintetében az EKB felé jelentett, a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó negyedéves adatok összeállításakor.
8. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a rendkívüli revíziók és a 20. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be az EKB számára.
21. cikk
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelekre vonatkozó statisztikák tevékenységi kör szerinti bontásban
1. Az adatszolgáltatás köre
Ha az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k jelentik az EKB-nak a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak, valamint a más euroövezeti tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott MPI-hitelek adatait tevékenységi kör szerinti bontásban, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2) megfelelően, a II. melléklet 19. részével összhangban.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k az adatokat negyedévente, annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.
3. Revíziós politika
Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:
a) ha szükséges, az előző referencia-időszakra vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni;
b) az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.
4. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k jelentik az EKB-nak a használt nemzeti fogalommeghatározások és besorolások minden jelentős változását, és adott esetben magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be a jelentős revíziók okairól. Emellett az NKB-k adatokat szolgáltatnak az MPI-szektor főbb átsorolásairól, valamint a nem pénzügyi vállalatok NACE Rev. 2 szerinti, megküldött besorolásához képest történt főbb átsorolásokról.
22. cikk
Az MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
Az NKB-k aggregált statisztikai adatokat állítanak össze és jelentenek a belföldi rezidenseknek nyújtott MPI-hitelkeretekre és az egyéb euroövezeti nem belföldi rezidenseknek nyújtott MPI-hitelkeretekre vonatkozóan, a II. melléklet 20. részével összhangban, gazdasági szektor szerinti bontásban.
Az MPI-hitelkeretek jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően „közepes kockázati kategóriába”, „közepes/alacsony kockázati kategóriába” és „alacsony kockázati kategóriába” besorolt „le nem hívott hitelkeretek” jelentésével. Az NKB-k ezt a meghatározást a legnagyobb gondosság elve alapján alkalmazzák, és amennyiben a hitelkeretekre eltérő nemzeti meghatározás vonatkozik, szolgáltathatnak adatot a nemzeti meghatározás használatával, azonban törekedniük kell az MPI-hitelkeretekre vonatkozó adatok összeállításának harmonizálására annak érdekében, hogy hosszabb távon fokozzák az országok közötti összehasonlíthatóságot.
Az NKB-k szektor szerinti bontásokat számítanak ki és küldenek meg az EKB-nak. Amennyiben ezeket a szektor szerinti bontásokat nemzeti szinten nem gyűjtik, az NKB-k kérhetik e kiegészítő adatokat az adatszolgáltatóktól, vagy a nemzeti szinten más forrásokból rendelkezésre álló információk alapján megbecsülhetik a szektor szerinti bontásokat.
Az NKB-k a statisztikai átsorolásokra vonatkozó adatokat az EKB felé a legnagyobb gondosság elve alapján jelentik.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k az adatokat negyedévente jelentik az EKB-nak. A negyedéves állományokra és átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig kell jelenteni az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak.
3. Revíziós politika
Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:
a) ha szükséges, az előző referencia-negyedévre vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni;
b) az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.
4. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be az EKB-nak.
23. cikk
A központi szerződő felek eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
A II. melléklet 21. részével összhangban az NKB-k külön összesített statisztikai információkat állítanak össze és szolgáltatnak a központi szerződő felek eszközeiről és forrásairól.
E statisztikai adatszolgáltatás céljára központi szerződő félnek minősülnek az ESMA által központi szerződő félként azonosított szervezetek, amelyek a gazdasági szektoroknak az ESA 2010 23. fejezetében rögzített osztályozása szerinti „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” (S.125) vagy „kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek” (S.126).
Az ESMA által azonosított azon központi szerződő felek, amelyek az ESA 2010 szerinti „monetáris pénzügyi intézmények (MFI-k)” gazdasági szektorhoz tartoznak, nem képezik e statisztikai adatszolgáltatás részét.
2. A kötelező adatszolgáltatás minimális küszöbe
Az NKB-k kötelező jelleggel adatokat szolgáltatnak az EKB-nak, az alábbi küszöbökre tekintettel:
a) a visszavásárlási megállapodásokhoz kapcsolódó, a II. melléklet 21. részében „R”-rel jelölt cellák esetében a kötelező adatszolgáltatás akkor alkalmazandó, ha e cellák bármelyike mérleg szerinti állományának összege meghaladja a 10 milliárd EUR-t, az MPI-kkel szembeni pozíciókra hivatkozó cellák kivételével.
Ha egy vagy több „R”-rel jelölt cella eléri a küszöböt, akkor valamennyi „R”-rel jelölt cellát jelenteni kell, függetlenül a tényleges mérleg szerinti értéküktől;
b) a visszavásárlási megállapodásokhoz nem kapcsolódó, a II. melléklet 21. részében „NR”-rel jelölt cellák esetében a kötelező adatszolgáltatás akkor alkalmazandó, ha az az a) pont alapján szükséges, vagy ha e cellák bármelyike mérleg szerinti állományának összege meghaladja a 10 milliárd EUR-t.
Ha egy vagy több „NR”-rel jelölt cella eléri a küszöböt, akkor valamennyi „NR”-rel jelölt cellát jelenteni kell, függetlenül a tényleges mérleg szerinti értéküktől.
Ha a vonatkozó értékek sem az a), sem a b) pont szerinti küszöböt nem érik el, az NKB-k önkéntes alapon szolgáltatnak adatot az EKB részére a központi szerződő felek mérlegéről. Amennyiben az NKB-k úgy döntenek, hogy önkéntes alapon nem szolgáltatnak adatot, legalább évente ellenőrzik, hogy a vonatkozó értékek nem érik-e el ezeket a küszöböket.
3. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k az adatokat negyedévente jelentik az EKB-nak. A negyedéves állományokra és átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig kell jelenteni az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.
4. Revíziós politika
Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:
a) ha szükséges, az előző referencia-negyedévre vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni;
b) az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.
5. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be az EKB-nak.
▼M4 —————
26. cikk
A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre 2019. negyedik negyedévéig és 2019. negyedik negyedévében
a)
Az NKB-k a 2019. negyedik negyedévéig és a 2019. negyedik negyedévére vonatkozó adatok tekintetében az e cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően és a II. melléklet 22. részével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat az EKB-nak a nyugdíjpénztárakról. A nyugdíjpénztárakra vonatkozó adatok szolgáltatásakor a nemzeti szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, a legnagyobb gondosság elve alapján becsléseket kell jelenteni.
Az adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamokban rezidens nyugdíjpénztárakból áll.
b)
Az NKB-k a referencia-időszak végi állományokat és a negyedév során megvalósult – az ESA 2010-zel összhangban levezetendő – pénzügyi tranzakciókat jelentik.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az adatokat negyedévente kell jelenteni az EKB-nak. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyugdíjpénztár-statisztikákat legkésőbb a referencia-negyedév végét követő 80. naptári napig kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adattovábbítási időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig.
3. Revíziós politika
Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat. Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is.
A következő általános elvek érvényesülnek:
a) minden rendszeres negyedéves adattovábbítás alkalmával a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak a „rendes” revízió – azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziójának – adatai küldhetők;
b) a rendkívüli revíziók korlátozott mértékűek és azok jelentése a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban történik. Az adatok kisebb rutinszerű visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani, a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt;
c) az adatok minőségét jelentősen javító rendkívüli revíziók év közben megküldhetők a rendszeres jelentési időszakokon kívül.
4. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
A tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok sérelme nélkül, statisztikai célokra az összes eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Az értékelési módszereknek összhangban kell állniuk az ESA 2010-zel. Főszabály szerint az eszközöket és kötelezettségeket az azon időpontban érvényes folyó piaci árak alapján kell értékelni, amely időpontra a mérleg vonatkozik. A betéti kötelezettségeket és a hitelek tőkeösszegét negyedév végi állományként kell jelenteni.
5. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB-nak többek között az adatforrásokra, adatgyűjtési rendszerekre, az összeállítási eljárásokra, a jogi keretekre, az EKB adatszolgáltatási utasításaitól való eltérésekre és az adatszolgáltatók körére vonatkozóan. Az NKB-k magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak a jelentősebb revíziók, és különösen a történeti sorozatokban bekövetkező törések esetén.
6. Az adatszolgáltatás köre az (EU) 2018/231 rendelettel (EKB/2018/2) összhangban
a)
Az (EU) 2018/231 rendelettel (EKB/2018/2) összhangban az NKB-k statisztikai adatokat szolgáltatnak az EKB-nak a nyugdíjpénztárak eszközeiről és forrásairól, valamint adatokat a nyugdíjrendszerek tagjainak számáról az e cikk (6)-(15) bekezdésében foglaltak szerint és az ezen iránymutatás II. mellékletének 24. részével összhangban. E követelmények vonatkoznak a negyedév végi állományadatokra és negyedéves folyamatok miatti kiigazításokra a nyugdíjpénztárak eszközei és forrásai tekintetében, valamint a tagokra vonatkozó éves adatokra. Az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 12. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) szerinti első adatszolgáltatás az eszközökre vonatkozó, 2019. harmadik negyedévére vonatkozó negyedéves adatokkal, valamint a forrásokra és a nyugdíjrendszer tagjainak számára vonatkozó, 2019-re vonatkozó éves adatokkal kezdődik.
b)
Az NKB-k a II. melléklet 24. részével és a IV. melléklettel összhangban külön adatokat szolgáltatnak az EKB-nak az (árváltozásokra és az árfolyamváltozásokra egyaránt kiterjedő) átértékelési kiigazításokról, valamint az átsorolási kiigazításokról.
A pénzügyi tranzakciókat, a kiigazításokat is ideértve, az ESA 2010-zel összhangban kell levezetni.
Az NKB-k a különböző nemzeti gyakorlatok miatt eltérhetnek az ESA 2010-től az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 5. cikkének b) és c) pontja alkalmazásában. Amennyiben eszközönkénti állományadatok rendelkezésre állnak, az átértékelési kiigazításokat a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz a IV. melléklet 7. részében leírt forgalomlevezetési módszerrel összhangban lehet levezetni.
A forrásokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciókra vonatkozó közelítések levezethetők a IV. melléklet 7. részének megfelelően.
7. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
a) |
Az NKB-k az előírt negyedéves adatokat az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB-nak. Egy 2019. harmadik negyedévére, 2019. negyedik negyedévére és 2020. első negyedévére vonatkozó adatszolgáltatásra kiterjedő átmeneti időszakra ez a határidő meghosszabbításra kerül a fent említett határidő lejártát követő 35. munkanapig a 2019. harmadik negyedévi referencia-időszak esetében, az annak lejártát követő 30. munkanapig a 2019. negyedik negyedévi referencia-időszak esetében, és az annak lejártát követő 25. munkanapig a 2020. első negyedévi referencia-időszak esetében. |
b) |
Az NKB-k az előírt éves adatokat az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB-nak. A 2019. évi, éves adatokra vonatkozó első adatszolgáltatásra kiterjedő átmeneti időszakra ez a határidő meghosszabbításra kerül a fent említett határidő lejártát követő 35. munkanapig. |
c) |
A pontos adatközlési időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig. |
d) |
A negyedéves adatokra vonatkozó első adatszolgáltatás során az NKB-knek a kinnlévő állományokra vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk az EKB-nak. A folyamatok miatti kiigazításokat a legnagyobb gondosság elve alapján kell továbbítani. |
8. Revíziós politika
A negyedéves és éves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:
a) a rendszeres negyedéves jelentéstételi időszakok során, vagyis egy adott referencia-negyedév esetében a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőtől addig a napig, amikor az NKB-khoz visszajutnak az adatok, az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre vonatkozó adatokat;
b) a rendszeres éves jelentéstételi időszakok során, vagyis egy adott referencia-év esetében a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőtől addig a napig, amikor az NKB-khoz visszajutnak az adatok, az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-évre vonatkozó adatokat;
c) az NKB-k a fenti a) és b) pontokban szereplő rendszeres jelentéstételi időszakokon kívül is felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra vonatkozó adatokat, amennyiben ez jelentősen javítja az adatok minőségét.
9. Eltérések és bruttósítás
A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák minőségének biztosítása érdekében, amennyiben az NKB-k az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 7. cikkének (1) bekezdése értelmében eltérést engedélyeznek a kis nyugdíjpénztáraknak, az EKB-nak szolgáltatott, a nyugdíjpénztárakra vonatkozó negyedéves adatokat 100 %-os lefedettségre bruttósítják.
Az NKB-k az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 7. cikke (1) bekezdése a)-d) pontjának megfelelően gyűjtött adatok alapján választhatják a 100 %-ra történő bruttósításra vonatkozó eljárást.
10. Az értékpapírokra vonatkozó aggregált adatok levezetése
Az NKB-k a nyugdíjpénztárak eszközeire és forrásaira vonatkozó aggregált negyedéves adatokat a II. melléklet 24. részének 1a-1c. táblázatával összhangban, a következőképpen vezetik le:
a) Az ISIN-kódokkal rendelkező értékpapírok vonatkozásában az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információkat a Központi Értékpapír-adatbázisból (CSDB) mint referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és források értékét euróban, és vezetik le az adott nyugdíjpénztár által tartott vagy kibocsátott minden egyes értékpapírra vonatkozó szükséges részletezéseket. Ha az értékpapír-azonosító nem található meg a CSDB-ben, illetve az eszközök és források II. melléklet 24. részének 1a-1c. táblázatával összhangban történő összeállításához szükséges információk nem érhetők el a CSDB-ből, az NKB-k becslik a hiányzó adatokat.
b) Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó adatokat aggregálják, és hozzáadják az ISIN-kódokkal nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információhoz, hogy aggregált adatokat nyerjenek a következőkről: i. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok futamidő (eredeti) és szerződő felek (szektor és rezidens státusz) szerinti részletezésben; ii. részvények instrumentum és szerződő felek (szektor és rezidens státusz) szerinti részletezésben; és iii. a befektetési alapok befektetési jegyei/egységei a befektetési alap típusa és a szerződő fél rezidens státusza szerinti részletezésben.
11. Befektetési jegyek/egységek állományainak a fő befektetési cél szerinti részletezése
Az NKB-k legjobb becsléseket továbbítanak az EKB-nak a nyugdíjpénztárak befektetési jegyei/egységei állományairól a fő befektetési cél szerinti részletezésben (vagyis kötvényalapok, részvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, fedezeti alapok és egyéb alapok). Ezek az adatok levezethetők az (EU) 2018/231 rendeletnek (EKB/2018/2) megfelelően értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információknak a CSDB-ből mint referencia-adatbázisból levezetett információknak való megfeleltetése útján.
Amennyiben a tartott befektetési jegyek/egységek nem találhatók meg a CSDB-ben, az NKB-k becslik a hiányzó adatokat, vagy alternatív forrásokat használnak az adatok levezetéséhez.
12. A forrásokra vonatkozó negyedéves becslések jelentése
Az NKB-k az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 4. cikkének (2) bekezdése értelmében levezetett, a nyugdíjpénztárak forrásaira vonatkozó negyedéves becsléseket továbbítanak az EKB-nak.
13. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
Az ESA 2010 szerinti értékelési módszerek és/vagy az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 6. cikkében meghatározott számviteli szabályok is alkalmazandóak, amikor az NKB-k nyugdíjpénztárakra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak.
14. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a jelentősebb revíziók és az e cikk (8) bekezdésének c) pontjában szereplő rendszeres jelentéstételi időszakokon kívül revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be. Az NKB-k emellett az átsorolási kiigazításokra vonatkozóan is magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB részére.
15. Összeállítási módszer
Az NKB-k az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban gyűjtenek adatokat a tagállamukban rezidens valamennyi nyugdíjpénztártól.
26a. cikk
A biztosítókra vonatkozó statisztikák
1. Az adatszolgáltatás köre
a)
Az NKB-k a II. melléklet 23. részével összhangban a biztosítók eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikai adatokat, valamint a biztosítási díjakra, a kárigényekre és a jutalékokra vonatkozó információkat szolgáltatnak. A biztosítók következő típusaira vonatkozóan kell adatot szolgáltatni: életbiztosítás, nem-életbiztosítás, kompozit és viszontbiztosítás. Ezek a követelmények a biztosítók eszközei és forrásai tekintetében a negyedév végi állományokra és a negyedéves folyamatok miatti kiigazításokra terjednek ki, valamint a biztosítási díjakra, a kárigényekre és a jutalékokra vonatkozó éves információkra.
Tájékoztató adatként a II. melléklet 23. részével összhangban országonkénti kiegészítő információkat kell továbbítani azon országok vonatkozásában, ahol ezek az információk rendelkezésre állnak, beleértve a legjobb becslés módszere alapján.
b)
Az NKB-k a IV. melléklettel összhangban és a II. melléklet 23. részében előírt módon külön adatokat szolgáltatnak az EKB-nak az (árváltozásokra és az árfolyamváltozásokra egyaránt kiterjedő) átértékelési kiigazításokról, valamint az átsorolási kiigazításokról.
A pénzügyi tranzakciókat, a kiigazításokat is beleértve, az ESA 2010-zel összhangban kell levezetni.
Az NKB-k a különböző nemzeti gyakorlatok miatt az 1374/2014/EU rendelettel (EBK/2014/50) összhangban eltérhetnek az ESA 2010-től. Amennyiben rendelkezésre állnak eszközönként információk, az átértékelési kiigazítások levezethetők egy közös eurorendszerbeli módszerrel, vagyis a IV. melléklet 6. részében említett forgalomlevezetési módszerrel.
A forrásokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciókra vonatkozó közelítések levezethetők a IV. melléklet 6. részének megfelelően.
2. Az adatszolgáltatás gyakorisága és határideje
Az NKB-k a biztosítókra vonatkozó negyedéves adatokat az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 8. cikkében a negyedéves adatokra vonatkozóan meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB-nak. Egy 2016 első három negyedévére vonatkozó adatszolgáltatásra kiterjedő átmeneti időszakra ez a határidő meghosszabbításra kerül a fent említett határidő lejártát követő 30. munkanapig a 2016. első negyedévi referencia-időszak esetében, az annak lejártát követő 25. munkanapig a 2016. második negyedévi referencia-időszak esetében, és az annak lejártát követő 20. munkanapig a 2016 harmadik negyedévi referencia-időszak esetében.
Az NKB-k a biztosítókra vonatkozó éves adatokat az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 8. cikkében az éves adatokra vonatkozóan meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB-nak.
A pontos adatközlési időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig.
A biztosítókra vonatkozó negyedéves adatokra vonatkozó első adatszolgáltatás során az NKB-knek a kinnlévő állományokra vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk. A folyamatok miatti kiigazításokat a legnagyobb gondosság elve alapján kell továbbítani.
3. Revíziós politika
A negyedéves és éves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:
a) a rendszeres negyedéves jelentéstételi időszakok során, vagyis egy adott referencia-időszak esetében a (2) bekezdésben meghatározott határidőtől addig a napig, amikor az NKB-khoz visszajutnak az adatok, az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre vonatkozó adatokat;
b) a rendszeres éves jelentéstételi időszakok során, vagyis egy adott referencia-év esetében a (2) bekezdésben meghatározott határidőtől addig a napig, amikor az NKB-khoz visszajutnak az adatok, az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-évre vonatkozó adatokat;
c) az NKB-k a rendszeres jelentéstételi időszakokon kívül is felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra vonatkozó adatokat.
4. Eltérések és bruttósítás
Az euroövezet biztosítókra vonatkozó statisztikái minőségének biztosítása érdekében, amennyiben az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében eltérést engedélyeznek a legkisebb biztosítóknak, az EKB-nak szolgáltatott, a biztosítókra vonatkozó negyedéves adatokat 100 %-os lefedettségre bruttósítják.
Az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok alapján megválaszthatják a 100 %-ra történő bruttósításra vonatkozó eljárást, feltéve, hogy a becslések a biztosítók megfelelő típusán (élet, nem-élet, viszontbiztosítás, kompozit) alapulnak.
Az NKB-k biztosítják továbbá, hogy a 2016 referencia-negyedéveire vonatkozóan az EKB-nak jelentett adatok az adatszolgáltatói kör 100 %-ának felelnek meg. Azon NKB-k, amelyek az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján eltérést kívánnak engedélyezni a legkisebb biztosítóknak, minden szükséges információt összegyűjtenek annak biztosítása érdekében, hogy az EKB-nek továbbított adatok jó minőségűek legyenek. Azok az NKB-k, amelyek az előírt adatokat a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) alapján felügyeleti célokra gyűjtött adatokból vezetik le, ennek érdekében i. kibővíthetik a 2016. január 1-jei referencia-időpontra mint kezdő időpontra vonatkozóan gyűjtött adatokat (lásd az (5) bekezdést); ii. növelhetik az első referencia-negyedév(ek) adatszolgáltatói körének lefedettségét; vagy iii. használhatnak olyan alternatív adatforrásokat, amelyekből ugyanolyan magas minőségű bruttósított adatok vezethetők le.
5. Egyszeri adatszolgáltatás a 2015. negyedik negyedévi referencia-időszakra vonatkozóan
Az NKB-k a II. melléklet 23. részében meghatározott főbb aggregátumokra vonatkozóan 2015 végi állományadatokat továbbítanak az EKB-nek, amelyek szükség esetén tartalmazhatnak közelítéseket is. Az NKB-k erre a célra a 2016. január 1-jére vonatkozó,a 2009/138/EK irányelv alapján felügyeleti célokra gyűjtött adatokat is felhasználhatják. Ezeket az adatokat a 2016. első negyedévre vonatkozó adatokkal együtt kell továbbítani az EKB-nek.
6. Az értékpapírokra vonatkozó aggregált adatok levezetése
Az NKB-k a biztosítók egyes típusainak eszközeire és forrásaira vonatkozó aggregált negyedéves adatokat a II. melléklet 23. részének 2a. és 2b. táblázatával összhangban, a következőképpen vezetik le:
a) Az ISIN-kódokkal rendelkező értékpapírok vonatkozásában az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információkat a Központi Értékpapír-adatbázisból (CSDB) mint referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és források értékét euróban, és vezetik le az adott biztosító által tartott vagy kibocsátott minden egyes értékpapírra vonatkozó részletezéseket. Ha az értékpapír-azonosító nem található meg a CSDB-ben, illetve az eszközök és források II. melléklet 23. részének 2a. és 2b. táblázatával összhangban történő összeállításához szükséges információk nem érhetők el a CSDB-ből, az NKB-k becslik a hiányzó adatokat.
b) Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó adatokat aggregálják, és hozzáadják az ISIN-kódokkal nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információhoz, hogy aggregált adatokat a nyerjenek a következőkről: i. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok futamidő (eredeti és hátralevő) és szerződő felek szerinti részletezésben; ii. részvények instrumentum és szerződő felek (szektor és rezidens státus) szerinti részletezésben; és iii. a befektetési alapok befektetési jegyei/egységei a befektetési alap típusa és a szerződő fél rezidens státusa szerinti részletezésben.
7. Befektetési jegyek/egységek állományainak a fő befektetési cél szerinti részletezése
Az NKB-k legjobb becsléseket továbbítanak az EKB-nak a biztosítók befektetési jegyei/egységei állományairól a fő befektetési cél szerinti részletezésben (vagyis kötvényalapok, részvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, fedezeti alapok és egyéb alapok). Ezek az adatok levezethetők az 1374/2014/EU rendeletnek (EKB/2014/50) megfelelően értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információknak a CSDB-ből mint referencia-adatbázisból levezetett információknak való megfeleltetése útján.
Amennyiben a tartott befektetési jegyek/egységek nem találhatók meg a CSDB-ben, az NKB-k becsülik a hiányzó adatokat, vagy alternatív forrásokat használnak az adatok levezetéséhez.
Átmeneti intézkedésként az NKB-k ezeket az adatokat továbbíthatják az EKB-nek először a 2016. második negyedévre vonatkozó, a 2016 első negyedévére is kiterjedő adatok továbbításával együtt.
8. A nem-életbiztosítási technikai tartalékokra vonatkozó negyedéves adatok becslése
Az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban az NKB-k évente gyűjtenek adatot a nem-életbiztosítási technikai tartalékokról üzletág és földrajzi terület szerinti bontásban. Az NKB-k negyedéves adatokat továbbítanak az EKB-nak, amelyek becsülhetők az évente gyűjtött adatok alapján.
9. Értékelési módszerek és/vagy számviteli szabályok
Az 1374/2014/EU rendeletben (EKB/2014/50) meghatározott értékelési és/vagy számviteli szabályok is alkalmazandóak, amikor az NKB-k a biztosítókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak.
10. Magyarázó megjegyzések
Az NKB-k a jelentősebb revíziók és a 26a. cikk (3) bekezdése c) pontjával összhangban a rendszeres jelentési időszakokon kívül benyújtott revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be. Az NKB-k emellett az átsorolási kiigazításokra vonatkozóan is magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB részére.
11. Összeállítási módszer
Az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikke (1) bekezdésével összhangban gyűjthetnek adatokat az országban rezidens összes biztosítótól (fogadó ország szerinti megközelítés), vagy levezethetik a KBER céljaira szükséges adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján felügyeleti célokra gyűjtött adatokból, az 1374/2014/EU irányelv (EKB/2014/50) 2. cikke (2) bekezdésével összhangban (származási ország szerinti megközelítés).
Főszabály szerint az ezen iránymutatással összhangban az EKB részére továbbított adatoknak a fogadó ország szerinti megközelítést kell követniük. Ugyanakkor azok az NKB-k, amelyek a KBER céljára szükséges adatokat a felügyeleti adatgyűjtésből vezetik le, a származási ország szerinti megközelítést követve továbbíthatják az adatokat, amíg a fogadó ország szerinti megközelítés adatai és a származási ország szerinti megközelítés adatai közötti különbség nem minősül jelentősnek.
Azt, hogy a fogadó ország szerinti és a származási ország szerinti megközelítés közötti különbség jelentős-e, az ezen iránymutatás II. melléklete 23. részének 3. táblázatának megfelelően jelentett biztosítási díjak alapján kell értékelni. Ezen értékelést követően az EKB az NKB-kkel szoros együttműködésben meg fogja határozni a fogadó ország szerinti megközelítés adatainak az EKB részére történő továbbítását illetően követendő megközelítést. E megközelítés meghatározásáig az NKB-k mentesülnek az adataik kiigazítása alól.
Azon NKB-k, amelyek ki kívánják igazítani az adataikat, önkéntes alapon és a legnagyobb gondosság elve alapján levezethetik a fogadó ország szerinti megközelítés adatait a származási ország szerinti megközelítésnek megfelelően gyűjtött adatokból. E célból az érintett NKB-k közötti kétoldalú kapcsolatfelvételre és adatcserére kerülhet sor.
27. cikk
Ellenőrzés
Az EKB 2533/98/EK rendelet és 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján fennálló ellenőrzési jogának sérelme nélkül az NKB-k ellenőrzik és biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai adatok minőségét és megbízhatóságát.
28. cikk
Az adatok továbbítására vonatkozó előírások
Az NKB-k az EKB által előírt statisztikai adatok elektronikus továbbításához a KBER által biztosított KBER-Netet használják. A statisztikai adatok ezen elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a Statisztikai Bizottság által elfogadott szabványos formátum. E követelmény nem akadályozza a statisztikai adatok továbbítására szolgáló bármely egyéb eszköz tartalékmegoldásként történő alkalmazását, ha ehhez az EKB előzetesen hozzájárul.
29. cikk
Egyszerűsített módosítási eljárás
A Statisztikai Bizottság nézeteinek figyelembevételével az EKB Igazgatósága jogosult bármilyen technikai módosítást végrehajtani ezen iránymutatás mellékletein, feltéve, hogy e módosítások nem változtatják meg a mögöttes fogalmi keretet, és a tagállamok adatszolgáltatóinak adatszolgáltatási terheit sem érintik. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.
30. cikk
Közzététel
Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euroövezet havi monetáris aggregátumaihoz és ellentételeikhez való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat már közzétette. Ha az NKB-k ilyen adatokat közzétesznek, azoknak meg kell egyezniük a legutoljára közzétett, euroövezeti aggregátumokhoz való hozzájárulás adataival. Ha az NKB-k ismét közzéteszik az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.
31. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az EKB/2007/9 iránymutatás hatályát veszti.
32. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
Ez az iránymutatás az euroövezeti tagállamok NKB-ivel történő közlése napján lép hatályba. Az euroövezeti tagállamok NKB-i a 11., 12., 13. és 16. cikknek a közlés időpontjától, a 26. cikknek 2016. január 1-jétől, az iránymutatás fennmaradó rendelkezéseinek pedig 2015. január 1-jétől kötelesek eleget tenni.
Az Igazgatóság – az egyéb érintett bizottságokkal kapcsolatot tartó Statisztikai Bizottság nézeteinek figyelembevételével – 2018. december 31-ig jelentést terjeszt a Kormányzótanács elé a) a 18. cikkben említett pénzforgalmi statisztikák területén az adatszolgáltatási követelményeknek a pénzforgalmi statisztikákról szóló 1049/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) rögzített adatszolgáltatási követelményekkel való integrálása szükségességéről és lehetséges ütemezéséről, és b) a biztosítási statisztikák KBER általi gyűjtésére vonatkozó bármely új fejleménynek a 26. cikkben említett nyugdíjpénztár-statisztikák területén az adatszolgáltatási követelményekre gyakorolt lehetséges hatásairól.
33. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak az euroövezeti tagállamok NKB-i a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A számviteli és statisztikai adatok közötti tartalmi összefüggés ellenőrzése az NKB/EKB mérlegek tekintetében
1. RÉSZ
A tartalmi összefüggésekre vonatkozó havi ellenőrzések leírása
|
Ell. szá,m |
Statisztikai tétel az NKB/EKB mérlegében |
Kapcsolat |
Számviteli tétel |
|
Források |
1 |
Forgalomban levő készpénz |
>= |
A statisztikai kategóriának kis mértékben meg kell haladnia a számviteli kategóriát, mivel csak a statisztikai kategória foglalja magában a központi kormányzat által kibocsátott érméket is |
Forgalomban lévő bankjegyek |
2 |
Az euroövezet rezidenseinek betétei |
>=< |
A statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie, mint a számviteli tételek összege. Ez annak a következménye, hogy összesített szinten a statisztikai kategória tartalmazza az eurorendszeren belüli pozíciókat, a számviteli tételek viszont nem (1). A kapcsolat azonban különböző is lehet, mivel a számviteli tételek tartalmazzák az eurobankjegyek kiigazításának ellentételeit képviselő, eurorendszeren belüli pozíciókat, amelyeket statisztikai célra az „egyéb eszközök/források” közé számítanak, illetve mivel a devizák egyenlegeit különböző gyakorisággal értékelik át (a számviteli adatokat negyedévente, a statisztikai adatokat havonta) |
Euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + az euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek + az euroövezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + euroövezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek |
|
3 |
Az euroövezet rezidenseinek betétei, ebből monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) |
>=< |
Ennek az ellenőrzésnek külön fel kell tárnia annak hatását, hogy az eurorendszeren belüli egyenlegek bruttó értéken szerepelnek a statisztikai kategóriában, a számviteli kategória viszont nem tartalmazza azokat (1). A statisztikai adatnak, alapelvként, nagyobbnak kell lennie a számviteli adatnál, részben mivel a pénzügyi ügyfelekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségeket csak a statisztikai összesítés tartalmazza. Mivel azonban az eurobankjegyek kiigazításának ellentételeit különbözőképpen sorolják be, ez a kapcsolat megfordulhat |
Euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + az euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek |
|
4 |
Az euroövezet egyéb rezidenseinek betétei, ebből központi kormányzat + egyéb kormányzat + egyéb euroövezeti rezidensek |
=< |
A statisztikai kategóriák összegének kisebbnek kell lennie, mint a számviteli kategóriák összege, mivel a hitelintézetekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségeket csak a számviteli adat tartalmazza |
Az euroövezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + az euroövezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek |
|
5 |
Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
= |
A statisztikai kategóriának meg kell egyeznie a számviteli kategóriával |
Kibocsátott adósságpapírok |
|
6 |
Tőke és tartalékok |
>= |
A statisztikai kategória kis mértékben eltérhet a számviteli kategóriától, a különbséget az egyes NBK-knál negyedévenként sorra kerülő átértékelődés hatása indokolja. Eltérést okoz továbbá az is, hogy a „még nem allokált egyéb nyereség” számviteli mérlegtétel, valamint a „céltartalékok számla” tétel egy része a számviteli adatok egyéb tételek sorába kerül, a „tőke és tartalékok” statisztikai meghatározása viszont tartalmazza azokat |
Tőke és tartalékok + átértékelési számlák |
|
7 |
Külföld kötelezettségei |
≈ |
A statisztikai kategóriának megközelítőleg meg kell egyeznie a számviteli tételek összegével. A két érték csak a különböző értékelési gyakoriság következtében térhet el egymástól |
Az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban + külföldi devizában fennálló kötelezettségek + valamint a Nemzetközi Valutaalap által szétosztott különleges lehívási jogok ellentétele |
|
8 |
Egyéb kötelezettségek |
≈ |
A statisztikai kategória és a számviteli kategória közötti bármely eltérést a mérlegben máshol feltárt eltérések indokolhatják |
Egyéb kötelezettségek |
|
Eszközök |
9 |
Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek |
>= |
Lásd a 10. és 11. sz. ellenőrzéshez fűzött magyarázatot |
Az euroövezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek + az euroövezet hitelintézeteivel szemben euróban denominált egyéb követelések + a kormányzat euróban denominált adóssága |
10 |
Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k |
>= |
A statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie, mint a számviteli tételek összege. A különbségek elsősorban az eurorendszeren belüli pozíciókkal magyarázhatók, amelyek a statisztikai adatokban bruttó értéken szerepelnek, a számviteli jelentésben viszont levonásra kerülnek (lásd még a forrásokat is) (1). A számviteli adatok nem tartalmazzák továbbá a külföldi devizában fennálló egyenlegeket |
Az euroövezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek + az euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek |
|
11 |
Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből kormányzat |
>= |
A statisztikai kategória az összes devizában denominált hitelt magában foglalja, és nagyobb lehet a számviteli kategóriánál, amely kizárólag az euróban denominált hiteleket tartalmazza |
Euróban denominált kormányzati adósság |
|
12 |
Az euroövezet rezidensei által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai |
>= |
A statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie a számviteli kategóriánál, mert a statisztikai kategória tartalmazza a külföldi devizában kibocsátott értékpapír-állományt, és néhány egyéb értékpapír-állományt, amelyet a számviteli adatokban az „egyéb eszközök” (vállalati nyugdíjpénztár, saját tőke befektetése stb.) közé kell sorolni |
Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai |
|
13 |
Az euroövezetben rezidenseknek nyújtott hitelek, ebből egyéb euroövezetbeli rezidensek + euroövezetbeli rezidensek által kibocsátott részvények/egyéb tulajdonosi részesedések állományai + állóeszközök + egyéb eszközök |
≈ |
Lásd a 8. sz. ellenőrzéshez fűzött magyarázatot |
Egyéb eszközök + euroövezetbeli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések |
|
14 |
Külföldi eszközök |
>= |
A statisztikai kategóriának kis mértékben nagyobbnak kell lennie, mint a számviteli kategóriák összege, mivel az egyes, egyéb devizában kibocsátott részvényeket és egyéb tulajdonosi részesedéseket, valamint készpénzt (bankjegy) csak az előbbi tartalmazza. A két érték a különböző értékelési gyakoriság következtében is eltérhet egymástól |
Arany és aranykövetelések + az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban + külföldi devizában denominált követelések |
|
(1) Azonban nemzeti szinten nézve ez a hatás nem jelentkezhet, mivel mindkét adatsor jelentése bruttó értéken történik, az EKB viszont csak a számviteli adatokat konszolidálja (az eurorendszeren belüli pozíciókat pedig levonja) a heti pénzügyi kimutatás alkalmazásában. |
2. RÉSZ
Sablon a tartalmi összefüggések ellenőrzéséhez
A tartalmi összefüggések ellenőrzését a 4. cikkel összhangban kell elvégezni és az EKB-nak továbbítani. A tartalmi összefüggések ellenőrzése sikertelennek minősül, amennyiben a statisztikai érték és a számviteli érték közötti különbség meghaladja a 2 milliárd EUR-t (abszolút értéken). Az ilyen esetekben az NKB-knek magyarázattal kell szolgálniuk a sikertelenség alapjául szolgáló okokról.
A központi bank neve: … |
Tartalmi összefüggések hónap végére vonatkozó ellenőrzése: … |
Tételek |
Statisztikai érték (1) |
Számviteli érték (1) |
Különbség (1) |
Ellenőrzés eredménye (2) |
Magyarázat (3) |
1 – Forgalomban levő készpénz |
|
|
|
|
|
2 – Az euroövezet rezidenseinek betétei |
|
|
|
|
|
3 – Az euroövezet rezidenseinek betétei, ebből MPI-k |
|
|
|
|
|
4 – Az euroövezet rezidenseinek betétei, ebből nem MPI-k |
|
|
|
|
|
5 – Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok |
|
|
|
|
|
6 – Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
|
7 – Külföld kötelezettségei |
|
|
|
|
|
8 – Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
9 – Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek |
|
|
|
|
|
10 – Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k |
|
|
|
|
|
11 – Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből kormányzat |
|
|
|
|
|
12 – Az euroövezet rezidensei által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai |
|
|
|
|
|
13 – Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
14 – Külföldi eszközök |
|
|
|
|
|
(1) Az értékeket millió EUR-ban kell jelenteni. (2) Írjon a rovatba „OK” megjegyzést, ha a tartalmi összefüggések ellenőrzésére vonatkozó lineáris kapcsolat fennáll, vagy „NEM”-et, amennyiben az ellenőrzés sikertelen. (3) Minden egyes sikertelen ellenőrzés esetében kérjük, sorolja be a sikertelenséget az alábbi kategóriák közötti választással: a) egyszeri revízió következtében keletkező eltérések; b) rendszeres revízió következtében keletkező eltérések; c) eltérő összeállítási vagy besorolási szabályok következtében keletkező eltérések; és d) bármely más eltérés, beleértve az adatszolgáltatási hibákat is. Emellett részletes magyarázattal is kell szolgálni. |
II. MELLÉKLET
ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREK
1. RÉSZ
A monetáris pénzügyi intézmények mérlegtétel-statisztikái
Az alapjául szolgáló jelenség valóságos létezésétől függetlenül minden statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) vonatkozó táblázataiban vagy az ezen iránymutatásban megállapított adatokat, akkor is, ha az adat nulla vagy hiányzik. Az „NC” kódot kell jelenteni annak jelzésére, hogy a jelenség nem létezik. Ha azonban a tájékoztató adatokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a nemzeti központi bankok (NKB-k) dönthetnek úgy, hogy azokat nem jelentik.
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján jelentett havi sorozatok tekintetében, amelyeket a 2003. január előtti időszakok vonatkozásában a 2819/98/EK rendelet (EKB/1998/16) ( 9 ) alapján negyedéves gyakorisággal jelentettek, a 2003. január előtti időszakokra vonatkozó történeti revíziókat az Európai Központi Bank (EKB) vagy kétoldalú megállapodást követően az érintett nemzeti központi bank (NKB) kezdeményezésére kell jelenteni.
►M4 Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegadatai vonatkozásában az NKB-knek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 1–4. táblázatával összhangban az állományokra vonatkozó adatokat, valamint az alábbi 1. és 2. táblázattal összhangban a folyamatok miatti kiigazításokat kell jelenteniük az EKB felé. ◄ Az NKB-knek és az EKB-nek a saját mérlegükre vonatkozó adatokat is ugyanezekkel a követelményekkel összhangban kell jelenteniük, a pénzpiaci alapok (PPA-k) kibocsátott befektetési jegyeihez vagy egységeihez kapcsolódó tételek kivételével. Az NKB-knek és az EKB-nek ezenkívül a saját arany- és aranykövetelés-állományukra (csak monetáris arany), valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni követelésekre (például lehívási jogok és különleges lehívási jogok (SDR)), és az SDR-hez kapcsolódó, az IMF-fel szembeni kötelezettségeikre vonatkozó adatokat is jelenteniük kell.
A hitelek értékpapírosítására és a hitelek egyéb átruházására vonatkozó követelményeket illetően az NKB-knek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5a. és 5b. táblázatával összhangban adatokat kell jelenteniük az EKB felé. Ha az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k havonta jelentik az EKB részére a háztartásoknak nyújtott hitelek kiigazítására vonatkozó adatokat cél szerinti bontásban azon értékpapírosítások és hitelek egyéb átruházásai tekintetében, amelyeket az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5b. táblázatával összhangban negyedévente kell szolgáltatni. Az NKB-knek jelenteniük kell továbbá az alábbi 3a. és 3b. táblázattal összhangban a folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat. A hitelek értékpapírosítására és a hitelek egyéb átruházására vonatkozó további tételeket, amennyiben azok rendelkezésre állnak, a 4. táblázattal összhangban kell jelenteni, amennyiben ezeket az adatokat az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5a. és 5b. táblázata nem írja elő.
A virtuális számla-összevezetésre vonatkozó követelményeket illetően, amennyiben rendelkezésre állnak adatok, az NKB-knek az alábbi 5. táblázattal összhangban az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 1–4. táblázata szerinti adatszolgáltatási követelmények alá vont virtuális számla-összevezetésekbe tartozó betétek és hitelek bruttó pozíciói vonatkozásában az állományokra vonatkozó adatokat és a folyamatok miatti kiigazításokat kell jelenteniük az EKB felé. A virtuális számla-összevezetésbe tartozó betéteket az „egynapos betétek”„ebből” pozíciója alatt kell jelenteni. A virtuális számla-összevezetésbe tartozó hiteleket adott esetben „újratöltődő hiteleknek és folyószámlahiteleknek” és „legfeljebb egy éves futamidejű hiteleknek” kell tekinteni, és a „hitelek”„ebből” pozíciója alatt kell jelenteni. A számla-összevezetési megállapodásnak szerződéses részét nem képező, de az összevezetés résztvevőinek nyújtott hiteleket nem szabad szerepeltetni az 5. táblázat szerinti adatszolgáltatásban.
táblázat
Tételek, amelyekre havi folyamatok miatti kiigazítások szükségesek ()
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
Bankok |
Nem bankok |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
ebből: központi bank (S.121) |
ebből: Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) |
|
ebből: TK alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
|
ebből: központi bank (S.121) |
ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) |
|
ebből: TK alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||||
ebből: hitelintézetek |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+ S.15) |
ebből: hitelintézetek |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
|||||||||||||||||||
|
ebből: CCP (1) |
ebből: PKV-k |
|
ebből: CCP (1) |
ebből: PKV-k |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 Forgalomban levő készpénz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: csoporton belüli pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: folyószámlabetétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: legfeljebb 2 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: szindikált hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.1e Egynapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: folyószámlabetétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.2e Lekötött |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.3e Felmondással visszaváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 3 hónapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 hónapnál hosszabb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: 2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.4e Repoügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9x Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.1x Egynapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.2x Lekötött |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.3x Felmondással visszaváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 3 hónapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 hónapnál hosszabb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: 2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.4x Repoügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 PPA befektetési jegyek/egységek (3) |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
11 Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
ebből: legfeljebb 2 éves és a tőkegarancia 100 % alatti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
11x Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
ebből: legfeljebb 2 éves és a tőkegarancia 100 % alatti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
12 Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
13 Fennmaradó források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
SDR-ek ellentételezője (4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
||||||||||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ebből központi bank (S.121) |
ebből betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
ebből: központi bank (S.121) |
ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||||||||
Összesen (e) |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen (p) |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
|||||||||||||||||||||||
|
ebből: CCP (1) |
ebből: PKV-k |
Összesen |
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb hitelek |
|
ebből: CCP (1) |
ebből: PKV-k |
Összesen |
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb hitelek |
|||||||||||||||||||||||
|
ebből: SP/P (2) |
|
ebből: SP/P (2) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 Készpénz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1e ebből: euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Hitelek |
# |
# |
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
# |
|
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
|
|
# |
|
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
# |
|
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
|
|
# |
|
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
5 éven túli |
|
|
|
# |
|
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
|
|
# |
|
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
|
|
ebből: csoporton belüli pozíciók |
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: szindikált hitelek |
# |
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fordított repoügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2e ebből: euro |
|
|
|
# |
# |
# |
# |
|
|
# |
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
# |
|
|
# |
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
ebből: újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
ebből: kényelmi hitelkártyahitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
ebből: nyújtott hitelkártyahitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
3 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
3e Euro |
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
# |
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3x Devizák |
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
# |
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 Tulajdoni részesedések |
# |
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
5 Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PPA befektetési jegyek/egységek |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
6 Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
7 Fennmaradó eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
Arany & aranykövetelések (csak monetáris arany) (4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
Követelések az IMF-fel szemben – lehívási jogok, SDR, egyéb (4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
(*1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.
(1) Központi szerződő felek.
(2) Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások.
(3) A tétel nem vonatkozik az NKB mérlegre.
(4) A tétel csak az NKB mérleg tekintetében releváns.
2. táblázat
Tételek, amelyekre negyedéves folyamatok miatti kiigazítások szükségesek (1)
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
Bankok |
Nem bankok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+ S.15) |
Összesen |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+ S.15) |
Kormányzat |
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Tartományi kormányzat (S.1312) |
Helyi önkormányzat (S.1313) |
Társadalombiztosítási alapok (S.1314) |
|
|
|
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb hitelek |
Összesen |
Tartományi kormányzat (S.1312) |
Helyi önkormányzat (S.1313) |
Társadalombiztosítási alapok (S.1314) |
|
|
|
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb hitelek |
||||||||||||||||||||||||||||||
Ingatlanfedezet |
Összesen |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
Ingatlanfedezet |
Összesen |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Forgalomban levő készpénz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9. Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.1. Egynapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.2. Lekötött |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.3. Felmondással visszaváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.4. Repoügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12. Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13. Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi derivatívák |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
ebből: betétekre elhatárolt kamat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. Készpénz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Hitelek |
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
|
# |
|
# |
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
|
# |
|
# |
|
# |
# |
# |
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
|
# |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
# |
|
# |
|
# |
|
|
|
|
|
3. Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PPA befektetési jegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. Fennmaradó eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi derivatívák |
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
ebből: hitelekre elhatárolt kamat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. |
3a. táblázat
Értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások: tételek, amelyekre havi folyamatok miatti kiigazítások szükségesek (*1)
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
||||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
|
Kormányzat (S.13) |
|
Egyéb rezidens szektorok |
MPI-k |
|
Kormányzat (S.13) |
|
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
|
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
|
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||
Összesen |
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
|
Egyéb hitelek |
Összesen |
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
|
Egyéb hitelek |
||||||||||||||||||||
|
SP/P (2) |
|
SP/P (2) |
||||||||||||||||||||||||||
1 A mérlegből ki nem vezetett értékpapírosított hitelek állománya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.1 Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.1.1 ebből euroövezeti PKV-n keresztül értékpapírosított |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Értékpapírosított és a mérlegből kivezetett hitelek, amelyek esetében az MPI hitelgondozóként jár el (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.1 Fennálló összegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
† |
† |
† |
† |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
† |
† |
† |
† |
|
(*1) A leírások/leértékelések miatti kiigazítások csak a 2. rész tekintetében alkalmazandók; az átsorolási kiigazítások mindvégig alkalmazandók. (1) Az NKB-k kiterjeszthetik az e tétel általi lefedettséget az egyébként átruházott és az MPI mérlegből kivezetett hitelekre, amelyek tekintetében az MPI hitelgondozóként jár el, az EKB/2013/33 rendelet I. mellékletének 5. táblázatában alkalmazott gyakorlattal összhangban. (2) Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások. † Az NKB-k havonta jelentik az EKB/2013/33 rendelet I. mellékletének 5. táblázata szerinti negyedéves követelményekre vonatkozó kiigazításokat a háztartásoknak nyújtott, cél szerinti hitelek kiigazítása érdekében, amennyiben ezek rendelkezésre állnak. |
3b. táblázat
Értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások: tételek, amelyekre negyedéves folyamatok miatti kiigazítások szükségesek (1)
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
MPI-k |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb hitelek |
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb hitelek |
||||||||||||||||||||||
|
SP/P (2) |
|
SP/P (2) |
||||||||||||||||||||||||
1. Értékpapírosított hitelek, leírás a hitel átruházásakor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.1 az átruházásban részt vevő fél |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.1.1. az átruházásban részt vevő fél euroövezeti PKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Értékpapírosított és a mérlegből kivezetett hitelek, amelyek esetében az MPI hitelgondozóként jár el (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.1 Fennálló összegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitel célja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Értékpapírosítás keretében gondozott hitelek állománya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.1 Gondozott hitelek: minden PKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.1.1 Gondozott hitelek: ebből euroövezeti PKV-k |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) Az átsorolási kiigazítások csak a 2. és 3. rész tekintetében alkalmazandók; a leírások/leértékelések miatti kiigazítások végig alkalmazandók. (1) Az NKB-k kiterjeszthetik az e tétel általi lefedettséget az egyébként átruházott és az MPI mérlegből kivezetett hitelekre, amelyek tekintetében az MPI hitelgondozóként jár el, az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet I. mellékletének 5. táblázatában alkalmazott gyakorlattal összhangban. (2) Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások. |
4. táblázat
Értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások: az MPI-mérlegből kivezetett hitelek
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
||||||||||||||||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
|
Egyéb rezidens szektorok |
|
Kormányzat (S.13) |
|
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
|
Egyéb hitelek |
Fogyasztási hitel |
Lakáscélú hitel |
|
Egyéb hitelek |
||||||||||||||||||||
|
SP/P (2) |
|
SP/P (2) |
||||||||||||||||||||||||
3 MPI-k által a mérlegből kivezetett hitelek (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.1 Fennálló összegek |
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
M |
||||||
Hitel célja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M / Q |
M / Q |
M / Q |
M / Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M / Q |
M / Q |
M / Q |
M / Q |
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2 Pénzügyi tranzakciók, a hitelátruházások hatása nélkül |
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
M |
||||||
Hitel célja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M / Q |
M / Q |
M / Q |
M / Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M / Q |
M / Q |
M / Q |
M / Q |
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
(1) Az NKB-k az MPI-k által a mérlegből kivezetett hitelekre vonatkozó, rendelkezésre álló azon adatokat jelentik, amelyek nem szerepelnek az EKB/2013/33 rendelet I. mellékletének 5. táblázata alapján szolgáltatott adatok között. (2) Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások. M Havi adatszolgáltatási követelmények. Q Negyedéves adatszolgáltatási követelmények. M / Q Negyedéves, és/vagy rendelkezésre álló adatok esetén havi adatszolgáltatási követelmények. |
5. táblázat
Virtuális számla-összevezetés: állományok és folyamatok miatti kiigazítások (*1)
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
||||||||||||||||||
MPI-k |
|
Kormányzat (S.13) |
|
Egyéb rezidens szektorok |
MPI-k |
|
Kormányzat (S.13) |
|
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.1 Egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.1e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: virtuális számla-összevezetési pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9.1x Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: virtuális számla-összevezetési pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: virtuális számla-összevezetési pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2x Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: virtuális számla-összevezetési pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) A leírások/leértékelések miatti kiigazítások csak a Hitelek tekintetében alkalmazandók; az átsorolási kiigazítások mindvégig alkalmazandók. |
2. RÉSZ
Az elektronikus pénzre vonatkozó statisztikák
1. táblázat
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben nem részesített MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségek
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
FORRÁSOK |
||||
9 Betétek (minden deviza) |
|
|
|
|
9e Betétek (euro) |
|
|
|
|
9.1e Egynapos |
|
|
|
|
ebből: elektronikus pénz |
|
|
|
|
9.1.1e Hardveralapú elektronikus pénz |
|
|
|
|
9.1.2e Szoftveralapú elektronikus pénz |
|
|
|
|
9x. Betétek (deviza) |
|
|
|
|
9.1x Egynapos |
|
|
|
|
ebből: elektronikus pénz |
|
|
|
|
9.1.1x Hardveralapú elektronikus pénz |
|
|
|
|
9.1.2x Szoftveralapú elektronikus pénz |
|
|
|
|
2. táblázat
Az összes nem hitelintézet elektronikuspénz-kibocsátó vagy az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített kisebb MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettségek
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN/FORRÁSOK ÖSSZESEN |
||||
Eszközök/források összesen (minden deviza) |
|
|
|
|
ebből: elektronikuspénz-kibocsátó intézmények |
|
|
|
|
ebből: nem hitelintézet MPI-k |
|
|
|
|
ebből: Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített MPI-k |
|
|
|
|
ebből: elektronikus pénzt kibocsátó nem MPI-k |
|
|
|
|
FORRÁSOK |
||||
9 Betétek (minden deviza) |
|
|
|
|
9.1 Egynapos |
|
|
|
|
ebből: elektronikus pénz |
|
|
|
|
ebből: nem hitelintézet MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
ebből: az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
ebből: elektronikus pénzt kibocsátó nem MPI-k kibocsátott |
|
|
|
|
3. RÉSZ
A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikák
A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikai követelmények kiterjednek az euroövezetben rezidens nem monetáris pénzügyi intézményekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségeikre, valamint a készpénzállományukra és az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományukra. ►M4 Az NKB-knek az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) I. mellékletében rögzített rendszerrel összhangban az állományokra vonatkozó adatokat, valamint az alábbi 1. táblázattal összhangban a folyamatok miatti kiigazításokat kell jelenteniük az EKB felé. ◄
Amennyiben az adatszolgáltatási szektor az adott országban nem alkalmazandó (például nem létezik az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) szerinti meghatározás értelmében vett POGI és a központi kormányzati pozíciók jelentéktelenek), az NKB-k dönthetnek úgy, hogy ezt a sorozatot nem jelentik.
1. táblázat
A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó adatok, tételek, amelyekre havi folyamatok miatti kiigazítások szükségesek (1)
MÉRLEGTÉTELEK |
Euroövezet |
||||||||||||||||||||
MPI-k |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
|||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
||||||||||||||||||
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 Készpénz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1e ebből: euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3x Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 PPA befektetési jegyek/egységek |
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5e Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.1e Egynapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.2e Lekötött |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.3e Felmondással visszaváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 3 hónapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.4e Repoügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5x Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.1x Egynapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.2x Lekötött |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.3x Felmondással visszaváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 3 hónapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.4x Repoügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat, amennyiben jelentősek, csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. |
4. RÉSZ
Tájékoztató adatok
1. szakasz: A monetáris aggregátumok és ellentételek levezetésére és értékelésére szolgáló, havi tájékoztató adatok
1. táblázat (*1)
EKB/NKB-k adatai
|
Belföldi |
Belföldön kívüli euroövezeti |
Külföld |
Összesen |
FORRÁSOK |
|
|
|
|
8. Forgalomban lévő készpénz |
|
|
|
|
ebből: bankjegyek |
|
|
|
|
— Eurobankjegyek |
|
|
|
# |
— Nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek |
|
|
|
# (1) |
ebből: érmék |
|
|
|
|
— Euroérmék |
|
|
|
# |
— Nemzeti fizetőeszközben denominált érmék |
|
|
|
# (1) |
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (2) |
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
13. Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
ebből: bevont saját tőke |
|
|
|
|
ebből: az elszámolási időszak során halmozott nyereség vagy veszteség |
|
|
|
|
ebből: a saját tőkében közvetlenül kimutatott bevételek és kiadások |
|
|
|
|
ebből: a részvényesek között fel nem osztott eredményből származó összegek |
|
|
|
|
ebből: céltartalékok |
|
|
|
|
14. Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
ebből: felhalmozott betéti kamatok |
|
|
|
† |
ebből: átmenő tételek |
|
|
|
† |
ebből: függő tételek |
|
|
|
† |
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
† |
ebből: eurorendszeren belüli, az eurobankjegyek elosztásából származó kötelezettségek |
|
|
||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
7. Egyéb eszközök |
|
|
|
|
ebből: felhalmozott hitelkamatok |
|
|
|
† |
ebből: átmenő tételek |
|
|
|
† |
ebből: függő tételek |
|
|
|
† |
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
† |
Ebből: eurorendszeren belüli, az eurobankjegyek elosztásából származó igények |
|
|
||
(*1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az állományokat; az átsorolási kiigazításokat csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. A kereszttel (†) jelölt rovatok alacsony prioritású tájékoztató adatokat mutatnak. (1) Az euro bevezetése után állományban maradó, a korábbi nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek és érmék. Az adatokat legalább a bővítést követő 12 hónapig jelenteni kell. (2) Az NKB-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat csak akkor kell jelenteni, ha a jelenség alkalmazandó. (3) Az eurorendszerrel szembeni nettó pozíciók, amelyek a következőkből erednek: a) az EKB által kibocsátott eurobankjegyek szétosztása (a teljes kibocsátás 8 %-a); és b) a tőkerészesedési mechanizmus alkalmazása. Az egyes NKB-k és az EKB nettó tartozik vagy követel pozícióját a mérlegnek akár az eszköz-, akár a forrásoldalára a jel szerint kell leosztani, azaz az eurorendszerrel szembeni pozitív nettó pozíciónak a mérleg eszközoldalán kell megjelennie, a negatív nettó pozíciónak pedig a forrásoldalán. |
2 táblázat (*1)
Egyéb MPI-k adatai
|
Belföldi |
Belföldön kívüli euroövezeti |
Külföld |
Összesen |
FORRÁSOK |
|
|
|
|
9. Betétek |
|
|
|
|
A mérlegből ki nem vezetett hiteleket ellentételező kötelezettségek (1) |
† |
† |
† |
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (2) |
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
# |
# |
# |
|
Euro |
# |
# |
# |
|
Devizák |
# |
# |
# |
|
1 és 2 év közötti |
# |
# |
# |
|
Euro |
# |
# |
# |
|
Devizák |
# |
# |
# |
|
13. Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
ebből: bevont saját tőke |
|
|
|
|
ebből: az elszámolási időszak során felhalmozott nyereség vagy veszteség |
|
|
|
|
ebből: a saját tőkében közvetlenül kimutatott bevételek és kiadások |
|
|
|
|
ebből: a részvényesek között fel nem osztott eredményből származó összegek |
|
|
|
|
ebből: céltartalékok |
|
|
|
|
14. Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
ebből: felhalmozott betéti kamatok |
|
|
|
† |
ebből: átmenő tételek |
|
|
|
† |
ebből: függő tételek |
|
|
|
† |
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
† |
ebből: céltartalékok |
|
|
|
|
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
3 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
ebből: saját hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
4 Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
ebből: saját tartott részesedés |
|
|
|
|
5 Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
ebből: saját tartott PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
7 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
ebből: felhalmozott hitelkamatok |
|
|
|
† |
ebből: átmenő tételek |
|
|
|
† |
ebből: függő tételek |
|
|
|
† |
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
† |
(*1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az állományokat; az átsorolási és az átértékelési kiigazításokat csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. A kereszttel (†) jelölt rovatok alacsony prioritású tájékoztató adatokat mutatnak. (1) Ezek a tételek az értékpapírosított, de az alkalmazandó számviteli standardok értelmében az MPI mérlegből ki nem vezetett hiteleket ellentételező kötelezettségeket mutatják. (2) Az EKB és az NKB közötti megállapodás alapján ezen információk NKB-k általi jelentése nem kötelező, amennyiben az EKB alternatív adatforrásokat használ. (3) A saját PPA befektetési jegyek/egységek állományait csak akkor kell jelenteni, ha a jelenség alkalmazandó. |
2. szakasz: Havi tájékoztató adatok az MPI kamatláb-statisztikák súlyozásához szükséges információk levezetésére
Egyéb MPI-k adatai (állományok)
Az egyéb MPI-k által az „egyéb rezidensek” jelzett alkategóriáinak euróban nyújtott hitelek |
||||
ESZKÖZÖK |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások stb. (S.14+S.15) |
||
Fogyasztói hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb (maradék) |
||
A. Belföldi |
|
|
|
|
Hitelek |
|
|
|
|
amelyből euro |
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
2 és 5 év közötti |
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
B. Egyéb euroövezeti tagállamok |
|
|
|
|
Hitelek |
|
|
|
|
amelyből euro |
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
2 és 5 év közötti |
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
3. szakasz: Negyedéves tájékoztató adatok a monetáris unió pénzügyi számláinak összeállításához
NKB-k/EKB/más MPI-k adatai (1) , (2)
|
Belföldi |
Belföldön kívüli euroövezeti |
Külföld |
Összesen |
||||||||||
MPI-k |
Központi kormányzat |
EPK-k |
Bizt. |
Nyugdíjp. |
Nem pénzü. váll. |
MPI-k |
Központi kormányzat |
EPK-k |
Bizt. |
Nyugdíjp. |
Nem pénzü. váll. |
|||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11 Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: felhalmozott kamatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
14 Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: háztartások nettó részesedése a nyugdíjpénztárak tartalékaiból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# (2) |
ebből: átértékelési számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: kötelezettségek nem rezidens fióktelepekkel/irodákkal szemben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: forráskiigazítási számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: tartozik egyenleg a bevételek/kiadások számlákon; tárgyévi eredmény/korábbi évek eredménye; értékpapír-kölcsönzési tevékenyég; fedezetlen értékpapír-pozíciók; értékvesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: felhalmozott kamatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
# |
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
# |
|
ebből: euro |
|
# |
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
# |
|
1 éven túli |
|
# |
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
# |
|
ebből: euro |
|
# |
|
|
|
|
|
# |
|
|
|
|
# |
|
5 Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tőzsdei részvények |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
nem tőzsdei részvények |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
egyéb tulajdoni részesedések |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
# |
# |
# |
# |
# |
|
7 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: a hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok felhalmozott kamatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
# (4) |
ebből: átértékelési számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: követelések/nem rezidens fióktelepeknek/irodáknak történő tőkejuttatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközkiigazítási számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: követel egyenleg a bevételek/kiadások számlákon; tárgyévi eredmény/korábbi évek eredménye; saját részvények; értékpapír-kölcsönzési tevékenyég |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) Az e táblázatban szereplő bizonyos követelmények adott esetben nem vonatkoznak az NKB-k/EKB mérlegeire, ezért azokat csak az egyéb MPI-k tekintetében kell jelenteni. Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az állományokat; az átsorolási és az átértékelési kiigazításokat csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. (*2) EPK-k: az EPK-k ebben a táblázatban az egyéb pénzügyi közvetítőkre utal, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127); bizt.: biztosítók (S.128); nyugdíjp.: nyugdíjpénztárak (S.129); nem pénzü. váll.: nem pénzügyi vállalatok (S.11). (1) Az MPI mérlegstatisztikák összeállításának kerete nem határoz meg a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott és a tartott értékpapírok felhalmozódott kamatainak nyilvántartására vonatkozó szabályt. Az NKB-knak e kamatokat a nemzeti gyakorlatokkal összhangban a megfelelő eszközkategórián belül vagy az egyéb eszközök/egyéb források alatt kell jelenteniük. (2) Az MPI-k háztartásokkal szemben fennálló, a munkavállalók részére nyújtandó nyugdíjra vonatkozó technikai előírásokban testet öltő kötelezettsége. Ez tipikusan azokra a munkavállalói nyugdíjpénztárakra vonatkozik, amelyeket nem adtak független külső intézmény kezelésébe. (3) Ezek a rovatok csak akkor alkalmazandók, amennyiben a tételeket az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményeivel összhangban nem a megfelelő kategóriákon belül jelentik (például értékpapír-kölcsönzési tevékenység, rövid értékpapír-pozíciók, saját részvények), hanem az egyéb eszközökön/egyéb forrásokon belül. Ezek a kiegészítő altételek lehetővé teszik az EKB számára a monetáris unió pénzügyi számláira vonatkozó adatok szükség szerinti korrekcióját. Az EKB részére jelenteni kell az ezen tételek tartalmát pontosító magyarázó információkat, ha rendelkezésre állnak. (4) A bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett része, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt. |
5. RÉSZ
Tartalékalap-statisztikák
1. táblázat
A tartalékalap-statisztikák összeállításához szükséges mérlegtétel-adatok
MÉRLEGTÉTELEK |
Világ Euroövezeti, tartalékképzési kötelezettség alá nem tartozó egyéb MPI-k, euroövezeti nem MPI-k és a külföld |
Összesen |
FORRÁSOK |
|
|
9 Betétek (minden devizanemben) |
|
|
9.1 Egynapos |
R1 |
|
9.2 Lekötött - legfeljebb 2 éves |
|
|
9.3 Felmondással visszaváltható - legfeljebb 2 éves |
|
|
9 Betétek (minden devizanemben) |
|
|
9.2 Lekötött - 2 éven túli |
R2 |
|
9.3 Felmondással visszaváltható - 2 éven túli |
|
|
9.4 Visszavásárlási megállapodások |
R3 |
|
11 Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (minden deviza) |
|
|
Legfeljebb 2 éves |
R4 |
|
2 éven túli (1) |
|
R5 |
(1) A két évet maghaladó előre meghatározott lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szintén magukban foglalják a tartalékképzésre kötelezett egyéb hitelintézetek, az EKB, vagy a részt vevő tagállamok NKB-i által tartott értékpapírok összegeit. |
2. táblázat
Ellenőrzési célokra szükséges mérlegtétel-adatok
|
A. Belföldi |
Nem allokált |
|
Egyösszegű engedmény |
R6 |
Az egyösszegű engedmény számítása ellenőrzési célokra (R6):
Egyösszegű engedmény: Az engedmény minden hitelintézetre vonatkozik. Minden hitelintézet levon egy maximum átalányösszeget, amelynek célja az igen alacsony tartalékképzési követelmény kezelésével összefüggő igazgatási költségek csökkentése. Amennyiben a [tartalékalap × tartalékráta] szorzata a 100 000 EUR-t nem éri el, az egyösszegű engedmény összege a [tartalékalap × tartalékráta] szorzata. Amennyiben a [tartalékalap × tartalékráta] szorzata legalább 100 000 EUR, az egyösszegű engedmény 100 000 EUR. Azok az intézmények, melyek az összevont tartalékalapra vonatkozó statisztikáikat (az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) III. melléklete 2. részének 1. szakaszában meghatározott) csoportként jelenthetik, a kötelező tartalékot a csoport egyik, kizárólag ezen intézmény közvetítőjeként eljáró intézménye útján képzik. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 11. cikkének megfelelően ez utóbbi esetben csak a csoport egésze jogosult az egyösszegű engedmény levonására.
A minimum (vagy „kötelező”) tartalék számítása a következő módon történik:
Minimum (vagy „kötelező”) tartalék = tartalékalap × tartalékráta – egyösszegű engedmény.
A tartalékráta az 1745/2003/EK rendeletnek (EKB/2003/9) megfelelőn alakul.
6. RÉSZ
Makroarány-statisztikák
Hitelintézetek makroarány összeállításához használt mérlegtétel-adatai
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||
FORRÁSOK |
||||||
11. Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (összes pénznem) |
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 2 éves |
|
|
|
|
|
MR1 |
ESZKÖZÖK |
||||||
3. Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok (összes pénznem) |
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 2 éves |
MR2 |
|
MR3 |
|
|
|
7. RÉSZ
PPA-k mérlegstatisztikája
Táblázat
PPA-k - Állományok
Negyedéves idősorok
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
|||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
Bankok |
Nem bankok |
|||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
Kormányzat |
Egyéb nem rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||||||
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Tőke & tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Összes deviza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
|
PPA-k - Átsorolások
Negyedéves idősorok
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
|||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
Bankok |
Nem bankok |
|||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
Kormányzat |
Egyéb nem rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||||||
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Tőke & tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Összes deviza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
|
PPA-k - Átértékelések
Negyedéves idősorok
MÉRLEGTÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
|||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
Bankok |
Nem bankok |
|||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
Kormányzat |
Egyéb nem rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||||||
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Tőke & tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Összes deviza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
ebből: pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében az NKB-k eltérést engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében. Mindazonáltal, ha jelentős összegekről van szó, az NKB-kat kérik a legjobb elérhető adatok megadására. |
2. Táblázat
PPA-k - Állományok
Negyedéves idősorok
MÉRLEG TÉTELEK |
Minden devizanem |
Euro |
Egyéb devizák |
||||||
|
GBP |
USD |
JPY |
CHF |
|||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
||
Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
||
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
||
Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföldi |
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
||
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
||
|
8. RÉSZ
Strukturális pénzügyi mutatók
1. Hitelintézeti fióktelepek száma a referencia-időszak végén. A mutató csak a hitelintézetekhez tartozó fióktelepeket tartalmazza. Figyelmen kívül kell hagyni azon intézményi egységek irodáit, amelyek maguk nem hitelintézetek, még akkor is, ha valamely hitelintézettel egy csoporthoz tartoznak.
2. A hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma. Ez a mutató a referenciaév folyamán a hitelintézet által foglalkoztatott személyek átlagos létszámát jelöli. Figyelmen kívül kell hagyni az olyan pénzügyi intézményeknél foglalkoztatottakat, amelyek maguk nem hitelintézetek, még abban az esetben is, ha ezen intézmények egy csoporthoz tartoznak.
3. Az öt legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5). Ez a mutató a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak ennek megállapításához a következő nem konszolidált, „összesített” szemléletet kell követniük: a) az összes adatszolgáltató hitelintézet mérlegfőösszegét rangsorolniuk kell; b) ki kell számítaniuk i. az öt legnagyobb mérlegfőösszeg összegét és ii. az összes mérlegfőösszeg összegét; és c) ki kell számítaniuk i. és ii. arányát. Az EKB-nak jelentendő adatokat százalékban kell megadni (pl. a 72,4296 % értéket 72,4296 alakban, és nem 0,7243 alakban kell megadni). Bár az öt legnagyobb bank összetétele időről időre változhat, az NKB-k csak az öt legnagyobb hitelintézetnek egy adott időpontban (a referenciaév decemberének végén) fennálló részesedését jelentik.
4. A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe (HI). Az előző mutatóhoz hasonlóan ez is a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak a lehetőségekhez mérten az „összesített” szemléletet kell követniük. Ez esetben a Herfindahl index kiszámításakor a csoportba tartozó minden hitelintézet összevont mérlegét kell figyelembe venni, esetleg az érintett intézmények éves pénzügyi kimutatásában szereplő számviteli információk felhasználásával. Amennyiben a kisebb hitelintézetek nem mindegyike jelent adatot, az adatokat fel kell bruttósítani.
A Herfindahl indexet az összes hitelintézet bankszektorban lévő piaci részesedése négyzetének összesítése alapján, az alábbi képlet felhasználásával lehet kiszámítani, és azt az alábbi képlettel összhangban kell jelenteni az EKB-nak:
HI |
= |
, ahol: |
n |
= |
az országban található hitelintézetek száma |
Xi |
= |
az i-ik hitelintézet összes eszköze |
X |
= |
= az ország összes hitelintézetének összes eszköze. |
5. Biztosítók összes befektetése ( 14 ). Ez a mutató e vállalatok összes pénzügyi eszközére vonatkozik, és úgy kell kiszámítani, hogy az összevont mérlegfőösszegből le kell vonni a nem pénzügyi eszközöket (mint az állóeszközöket). Szükség esetén a számokat bruttósítani kell a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében. Ha a biztosítókra vonatkozó külön információk nem hozzáférhetőek, ez a mutató összevonható a „nyugdíjpénztárak kezelésében levő összes eszköz” elnevezésű mutatóval és egyetlen mutatóban foglalható össze. Az NKB-k „összevont” adatszolgáltatás esetén megjelölik az adatsort.
6. Nyugdíjpénztárak kezelésében levő összes eszköz ( 15 ). Ez a mutató az autonóm nyugdíjpénztárak összevont mérlegfőösszegére vonatkozik. Ha a nyugdíjpénztárakra vonatkozó külön információk nem állnak rendelkezésre, ez a mutató összevonható a „biztosítók összes befektetése” elnevezésű mutatóval és egyetlen mutatóban foglalható össze. Ebben az esetben a „nyugdíjpénztárak kezelésében levő összes eszköz” mutató értékeként zérust kell megadni.
7. Más EU-országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutató az adatszolgáltató országban a más EU-országokban rezidens hitelintézetek fióktelepeinek számára vonatkozik. Ha egy hitelintézet egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy az adatok 1999 végétől összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal.
8. Más EU-országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató a „más EU-országok hitelintézetei fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.
9. Más EU-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutató a más EU-országokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az adatszolgáltató országban rezidens fióktelepek számára vonatkozik. Csak azon leányvállalatok vehetők figyelembe, amelyek maguk is hitelintézetek.
10. Más EU-országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató a „más EU-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.
11. EU-n kívüli országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutató a nem EU-tagállam országokban rezidens hitelintézetekhez tartozó, az adatszolgáltató ország területén rezidens fióktelepek számára vonatkozik. Ha egy bank egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy az adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal.
12. EU-n kívüli országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató az „EU-n kívüli országok hitelintézetei fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.
13. EU-n kívüli országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutató a nem tagállamokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az adatszolgáltató ország területén rezidens leányvállalatok számára vonatkozik.
14. EU-n kívüli országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató az „EU-n kívüli országok hitelintézetei leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.
15. Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutató a más euroövezeti tagállamokban rezidens hitelintézetekhez tartozó, az adatszolgáltató országban rezidens fióktelepeinek számára vonatkozik. Ha egy bank egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy az adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal.
16. Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató a „más euroövezeti tagállamok hitelintézetei fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.
17. Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutató a más euroövezeti tagállamokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az adatszolgáltató ország területén rezidens leányvállalatok számára vonatkozik.
18. Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató a „más euroövezeti tagállamok hitelintézetei leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.
1. táblázat
Strukturális pénzügyi mutatók (állományok)
Strukturális mutatók |
1. Belföldi terület |
2. Egyéb EU országok |
3. EU-n kívüli országok |
4. Egyéb részt vevő tagállamok |
|||
Hitelintézetek |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
Hitelintézetek |
Hitelintézetek |
Hitelintézetek |
|||
Összesen |
Biztosítók |
Nyugdíjpénztárak |
|||||
Hitelintézetek által foglalkoztatottak száma |
S1 |
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek fióktelepeinek száma |
S2 |
|
|
|
S3 |
S4 |
S5 |
Hitelintézetek leányvállalatainak száma |
|
|
|
|
S6 |
S7 |
S8 |
Hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe |
S9 |
|
|
|
|
|
|
5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5) |
S10 |
|
|
|
|
|
|
Összes eszköz |
|
S11 |
S12 |
S13 |
|
|
|
Fióktelepek összes eszköze |
|
|
|
|
S14 |
S15 |
S16 |
Leányvállalatok összes eszköze |
|
|
|
|
S17 |
S18 |
S19 |
2. táblázat
Strukturális pénzügyi mutatók (folyamatok miatti kiigazítások)
Strukturális mutatók |
1. Belföldi terület |
2. Egyéb EU országok |
3. EU-n kívüli terület |
4. Egyéb részt vevő tagállamok |
|||
Hitelintézetek |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
Hitelintézetek |
Hitelintézetek |
Hitelintézetek |
|||
Összesen |
Biztosítók |
Nyugdíjpénztárak |
|||||
Átsorolások és egyéb kiigazítások |
|||||||
Összes eszköz |
|
S20 |
S21 |
S22 |
|
|
|
Fióktelepek összes eszköze |
|
|
|
|
S23 |
S24 |
S25 |
Leányvállalatok összes eszköze |
|
|
|
|
S26 |
S27 |
S28 |
Egyéb átértékelési kiigazítások |
|||||||
Összes eszköz |
|
S29 |
S30 |
S31 |
|
|
|
Fióktelepek összes eszköze |
|
|
|
|
S32 |
S33 |
S34 |
Leányvállalatok összes eszköze |
|
|
|
|
S35 |
S36 |
S37 |
9. RÉSZ
Konszolidált banki adatok Éves – Adatszolgáltatók |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Adatszolgáltatói kör |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Önálló hitelintézetek száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bankcsoportokban konszolidált hitelintézetek száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bankcsoportok száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek teljes száma * |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kamatbevétel* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és követelések* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kötelezettségeken képződött kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Eszközök kamatráfordításai) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke ráfordításai) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Díj- és jutalékráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Árfolyam-különbözet, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem értékesítésre tartott eszközök kivezetéséből származó nyereség (veszteség), nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb működési költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Igazgatási költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Személyi jellegű ráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb adminisztrációs költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékcsökkenés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Adott kötelezettségvállalások és garanciák) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb céltartalékok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök [nem jegyzett tőkeinstrumentumok]) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékesíthető pénzügyi eszközök) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve]) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Lejáratig tartandó befektetések) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Ingatlanok, gépek és berendezések) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Befektetési célú ingatlanok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cégérték (goodwill) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Immateriális javak [a cégérték kivételével]) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredményben elszámolt negatív cégérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetett eszközökből és megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (-) veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy (-) bevétel) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megszűnő tevékenységek nyeresége vagy (-) vesztesége adófizetés után |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megszűnő tevékenységek nyeresége vagy (-) vesztesége adófizetés előtt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(A megszűnő tevékenységekhez kapcsolódó adóráfordítás vagy (-) bevétel) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Díj- és jutalékráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Árfolyam-különbözet, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem értékesítésre tartott eszközök kivezetéséből származó nyereség (veszteség), nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb működési költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Igazgatási költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Személyi jellegű ráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb adminisztrációs költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékcsökkenés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Adott kötelezettségvállalások és garanciák) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb céltartalékok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok növekedése vagy (-) csökkenése, nettó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Ingatlanok, gépek és berendezések) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Befektetési célú ingatlanok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cégérték (goodwill) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Immateriális javak [a cégérték kivételével]) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredményben elszámolt negatív cégérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetett eszközökből és megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (-) veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy (-) bevétel) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli nyereség vagy (-) veszteség adófizetés után |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli nyereség vagy veszteség adófizetés előtt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(A rendkívüli eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy (-) bevétel) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Nettó kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Díj- és jutalékráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedés és deviza eredmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb működési költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Igazgatási költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Személyi jellegű ráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb adminisztrációs költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékcsökkenés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Nettó kamatbevétel* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó díj- és jutalékbevételek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedés és deviza eredmények* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Működési költségek összesen)* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tőkearányos jövedelmezőség (RoE) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tőkearányos jövedelmezőség (RoE) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tőkearányos jövedelmezőség (RoE) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tőkearányos jövedelmezőség (RoE) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
< 0 RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társult vállalkozásokba, leányvállalatokba és közös vállalkozásokba történt befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyó adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halasztott adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetett eszközök és értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adókötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyó adókötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halasztott adókötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Követelésre visszafizetendő jegyzett tőke (pl. szövetkezeti részjegyek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredménytartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átértékelési tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Saját részvények) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség vagy veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Évközi osztalék) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisebbségi részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Adott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségvállalások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségvállalások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társult vállalkozásokba, leányvállalatokba és közös vállalkozásokba történt befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyó adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halasztott adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetett eszközök és értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Költségalapú módszerrel értékelt nem kereskedési célú nem származtatott pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adókötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyó adókötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halasztott adókötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Követelésre visszafizetendő jegyzett tőke (pl. szövetkezeti részjegyek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredménytartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átértékelési tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Valós értéken értékelt tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Első konszolidációs különbségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Saját részvények) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség vagy veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Évközi osztalék) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisebbségi részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Adott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségvállalások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségvállalások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társult vállalkozásokba, leányvállalatokba és közös vállalkozásokba történt befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társult vállalkozásokba, leányvállalatokba és közös vállalkozásokba történt befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Betétek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tájékoztató adatok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Alárendelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tájékoztató adatok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Alárendelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Eszközminőség – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Átstrukturált kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett kitettségek bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből próbaidőszakban lévő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből próbaidőszakban lévő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett kitettségek bruttó könyv szerinti értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből próbaidőszakban lévő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből próbaidőszakban lévő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Nem késedelmes vagy Késedelmes <= 30 nap |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Késedelmes > 30 nap <= 60 nap |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Késedelmes > 60 nap <= 90 nap |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Fizetésre valószínűsíthetően nem kerülő nem késedelmes vagy késedelmes < = 90 nap |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Késedelmes > 90 nap <= 180 nap |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Késedelmes > 180 nap <= 1 év |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Késedelmes > 1 év |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke – Ebből: nemteljesítő (defaulted) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok teljesítő kitettségek esetében |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok nemteljesítő kitettségek esetében |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségekre kapott biztosíték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségekre kapott pénzügyi garanciák |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Eszközminőség – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Értékvesztett eszközök teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Csoportosan értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Eszközminőség – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Költségalapú módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Értékvesztett eszközök teljes bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csoportosan értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Eszközminőség – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Bruttó könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemteljesítő kitettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átstrukturált kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljes eredeti kitettségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
US (Egyesült Államok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HK (Hongkong) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BR (Brazília) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CN (Kína) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JP (Japán) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CH (Svájc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MX (Mexikó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AU (Ausztrália) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SG (Szingapúr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TR (Törökország) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU (Orosz Föderáció) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KY (Kajmán-szigetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IN (India) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KR (Dél-Korea) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZA (Dél-Afrika) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CA (Kanada) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem hazai eredeti kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljes eredeti kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek összesen |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
US (Egyesült Államok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HK (Hongkong) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BR (Brazília) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CN (Kína) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JP (Japán) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CH (Svájc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MX (Mexikó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AU (Ausztrália) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SG (Szingapúr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TR (Törökország) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU (Orosz Föderáció) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KY (Kajmán-szigetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IN (India) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KR (Dél-Korea) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZA (Dél-Afrika) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CA (Kanada) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljes kitettségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
US (Egyesült Államok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HK (Hongkong) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BR (Brazília) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CN (Kína) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JP (Japán) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CH (Svájc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MX (Mexikó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AU (Ausztrália) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SG (Szingapúr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TR (Törökország) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU (Orosz Föderáció) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KY (Kajmán-szigetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IN (India) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KR (Dél-Korea) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZA (Dél-Afrika) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CA (Kanada) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Lakóingatlannal fedezett kitettségek összesen |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EU-n kívüli országok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségek összesen |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EU-n kívüli országok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hazai tevékenységek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Források összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítás) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az üzleti év nyeresége vagy vesztesége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nem hazai tevékenységek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Források összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítás) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az üzleti év nyeresége vagy vesztesége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – SZERZŐDŐ FÉL KONCENTRÁCIÓ |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nagykockázat-vállalás (összesen) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Nagykockázat-vállalás (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagykockázat-vállalás – Több mint a tőke 10 %-a vagy 300 millió EUR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagykockázat-vállalás – Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagykockázat-vállalás – Nem szabályozott pénzügyi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – SZERZŐDŐ FÉL KONCENTRÁCIÓ – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Központi bankokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Látra szóló [azonnal felmondható] és rövid határidővel felmondható [folyószámla] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkártya-tartozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi lízingek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fordított visszavásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb meghatározott lejáratú hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előlegek, kivéve kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Államháztartásokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Látra szóló [azonnal felmondható] és rövid határidővel felmondható [folyószámla] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkártya-tartozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vevőkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi lízingek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fordított visszavásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb meghatározott lejáratú hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előlegek, kivéve kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelintézetekkel szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Látra szóló [azonnal felmondható] és rövid határidővel felmondható [folyószámla] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkártya-tartozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vevőkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi lízingek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fordított visszavásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb meghatározott lejáratú hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előlegek, kivéve kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Egyéb pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Látra szóló [azonnal felmondható] és rövid határidővel felmondható [folyószámla] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkártya-tartozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vevőkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi lízingek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fordított visszavásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb meghatározott lejáratú hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előlegek, kivéve kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: Biztosíték / garancia figyelembe vehető legmagasabb összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlannal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Látra szóló [azonnal felmondható] és rövid határidővel felmondható [folyószámla] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkártya-tartozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vevőkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi lízingek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fordított visszavásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb meghatározott lejáratú hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előlegek, kivéve kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: projektfinanszírozási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: Biztosíték / garancia figyelembe vehető legmagasabb összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlannal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Háztartásokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Látra szóló [azonnal felmondható] és rövid határidővel felmondható [folyószámla] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkártya-tartozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vevőkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi lízingek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fordított visszavásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb meghatározott lejáratú hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előlegek, kivéve kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fogyasztási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: lakásvásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: Biztosíték / garancia figyelembe vehető legmagasabb összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlannal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök és előlegek – Bruttó könyv szerinti érték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
A Mezőgazdaság, erdészet, halászat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B Bányászat és kőfejtés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C Feldolgozóipar |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondicionálás-ellátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
E Vízellátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F Építőipar |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
G Nagy- és kiskereskedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H Szállítás és raktározás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
J Információ és kommunikáció |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
L Ingatlanügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
P Oktatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q Humán-egészségügyi ellátás, szociális ellátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
R Művészet, szórakoztatás, szabadidő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S Egyéb szolgáltatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök és előlegek – Halmozott értékvesztés vagy A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
A Mezőgazdaság, erdészet, halászat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B Bányászat és kőfejtés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C Feldolgozóipar |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondicionálás-ellátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
E Vízellátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F Építőipar |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
G Nagy- és kiskereskedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H Szállítás és raktározás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
J Információ és kommunikáció |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
L Ingatlanügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
P Oktatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q Humán-egészségügyi ellátás, szociális ellátás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
R Művészet, szórakoztatás, szabadidő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S Egyéb szolgáltatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – FINANSZÍROZÁSI KONCENTRÁCIÓ – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Könyv szerinti érték (FINREP-IFRS) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Letéti jegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hibrid szerződések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átváltható összetett pénzügyi instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem átváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Könyv szerinti érték (FINREP-GAAP) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid pozíciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyószámlák / egynapos betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felmondható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Visszavásárlási megállapodások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Letéti jegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hibrid szerződések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átváltható összetett pénzügyi instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem átváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljes kapott összeg |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
< 30 nap eredeti futamidejű lekötött betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 30 nap eredeti futamidejű lekötött betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megtakarítási számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem lakossági finanszírozás* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezetlen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Likviditás és finanszírozás |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Likvid eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
ÖSSZES KI NEM IGAZÍTOTT LIKVID ESZKÖZ* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 1. SZINTŰ eszközök összesen a rendkívül magas minőségű fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lehívható központi banki tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzati eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb likvid eszközök, amelyek besorolhatók a központi banki kitettségek vagy az államilag garantált kitettségek kategóriába |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 1. SZINTŰ rendkívül magas minőségű fedezett kötvények összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 2A. SZINTŰ eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 2B. SZINTŰ eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
LIKVIDITÁSFEDEZET |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Likviditási puffer* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó likviditáskiáramlás* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – a 416. cikkben említett eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – a 122. cikk szerinti 1. hitelminőségi besorolásba tartozó, és az 1.1 tételben nem jelentett értékpapírok és pénzpiaci eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – a 122. cikk szerinti 2. hitelminőségi besorolásba tartozó, és az 1.1 tételben nem jelentett értékpapírok és pénzpiaci eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – máshol nem jelentett, egyéb értékpapírok és pénzpiaci eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – nem pénzügyi vállalatok elismert tőzsdén jegyzett, annak valamely fő indexében szereplő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjai |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – arany |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – egyéb nemesfémek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – nem megújítható kölcsönök és követelések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – az 1.9 tételben jelentett, ingatlannal fedezett, nem megújítható kölcsönök és követelések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – származtatott ügyletből eredő követelések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – egyéb eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – stabil forrásellátást nem igénylő, a szavatolótőkéből levont eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – olyan le nem hívott, folyósítási kötelezettséggel járó hitelkeretek, amelyek az I. melléklet értelmében a közepes, illetve a közepes/alacsony kockázati kategóriába tartoznak |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – szavatolótőke, adott esetben a levonást követően |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – lakossági betétek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – nem pénzügyi ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – a pénzügyi ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – az azon kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek, amelyekre alkalmazható a 129. cikk (4) vagy (5) bekezdése szerinti eljárás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott értékpapírokból eredő kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – kibocsátott értékpapírokból eredő egyéb kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – a származtatott ügyletekből eredő várható tartozásokból eredő kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK – minden egyéb kötelezettség |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Megterhelt eszközök |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: kormányzatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: központi bank által elismert |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: kormányzatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: kormányzatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: központi bank által elismert |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: kormányzatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott, meg nem terhelt biztosíték vagy megterhelhető kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
táblázat |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
SZAVATOLÓTŐKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 TŐKE)* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befizetett tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredménytartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előző évek eredménytartaléka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Figyelembe vehető nyereség/veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőke kiigazításai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőkéből való levonások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Cégérték (goodwill) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Egyéb immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AT1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befizetett tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Saját AT1 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AT1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Saját T2 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
T2 tőkeinstrumentumokhoz és alárendelt kölcsönökhöz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(-) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékpapírosítási pozíciók (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvényjellegű kitettségek (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékpapírosítási pozíciók (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékelési korrekciók |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékpapírosítási pozíciók (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékpapírosítási pozíciók (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kockázattal súlyozott kitettségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK / TELJES KITETTSÉG* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékpapírosítási pozíciók (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvényjellegű kitettségek (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékpapírosítási pozíciók (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Deviza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Áru |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejlett módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Várható veszteségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozások – egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakosság – egyéb nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részvényjellegű kitettségek (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tőkepufferek és II. pillér szerinti követelmények |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kombinált pufferkövetelmény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőkefenntartási puffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendszerkockázati tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelkockázat – intézmények száma módszer szerint |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Sztenderd módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alap IRB-módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejlett IRB-módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egy vagy több hitelkockázati módszert alkalmazó) intézmények száma összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Piaci kockázat – intézmények száma módszer szerint |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Sztenderd módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső modellek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egy vagy több piaci kockázati módszert alkalmazó) intézmények száma összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Működési kockázat – intézmények száma módszer szerint |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az alapmutató módszere |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer / alternatív sztenderd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejlett mérési módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egy vagy több működési kockázati módszert alkalmazó) intézmények száma összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Intézmények száma |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Szolvenciamutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 – 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
T1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
CET1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 – 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK / TELJES KITETTSÉG |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Szolvenciamutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 – 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
T1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
CET1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 – 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Éves – Eszközök |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Szolvenciamutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 – 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
T1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
CET1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 – 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Adatszolgáltatók |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Adatszolgáltatói kör |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Önálló hitelintézetek száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bankcsoportokban konszolidált hitelintézetek száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bankcsoportok száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek teljes száma* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Nyereségesség és hatékonyság – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kamatbevétel* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és követelések* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kötelezettségeken képződött kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb kötelezettségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Eszközök kamatráfordításai) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Díj- és jutalékráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Árfolyam-különbözet, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb működési költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Igazgatási költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Személyi jellegű ráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb adminisztrációs költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékcsökkenés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Adott kötelezettségvállalások és garanciák) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb céltartalékok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök [nem jegyzett tőkeinstrumentumok]) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékesíthető pénzügyi eszközök) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve]) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Lejáratig tartandó befektetések) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy (-) bevétel) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Nyereségesség és hatékonyság – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Díj- és jutalékráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Árfolyam-különbözet, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb működési költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Igazgatási költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Személyi jellegű ráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb adminisztrációs költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékcsökkenés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Nyereségesség és hatékonyság – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Nettó kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Kamatráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Díj- és jutalékráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedés és deviza eredmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb működési költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Igazgatási költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Személyi jellegű ráfordítások) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Egyéb adminisztrációs költségek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Értékcsökkenés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Nyereségesség és hatékonyság – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Konszolidált eredménykimutatás |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Nettó kamatbevétel* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztalékbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó díj- és jutalékbevételek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedés és deviza eredmények* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(Működési költségek összesen)* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE ADÓFIZETÉS UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ÜZLETI ÉV NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Adott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Adott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi garanciák* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kötelezettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Betétek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Saját tőke és kisebbségi részesedések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Jegyzett tőke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – MÉRLEG – TELJES MINTA |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – ESZKÖZMINŐSÉG – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Átstrukturált kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett kitettségek bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből próbaidőszakban lévő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből nemteljesítő kitettségek halasztása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett kitettségek bruttó könyv szerinti értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből próbaidőszakban lévő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, ebből nemteljesítő kitettségek halasztása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett teljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek – Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok – halasztó intézkedésekkel érintett nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok teljesítő kitettségek esetében |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok nemteljesítő kitettségek esetében |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségekre kapott biztosíték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségekre kapott pénzügyi garanciák |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – ESZKÖZMINŐSÉG – IFRS FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Értékvesztett eszközök teljes bruttó könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Csoportosan értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kölcsönök és követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lejáratig tartandó befektetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – ESZKÖZMINŐSÉG – GAAP FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Költségalapú módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Értékvesztett eszközök teljes bruttó könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csoportosan értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – ESZKÖZMINŐSÉG – NEM-FINREP |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Bruttó könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemteljesítő kitettségek* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átstrukturált kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljes eredeti kitettségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
US (Egyesült Államok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HK (Hongkong) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BR (Brazília) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CN (Kína) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JP (Japán) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CH (Svájc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MX (Mexikó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AU (Ausztrália) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SG (Szingapúr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TR (Törökország) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU (Orosz Föderáció) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KY (Kajmán-szigetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IN (India) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KR (Dél-Korea) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZA (Dél-Afrika) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CA (Kanada) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem hazai eredeti kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljes eredeti kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nemteljesítő kitettségek összesen |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
US (Egyesült Államok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HK (Hongkong) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BR (Brazília) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CN (Kína) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JP (Japán) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CH (Svájc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MX (Mexikó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AU (Ausztrália) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SG (Szingapúr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TR (Törökország) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU (Orosz Föderáció) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KY (Kajmán-szigetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IN (India) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KR (Dél-Korea) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZA (Dél-Afrika) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CA (Kanada) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljes kitettségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
AT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ES |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NO |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
US (Egyesült Államok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HK (Hongkong) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BR (Brazília) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CN (Kína) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JP (Japán) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CH (Svájc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MX (Mexikó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AU (Ausztrália) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SG (Szingapúr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TR (Törökország) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RU (Orosz Föderáció) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KY (Kajmán-szigetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IN (India) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KR (Dél-Korea) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZA (Dél-Afrika) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CA (Kanada) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hazai tevékenységek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Források összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az üzleti év nyeresége vagy vesztesége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nem hazai tevékenységek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Források összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működési bevételek összesen, nettó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az üzleti év nyeresége vagy vesztesége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – SZERZŐDŐ FÉL KONCENTRÁCIÓ – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Központi bankokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Államháztartásokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitelintézetekkel szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Egyéb pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: projektfinanszírozási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Háztartásokkal szembeni kitettségek |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: egyéb biztosítékkal fedezett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fogyasztási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: lakásvásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – FINANSZÍROZÁSI KONCENTRÁCIÓ – FINREP adatszolgáltatók (IFRS és GAAP) |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Könyv szerinti érték (FINREP-IFRS) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Letéti jegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hibrid szerződések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átváltható összetett pénzügyi instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem átváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Könyv szerinti érték (FINREP-GAAP) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Letéti jegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hibrid szerződések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átváltható összetett pénzügyi instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem átváltható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Teljes kapott összeg |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Lakossági finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
< 30 nap eredeti futamidejű lekötött betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 30 nap eredeti futamidejű lekötött betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megtakarítási számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem lakossági finanszírozás* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezetlen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fedezett* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Likviditás és finanszírozás |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Likvid eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Ki nem igazított 1. SZINTŰ eszközök összesen a rendkívül magas minőségű fedezett kötvények kivételével* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lehívható központi banki tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzati eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb likvid eszközök, amelyek besorolhatók a központi banki kitettségek vagy az államilag garantált kitettségek kategóriába |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 1. SZINTŰ rendkívül magas minőségű fedezett kötvények összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 2A. SZINTŰ eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki nem igazított 2B. SZINTŰ eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
LIKVIDITÁSFEDEZET |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Likviditási puffer* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó likviditáskiáramlás* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magas likviditású és hitelminőségű eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – nem megújítható kölcsönök és követelések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – az 1.9 tételben jelentett, ingatlannal fedezett, nem megújítható kölcsönök és követelések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – származtatott ügyletből eredő követelések |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – egyéb eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – stabil forrásellátást nem igénylő, a szavatolótőkéből levont eszközök |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK – olyan le nem hívott, folyósítási kötelezettséggel járó hitelkeretek, amelyek az I. melléklet értelmében a közepes, illetve a közepes/alacsony kockázati kategóriába tartoznak |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
három hónapon belül |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
három és 6 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 és 9 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 és 12 hónap között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 hónapon túl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Megterhelt eszközök |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: központi bank által elismert |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, ebből: központi bank által elismert |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott, meg nem terhelt biztosíték vagy megterhelhető kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
táblázat |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
SZAVATOLÓTŐKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 TŐKE)* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elsődleges alapvető tőkeelemként (CET1) figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eredménytartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőke kiigazításai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CET1 tőkéből való levonások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Értékelési korrekciók |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Kockázattal súlyozott kitettségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK / TELJES KITETTSÉG* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sztenderd módszer (SA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Várható veszteségérték |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – SZAVATOLÓTŐKE, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ÉS TŐKEMEGFELELÉS |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Tőkepufferek és II. pillér szerinti követelmények |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
Kombinált pufferkövetelmény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőkefenntartási puffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendszerkockázati tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Intézmények száma |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Szolvenciamutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 – 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
T1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
CET1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 – 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK / TELJES KITETTSÉG |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Szolvenciamutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 – 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
T1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
>16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
CET1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 – 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált banki adatok Negyedéves – Eszközök |
|||||||||||
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
Szolvenciamutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 – 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
T1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok |
Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló) |
SSM szerinti kategóriák |
|||||
CET1 tőkemegfelelési mutató (%) |
A. Nagy |
B. Közepes |
C. Kicsi |
Külföldi euroövezeti irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló) |
Külföldi euroövezeti irányítású fióktelepek (önálló) |
Jelentős |
Kevésbé jelentős |
||||
< 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 – 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 – 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 – 12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 – 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
> 16 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. RÉSZ
Az IMF céljaira szolgáltatandó adatok
1. táblázat
NKB-adatok (állományok)
|
Belföldi NKB |
Más euroövezeti tagállamokban rezidens NKB-k |
EKB |
Külföld |
Nem allokált |
FORRÁSOK |
|||||
9 Betétek |
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK |
|||||
2 Hitelek |
|
|
|
|
|
ebből: az EKB-nál elhelyezett, nemzetközi tartalékkal kapcsolatos betétek (1) |
|
|
|
|
|
3 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
5 Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
(1) Ez a tétel tartalmazza az NKB-k euróban denominált követeléseit, amelyek egyenértékűek az NKB-k EKB részére történő devizatartalék-átutalásaival. |
2. táblázat
Egyéb MPI-k adatai (állományok)
|
Belföldi NKB |
Más euroövezeti tagállamokban rezidens NKB-k |
EKB |
Külföld |
Nem allokált |
FORRÁSOK |
|||||
9 Betétek |
|
|
|
|
|
ESZKÖZÖK |
|||||
2 Hitelek |
|
|
|
|
|
3 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok |
|
|
|
|
|
5 Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
11. RÉSZ
Az egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikák, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (a pénzügyi közvetítő vállalatok kivételével)
1. szakasz: Adatszolgáltatási táblázatok
Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökökre (SDD-k), a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatokra (HPV-k) és a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével az – értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynököktől és a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatoktól különböző – egyéb pénzügyi közvetítőkre (egyéb EPK-k) vonatkozóan jelentendő adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.
Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökökre, a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatokra és az egyéb EPK-kra vonatkozó adatok Kulcsfontosságú mutatók és tájékoztató adatok
Tétel megnevezése és lejárat szerinti/földrajzi/szektor szerinti lebontás |
SDD-k |
HPV-k |
Egyéb EPK-k |
ESZKÖZÖK |
|||
Betétek/világ/összesen |
Kulcs |
|
|
Hitelek/világ/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/MPI-k |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/nem MPI-k/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel |
|
Kulcs |
|
Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék) |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/MPI-k |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék) |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/MPI-k |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/összesen |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel |
|
Kulcs |
|
Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék) |
|
Kulcs |
|
Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok/világ/összesen |
Kulcs |
Kulcs |
|
Tulajdoni részesedések/világ/összesen |
Kulcs |
Kulcs |
|
Befektetési jegyek/egységek/világ/összesen |
Kulcs |
|
|
Pénzügyi derivatívák/világ/összesen |
Kulcs |
|
|
Egyéb eszközök, „hitelek”-et beleértve/világ/összesen |
Kulcs |
|
|
Egyéb eszközök, beleértve a „betétek”-et, „kézpénz”-t, „befektetési jegyek/egységek”-et, „nem pénzügyi eszközök”-et és „pénzügyi derivatívák”-at/világ/összesen |
|
Kulcs |
|
ESZKÖZÖK/FORRÁSOK ÖSSZESEN/világ/összesen |
Kulcs |
Kulcs |
Táj. |
FORRÁSOK |
|||
Kapott hitelek és betétek/világ/összesen |
Kulcs |
Kulcs |
|
Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok/világ/összesen |
Kulcs |
Kulcs |
|
Tőke és tartalékok/világ/összesen |
Kulcs |
Kulcs |
|
Pénzügyi derivatívák/világ/összesen |
Kulcs |
|
|
Egyéb források/világ/összesen |
Kulcs |
|
|
Egyéb források, „pénzügyi derivatívák”-at beleértve/világ/összesen |
|
Kulcs |
|
2. szakasz: Instrumentumkategóriák és értékelési szabályok
Az ESA 2010-zel összhangban főszabály szerint az eszközöket és kötelezettségeket az azon időpontban érvényes folyó piaci árak alapján kell értékelni, amely időpontra a mérleg vonatkozik. A betéteket és hiteleket névértéken, a felhalmozott kamatok nélkül kell jelenteni.
Eszközök
Eszközök/források összesen: az eszközök főösszegének meg kell egyeznie a mérleg eszközoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell a források főösszegével is.
1. Betétek: ez a tételi ( 16 ) két alkategóriát foglal magában: átruházható betétek és egyéb betétek. Ebben a sorban kell kimutatni a devizaállományt is.
Értékelési szabályok: a felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a betétek után járó kamatokat azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A betétek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni.
A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.
2 Hitelek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
— a háztartásoknak fogyasztási hitel formájában nyújtott kölcsönök (azaz áruk és szolgáltatások fogyasztása körében főként személyes használat céljával nyújtott kölcsönök), lakáscélú hitelek (azaz személyes használat vagy bérbeadás céljára történő lakásvásárlás céljából nyújtott hitel, ideértve az építést és a felújításokat), és egyéb (azaz a fogyasztástól és a lakásvásárlástól eltérő célra, így üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott kölcsönök),
— harmadik feleknek nyújtott pénzügyi lízing,
— a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelek,
— át nem ruházható értékpapírok állománya,
— hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke.
Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök alkategória esetében a hiteleket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.
Értékelési szabályok: az EPK-k által nyújtott hiteleket bruttó értéken sem az általános, sem az egyedi céltartalékokkal nem korrigálva kell nyilvántartani, a hitelek adatszolgáltató intézmény általi leírásáig, amely időpontban a hiteleket ki kell vezetni a mérlegből.
A felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a hitelek után járó kamatot azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A hitelek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni.
3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: ez a tétel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait tartalmazza, amelyek az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi eszközök, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek birtokosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben. Magában foglalja a kereskedés tárgyát képező kölcsönöket, amelyek átruházhatóvá váltak egy szervezett piacon, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz jegyzése, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával.
Értékelési szabályok: az ESA 2010-zel összhangban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat piaci értéken kell jelenteni.
4. Tulajdoni részesedések: a tulajdoni részesedések valamely vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesítenek meg. Az ilyen pénzügyi eszközök általában arra jogosítják tulajdonosaikat, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből, továbbá felszámolás esetén részesedjenek nettó vagyonukból. A tulajdoni részesedések nem foglalják magukban a befektetési alapok jegyeit/egységeit.
Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
— tőzsdei részvények: olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak (ESA 2010, 5.146 bekezdés).
— nem tőzsdei részvények: olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén (ESA 2010, 5.147 bekezdés),
— egyéb tulajdoni részesedések: a tulajdoni részesedések mindazon formái, amelyek nem tőzsdei vagy nem tőzsdei részvények (ESA 2010, 5.153–5.154 bekezdés).
Értékelési szabályok: az ESA 2010-zel összhangban a tulajdoni részesedéseket piaci értéken kell jelenteni.
5. Befektetési jegyek/egységek: ez a tétel a PPA-k és a nem pénzpiaci befektetési alapok által kibocsátott jegyek/egységek állományait tartalmazza.
A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategória esetében a befektetési jegyeket/egységeket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.
Értékelési szabályok: az ESA 2010-nek megfelelően a befektetési jegyeket/egységeket piaci értéken kell jelenteni.
6. Származtatott pénzügyi eszközök: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
— opciók,
— opciós utalványok,
— határidős tőzsdei ügyletek,
— tőzsdén kívüli határidős ügyletek,
— csereügyletek,
— hitelderivatívák.
A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.
A származtatott pénzügyi eszközöket a mérlegben bruttó alapon, piaci értéken kell kimutatni. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani. A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a származtatott pénzügyi eszközöket nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor e pozíciókat kell jelenteni. Ez a tétel nem tartalmazza azokat a származtatott pénzügyi eszközöket, amelyek a nemzeti szabályok értelmében nem kell a mérlegben kimutatni.
7. Egyéb eszközök: ez a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a hitelek/betétek után járó felhalmozott kamatkövetelés és az épületek felhalmozott bérleti díja, esedékes osztalékok, nem az EPK fő tevékenységéhez kapcsolódó, esedékes összegek, a függő tételek tekintetében járó bruttó összegek, az átvezetési tételekkel kapcsolatban járó bruttó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, például nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket), hitelek és betétek (az EPK-alkategóriától függően).
Források
Eszközök/források összesen: a források összegének meg kell egyeznie a mérleg forrásoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell az eszközök összegével is (lásd még „eszközök/források összesen” eszközök tételt).
1. Kapott hitelek és betétek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
— betétek: az EPK-knál elhelyezett átruházható betétek és egyéb betétek (lásd az eszközoldalt). Ezeket a betéteket általában az MPI-k helyezik el,
— hitelek: az EPK-knak nyújtott hitelek, amelyeket vagy át nem ruházható okiratok támasztanak alá, vagy amelyek okirattal nem igazoltak.
2. Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok: az EPK-k által kibocsátott, a tulajdoni részesedéstől eltérő értékpapírok, amelyek általában átruházhatóak, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.
3. Tőke és tartalékok: ebbe a tételbe azok az összegek tartoznak, amelyek az EPK-k által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott részvényekből származnak, tulajdonosuknak az EPK-ban tulajdonosi jogokat biztosítanak, és általában a nyereségből, és felszámolás esetén a saját tőkéből való részesedésre való jogosultságot képviselnek. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy pénzeszközökből származó, a jövőben várhatóan esedékes kifizetésekre és kötelezettségekre az EPK-k által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában:
— saját tőke,
— fel nem osztott eredmény vagy pénzeszközök,
— a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges és általános céltartalékok,
— működési eredmény/veszteség.
4. Származtatott pénzügyi eszközök: lásd az eszközök alatti „származtatott pénzügyi eszközök” tételt.
5 Egyéb források: ez a mérleg forrásoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt források”. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a függő tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, az átvezetési tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, betétek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás, fizetendő osztalékok, nem az EPK fő tevékenységével összefüggő, fizetendő összegek, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok, származtatott szerződések alapján teljesített fedezeti kifizetés, amely a hitelkockázattal szembeni készpénzbiztosítékot képvisel, de a betétes tulajdonában marad, és a szerződés lezárásakor a betétesnek vissza kell fizetni, a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók, értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzügyi derivatívák (az EPK-alkategóriától függően).
3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések
1. Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: ennek a következőket kell tartalmaznia:
— az EPK statisztikák összeállításához alkalmazott adatforrások, például statisztikai hivatalok, EPK és/vagy alapkezelők közvetlen adatszolgáltatása,
— az adatgyűjtési rendszer részletei, például önkéntes adatszolgáltatás, üzleti kérdőívek, mintagyűjtés, meghatározott küszöbérték feletti jelentés és bruttósítás.
2. Összeállítási eljárások: az adatok összeállítására alkalmazott módszert be kell mutatni, például a becslések/feltételezések elkészítésének részletes meghatározását és az adatsorok aggregálásának módját, ha két adatsor különböző gyakoriságú.
3. Jogi keret: az intézmények nemzeti jogi keretéről átfogó információkat kell adni. Az uniós jogszabályokkal fennálló összefüggéseket különösen fel kell tüntetni. Amennyiben egyetlen kategória számos intézményt foglal magában, az intézmények összes típusáról információt kell szolgáltatni.
4. Az EKB adatszolgáltatási előírásaitól való eltérések: az NKB-knak információt kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérésekről.
Az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérések az alábbiak tekintetében fordulhatnak elő:
— instrumentum szerinti bontás: az instrumentum lefedettsége különbözhet az EKB adatszolgáltatási előírásaitól, például két különböző instrumentumot nem lehet külön feltüntetni,
— földrajzi részletezés,
— szektor szerinti részletezés,
— értékelési módszerek.
5. Adatszolgáltatók köre: az NKB-k szabadon osztályozhatják egyedi EPK-alkategóriába az EPK fogalommeghatározásának megfelelő valamennyi intézményt. Minden EPK-alkategóriába tartozó/nem tartozó intézményről tájékoztatást kell adni. Lehetőség szerint az NKB-knak az adatok általi lefedettségről a teljes adatszolgáltatói kör összes eszközeként becslést kell nyújtaniuk.
6. Törések a történeti adatsorokban: az adatgyűjtésben, adatszolgáltatási lefedettségben, az adatszolgáltatási rendszerekben és a történeti adatsorok összeállításában bekövetkező töréseket és jelentősebb időbeli változásokat be kell mutatni. Törés esetén adott esetben jelezni kell, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak.
7. Egyéb megjegyzések: bármilyen egyéb releváns megjegyzés vagy utalás.
12. RÉSZ
Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák
1. szakasz: Bevezetés
Az euroövezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:
— az euroövezet rezidensei általi, bármely devizanemben történő összes kibocsátás, és
— a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás.
Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státusán alapul; az euroövezet NKB-i együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását ( 17 ). A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szolgáltat adatokat a „külföld” kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik (beleértve az euroövezeten kívül rezidens nemzetközi szervezeteket is).
Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket.
|
Értékpapír-kibocsátások |
||
Az euroövezet rezidenseinek kibocsátásai (minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről) |
A külföld rezidenseinek kibocsátásai (BIS/NKB) |
||
Nem euroövezeti tagállamok |
Egyéb országok |
||
Euróban/nemzeti pénznemben |
A csoport |
B csoport |
|
Egyéb devizanemekben (*1) |
C csoport |
D csoport nem kell jelenteni |
|
(*1) Az „egyéb devizában” minden más devizanemre utal, ideértve a nem euroövezeti tagállamok nemzeti devizanemeit. |
2. szakasz: Adatszolgáltatási követelmények
1. táblázat
A csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára
|
BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK |
|||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
Nettó kibocsátások (*2) |
|
|
A1 |
A2 |
A3 |
A4 |
1. RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (*1) |
||||
Összesen |
S1 |
S68 |
S135 |
S202 |
EKB/NKB |
S2 |
S69 |
S136 |
S203 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S3 |
S70 |
S137 |
S204 |
EPK-k |
S4 |
S71 |
S138 |
S205 |
ebből PKV |
S5 |
S72 |
S139 |
S206 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S6 |
S73 |
S140 |
S207 |
Captive finanszírozók |
S7 |
S74 |
S141 |
S208 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S8 |
S75 |
S142 |
S209 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S9 |
S76 |
S143 |
S210 |
Központi kormányzat |
S10 |
S77 |
S144 |
S211 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S11 |
S78 |
S145 |
S212 |
Társadalombiztosítási alapok |
S12 |
S79 |
S146 |
S213 |
|
|
|
|
|
2. HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (*1) |
||||
Összesen |
S13 |
S80 |
S147 |
S214 |
EKB/NKB |
S14 |
S81 |
S148 |
S215 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S15 |
S82 |
S149 |
S216 |
EPK-k |
S16 |
S83 |
S150 |
S217 |
ebből PKV |
S17 |
S84 |
S151 |
S218 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S18 |
S85 |
S152 |
S219 |
Captive finanszírozók |
S19 |
S86 |
S153 |
S220 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S20 |
S87 |
S154 |
S221 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S21 |
S88 |
S155 |
S222 |
Központi kormányzat |
S22 |
S89 |
S156 |
S223 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S23 |
S90 |
S157 |
S224 |
Társadalombiztosítási alapok |
S24 |
S91 |
S158 |
S225 |
|
|
|
|
|
2.1. ebből fix kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S25 |
S92 |
S159 |
S226 |
EKB/NKB |
S26 |
S93 |
S160 |
S227 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S27 |
S94 |
S161 |
S228 |
EPK-k |
S28 |
S95 |
S162 |
S229 |
ebből PKV |
S29 |
S96 |
S163 |
S230 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S30 |
S97 |
S164 |
S231 |
Captive finanszírozók |
S31 |
S98 |
S165 |
S232 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S32 |
S99 |
S166 |
S233 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S33 |
S100 |
S167 |
S234 |
Központi kormányzat |
S34 |
S101 |
S168 |
S235 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S35 |
S102 |
S169 |
S236 |
Társadalombiztosítási alapok |
S36 |
S103 |
S170 |
S237 |
|
|
|
|
|
2.2. ebből változó kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S37 |
S104 |
S171 |
S238 |
EKB/NKB |
S38 |
S105 |
S172 |
S239 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S39 |
S106 |
S173 |
S240 |
EPK-k |
S40 |
S107 |
S174 |
S241 |
ebből PKV |
S41 |
S108 |
S175 |
S242 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S42 |
S109 |
S176 |
S243 |
Captive finanszírozók |
S43 |
S110 |
S177 |
S244 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S44 |
S111 |
S178 |
S245 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S45 |
S112 |
S179 |
S246 |
Központi kormányzat |
S46 |
S113 |
S180 |
S247 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S47 |
S114 |
S181 |
S248 |
Társadalombiztosítási alapok |
S48 |
S115 |
S182 |
S249 |
|
|
|
|
|
2.3. ebből kamatszelvény nélküli kötvények: |
||||
Összesen |
S49 |
S116 |
S183 |
S250 |
EKB/NKB |
S50 |
S117 |
S184 |
S251 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S51 |
S118 |
S185 |
S252 |
EPK-k |
S52 |
S119 |
S186 |
S253 |
ebből PKV |
S53 |
S120 |
S187 |
S254 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S54 |
S121 |
S188 |
S255 |
Captive finanszírozók |
S55 |
S122 |
S189 |
S256 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S56 |
S123 |
S190 |
S257 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S57 |
S124 |
S191 |
S258 |
Központi kormányzat |
S58 |
S125 |
S192 |
S259 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S59 |
S126 |
S193 |
S260 |
Társadalombiztosítási alapok |
S60 |
S127 |
S194 |
S261 |
|
|
|
|
|
3. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK (*3) |
||||
Összesen |
S61 |
S128 |
S195 |
S262 |
EKB/NKB-k |
S62 |
S129 |
S196 |
S263 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S63 |
S130 |
S197 |
S264 |
EPK-k |
S64 |
S131 |
S198 |
S265 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S65 |
S132 |
S199 |
S266 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S66 |
S133 |
S200 |
S267 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S67 |
S134 |
S201 |
S268 |
|
|
|
|
|
(*1) A nem részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a „nem részvény értékpapírok, a pénzügyi derivatívák kivételével”-re utal. (*2) A nettó kibocsátások csak akkor szükséges, ha az NKB-k nem tudnak bruttó kibocsátásokat vagy visszaváltásokat továbbítani. (*3) A tőzsdei részvények a „tőzsdei részvények, a befektetési alapok és pénzpiaci alapok jegyeinek/egységeinek kivételével”-re utal. |
2. táblázat
C csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára
|
BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EGYÉB DEVIZÁK |
|||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
Nettó kibocsátások |
|
|
C1 |
C2 |
C3 |
C4 |
4. RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
||||
Összesen |
S269 |
S335 |
S401 |
S467 |
EKB/NKB |
S270 |
S336 |
S402 |
S468 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S271 |
S337 |
S403 |
S469 |
EPK-k |
S272 |
S338 |
S404 |
S470 |
ebből PKV |
S273 |
S339 |
S405 |
S471 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S274 |
S340 |
S406 |
S472 |
Captive finanszírozók |
S275 |
S341 |
S407 |
S473 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S276 |
S342 |
S408 |
S474 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S277 |
S343 |
S409 |
S475 |
Központi kormányzat |
S278 |
S344 |
S410 |
S476 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S279 |
S345 |
S411 |
S477 |
Társadalombiztosítási alapok |
S280 |
S346 |
S412 |
S478 |
|
|
|
|
|
5. HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
||||
Összesen |
S281 |
S347 |
S413 |
S479 |
EKB/NKB |
S282 |
S348 |
S414 |
S480 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S283 |
S349 |
S415 |
S481 |
EPK-k |
S284 |
S350 |
S416 |
S482 |
ebből PKV |
S285 |
S351 |
S417 |
S483 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S286 |
S352 |
S418 |
S484 |
Captive finanszírozók |
S287 |
S353 |
S419 |
S485 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S288 |
S354 |
S420 |
S486 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S289 |
S355 |
S421 |
S487 |
Központi kormányzat |
S290 |
S356 |
S422 |
S488 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S291 |
S357 |
S423 |
S489 |
Társadalombiztosítási alapok |
S292 |
S358 |
S424 |
S490 |
|
|
|
|
|
5.1. ebből fix kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S293 |
S359 |
S425 |
S491 |
EKB/NKB |
S294 |
S360 |
S426 |
S492 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S295 |
S361 |
S427 |
S493 |
EPK-k |
S296 |
S362 |
S428 |
S494 |
ebből PKV |
S297 |
S363 |
S429 |
S495 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S298 |
S364 |
S430 |
S496 |
Captive finanszírozók |
S299 |
S365 |
S431 |
S497 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S300 |
S366 |
S432 |
S498 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S301 |
S367 |
S433 |
S499 |
Központi kormányzat |
S302 |
S368 |
S434 |
S500 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S303 |
S369 |
S435 |
S501 |
Társadalombiztosítási alapok |
S304 |
S370 |
S436 |
S502 |
|
|
|
|
|
5.2. ebből változó kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S305 |
S371 |
S437 |
S503 |
EKB/NKB |
S306 |
S372 |
S438 |
S504 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S307 |
S373 |
S439 |
S505 |
EPK-k |
S308 |
S374 |
S440 |
S506 |
ebből PKV |
S309 |
S375 |
S441 |
S507 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S310 |
S376 |
S442 |
S508 |
Captive finanszírozók |
S311 |
S377 |
S443 |
S509 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S312 |
S378 |
S444 |
S510 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S313 |
S379 |
S445 |
S511 |
Központi kormányzat |
S314 |
S380 |
S446 |
S512 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S315 |
S381 |
S447 |
S513 |
Társadalombiztosítási alapok |
S316 |
S382 |
S448 |
S514 |
|
|
|
|
|
5.3. ebből kamatszelvény nélküli kötvények: |
||||
Összesen |
S317 |
S383 |
S449 |
S515 |
EKB/NKB |
S318 |
S384 |
S450 |
S516 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S319 |
S385 |
S451 |
S517 |
EPK-k |
S320 |
S386 |
S452 |
S518 |
ebből PKV |
S321 |
S387 |
S453 |
S519 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S322 |
S388 |
S454 |
S520 |
Captive finanszírozók |
S323 |
S389 |
S455 |
S521 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S324 |
S390 |
S456 |
S522 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S325 |
S391 |
S457 |
S523 |
Központi kormányzat |
S326 |
S392 |
S458 |
S524 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S327 |
S393 |
S459 |
S525 |
Társadalombiztosítási alapok |
S328 |
S394 |
S460 |
S526 |
|
|
|
|
|
6. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK |
||||
Összesen |
S329 |
S395 |
S461 |
S527 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S330 |
S396 |
S462 |
S528 |
EPK-k |
S331 |
S397 |
S463 |
S529 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S332 |
S398 |
S464 |
S530 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S333 |
S399 |
S465 |
S531 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S334 |
S400 |
S466 |
S532 |
3. táblázat
A csoport tájékoztató tételek jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára
|
BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK |
|||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
Nettó kibocsátások |
|
|
A1 |
A2 |
A3 |
A4 |
6. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK |
||||
Captive finanszírozók |
S533 |
S544 |
S555 |
S566 |
|
|
|
|
|
7. NEM TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK |
||||
Összesen |
S534 |
S545 |
S556 |
S567 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S535 |
S546 |
S557 |
S568 |
EPK-k |
S536 |
S547 |
S558 |
S569 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S537 |
S548 |
S559 |
S570 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S538 |
S549 |
S560 |
S571 |
|
|
|
|
|
8. EGYÉB TULAJDONI RÉSZESEDÉS |
||||
Összesen |
S539 |
S550 |
S561 |
S572 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S540 |
S551 |
S562 |
S573 |
EPK-k |
S541 |
S552 |
S563 |
S574 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S542 |
S553 |
S564 |
S575 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S543 |
S554 |
S565 |
S576 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. A kibocsátó rezidens státusa
Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens intézmény általi kibocsátásként kell besorolni.
Az adatszolgáltató ország gazdasági területén bejegyzett, de több országban is működő vállalatközpontok általi kibocsátásokat szintén a rezidens intézmények általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül bejegyzett, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő vállalatközpontok vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást. Ha egy vállalat nem rendelkezik semmilyen fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték vagy nyilvántartásba vették ( 18 ).
A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a különleges célú gazdasági egységek által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, az érintett adatszolgáltatók részéről történik. Az olyan különleges célú gazdasági egységek kibocsátásait, amelyek megfelelnek az ESA 2010-ben foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, és az euroövezet rezidenseinek tekintendők, az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja.
2. A kibocsátók szektorok szerinti részletezése
A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. A szektor szerinti besorolás a következő 12 kibocsátótípust foglalja magában:
— EKB/NKB-k,
— egyéb MPI-k,
— EPK-k,
— ebből értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok,
— kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek,
— captive finanszírozók,
— biztosítók és nyugdíjpénztárak ( 19 ),
— nem pénzügyi vállalatok,
— központi kormányzat,
— tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok,
— társadalombiztosítási alapok,
— nemzetközi intézmények.
Ha az értékpapírokat különleges célú gazdasági egységek közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó végső kötelezettség nem a különleges célú gazdasági egységet, hanem a tevékenység végzésének központját terheli, a kibocsátást nem a különleges célú gazdasági egységnek, hanem a tevékenység végzése központjának kell tulajdonítani. Például az euroövezeti „A országban” található nem pénzügyi vállalat, az „AJAX Electronics” egy különleges célú gazdasági egysége általi kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorához kell sorolni, és azokat az A országnak kell jelentenie. A különleges célú gazdasági egységnek és anyavállalatának ugyanakkor azonos országban kell rezidensnek lennie. Ezért, ha az anyavállalat nem az adatszolgáltató országban rezidens, a különleges célú gazdasági egységet az adatszolgáltató országban fiktív rezidensnek kell tekinteni, és a kibocsátó szektornak a különleges célú gazdasági egység gazdasági funkciójával kell összhangban állnia. Például ha az „ACME Motors” egy Japánban rezidens, gépjárműveket gyártó nem pénzügyi vállalat, és az „ACME Motor Finance” egy az euroövezeti „B országban” rezidens leányvállalat, az ACME Motor Finance általi kibocsátásokat B ország captive finanszírozóinak kell tulajdonítani, mivel az ACME Motors anyavállalat nem ugyanabban az országban rezidens. Ez alól az egyetlen kivétel a kormányzat tulajdonában álló különleges célú gazdasági egységek esete, mivel ebben az esetben az értékpapírt az anyavállalat országának kormányzata által kibocsátottként kell nyilvántartani ( 20 ).
A tőzsdei részvények kibocsátása útján privatizálásra kerülő állami vállalatokat a nem pénzügyi vállalati szektorhoz kell sorolni. Hasonlóképpen, a privatizálásra kerülő állami hitelintézeteket az „MPI-k a központi bankok kivételével” szektorhoz kell sorolni. Amikor háztartások vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bocsátanak ki értékpapírokat, azt e célból a „nem pénzügyi vállalatok” általi kibocsátások közé kell besorolni.
3. A kibocsátások lejárata
A rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszú távú kibocsátások keretében kerül sor.
A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők.
Nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, kétéves lejárat szerinti megosztás.
4. Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatláb szerinti osztályozása
A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a következő csoportokba sorolhatók:
Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz névértéken kibocsátott és visszavásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a névértékhez képest diszkonton vagy felárral kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
Változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kamatszelvényét és/vagy tőkealapját termékek és szolgáltatások valamely általános árindexéhez (például fogyasztói árindexhez), egy kamatlábhoz vagy egy eszközárhoz kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljára a vegyes kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változó kamatozásúnak tekintendők ( 21 ).
Kamatszelvény nélküli kötvények, azaz kamatfizetés nélküli, a névértékhez képest jelentős diszkonttal kibocsátott instrumentumok. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.
5. A kibocsátások besorolása
A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ( 22 ); és b) tőzsdei részvények ( 23 ). A zártkörűen kibocsátott részvényekről a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok megkülönböztetés nélkül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem tőzsdei részvények ( 24 ) és egyéb tulajdoni részesedések ( 25 ) önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők. A pénzpiaci alapok és egyéb befektetési alapok által kibocsátott részvények/egységek nem tartoznak ide.
Az alábbiak az instrumentumok nem teljes körű listáját képezik az értékpapír-kibocsátási statisztikákban:
a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
i. Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide.
— Kincstárjegyek és a kormányzat által kibocsátott más rövid lejáratú papírok.
— Pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi értékpapírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letéti jegy.
— Hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok.
— Bankári elfogadványok.
ii. Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Legalább többek között az alábbi instrumentumok tartoznak ide.
— Bemutatóra szóló kötvények.
— Alárendelt kötvények.
— Választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb.
— Lejárat nélküli kötvények.
— Változó kamatozású kötvények.
— Átváltható kötvények.
— Fedezett kötvények.
— Indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyamindexhez kötődik.
— Mélyen a névérték alatt kibocsátott kötvények, amelyekhez alacsony kamatfizetés kapcsolódik, és a névértékhez képest diszkonttal kerülnek kibocsátásra.
— Kamatszelvény nélküli kötvények.
— Eurokötvények.
— Globális kötvények.
— Zártkörű kibocsátású kötvények.
— Hitelek átalakításából származó értékpapírok.
— Hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak.
— Akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek (debentures és loan stock) az átalakításukig. Amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, a konvertálási opció, amely származtatott pénzügyi eszköznek tekintendő, nem tartozik ide.
— Részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket.
— Hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök.
Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok:
— visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók;
— át nem ruházható értékpapírok kibocsátása;
— át nem ruházható hitelek.
b) Tőzsdei részvények
A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak.
— Részvénytársaságok által kibocsátott részvények.
— Részvénytársaságok visszaváltott részvényei.
— Részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények.
— Elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények.
— Adott esetben zártkörű kibocsátások.
— Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a privatizált vállalat részvényeinek egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, a vállalati tőke teljes értékét tőzsdei részvényként kell nyilvántartani, mivel potenciálisan az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a fennmaradó résszel, vagyis a közkézhányaddal kereskednek a tőzsdén.
A tőzsdei részvények nem tartalmazzák az alábbiakat:
— eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények,
— részvényekre átváltható kötvények, amelyek csak akkor tartoznak ide, ha átváltották ezeket részvényekre,
— a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei,
— jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések,
— ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), valamint részvények feldarabolása; ezek azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a tőzsdei részvények teljes állományába.
6. A kibocsátás devizaneme
A kétdevizás kötvényeket a kiállítás pénzneme szerint kell besorolni. A kétdevizás kötvények azon kötvények, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő pénznemben fogják visszaváltani, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában kifizetni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, lehetőség szerint minden összetevőjét a devizanem denominációja szerint, külön-külön kell jelenteni. Az adott példában tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti pénznemben történő kibocsátásként ( 26 ), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.
7. A kibocsátás időpontjának nyilvántartása
Egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor.
8. Az állományok és a folyamatok egyeztetése
Az NKB-k információt szolgáltatnak a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állományáról, bruttó kibocsátásáról, visszaváltásáról és nettó kibocsátásáról, valamint a tőzsdei részvényekről.
Az alábbi táblázat bemutatja az állományok (azaz forgalomban lévő állományok) és a folyamatok (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat összetettebb az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamatok, az átsorolások, revíziók és egyéb kiigazítások következtében.
i. |
Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén |
≈ |
Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén |
+ |
Bruttó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban |
– |
Visszaváltások az adatszolgáltatási időszakban |
+ |
Átsorolások és egyéb változások |
ii. |
Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén |
≈ |
Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén |
+ |
Nettó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban |
|
|
+ |
Átsorolások és egyéb változások |
a) Bruttó kibocsátások
A referencia-időszak alatti bruttó kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tőzsdei részvény, amely esetében a kibocsátó az újonnan létrehozott értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét.
A tőzsdei részvények esetében ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatok első alkalommal bocsátanak ki készpénzért, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket is. Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények is, amelyeket az állami vállalatok privatizációja során bocsátanak ki készpénzért, amennyiben a vállalat részvényeit tőzsdén jegyzik. Az ingyenes részvények kibocsátása nem vehető figyelembe ( 27 ). Bruttó kibocsátás nem jelenthető olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek.
Vállalatfelvásárlások vagy vállalatok összeolvadása ( 28 ) esetén az értékesített vagy átruházott létező értékpapírok nem tartoznak a jelentett bruttó kibocsátások vagy visszaváltások alá az olyan új instrumentumok kivételével, amelyeket egy euroövezetben rezidens jogalany bocsátott ki készpénz ellenében.
A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírokat úgy kell nyilvántartani, hogy azok ebben az instrumentumkategóriában visszaváltásra kerülnek, és az új kategóriában azonos összegű bruttó kibocsátásként kezelendők ( 29 ).
b) Visszaváltások
A referencia-időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az a vállalat által saját részvényeibe történő befektetést jelent ( 30 ).
A tőzsdéről való kivezetés esetében a visszaváltások nem jelentendők.
c) Nettó kibocsátások
A nettó kibocsátás a referencia-időszakban végzett összes bruttó kibocsátás és összes visszaváltás különbsége.
A tőzsdei részvények forgalomban lévő állományának le kell fednie a rezidens jogalanyok valamennyi tőzsdei részvényének piaci értékét. Valamely euroövezeti ország által jelentett, tőzsdei részvények forgalomban lévő összege ezért nőhet vagy csökkenhet a tőzsdén szereplő jogalany székhelyének változásakor. Ez vonatkozik olyan vállalatfelvásárlások vagy összeolvadások esetére is, ahol új instrumentumokat nem hoztak létre és bocsátottak ki készpénz ellenében és/vagy nem váltottak vissza készpénz ellenében és nem vontak ki. Egy kibocsátó másik rezidens országba való átköltözése esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények tekintetében a kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében az érintett NKB-k közösen koordinálják az ilyen esemény jelentésének időzítését.
9. Értékelés
Az értékpapír-kibocsátás értéke egy ár-összetevőből, és – amennyiben az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő pénznemben történik a kibocsátás – egy árfolyam-összetevőből áll.
Az NKB-knak a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken ( 31 ), a jegyzett részvényeket pedig piaci értéken kell jelenteniük. A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kamatláb típusától függően az értékeléshez eltérő módszerek alkalmazhatók, ami a teljes állomány vegyes értékelését eredményezi. Például a fix kamatozású és a változó kamatozású kibocsátások jellemzően névértéken kerülnek értékelésre, a kamatszelvény nélküli kötvények pedig nominálértéken. A kamatszelvény nélküli kötvények viszonylagos összege általában alacsony, ezért a kódlista nem tartalmaz a vegyes értékelést jelölő értéket; a hosszú lejáratú értékpapírok teljes mennyiségét névértéken kell jelenteni. Abban az esetben, ha a jelenség nagyságrendje jelentős, a „meghatározatlan” (Z) értéket kell alkalmazni. Általánosságban minden olyan esetben, amikor vegyes értékelés fordul elő, az adatokat az NKB-nek az attribútum szintjén kell szolgáltatnia a III. mellékletben foglaltakkal összhangban.
a) Árfolyamértékelés
A jegyzett részvények állomány- és folyamatadatait piaci értéken kell jelenteni.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a forgalomban lévő állományt és a bruttó kibocsátást nominálértéken kell nyilvántartani, vagyis a diszkontárat a kibocsátás időpontjában plusz a felhalmozódott kamatokat, és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A kamatszelvény nélküli kötvények forgalomban lévő állományának nominálértéke az alábbiak szerint számítható ki.
ahol
A = nominálérték = ténylegesen kifizetett összeg a keletkezett kamatokkal
E = diszkontár a kibocsátás időpontjában (kibocsátáskor fizetett összeg)
P = névérték (lejáratkor visszafizetett összeg)
T = kibocsátás és lejárat közötti idő (napokban)
t = a kibocsátás óta eltelt idő (napokban)
Az egyes országokban alkalmazott árfolyam-értékelési eljárások között meghatározott fokú eltérések előfordulhatnak.
Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 2010 szerinti árfolyamértékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a folyamatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani.
A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében a felhalmozott kamatot be kell számítani, amennyiben az az adatszolgáltató NKB részéről megvalósítható.
b) Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések
Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve kell jelenteniük az EKB-nak, ideértve a történeti idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C csoport) ( 32 ) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 2010-en alapuló árfolyam-értékelési elveket ( 33 ), az alábbiak szerint.
i. A forgalomban lévő állományt a referencia-időszak végén, azaz a referencia-időszak utolsó munkanapján záráskor érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani.
ii. A bruttó kibocsátásokat és visszaváltásokat a kifizetés időpontjában érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani. Ha nem lehet megállapítani az átváltás céljából alkalmazandó pontos árfolyamot, az átváltás időpontjában a piaci középárfolyamhoz legközelebb álló árfolyam alkalmazható.
10. Fogalmi következetesség
Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPI-k által kibocsátott átruházható instrumentumok tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák között az értékelési elvekben vannak különbségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat illetően, az előbbiek esetében ugyanis névértéket, az utóbbiak esetében pedig piaci értéket kell kimutatni). Az értékelési eltérésektől és az egyes országok MPI mérlegében a saját értékpapír-állományok nettósításától eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok állománya megfelel az MPI mérleg forrásoldala 11. („hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok”) sorának. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megfelelnek a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.
Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggésekre vonatkozóan három típusú ellenőrzést kell végezni: a) az NKB-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; b) a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; és c) a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátások tekintetében. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák közötti fogalmi eltérések lehetségesek, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló nemzeti adatszolgáltatási rendszerekből származnak.
11. Az adatokkal kapcsolatos követelmények
Minden országnak minden értelmezhető idősorra vonatkozóan statisztikai jelentést kell küldenie. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, az NKB erről haladéktalanul, indokolással ellátva írásban kell értesítenie az EKB-t. Az NKB-k átmenetileg mentesülhetnek valamely idősor jelentése alól, amennyiben az alapul szolgáló jelenség nem létezik. Az NKB-knak szintén jelezniük kell ennek előfordulását és a III. mellékletben ismertetett adatszolgáltatási rendszertől való bármilyen eltérést. Továbbá értesíteniük kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik.
3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések
Minden NKB egy jelentést terjeszt be, amely az e feladat keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie.
1. |
Adatforrások/adatgyűjtési rendszer : az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatszolgáltatók, pl. az International Financial Review stb.). Az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat kibocsátásonként gyűjtik és tárolják-e, és milyen feltételek szerint. A másik lehetőségként az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, a referencia-időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják-e (ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő). Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról. |
2. |
Összeállítási eljárások : az adatok összeállításához e feladat keretében alkalmazott módszereket kell röviden bemutatni, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások. |
3. |
A kibocsátó hol rezidens : jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 2010 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha ez nem, vagy csak részben lehetséges, az NKB-knak átfogó magyarázatot kell fűzniük a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz. |
4. |
A kibocsátók szektorok szerinti részletezése : jelezni kell a kibocsátóknak a 2. szakasz 2.pontjában meghatározott szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges „szürke” területekre. |
5. |
A kibocsátás devizaneme : ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, az NKB-knak a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adniuk. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti pénznemben és az egyéb pénznemben végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét. |
6. |
A kibocsátások besorolása : az NKB-k teljes körű tájékoztatást adnak a nemzeti adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani. Az NKB-knak különösen az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk.
|
7. |
A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése : ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét, az NKB-knak meg kell adniuk az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre. |
8. |
A kibocsátások lejárata : amennyiben a rövid és hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalommeghatározását nem lehet szigorúan alkalmazni, az NKB-knak jelezniük kell, hogy a jelentett adatok hol térnek el. |
9. |
Visszaváltások : az NKB-knak be kell mutatniuk, hogy a visszaváltásokra vonatkozó adatokat hogyan vezetik le, illetve jelzik, hogy az információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványként számították. |
10. |
Árfolyamértékelés : a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen be kell mutatniuk a következők értékelésére alkalmazott módszereket: a) hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírok; b) hitelviszonyt megtestesítő hosszú lejáratú értékpapírok; c) diszkonttal kibocsátott kötvények; és d) jegyzett részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a folyamatok tekintetében. |
11. |
Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza : az NKB-knak meg kell jelölniük, hogy az e feladat keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználói követelményeknek (azaz havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatott idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit. |
12. |
Revíziók : ha revízióra került sor, rövid magyarázatban meg kell világítani ennek okát és tartalmát. |
13. |
A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként : az NKB-knak nemzeti becslést kell nyújtaniuk a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és jegyzett részvények belföldi pénznemben, euróban/egyéb nemzeti pénznemben (ideértve az ECU-t) és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról az alábbi táblázat szerint. A „lefedettség %-ban” alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzi azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet az adatszolgáltatási szabályok értelmében az érintett kategóriában jelenteni kellene. A „megjegyzések” oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-k a monetáris unióhoz való csatlakozás eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelenteniük kell. |
|
Lefedettség %-ban: |
Megjegyzések: |
||
Kibocsátások euróban/nemzeti pénznemben |
Hazai pénznem |
STS |
|
|
LTS |
|
|
||
QUS |
|
|
||
Euro/nemzeti devizák a hazai pénznem kivételével, ideértve az ECU-t |
STS |
|
|
|
LTS |
|
|
||
Egyéb devizanemekben |
STS |
|
|
|
LTS |
|
|
||
STS = rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. LTS = hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. QUS = jegyzett részvények. |
4. szakasz: A Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozó követelmények
A Nemzetközi Fizetések Bankja részére szóló adatszolgáltatási követelmények azonos elveket követnek, mint az NKB-kra vonatkozó, az 1–3. szakaszban vázolt adatszolgáltatási követelmények, az alábbiak kivételével:
4. táblázat
B csoport jelentési formanyomtatvány a Nemzetközi Fizetések Bankja számára
|
KÜLFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK |
||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
|
|
B1 |
B2 |
B3 |
9. RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
|||
Összesen |
S577 |
S642 |
S707 |
NKB |
S578 |
S643 |
S708 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S579 |
S644 |
S709 |
EPK-k |
S580 |
S645 |
S710 |
ebből PKV |
S581 |
S646 |
S711 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S582 |
S647 |
S712 |
Captive finanszírozók |
S583 |
S648 |
S713 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S584 |
S649 |
S714 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S585 |
S650 |
S715 |
Központi kormányzat |
S586 |
S651 |
S716 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S587 |
S652 |
S717 |
Társadalombiztosítási alapok |
S588 |
S653 |
S718 |
Nemzetközi szervezetek |
S589 |
S654 |
S719 |
|
|
|
|
10. HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
|||
Összesen |
S590 |
S655 |
S720 |
NKB |
S591 |
S656 |
S721 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S592 |
S657 |
S722 |
EPK-k |
S593 |
S658 |
S723 |
ebből PKV |
S594 |
S659 |
S724 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S595 |
S660 |
S725 |
Captive finanszírozók |
S596 |
S661 |
S726 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S597 |
S662 |
S727 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S598 |
S663 |
S728 |
Központi kormányzat |
S599 |
S664 |
S729 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S600 |
S665 |
S730 |
Társadalombiztosítási alapok |
S601 |
S666 |
S731 |
Nemzetközi szervezetek |
S602 |
S667 |
S732 |
|
|
|
|
10.1. ebből fix kamatozású kibocsátások: |
|||
Összesen |
S603 |
S668 |
S733 |
NKB |
S604 |
S669 |
S734 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S605 |
S670 |
S735 |
EPK-k |
S606 |
S671 |
S736 |
ebből PKV |
S607 |
S672 |
S737 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S608 |
S673 |
S738 |
Captive finanszírozók |
S609 |
S674 |
S739 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S610 |
S675 |
S740 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S611 |
S676 |
S741 |
Központi kormányzat |
S612 |
S677 |
S742 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S613 |
S678 |
S743 |
Társadalombiztosítási alapok |
S614 |
S679 |
S744 |
Nemzetközi szervezetek |
S615 |
S680 |
S745 |
|
|
|
|
10.2. ebből változó kamatozású kibocsátások: |
|||
Összesen |
S616 |
S681 |
S746 |
NKB |
S617 |
S682 |
S747 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S618 |
S683 |
S748 |
EPK-k |
S619 |
S684 |
S749 |
ebből PKV |
S620 |
S685 |
S750 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S621 |
S686 |
S751 |
Captive finanszírozók |
S622 |
S687 |
S752 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S623 |
S688 |
S753 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S624 |
S689 |
S754 |
Központi kormányzat |
S625 |
S690 |
S755 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S626 |
S691 |
S756 |
Társadalombiztosítási alapok |
S627 |
S692 |
S757 |
Nemzetközi szervezetek |
S628 |
S693 |
S758 |
|
|
|
|
10.3. ebből kamatszelvény nélküli kötvények: |
|||
Összesen |
S629 |
S694 |
S759 |
NKB |
S630 |
S695 |
S760 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S631 |
S696 |
S761 |
EPK-k |
S632 |
S697 |
S762 |
ebből PKV |
S633 |
S698 |
S763 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S634 |
S699 |
S764 |
Captive finanszírozók |
S635 |
S700 |
S765 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S636 |
S701 |
S766 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S637 |
S702 |
S767 |
Központi kormányzat |
S638 |
S703 |
S768 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S639 |
S704 |
S769 |
Társadalombiztosítási alapok |
S640 |
S705 |
S770 |
Nemzetközi szervezetek |
S641 |
S706 |
S771 |
|
|
|
|
A kibocsátások lejárata
A lejáratot illetően a Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított euro kereskedelmi értékpapírt és egyéb eurokötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint.
A kibocsátók szektorok szerinti részletezése
A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására.
Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankja adatbázisában |
|
Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon |
Központi bank |
→ |
NKB és EKB |
Kereskedelmi bankok |
→ |
MPI-k |
EPK |
→ |
EPK-k |
Központi kormányzat |
→ |
Központi kormányzat |
Egyéb kormányzat Állami szervek |
→ |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
Vállalatok |
→ |
Nem pénzügyi vállalatok |
Nemzetközi szervezetek |
→ |
Nemzetközi szervezetek (külföld) |
A kibocsátások besorolása
A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:
— letéti jegyek,
— kereskedelmi kötvények,
— kincstárjegyek,
— kötvények,
— euro kereskedelmi értékpapírok,
— középlejáratú kötvények,
— egyéb rövid lejáratú papírok.
Értékelés
A Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni.
A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldön rezidensek által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. Az 1999. január 1. előtti időszakok tekintetében ehelyett az ECU és az USA dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.
13. RÉSZ
Kiegészítő havi MPI-kamatlábstatisztikák (az EKB-nak benyújtandó a referenciahónap végét követő 19. munkanap végéig)
▼M4 —————
2. táblázat
Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek és (kényelmi és nyújtott) hitelkártyahitelek
|
Szektor |
Instrumentumfajta |
Új szerződés mutató |
Adatszolgáltatási kötelezettség |
Hitelek EUR-ban |
Háztartások |
Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, és (kényelmi és nyújtott) hitelkártyahitel |
86 |
AAR/NDER, összeg |
Nem pénzügyi vállalatok |
Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, és (kényelmi és nyújtott) hitelkártyahitelek |
87 |
AAR/NDER, összeg |
2. Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek, valamint a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletében meghatározottakkal egyező jelentéssel bírnak, az induláskori kamatlábrögzítés időtartamától függetlenül. A folyószámlahitel egyéb költségek részeként (például egyedi díjak formájában) alkalmazott kamatlábát az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletében meghatározottak szerint nem fedi le az AAR. A 2. táblázatban szereplő kategóriákra AAR-t vagy NDER-t kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések nagyságrendjét.
3. Az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, és a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek esetében az új szerződések fogalma megegyezik az állománnyal. A 86. és 87. mutató számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 12., 23., 32. és 36. tétele, valamint az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének megfelelően a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek, illetve újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek tekintetében jelentett állományok alapján történik. A kamatlábak számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, azzal, hogy a kényelmi hitelkártyahitelek esetében zérus kamatlábat kell figyelembe venni. A 86. és 87. mutató célja, hogy biztosítsa a folytonosságot a 63/2002/EK európai központi banki rendeletben (EKB/2001/18) ( 34 ), korábban, azaz a 290/2009/EK európai központi banki rendelet (EKB/2009/7) ( 35 ) általi módosítás előtt meghatározott 12. és 23. (folyószámlahitelek) mutatóval.
3. táblázat
A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelek kamatlábai
|
Szektor |
Instrumentumfajta |
Eredeti futamidő, felmondási idő, eredeti kamatlábrögzítés |
Új szerződés mutató |
Adatszolgáltatási kötelezettség |
Újratárgyalt hitelek EUR-ban |
Háztartások |
Fogyasztásra |
összesen |
88 |
AAR/NDER |
Lakásvásárlásra |
összesen |
89 |
AAR/NDER |
||
Egyéb célokra |
összesen |
90 |
AAR/NDER |
||
Nem pénzügyi vállalatok |
összesen |
91 |
AAR/NDER |
4. Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában a háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelek az újratöltődő hiteleken, a folyószámlahiteleken és a hitelkártya-tartozásokon kívül minden olyan új hitelt magukban foglalnak, amelyet nyújtottak, amelyek azonban az újratárgyalás időpontjában még nem kerültek visszafizetésre. A más intézményektől átvett hitelek tekintetében az újratárgyalás azon új hitelekre vonatkozik, amelyeket a hitelt értékesítő vagy átadó intézmény nyújtott. A 3. táblázatban szereplő kategóriákra az 1072/2013/EU rendeletben (EKB/2013/34) előírt nagyságrendek mellett csak AAR-t vagy NDER-t kell jelenteni, a legnagyobb gondosság elve alapján.
14. RÉSZ
A tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztása és a minta karbantartása az MPI-kamatlábstatisztikák céljára
1. szakasz: A tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztása
1. Általános kiválasztási eljárás
1. Az NKB-k az alábbi ábrán szemléltetett eljárást alkalmazzák az adatszolgáltatók kiválasztására az MPI-kamatlábstatisztikák 1072/2013/EU rendelettel (EKB/2013/34) összhangban történő gyűjtése céljából. Ez az eljárás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
2. Teljes körű adatfelvétel vagy mintavétel
2. Minden NKB az NKB-val azonos euroövezeti tagállamban rezidens referencia-adatszolgáltatókhoz tartozó MPI-k közül választja ki adatszolgáltatóit, a központi bankok és a PPA-k kivételével.
3. Az adatszolgáltatók kiválasztása érdekében az NKB-k az alábbi bekezdésekben rögzített kritériumokkal összhangban vagy teljes körű adatfelvételt alkalmaznak, vagy mintavételi megközelítést követnek.
4. Teljes körű adatfelvétel esetén az NKB a referencia-adatszolgáltatói körhöz tartozó minden egyes rezidens MPI-t felszólít az MPI-kamatlábstatisztikák szolgáltatására. A teljes körű adatfelvétel útján gyűjtendő változók az új szerződések kamatlábai és nagyságrendje, valamint az állományok kamatlábai.
5. Mintavétel esetén a referencia-adatszolgáltatók körébe tartozó MPI-knek csak egy részét kérik fel adatszolgáltatásra. A mintavétel útján megbecsülendő változók az új szerződések kamatlábai és összegei, valamint az állományok kamatlábai. Ezekre mintavételi változókként hivatkozunk. Azon kockázat minimalizálása érdekében, hogy a mintavételes felmérés eredményei eltérnek a referencia-adatszolgáltatók körében fennálló valós (ismeretlen) értékektől, a mintát oly módon kell kialakítani, hogy az reprezentatív legyen a referencia-adatszolgáltatói körre nézve. Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában valamely minta akkor minősül reprezentatívnak, ha az MPI-kamatlábstatisztikák szempontjából releváns és a referencia-adatszolgáltatók körében fennálló valamennyi jellemzőt a minta is tükrözi. Az eredeti mintavételezéshez az NKB-k használhatnak megfelelő helyettesítő értékeket és modelleket a mintavételi rendszer előállításához, akkor is, ha az alapul szolgáló adatok, amelyek létező forrásokból származnak, nem felelnek meg tökéletesen az 1072/2013/EU rendeletben (EKB/2013/34) szereplő meghatározásoknak.
3. A referencia-adatszolgáltatói kör rétegzése
6. A minta reprezentativitásának biztosítása érdekében az MPI-kamatlábstatisztikák céljára a mintavételezési megközelítést választó NKB-knek az adatszolgáltatók kiválasztása előtt megfelelően rétegekre kell bontaniuk a referencia-adatszolgáltatói kört. A rétegzés azt jelenti, hogy az N referencia-adatszolgáltatói kört N1, N2, N3 … NL alosztályokra vagy rétegekre osztják fel. Az ezen alosztályokra vagy rétegekre történő felosztások között nem lehet átfedés, és ezek együtt alkotják a referencia-adatszolgáltatói kört.
N1 + N2 + N3 + … + NL = N
7. Az NKB-k olyan rétegzési feltételeket határoznak meg, amelyek lehetővé teszik az adatszolgáltatói kör homogén rétegekre történő felosztását. A rétegek akkor minősülnek homogénnek, ha a mintavételezési változók rétegen belüli varianciájának összege lényegesen alacsonyabb, mint a teljes tényleges adatszolgáltatói körön belüli teljes variancia ( 36 ). A rétegzési feltételek az MPI-kamatlábstatisztikákhoz kapcsolódnak, vagyis összefüggés áll fenn a rétegzési feltételek és a mintából megbecsülendő kamatlábak és összegek között.
8. A mintavételezési megközelítést választó minden egyes NKB-nek választania kell legalább egy rétegzési feltételt annak biztosítása érdekében, hogy az MPI-k mintája az euroövezeti tagállamra nézve reprezentatív, a mintavételi hiba pedig alacsony legyen. Ideális esetben az NKB-k meghatározzák a rétegzési feltételek hierarchiáját. Ezek figyelembe veszik a nemzeti körülményeket, és így az egyes euroövezeti tagállamokra nézve jellemzőek.
9. Az adatszolgáltatók kiválasztása egyszakaszos mintavétel formájában történik az összes réteg meghatározását követően. Az adatszolgáltatókat csak ebben a szakaszban emelik ki a referencia-adatszolgáltatók köréből. Köztes kiemelés nem történik.
4. A minta elosztása a rétegek között és az adatszolgáltatók kiválasztása
10. A nemzeti rétegek 6. és 7. pont szerinti meghatározása után a mintavételi megközelítést választó NKB-k a tényleges adatszolgáltatók egyes rétegekből való kiválasztásával összeállítják a mintát. Az n teljes nemzeti mintaméret az egyes rétegek n1, n2, n3, …, nL mintaméreteinek összege:
n1 + n2 + n3 + … + nL = n.
11. Az egyes NKB-k az n nemzeti mintaméret legmegfelelőbb elosztását alkalmazzák a rétegek között. Így az NKB-k minden egyes rétegre meghatározzák, hogy az Nh összes MPI-ből hány nh adatszolgáltatót választanak ki. Az egyes h rétegekre vonatkozó nh/Nh mintavételi arány lehetővé teszi az egyes rétegek varianciájának megbecslését. Ez azt feltételezi, hogy minden egyes rétegből legalább két adatszolgáltató kiválasztásra kerül.
12. A tényleges adatszolgáltatók egyes rétegeken belüli kiválasztása érdekében az NKB-k vagy az összes intézményt figyelembe veszik a rétegben, és véletlenszerű mintavételt végeznek, vagy minden egyes rétegből a legnagyobb intézményt választják ki. A véletlen minta esetében az egyes rétegekben az intézmények véletlen kiválasztását vagy az összes intézményre nézve egyenlő valószínűséggel, vagy az intézmény méretével arányos valószínűséggel hajtják végre. A véletlenszerű mintavételt vagy a legnagyobb intézmények kiválasztását alkalmazó NKB-k dönthetnek úgy, hogy bizonyos rétegek esetében az összes intézményt figyelembe veszik.
13. A referencia-adatszolgáltatói körön belül az egyes hitelintézetek és egyéb intézmények méretére vonatkozó adatok nemzeti szinten az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban gyűjtött MPI-mérlegstatisztikákból áll rendelkezésre. Az NKB-k az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes euróban denominált betétjét és hitelét használják fel, amely az MPI-kamatlábstatisztikák szempontjából releváns mérlegadat, vagy azt majdnem helyettesítő adatot.
14. Az MPI-kamatlábstatisztika visszatevés nélküli kiválasztáson alapul, azaz a referencia-adatszolgáltatók körében szereplő minden egyes MPI-t csak egyszer választanak ki.
15. Amennyiben valamely NKB az egy rétegbe tartozó összes MPI-re vonatkozó teljes körű adatfelvétel mellett dönt, az NKB az adott rétegben vehet fióktelep szintű mintát. Ennek előfeltétele az, hogy az NKB rendelkezzen az adott rétegbe tartozó hitelintézetek és egyéb intézmények által folytatott üzleti tevékenységet lefedő fióktelepek teljes jegyzékével, és legyenek megfelelő adatai ahhoz, hogy fel tudja mérni a háztartásokkal és nem pénzügyi vállalatokkal kötött új szerződésekre vonatkozó kamatlábak fióktelepek közötti varianciáját. Az ezen iránymutatásban rögzített összes követelmény érvényes a fióktelepek kiválasztására és karbantartására is. A kiválasztott fióktelepek nemzeti adatszolgáltatókká válnak, amelyekre vonatkozik az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletében rögzített valamennyi adatszolgáltatási követelmény. Ez az eljárás nem érinti a fióktelepekkel rendelkező MPI-k azon kötelezettségét, hogy adatszolgáltatók legyenek.
5. Minimális nemzeti mintaméret
16. A minimális nemzeti mintaméret eltérően kerül meghatározásra attól függően, hogy az NKB véletlenszerű mintavételt alkalmaz, vagy rétegenként a legnagyobb intézményt választja ki.
17. Amennyiben egy NKB a tényleges adatszolgáltató intézmények kiválasztása során véletlenszerű mintavételt alkalmaz, a minimális nemzeti mintaméret kiválasztása aszerint történik, hogy az összes instrumentumfajtára számított, új szerződésekre vonatkozó átlagos kamatlábak maximális véletlen hibája nem haladja meg a 10 bázispontot 90 %-os megbízhatósági szinten ( 37 ).
18. A maximális véletlen hiba -ként kerül meghatározásra, ahol D a maximális véletlen hiba, zα/2 a normáleloszlásból vagy az adatok szerkezete szerint bármilyen alkalmas eloszlásból (pl. t-eloszlás) számított tényező 1-α megbízhatósági szint feltételezésével, ahol var a θ paraméter becslőfüggvényének varianciája és vâr a θ paraméter becslőfüggvényének becsült varianciája.
19. Amennyiben az NKB rétegenként a legnagyobb intézményt választja ki, a minta minőségének szintetikus átlagos abszolút hiba (mean absolute error, MAE) mérésen kell alapulnia. A tényleges szintetikus MAE nem haladhat meg egy időben változó MAE határt, minden egyes rétegben és mutatóban 10 bázispontos különbséget feltételezve.
20. Egy adott becslőfüggvény szintetikus MAES-ét egy adott időszakban a következőképpen kell meghatározni:
ahol:
MAES ( ) |
a szintetikus MAE |
Bc, Bk |
a mennyiség egy adott MPI-kamatláb kategóriában |
ic1 |
a becsült átlagos kamatláb a c kategóriában a MAE egy adott MPI-kamatláb kategória vonatkozásában, a j becslőfüggvény alapján |
Bj0 |
az adott j rétegben a tényleges nem adatszolgáltatásnak megfelelő mennyiség |
Bj1 |
az adott j rétegben a tényleges adatszolgáltatásnak megfelelő mennyiség. Amennyiben mintavételezés alkalmazására kerül sor, a Bj 1 a bruttósított mennyiségekre utal. A bruttósítás folyamata a 4. szakaszban részletesebben bemutatásra kerül |
B |
az összes rétegre vonatkozó teljes mennyiség, vagyis Bj 0 és Bj 1 összege az összes rétegben a teljes hiba becslése a j rétegen belül |
ij1 |
az adott j rétegben a tényleges adatszolgáltatásnak megfelelő súlyozott átlagos kamatláb |
j0 |
a becslőfüggvény értéke a j réteg azon alrétegében, amelyből nem származik minta. |
Valamely jelentett rétegben nulla mennyiségű lefedettség esetén a másik réteg átlagát kell használni a nullával egyenlő MAE elkerülése érdekében.
a rétegen belüli első és harmadik kvartilis átlaga, amelyek az MPI kamatláb kategóriára vonatkozóan jelentett azon kamatlábként kerülnek meghatározásra, amelynek tekintetében a jelentett kamatlábak 25 %-a (illetve 75 %-a) alacsonyabb, mint az adott szám. Az első és a harmadik kvartilis úgy kerül kiszámításra, hogy előbb az adott kategória mennyiségét a réteget alkotó intézményekkel súlyozzák. Így a két MAE becslőfüggvény - az első és a harmadik kvartilis - közötti átlagot a paraméter becsléseként használják ( 38 ).
21. A maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t külön kell kiszámítani az új szerződések és az állományok vonatkozásában. Az új szerződések esetében a maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékében leírt 1–11., 13–22. és 24–29. mutató alapján kell kiszámítani. Az állományok esetében a maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. függelékében leírt 1–14. mutató alapján kell kiszámítani.
22. A minimális nemzeti mintaméret alatt a minimális induló mintát és a tényleges adatszolgáltatói körből vett minta karbantartásáról szóló következő szakaszban meghatározott karbantartás utáni minimális mintát egyaránt érteni kell. Az idők folyamán az egyesülések és a kilépők miatt a minta mérete csökkenhet a következő karbantartási időszakig.
23. Az NKB-k a minimális nemzeti minta méreteként meghatározottnál több adatszolgáltatót is kiválaszthatnak, különösen abban az esetben, ha a nemzeti pénzügyi rendszer szerkezete fényében fokozni kell a nemzeti minta reprezentatív jellegét.
24. A referencia-adatszolgáltatói körben és a minimális mintaméretben foglalt MPI-k számában összhangot kell teremteni. Az NKB-k engedélyezhetik az egyazon euroövezeti tagállamban rezidens és az MPI-k 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 1. részének 1. szakaszában rögzített besorolási elveknek megfelelően létrehozott és frissített jegyzékében külön szereplő MPI-k számára, hogy az MPI-kamatlábstatisztikát együttesen, csoportként szolgáltassák. A csoport fiktív adatszolgáltatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a csoport úgy szolgáltatja az MPI-kamatlábstatisztikát, mintha egyetlen MPI lenne, azaz eszközcsoportonként a teljes csoportra kiterjedő egyetlen átlagkamatlábat jelent, és nem az MPI-k jegyzékében szereplő minden egyes MPI által alkalmazott kamatlábakat. Ugyanakkor a csoporton belüli MPI-ket a referencia-adatszolgáltatói körben és a mintában továbbra is egyedi intézményekként kell számba venni.
2. szakasz: A tényleges adatszolgáltatói körből vett minta karbantartása
6. A minta karbantartása
25. A mintavételi megközelítést választó NKB-knek biztosítaniuk kell, hogy a minta reprezentatív maradjon.
26. Ennek érdekében az NKB-k legalább évente egyszer ellenőrzik mintájuk reprezentatív jellegét. Amennyiben a referencia-adatszolgáltatói körben jelentős változások vannak, ezeknek a mintában az éves ellenőrzést követően tükröződniük kell.
27. Legalább hároméves időközönként az NKB-k rendszeresen felülvizsgálják a mintát, figyelembe véve a referencia-adatszolgáltatói körhöz csatlakozókat, a referencia- és tényleges adatszolgáltatói körből kilépőket, valamint az adatszolgáltatók jellemzőiben bekövetkezett minden egyéb változást, és alkalmazzák a minimális nemzeti mintaméretről szóló 5. szakasz rendelkezéseit. A minta rendszeres felülvizsgálata az 1. szakaszban szereplő, a tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés értékelésén alapul, azon év minden egyes negyedéve végének megfelelő havi adatok alapján, amely évben a felülvizsgálatra sor kerül. Az NKB-k azonban gyakrabban is ellenőrizhetik és frissíthetik mintáikat.
28. A mintát idővel frissíteni kell, figyelembe véve a referencia-adatszolgáltatói körbe belépőket, így biztosítva, hogy a minta a referencia-adatszolgáltatói körre nézve reprezentatív maradjon. Ezért az NKB-k az összes csatlakozó Nb köréből nb mintát vesznek. Az összes Nb új belépő közül az nb csatlakozó intézmények kiegészítő kiválasztására az idő során pótlólagos mintavételként utalnak.
29. A mintát idővel frissíteni kell, figyelembe véve a referencia- és tényleges adatszolgáltatói körből kilépőket. Ha az Nd referencia-adatszolgáltatói körből kilépők száma arányos az nd mintából kilépők számával, akkor nincs szükség kiigazításra (1. eset). Amennyiben olyan intézmények lépnek ki a referencia-adatszolgáltatói körből, amelyek nem szerepelnek a mintában, a minta a referencia-adatszolgáltatói kör méretéhez képest túl naggyá válik (2. eset). Amennyiben a mintából több intézmény lép ki, mint a referencia-adatszolgáltatói körből, a minta idővel túl kicsivé válik, és reprezentatív jellege megszűnhet (3. eset). A 2. és 3. esetben, amennyiben a tényleges adatszolgáltató intézmények kiválasztásához véletlenszerű mintavételt alkalmaznak, a mintában szereplő egyes intézményekhez kapcsolódó súlyozást a mintavételi elméletből levezetett, igazolt statisztikai módszer alkalmazásával kell kiigazítani. Az egyes adatszolgáltatókhoz kapcsolódó súly az adott intézmény kiválasztási valószínűségének fordítottja, és emiatt lép fel a bővítési tényező. A 2. esetben, amelyben a minta az adatszolgáltatói körhöz képest viszonylag nagyobb, a mintából nem kell adatszolgáltatót kivenni. A 3. esetben, amennyiben a legnagyobb intézmények kerültek kiválasztásra, a mintát méretük alapján további intézmények kiválasztása útján kell kiigazítani.
30. Az adatszolgáltatók jellemzőinek változásait figyelembe véve a mintát idővel módosítani kell. Ezek a változások az összeolvadások, szétválások, az intézmény növekedése stb. miatt merülhetnek fel. Egyes adatszolgáltatók más rétegbe kerülhetnek. A kilépőkre vonatkozó 2. és 3. esethez hasonlóan a mintát a mintavételi elméletből levezetett, igazolt statisztikai módszer alkalmazásával kell kiigazítani. Amennyiben az NKB-k véletlenszerű mintavételt végeznek, új kiválasztási valószínűségeket és következésképpen súlyokat kell megállapítani.
3. szakasz: További mintavételi kérdések
7. Egységesség
31. A betétek és hitelek hó végi állományára és az új betétekre és hitelekre vonatkozó MPI-kamatlábstatisztikák közötti egységesség biztosítása érdekében azok az NKB-k, amelyek a mintavételi megközelítést alkalmazzák, e statisztikai adatok gyűjtéséhez ugyanazokat az adatszolgáltatókat veszik igénybe. Az NKB-k alkalmazhatják továbbá a mintavételi megközelítést az MPI kamatlábstatisztikáinak bizonyos részére és a teljes körű adatfelvételt a fennmaradó részre. Nem használhatnak azonban két vagy több különböző mintát.
8. Pénzügyi innováció
32. A mintavételi eljárás során az NKB-k nem kötelesek a nemzeti szinten létező összes terméket lefedni. Azonban nem zárhatnak ki teljes instrumentumfajtákat azon az alapon, hogy az érintett összegek jelentéktelenek. Így ha valamely instrumentumfajtát csak egy intézmény kínál, ezt az intézményt fel kell venni a mintába. Amennyiben valamely euroövezeti tagállamban az első mintavételkor valamely instrumentumfajta nem létezett, de később azt egy intézmény bevezeti, ezt az intézményt a következő reprezentatív jellegre vonatkozó ellenőrzés során hozzáadják a mintához. Amennyiben új terméket hoznak létre, a mintában szereplő intézmények azt a következő adatszolgáltatáskor feltüntetik, mivel minden adatszolgáltató köteles összes termékéről adatot szolgáltatni.
4. szakasz: Nemzeti súlyozott átlagkamatlábak és nemzeti szerződések teljes volumene
33. Az NKB-k minden tényleges rezidens adatszolgáltatójuktól megkapják a súlyozott átlagkamatlábakat és kapcsolódó összegeket, és a rétegenként bruttósított üzletitevékenység-volumen alapján minden egyes instrumentumfajtára kiszámítják a nemzeti súlyozott átlagkamatlábat. Az adatokat jelentik az EKB-nek.
34. Véletlenszerű mintavétel alkalmazása esetén a réteg- és nemzeti szintű kamatláb becslőfüggvényének összhangban kell állnia a mintavételi eljárással, egyszerű véletlen mintával vagy a használt mérettel arányos valószínűséggel, ami azt jelenti, hogy a kamatlábak súlyozásához bruttósított összegek kerülnek felhasználásra.
35. A legnagyobb intézmények kiválasztása esetén a kamatlábak becslőfüggvényének a jelentett összegek súlyozásával aggregálnia kell az azonos rétegbe tartozó intézmények kamatlábait, és a rétegek közötti aggregátumokat az egyes rétegek bruttósított volumenének alkalmazásával kell elkészíteni.
36. Az állományokra vonatkozó instrumentumfajták, vagyis az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. függelékének 1–26. mutatója esetében az NKB-k nemzeti súlyozott átlagkamatlábat szolgáltatnak.
37. Az új szerződésekre vonatkozó instrumentumfajták, vagyis az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 1–23. és 30–85. mutatója esetében az NKB-k nemzeti súlyozott átlagkamatlábat szolgáltatnak. Ezenkívül az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 2–4., 8–11., 13–22., 33–35. és 37–85. mutatója esetében az NKB-k jelentik a referenciahónap alatt minden egyes instrumentumkategóriában nemzeti szinten kötött új szerződések összegét. A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelekre vonatkozó instrumentumkategóriák (az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 88–91. mutatója) esetében csak a volumenre vonatkozó információkat kell megadni, és a kamatlábakra vonatkozó információkat a legnagyobb gondosság elve alapján gyűjtik. Az új szerződések ezen összegei az adatszolgáltatói körre összesen vonatkoznak, vagyis a teljes adatszolgáltatói körre, és az egyéb új szerződések volumeneihez hasonlóan ezt az adatot is a 38–40. bekezdésben bemutatott bruttósítási eljárás révén kell megbecsülni.
38. Amennyiben az adatszolgáltatók kiválasztásához véletlenszerű mintavételt vagy a legnagyobb intézmények kiválasztását alkalmazzák, a szerződések volumenének bruttósításához bővítési tényezőket használnak. A bruttósítást a rétegek szintén kell alkalmazni.
39. A véletlenszerű mintavételi megközelítés alkalmazása esetén a bővítési tényezők a πi kiválasztási valószínűségek fordítottjaként, azaz 1/πi -ként kerülnek meghatározásra. A teljes adatszolgáltatói kör új szerződései becsült B összegét ezt követően a következő általános képlet útján számítják ki:
ahol:
B |
a szerződések teljes volumene |
Bi |
az i intézmény új szerződéseinek összege |
πi |
az i intézmény kiválasztásának valószínűsége |
40. A legnagyobb intézmény kiválasztására vonatkozó megközelítés alkalmazása esetén az egyes j rétegekre vonatkozó bővítési tényezők a réteglefedettségi arány fordítottjaként kerülnek meghatározásra, az alábbi képlet útján:
ahol:
j |
a j rétegen belüli teljes volumen |
ij |
az egyes j rétegeken belüli az i intézményre vonatkozó volumen |
Nj0 |
a j rétegben a mintába be nem került hitelintézetek száma |
Nj1 |
a j rétegben a mintába bekerült hitelintézetek száma. |
41. A 40. bekezdésben az új szerződések tekintetében meghatározott EFj bővítési tényezőket úgy kell kiszámítani, hogy az új szerződések volumenét a kapcsolódó állományokkal kell helyettesíteni. A j réteg bruttósított volumenét ezt követően úgy kell kiszámítani, hogy a j rétegre vonatkozó bővítési tényezőt meg kell szorozni a j rétegre vonatkozóan jelentett volumennel.
42. Az NKB-k a hó végi állományokra és új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábakat négy tizedes pontossággal jelentik az EKB-nak. Ez nem érinti az NKB-k arra vonatkozó döntéseit, hogy milyen pontosságot kívánnak alkalmazni az adatok gyűjtése során. A közzétett eredmények nem tartalmaznak kettőnél több tizedest.
43. Az NKB-k kötelesek feltüntetni az MPI-kamatlábstatisztikát befolyásoló bármely szabályozó intézkedést (illetve annak megváltozását) a nemzeti adatokkal együtt benyújtott módszertani megjegyzésekben.
44. Azok az NKB-k, amelyek az adatszolgáltatók kiválasztásánál a mintavételi megközelítést alkalmazzák, a kiindulási minta tekintetében feltüntetik a mintavételi hiba becsült értékét. A minta minden egyes karbantartását követően jelentik az új becsült értéket.
15. RÉSZ
Egyes termékek kezelése az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában
1. A következő pontokban meghatározott termékek kezelése referenciaként szolgál a hasonló jellemzőkkel bíró termékek kezeléséhez.
2. A lépcsőzetesen növekvő (csökkenő) kamatú betét vagy hitel olyan lekötött betét vagy hitel, amelyre évről évre előre meghatározott számú százalékponttal emelkedő (csökkenő) kamatlábat alkalmaznak. A lépcsőzetesen növekvő (csökkenő) kamatú betétek és hitelek olyan eszközök, amelyek kamatozása a teljes futamidő alatt rögzített. A betét vagy hitel teljes futamidejére vonatkozó kamatot és az egyéb feltételeket előre megállapítják a t0 időpontban, a szerződés aláírásakor. A lépcsőzetesen növekvő kamatú betétre példaként szolgálhat egy négyéves lekötött betét, amelyre az első évben 5 %, a második évben 7 %, a harmadik évben 9 % és a negyedik évben 13 % kamatot fizetnek. Az új szerződésre vonatkozó AAR, amely az MPI-kamatláb-statisztikában a t0 időpontban szerepel, az „1 + kamatláb” tényezők mértani átlaga. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének megfelelően az NKB-k kérhetik az adatszolgáltatókat, hogy erre a típusú termékre alkalmazzák az NDER-t. A hó végi állományokra vonatkozó AAR, amelyet a t0 és a t3 időpont között alkalmaznak, az adatszolgáltató által az MPI-kamatláb kiszámításakor alkalmazott kamat, azaz a négyéves lekötött betét példája esetében a t0 időpontban 5 %, a t1 időpontban 7 %, a t2 időpontban 9 % és a t3 időpontban 13 %.
3. Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában a hitelkeretek részeként felvett hitelek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében meghatározottal azonos jelentéssel bírnak, és azonos módon kerülnek besorolásra. Új szerződésnek csak az állományok, vagyis a hitelkerettel összefüggésben felvett és még vissza nem fizetett összegek minősülnek és szerepelnek az MPI-kamatlábstatisztikákban, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 16. bekezdésével összhangban. A hitelkereten keresztül rendelkezésre álló, azonban fel nem vett vagy már visszafizetett összegek nem kerülnek figyelembevételre, sem új szerződésként, sem állományként.
4. A „keretszerződés” lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy többféle hitelszámláról hívjon le hiteleket egy bizonyos összeghatárig, amely az összes hitelszámlára együttesen vonatkozik. Az ilyen keretszerződés megkötésekor nem határozzák meg a hitel formáját és/vagy lehívásának időpontját és/vagy kamatlábát, hanem megállapodhatnak ezek lehetséges változatairól. Az ilyen keretszerződések nem szerepelnek az MPI-kamatláb-statisztikában. Ugyanakkor, amint a keretszerződés szerint megállapodott hitelt lehívják, az szerepel az MPI-kamatlábstatisztikák megfelelő tétele alatt, mind az új szerződések, mind az állományok között.
5. Létezhetnek takarékbetétek alapkamattal plusz hűség- és/vagy növekedési prémiummal. A betét elhelyezésekor még nem biztos, hogy a prémiumot kifizetik-e vagy sem. A kifizetés a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat jövőbeni, még nem ismert megtakarítási magatartásától függ. Általában az ilyen hűség- vagy növekedési prémiumokat nem veszik figyelembe az új szerződésre vonatkozó AAR-ban. Az állományokra vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. Ily módon, ha az adatszolgáltató ilyen hűség- vagy növekedési prémiumot fizet, ezt az állományokra vonatkozó statisztikában tünteti fel.
6. A háztartások vagy nem pénzügyi vállalatok számára kínálhatnak hiteleket azokhoz kapcsolódó származtatott szerződésekkel, azaz kamatcsere/cap/floor stb. termékkel együtt. Az ilyen kapcsolódó származtatott szerződések általában nem szerepelnek az új szerződésekre vonatkozó AAR-ban. Az állományokra vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. Ily módon, amennyiben egy ilyen származtatott szerződést érvényesítenek, és az adatszolgáltató a háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak felszámított kamatlábat módosítja, ezt az állományokra vonatkozó statisztikában tünteti fel.
7. Kínálhatnak két összetevőből álló betéteket: lekötött betétet, amelyre rögzített kamatlábat alkalmaznak és egy beágyazott származtatott szerződést, amely hozama valamely meghatározott tőzsdeindex vagy kétoldalú árfolyam értékéhez kötött, és amelyet legalább 0 %-os kamatlábon garantálnak. A két összetevő lejárata lehet megegyező és eltérő is. Az új szerződésekre vonatkozó AAR a lekötött betét kamatlábát tartalmazza, mivel ez tükrözi a betételhelyező és az adatszolgáltató közötti megállapodást, és ismert a pénz elhelyezésének idején. A betét másik, valamely tőzsdeindex vagy kétoldalú árfolyam értékéhez kötődő összetevőinek hozama csak utólag – a szerződés lejáratakor – válik ismertté, és ezért azt az új szerződésre vonatkozó kamatláb nem foglalhatja magában. Így csak a garantált minimális hozamot (általában 0 %) kell feltüntetni. Az állományokra vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. A lejárat napjáig a meghatározott futamidejű termékre alkalmazott kamatlábat tüntetik fel, csakúgy, mint a beágyazott származtatott terméket tartalmazó betét garantált minimális hozamát. Az állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak csak lejáratkor tükrözik az adatszolgáltató által fizetett AAR-t.
8. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében meghatározott két éven túli lejáratú betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat. A nyugdíj-előtakarékossági számlák nagyobb részét értékpapírokban helyezik el, és ezért a számlák kamatlába a kapcsolódó értékpapírok hozamától függ. A nyugdíj-előtakarékossági számlák fennmaradó részét készpénzben tarthatják, és a hitelintézet vagy egyéb intézmény határozza meg a kamatot ugyanúgy, mint egyéb betétek esetén. A betét elhelyezésének idején a nyugdíj-előtakarékossági számla háztartásnak járó teljes hozama nem ismert, és az akár negatív is lehet. Emellett a betét elhelyezésének idején a háztartás és a hitelintézet vagy egyéb intézmény olyan kamatlábról állapodik meg, amely csak a betétrészre alkalmazandó; ez nem vonatkozik az értékpapírokba befektetett részre. Ily módon az MPI-kamatlábstatisztika csak az értékpapírokba be nem fektetett betétrészre terjed ki. Az új szerződésekre vonatkozó AAR-ként a háztartás és az adatszolgáltató között a betét elhelyezésének idején a betétrészre vonatkozóan megállapodott kamatlábat kell jelenteni. Az állományokra vonatkozó AAR az adatszolgáltató által az MPI-kamatláb kiszámításakor a nyugdíj-előtakarékossági számla betét részére alkalmazott kamatláb.
9. A lakás-előtakarékossági konstrukció olyan hosszú lejáratú megtakarítási rendszer, amely alacsony hozamú lehet, azonban bizonyos idejű megtakarítás után kedvezményes kamatú lakáscélú hitelre jogosítja fel a háztartást vagy nem pénzügyi vállalatot. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. melléklete 2. részével összhangban ezeket a megtakarítási konstrukciókat a két évnél hosszabb, megállapodás szerinti futamidejű betétek közé kell besorolni mindaddig, amíg azok betétként működnek. Hitellé való átalakításukkor azokat háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelekként kell besorolni. Az induló betét elhelyezésekor megállapodott kamatlábat az adatszolgáltatók új betéti szerződésként jelentik. Az új szerződések ennek megfelelő összege az elhelyezett pénz összege. Az idők során ezen betét összegének növekedése csak az állományokban jelenik meg. Amikor a betét átalakul hitellé, ezt az új hitelt új hitelezési szerződésként kell nyilvántartani. A kamatláb az adatszolgáltató által kínált kedvezményes kamatláb. A súly a háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott hitel teljes összege.
10. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. része szerinti francia állami lakáscélú konstrukció, a plan d'épargne-logement (PEL) konstrukció alapján elhelyezett betéteket két évnél hosszabb futamidőre lekötött betétként sorolják be. Az ilyen PEL-konstrukciók feltételeit és a kamatlábat jogszabály szabályozza és rögzíti, amely kamatláb a betét teljes futamideje során változatlan, azaz a PEL-konstrukciók minden egyes „generációjához” azonos kamatláb kapcsolódik. A PEL-konstrukciókat legalább négy évig tartják fenn, és az ügyfél minden évben egy előre meghatározott minimumösszeget betétként elhelyez a PEL-konstrukcióban, de a szerződés futamideje alatt bármikor növelheti a befizetések összegét. Az új PEL-konstrukció megnyitásakor az induló betétet az adatszolgáltatók új szerződésként jelentik. A PEL-konstrukció keretében induláskor elhelyezett összeg lehet nagyon alacsony is, ami azt jelenti, hogy az új szerződési kamathoz kapcsolódó súlyozás is viszonylag alacsony. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az új szerződési kamat mindig tükrözi a PEL-konstrukciók aktuális generációjának feltételeit. Az új PEL-konstrukciókra alkalmazott kamatláb változásait az új szerződési kamatláb tükrözi. A fogyasztók olyan jellegű reakciója, amely során egyéb hosszú lejáratú betétekből már létező PEL-konstrukciókba mozdítják el portfoliójukat, nem tükröződik az új szerződéses kamatlábakban, csak az állományok kamatlábaiban. A négyéves időszak végén az ügyfél igénybe veheti a kedvezményes kamatú hitelt, vagy megújíthatja a szerződést. Mivel a PEL-konstrukció ilyen megújítása automatikusan, az ügyfél aktív részvétele nélkül történik, és mivel a szerződés feltételeit, köztük a kamatlábat nem tárgyalják újra, az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. részének megfelelően az ilyen megújítás nem minősül új szerződésnek. A szerződés megújításakor az ügyfél további betéteket helyezhet el, feltéve hogy a fennálló összeg nem haladja meg a meghatározott felsőértéket, és a szerződés nem hosszabb, mint a lejáratra meghatározott évek legnagyobb száma. Amennyiben a szerződés eléri a felső összeghatárt vagy a leghosszabb futamidőt, a szerződés teljesítése megszűnik. A háztartás vagy nem pénzügyi vállalat továbbra is jogosult a hitelfelvételre, és kamatot is kap a PEL-konstrukció megnyitásakor érvényes feltételek szerint mindaddig, amíg a betét a bank könyveiben kerül nyilvántartásra. A kormány – a hitelintézet vagy egyéb intézmény által kínált kamatlábon felül – további kamatfizetés formájában nyújt támogatást. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. részével összhangban az MPI-kamatlábstatisztikában a kamatnak csak a hitelintézet vagy egyéb intézmény által fizetett részét tüntetik fel. A kormánytól származó támogatást, amelyet a hitelintézeten vagy egyéb intézményen keresztül, de nem annak terhére fizetnek, figyelmen kívül kell hagyni.
11. A betétek utáni negatív kamatlábakat az MPI-kamatlábstatisztikában fel kell tüntetni, amennyiben e kamatlábak a piaci feltételekre figyelemmel nem kivételes jellegűek.
15a. RÉSZ
Egyedi MPI mérlegtétel- és kamatláb-statisztikák
Az 1., 2. és 3. táblázat bemutatja az egyedi MPI-mérlegtétel- és kamatláb-statisztikákra vonatkozó részletes adattovábbítási követelményeket. Az egyedi MPI-mérlegtételek tekintetében e követelmények az állományokról szóló havi adatsorokra vonatkoznak, az állományokról szóló néhány további kiválasztott, negyedévente jelentendő mutatóval együtt. Az ezen adatokat havi alapon gyűjtő NKB-k azonban ezeket a mutatókat havonta is jelenthetik. Az egyedi mérlegtételekre vonatkozó adatszolgáltatási rendszer kiegészítő adatsorokra is kiterjed, amelyek a nem tranzakcióból eredő hatásokra vonatkozó információkat tartalmaznak annak érdekében, hogy hasznos tranzakciós értékeket lehessen levezetni, azaz figyelembe véve adott esetben az ár- és árfolyamváltozásokból eredő átértékeléseket, átsorolásokat és a hitelek leírását vagy leértékelését. E rész 1. és 2. táblázatában ezeket a követelményeket a „ߦ•” és „ߦߦ••” szimbólum azonosítja. A „ߦߦ••” azokat az eseteket jelzi, amikor az NKB-knak minimumként csak az átsorolásokat kell jelenteniük. Ezenkívül az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében az NKB-k a kiegészítő adatsorok jelentése során küszöbérték szerinti megközelítést alkalmazhatnak. ►M4 Az NKB-knek így különösen az 50 millió eurót meghaladó összegekre vonatkozó kiegészítő adatsorokat kell jelenteniük a legjobb elérhető adatok alapján, de csak akkor, ha a kiegészítő adatsorok meghaladják a mutató állományainak 1 %-át, vagyis a küszöbérték = max (50 millió EUR, az állományok 1 %-a). ◄ Ez a hitelintézeti csoportokra is alkalmazandó küszöbérték indikatív jellegű, és célja, hogy segítse az NKB-ket annak eldöntésében, hogy kiigazítást végezzenek-e. Amikor azonban nem állnak rendelkezésre információk, vagy azok rossz minőségűek, az érintett NKB dönthet úgy, hogy nem tesz további lépéseket vagy becslést készít. A hitelek esetében az adatszolgáltatási rendszer további információkat tartalmaz a hitelátruházásokról, amelyeket beszerzések mínusz elidegenítésekként kell jelenteni. Ezek a mutatók, amelyeket az 1. táblázatban a „†” szimbólum azonosít, az értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó folyamataira (a jelentett hitelállományra hatást gyakoroló tranzakciók) terjednek ki. Megjegyzendő, hogy az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményei nem felelnek meg közvetlenül az 1. táblázat adatkövetelményeinek. Így különösen az értékpapírosított hitelek nettó folyamatait (a jelentett hitelállományra hatást gyakoroló tranzakciók), amelyek a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek futamidő szerinti bontásaira és a háztartásoknak nyújtott hitelek rendeltetés szerinti bontásaira vonatkoznak, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján csak negyedévente kell szolgáltatni. Ezek az információk azonban nemzeti szinten gyűjthetők havi alapon. Hasonlóképpen, az egyébként átruházott hitelek nettó folyamatainak (a jelentett hitelállományra hatást gyakoroló tranzakciók) adataira, amelyek a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek futamidő szerinti bontásaira és a belföldi MPI-k közötti hitelátruházásokra vonatkoznak, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményei nem terjednek ki, azonban ezek nemzeti szinten rendelkezésre állhatnak. Ahol ezek az információk közvetlenül nem állnak rendelkezésre, azokat a legjobb elérhető adatok alapján kell jelenteni.
A 3. táblázatban foglaltak szerinti egyedi MPI kamatláb-statisztikák továbbítása magában foglalja az euroövezetben rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban denominált betéteire és hiteleire vonatkozó havi kamatlábakat. A követelmények az állományokra és a szerződések volumenére vonatkozó kamatok mellett kiterjednek az új szerződések volumenére is.
A 17a. cikkel összhangban az adatcserével érintett euroövezeti hitelintézetek panelje rendszeresen módosításra kerül majd. A módosításokat az említett cikkben rögzített jóváhagyási eljárás alapján, a következő szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.
i. Az euroövezet bővítése esetén: az érintett NKB és az EKB megállapodik azon intézményekről, amelyekre az eljárás ki fog terjedni, és az adatokat az érintett tagállam részt vevő tagállammá válásának időpontjától kezdődő referencia-időszakokra vonatkozóan kell szolgáltatni.
ii. Az MPI-populációban bekövetkezett változások esetén: a panel azon alapelvnek megfelelően módosításra kerül, amely szerint az eurorendszer által elfogadott lefedettséget meg kell őrizni. Így különösen:
— Amennyiben egy az adatcsere alá tartozó intézmény a szektorbesorolásának változása következtében kilép az MPI-populációból, az intézmény kizárásra kerül a panelból.
— A panelbe tartozó MPI-k egyesülésben vagy befolyásszerzésben lehetnek érintettek. Ha a létrejövő intézmény egy már a panelbe tartozó MPI MPI-kódját használja, nincs szükség változtatásra. Ha a létrejövő intézmény egy a panelbe nem tartozó MPI MPI-kódját használja, az MPI felvételre kerül a panelbe azon hónap első napjától, amelyben az egyesülésre vagy befolyásszerzésre sor kerül. Ilyen helyzetekben esetről esetre kerül eldöntésre, hogy az érintett NKB jelentsen-e visszamenőleges adatokat. Ha a létrejövő intézmény új MPI-kódot használ, az MPI felvételre kerül a panelbe azon hónap első napjától, amelyen az egyesülésre vagy befolyásszerzésre sor kerül.
— Szétválás esetén a panel módosításra kerül annak érdekében, hogy a létrejövő MPI-k közül a legnagyobb MPI-re továbbra is kiterjedjen. Ilyen helyzetekben esetről esetre döntenek annak lehetőségéről, hogy valamennyi létrejövő MPI-t felvegyék a panelbe.
iii. A mérlegtétel-statisztikák és az MPI-kamatlábstatisztikák tekintetében a tényleges adatszolgáltatói körnek az NKB-k által alkalmazott eltérések vagy mintavételi rendszerek következtében bekövetkező változásai esetében: azon intézmények, amelyek tekintetében az adatok elérhetetlenné válnak, kizárásra kerülnek a panelből.
1. táblázat
Az egyedi MPI-k eszközeire vonatkozó adatok
|
|
|
Szerződő fél szektora |
Összesen |
MPI-k |
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzat (S.13) |
|
|
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
||||||||
|
|
|
ebből csoporton belüli pozíciók |
NKB |
Legfeljebb 1 éves |
1 és 2 év közötti |
2 éven túli |
|
|
Összesen |
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
1 éven túli |
||||||||||||
Eszköz |
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év között |
5 éven túli |
||||||||||
Készpénz |
Szerződő fél területe |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek |
Euroövezet |
|
ߦ• |
|
|
|
|
|
|
ߦ• † |
|
|
ߦ• † |
ߦ• † |
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Külföld |
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből hitelek euróban |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből folyószámlahitelek euróban (1) |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből szindikált hitelek |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből fordított repoügyletek központi szerződő felekkel |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Euroövezet |
|
ߦ• |
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
ߦ• |
ߦ• |
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
ߦ• |
ߦ• |
|
|
|
|
|
|||
Külföld |
ߦߦ•• |
Q |
|
|
|
|
|
|
Q |
Q |
|
|
|
|
|
|||
PPA befektetési jegyek/egységek |
Euroövezet |
|
ߦ• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Külföld |
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Tulajdoni részesedések és nem PPA befektetési jegyek/egységek |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ߦ• |
|
|
|
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Külföld |
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Nem pénzügyi eszközök (beleértve az immateriális javakat) |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Fennmaradó eszközök |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből pénzügyi derivatívák |
Euroövezet |
|
Q |
|
|
|
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
||
Külföld |
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerződő fél szektora |
nem MPI-k |
|||||||||||
|
|
|
Magánszektor |
||||||||||||
|
|
|
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
EPK-k, nem PPA befektetési alapok, valamint biztosítók és nyugdíjpénztárak |
|||||||||||
|
|
|
Összesen |
Lakáscélú |
Fogyasztási és egyéb célú |
|
EPK-k és nem PPA befektetési alapok |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Eszköz |
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
1 és 5 év között |
5 éven túli |
|
Legfeljebb 1 éves |
1 és 5 év között |
5 éven túli |
|
|
|||
Készpénz |
Szerződő fél területe |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek |
Euroövezet |
|
ߦ• † |
|
|
|
ߦ• † |
|
|
|
ߦ• † |
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből hitelek euróban |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből folyószámlahitelek euróban (1) |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből szindikált hitelek |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből fordított repoügyletek központi szerződő felekkel |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Q |
Q |
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
PPA befektetési jegyek/egységek |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Tulajdoni részesedések és nem PPA befektetési jegyek/egységek |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
Nem pénzügyi eszközök (beleértve az immateriális javakat) |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Fennmaradó eszközök |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ebből pénzügyi derivatívák |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Külföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Ezek az adatsorok az egyedi MPI kamatláb-statisztikák továbbításának kiegészítése érdekében szükségesek. A „folyószámlahitelek”-re vonatkozó követelmény kiterjed különösen az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre, a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelekre.Állományokra vonatkozó havi mutatók.QÁllományokra vonatkozó negyedéves mutatók.ߦ•Kiegészítő adatsor: valamennyi kiigazítás együttesen.ߦߦ••Kiegészítő adatsor: valamennyi kiigazítás együttesen; az NKB-k dönthetnek úgy, hogy csak az átsorolásokhoz kapcsolódó hatásokat jelentik, amennyiben ez csökkenti az adatszolgáltatási terhet.†Hitelátruházások (beszerzések mínusz elidegenítések).
2. táblázat
Az egyedi MPI-k forrásaira vonatkozó adatok
|
|
|
Szerződő fél szektora |
Összesen |
|
|
|
MPI-k |
|
|
nem MPI-k |
|
|
|
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi kormányzat |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Egyéb |
||||||||||||||||||
Eszköz |
|
|
Legfeljebb 1 éves |
1 és 2 év közötti |
2 éven túli |
ebből csoporton belüli pozíciók |
NKB |
|
|
EPK-k és nem PPA befektetési alapok |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
Egyéb kormányzat |
||||||||||||||||||
Betétek |
Szerződő fél területe |
|
||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Euroövezet |
|
|
|
|
ߦ• |
|
|
|
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
Külföld |
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
ebből euróban |
Összesen |
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Betétek az M3-ban (1) |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ߦߦ•• |
ߦߦ•• |
ߦߦ•• |
|
|
|
||||||||||||||
egynapos |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
ebből euróban (1) |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
lekötött |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
legfeljebb 1 éves |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
1 és 2 év közötti |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
legfeljebb 3 hónapos felmondással visszaváltható |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
ebből euróban (1) |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
repoügyletek nem központi szerződő felekkel |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
M3-ba nem tartozó betétek |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ߦߦ•• |
ߦߦ•• |
ߦߦ•• |
|
|
|
||||||||||||||
2 éven túli lekötött |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
3 hónapon túli felmondással visszaváltható |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
ebből euróban (1) |
Euroövezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
repoügyletek központi szerződő felekkel |
Belföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Belföldön kívüli euroövezeti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Összesen |
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
euróban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
külföldi devizában |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Tőke és tartalékok |
Összesen |
ߦߦ•• |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Fennmaradó források |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
ebből pénzügyi derivatívák |
Euroövezet |
|
|
|
|
Q |
|
|
Q |
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||
Külföld |
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||
(1)
Ezek az adatsorok az egyedi MPI kamatláb-statisztikák továbbításának kiegészítése érdekében szükségesek. A „folyószámlahitelek”-re vonatkozó követelmény kiterjed különösen az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre, a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelekre.
|
3. táblázat
Az egyedi MPI-kamatlábakra vonatkozó adatok
ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KAMATLÁBAK INSTRUMENTUMFAJTÁI |
||||
|
Szektor |
Instrumentum típusa |
Eredeti futamidő |
Adatszolgáltatási kötelezettség |
Betétek euróban |
Háztartásoktól |
Lekötött |
Legfeljebb 2 éves |
AAR |
2 éven túli |
AAR |
|||
Nem pénzügyi vállalatoktól |
Lekötött |
Legfeljebb 2 éves |
AAR |
|
2 éven túli |
AAR |
|||
Hitelek euróban |
Háztartásoknak |
Lakáscélú |
Legfeljebb 1 éves |
AAR |
1 és 5 év közötti |
AAR |
|||
5 éven túli |
AAR |
|||
Fogyasztási és egyéb célú |
Legfeljebb 1 éves |
AAR |
||
1 és 5 év közötti |
AAR |
|||
5 éven túli |
AAR |
|||
Nem pénzügyi vállalatoknak |
Összesen |
Legfeljebb 1 éves |
AAR |
|
1 és 5 év közötti |
AAR |
|||
5 éven túli |
AAR |
|||
ÚJ SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ KAMATLÁBAK INSTRUMENTUMFAJTÁI |
||||
|
Szektor |
Instrumentum típusa |
Eredeti futamidő, felmondási idő, induláskori kamatlábrögzítés |
Adatszolgáltatási kötelezettség |
Betétek euróban |
Háztartásoktól |
Egynapos (1) |
|
AAR |
Lekötött |
Legfeljebb 1 éves lejárat |
AAR, összeg |
||
1 éven túli, legfeljebb 2 éves lejárat |
AAR, összeg |
|||
2 éven túli lejárat |
AAR, összeg |
|||
Felmondással visszaváltható (1) |
Legfeljebb 3 hónapos felmondással |
AAR |
||
3 hónapon túli felmondás |
AAR |
|||
Nem pénzügyi vállalatoktól |
Egynapos (1) |
|
AAR |
|
Lekötött |
Legfeljebb 1 éves lejárat |
AAR, összeg |
||
1 éven túli, legfeljebb 2 éves lejárat |
AAR, összeg |
|||
2 éven túli lejárat |
AAR, összeg |
|||
|
Repoügyletek |
|
|
|
Hitelek euróban |
Háztartásoknak |
Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek (1) |
AAR |
|
Fogyasztásra |
Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
||
1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
5 éven túli induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
Lakáscélú |
Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
||
1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
10 éven túli induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
Egyéb célokra |
Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
||
1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
5 éven túli induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
Nem pénzügyi vállalatoknak |
Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek (1) |
AAR |
||
Egyéb hitelek 0,25 millió EUR összeghatárig |
Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés |
AAR, összeg |
||
3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés |
AAR, összeg |
|||
1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés |
AAR, összeg |
|||
3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
10 éven túli induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
Egyéb hitelek 0,25 millió EUR felett, legfeljebb 1 millió EUR összeghatárig |
Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés |
AAR, összeg |
||
3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés |
AAR, összeg |
|||
1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés |
AAR, összeg |
|||
3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
10 éven túli induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
Egyéb hitelek 1 millió EUR felett |
Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
||
1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
5 éven túli induláskori kamatrögzítés |
AAR, összeg |
|||
(1) E mutatók esetében a szerződések nagyságrendjét az egyedi mérlegtételekre vonatkozó adatszolgáltatási rendszer tartalmazza. |
16. RÉSZ
Pénzforgalmi statisztikák
1. szakasz: Adatszolgáltatási követelmények
Az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) meghatározott mutatók mellett és ezen iránymutatás 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az NKB-k jelentik az 1–7. táblázat alapján szükséges további információkat. Ezekre az információkra ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint amelyeket a mutatók tekintetében a rendelet meghatároz. Azon mutatók esetében, amelyek meghatározását a rendelet nem rögzíti, a megfelelő táblázat meghatározást tartalmaz.
A rendeletben, valamint az ebben az iránymutatásban szereplő táblázatok alapján szükséges információkat az alapul szolgáló jelenség tényleges létezésétől függetlenül jelenteni kell, akkor is, ha az adat nulla. Az „NC” kódot kell jelenteni „M” megfigyelési státusszal annak jelzésére, hogy a jelenség nem létezik. A tájékoztató adatok esetében, amennyiben nem lehet tényleges adatokkal, becslésekkel vagy ideiglenes adatokkal szolgálni, az NKB-k „NC” kódot jelentenek „L” megfigyelési státusszal.
1. táblázat
Elszámolási eszközök
Eltérő jelzés hiányában időszak vége; értékek millió EUR-ban
|
Érték |
Gyakoriság |
A nem MPI-k által alkalmazott elszámolási eszközök |
||
AZ NKB kötelezettségei |
||
Euróban denominált egynapos betétek |
||
belföldi központi kormányzat |
Geo 0 |
M |
egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata |
Geo 0 |
M |
külföld (bankok kivételével) |
Geo 0 |
M |
Egyéb devizában denominált egynapos betétek |
||
belföldi központi kormányzat |
Geo 0 |
M |
egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata |
Geo 0 |
M |
külföld (bankok kivételével) |
Geo 0 |
M |
Egyéb MPI-k kötelezettségei |
||
Euróban denominált egynapos betétek |
||
belföldi központi kormányzat |
Geo 0 |
M |
egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata |
Geo 0 |
M |
külföld (bankok kivételével) |
Geo 0 |
M |
Egyéb devizában denominált egynapos betétek |
||
belföldi központi kormányzat |
Geo 0 |
M |
egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata |
Geo 0 |
M |
külföld (bankok kivételével) |
Geo 0 |
M |
A hitelintézetek által alkalmazott elszámolási eszközök |
||
Egyéb hitelintézeteknél euróban tartott egynapos betétek |
Geo 0 |
Q |
Napközbeni eurohitel a központi banktól (a legutóbbi tartalékolási időszak átlaga) |
Geo 0 |
A |
Nem MPI-k által alkalmazott elszámolási eszközök – olyan eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket a nem-MPI-k fizetés céljára felhasználhatnak.
Egynapos betétek – az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. melléklete 2. részében az „Instrumentumkategóriák” alatt található meghatározásnak megfelelően.
Minden számlára kiterjed, függetlenül attól, hogy azok milyen devizanemben vannak denominálva; így az „egyéb devizanemekben denominált egynapos betétek” az „egynapos betétek” alkategóriája.
Egyéb devizákban denominált egynapos betétek – a nem MPI-k által más devizanemekben tartott egynapos betétek értéke.
Hitelintézetek által alkalmazott elszámolási eszközök – olyan eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket a hitelintézetek fizetés céljára felhasználhatnak.
Napközbeni eurohitel a központi banktól (az utolsó tartalékolási időszak átlaga) – a központi bank által a hitelintézeteknek nyújtott és egy banki napnál rövidebb időtartam alatt visszafizetett hitel összértéke. Ez az összes hitelintézetre vonatkoztatott, szimultán és aktuális, napközbeni hiteltúllépési pozíciók napi maximumértékének vagy a napközbeni hitellehetőségek lehívásainak az átlaga. Az átlagban figyelembe kell venni a tartalékolási időszak minden napját, a hétvégét és a munkaszüneti napokat is beleértve.
2. táblázat
Nem MPI-knek pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények
Időszak vége; eltérő jelzés hiányában eredeti egységek; értékek millió EUR-ban
|
Szám |
Érték |
Gyakoriság |
Központi bank |
|||
Irodák száma |
Geo 0 |
— |
A |
Egynapos betétek száma (ezer) |
Geo 0 |
— |
A |
Hitelintézetek |
|||
ebből: |
|
|
|
Az adatszolgáltató országban jogszerűen bejegyzett hitelintézetek |
|||
Irodák száma |
Geo 0 |
— |
A |
Intézmények száma |
Geo 0 |
|
A |
Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke |
— |
Geo 0 |
Q |
Az euroövezeti hitelintézetek fióktelepei |
|||
Irodák száma |
Geo 0 |
— |
A |
Intézmények száma |
Geo 0 |
|
A |
Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke |
— |
Geo 0 |
Q |
Az euroövezeten kívüli EGT-hitelintézetek fióktelepei |
|||
Irodák száma |
Geo 0 |
— |
A |
Intézmények száma |
Geo 0 |
|
A |
Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke |
— |
Geo 0 |
Q |
Az EGT-n kívüli hitelintézetek fióktelepei |
|||
Irodák száma |
Geo 0 |
— |
A |
Intézmények száma |
Geo 0 |
|
A |
Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke |
— |
Geo 0 |
Q |
Elektonikuspénz-intézmények |
|||
Intézmények száma |
Geo 0 |
— |
A |
Egyéb pénzforgalmi szolgáltatók |
|||
Intézmények száma |
Geo 0 |
— |
A |
Irodák száma |
Geo 0 |
— |
A |
Nem MPI-k egynapos betéteinek száma (ezer) |
Geo 0 |
— |
A |
Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke |
|
Geo 0 |
Q |
Tájékoztató adatok: |
|
|
|
Az országban határon átnyúló alapon működő pénzforgalmi intézmények teljes száma |
Geo 0 |
|
A |
ebből: |
|
|
|
bejegyzett fióktelepen keresztül szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények száma |
|
Geo 0 |
A |
ügynökön keresztül szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények száma |
|
Geo 0 |
A |
fióktelepet létre nem hozó és nem ügynökön keresztül szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények száma |
|
Geo 0 |
A |
A 2. táblázat az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 1. táblázatát egészíti ki.
Intézmények száma – az adatszolgáltató országban működő, jogilag független intézményeket foglalja magában. Minden egyes intézmény csak egyszer szerepel, függetlenül attól, hány irodája van az országban.
Irodák száma – az üzletviteli helyek száma az adatszolgáltató országban. Minden egyes üzletviteli hely, amely ugyanabban az adatszolgáltató országban található, külön egységként kerül be. Csak azokat az irodákat tartalmazza (méretüktől és működési idejüktől függetlenül), amelyek készpénz nélküli elszámolási és kiegyenlítési pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak, míg a mobil irodákat nem tartalmazza. Az intézmény vállalatközpontja is irodaként kerül figyelembevételre, amennyiben készpénz nélküli elszámolási és kiegyenlítési fizetési szolgáltatásokat nyújt.
Fióktelep – az üzletvitel folytatásának (a vállalatközponttól eltérő) helye, amely az adatszolgáltató országban található, és amelyet egy másik országban jogszerűen bejegyzett hitelintézet hozott létre. Nem rendelkezik jogi személyiséggel, és közvetlenül végzi a hitelintézeti üzletágra jellemző néhány vagy összes tranzakciót. Az adatszolgáltató országban található, valamely másik országban jogszerűen bejegyzett ugyanazon intézmény által létrehozott minden egyes üzletviteli hely egyetlen fióktelepnek minősül. Ezen üzletviteli helyek mindegyike egyedi irodának minősül.
Euroövezeti hitelintézet fióktelepe – az adatszolgáltató országon kívül, de az euroövezeten belül jogszerűen bejegyzett hitelintézet (adatszolgáltató országban található) fióktelepe.
EGT-n kívüli hitelintézet fióktelepe – EGT-n kívüli bank (adatszolgáltató országban található) fióktelepe.
EGT-n belüli (euroövezeten kívüli) hitelintézet fióktelepe – az adatszolgáltató országon kívül és az euroövezeten kívül, valamely EGT-országban jogszerűen bejegyzett hitelintézet (adatszolgáltató országban található) fióktelepe.
Az országban határon átnyúló alapon működő pénzforgalmi intézmények – az adatszolgáltató országon kívül található, azonban bejegyzett fióktelepen, ügynökön vagy távoli hozzáférésen keresztül az adatszolgáltató országban működő pénzforgalmi intézmények.
3. táblázat
Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek
Az időszakban összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság
|
Küldött |
Fogadott |
||
Tájékoztató adatok |
Műveletek száma |
Műveletek értéke |
Műveletek száma |
Műveletek értéke |
Műveletek a fizetési eszköz típusa szerint |
||||
Átutalások |
||||
Elektronikusan kezdeményezett |
||||
ebből: |
|
|
|
|
Egyedi fizetési alapon kezdeményezett |
|
|
|
|
ebből: |
|
|
|
|
Online banki alapú elektronikus fizetések |
Geo 1 |
Geo 1 |
— |
— |
Egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlajóváírások |
Geo 0 |
Geo 0 |
— |
— |
Egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlaterhelések |
Geo 0 |
Geo 0 |
— |
— |
|
|
|
— |
— |
Készpénzátutalások |
Geo 3 |
Geo 3 |
Geo 2 |
Geo 2 |
Távközlési, digitális vagy IT-eszköz útján végrehajtott műveletek |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 2 |
Geo 2 |
Egyéb (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvben nem szereplő) szolgáltatások |
Geo 4 |
Geo 4 |
— |
— |
A 3. táblázat az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 4. táblázatát egészíti ki.
Online banki alapú elektronikus fizetések – online banki rendszereken és fizetéskezdeményezési szolgáltatásokon keresztül kezdeményezett műveletek. Az „online banki alapú elektronikus fizetések” tétel nem tartalmazza a fizető fél által csak online banki szolgáltatáson keresztül kezdeményezett, egyidejű online vásárlási művelettel nem járó fizetéseket. Nem tartalmazza továbbá az online benyújtott, egyidejű online vásárlási művelettel nem járó számlákat.
Számlajóváírás egyszerű könyvelési tételként – valamely pénzforgalmi szolgáltató (az elektronikuspénz-kibocsátót is beleértve) által konkrét műveleti megbízás nélkül kezdeményezett és egyszerű könyvelési bejegyzéssel, például jóváírási bejegyzéssel, azaz hagyományos fizetési eszköz használata nélkül az ügyfél számláján végrehajtott jóváírási művelet. E tételhez a következő műveleteket kell jelenteni: a) a bank általi kamatfizetés; b) a bank általi osztalékfizetés; c) valamely hitel összegének az ügyfél folyószámlájára történő folyósítása; és d) egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott, a számlán történő egyéb jóváírások. Ezeket az adatokat a jóváírások nem tartalmazzák.
Számlaterhelések egyszerű könyvelési tétel formájában – valamely pénzforgalmi szolgáltató (az elektronikuspénz-kibocsátót is beleértve) által konkrét műveleti megbízás nélkül kezdeményezett és egyszerű könyvelési bejegyzéssel (terhelési bejegyzéssel), azaz hagyományos fizetési eszköz használata nélkül az ügyfél számláján végrehajtott terhelési műveletek. E tételhez a következő műveleteket kell jelenteni: a) a bank által felszámított kamatok; b) banki díjak levonása; c) pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó adók megfizetése, amennyiben ezek külön műveletet képeznek, azonban az ügyfél által nem kerülnek külön engedélyezésre; d) valamely hitel összegének visszafizetései; és e) egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott, a számlán történő egyéb terhelések. Ezeket az adatokat a közvetlen terhelések nem tartalmazzák.
Készpénzátutalások – a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 40 ) 4. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.
Távközlési eszköz, digitális vagy IT-eszköz útján végrehajtott műveletek – a 2007/64/EK irányelv mellékletének 7. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelően.
Egyéb (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvben nem szereplő) szolgáltatások – a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározottaktól eltérő, a pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások.
4. táblázat
Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek a terminál típusa szerint
Az időszakban összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság
Tájékoztató adatok |
Műveletek száma |
Műveletek értéke |
Készpénzelőlegek POS-terminálokon |
Geo 1 |
Geo 1 |
Pénztári készpénzfelvétel |
Geo 1 |
Geo 1 |
Pénztári készpénzbefizetés |
Geo 1 |
Geo 1 |
A 4. táblázat az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 5. táblázatát egészíti ki.
Készpénzelőleg eladási helyen levő (POS) terminálokon – olyan műveletek, amelynek során a kártyatulajdonos készpénzt kap a POS-terminálon keresztül, az árukért és szolgáltatásokért történő fizetési műveletekkel együtt. Ha nem lehetséges a POS-terminálokon történő készpénzelőlegekre vonatkozó adatok megkülönböztetése, ezeket „POS-műveletként” kell jelenteni.
Pénztári (OTC) készpénzbefizetés – a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára formanyomtatvány használatával történő készpénzbefizetés, beleértve azt az esetet is, amikor a kártyát csak a fizető fél azonosítására használják. Ez magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltató éjjel-nappali bedobótrezorában a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlán történő jóváírás céljából elhelyezett készpénzt is. Ezek a műveletek nem jelentenek szűkebb értelemben vett fizetést, mivel csak készpénzről számlapénzre történő átváltást valósítanak meg.
Pénztári készpénzfelvétel – a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számláról formanyomtatvány használatával történő készpénzfelvétel, beleértve azt az esetet is, amikor a kártyát csak a kedvezményezett azonosítására használják. Ezek a műveletek nem jelentenek szűkebb értelemben vett fizetést, mivel csak számlapénzről készpénzre történő átváltást valósítanak meg.
5. táblázat
Részvétel az egyes fizetési rendszerekben: TARGET2
Az időszak vége, eredeti egységek; éves gyakoriság
|
Szám |
TARGET2-tagrendszer |
|
Résztvevők száma |
Geo 1 |
Közvetlen résztvevők |
Geo 1 |
Hitelintézetek |
Geo 1 |
Központi bank |
Geo 1 |
Egyéb közvetlen résztvevők |
Geo 1 |
Közigazgatás |
Geo 1 |
Elszámolási és kiegyenlítési szervezetek |
Geo 1 |
Egyéb pénzügyi intézmények |
Geo 1 |
Egyéb |
Geo 1 |
Közvetett résztvevők |
Geo 1 |
6. táblázat
Az egyes fizetési rendszerek által feldolgozott fizetések: TARGET2
Az időszakban összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság
|
Küldött |
|
Műveletek száma |
Műveletek értéke |
|
TARGET2-tagrendszer |
||
Átutalások és közvetlen terhelések |
Geo 1 |
Geo 1 |
Azonos TARGET2-tagrendszeren belül |
Geo 0 |
Geo 0 |
Másik TARGET2-tagrendszerbe |
Geo 2 |
Geo 2 |
Euroövezeti TARGET2-tagrendszernek |
Geo 2 |
Geo 2 |
Euroövezeten kívüli TARGET2-tagrendszernek |
Geo 2 |
Geo 2 |
Koncentrációs ráta |
Geo 1 |
Geo 1 |
TARGET2-tagrendszer – az EKB/2012/27 iránymutatás ( 41 ) 2. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.
A TARGET2 tekintetében a „határon átnyúló” meghatározása a tag, és nem a résztvevő helyén alapul, más fizetési rendszerekhez hasonlóan.
Az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 6. és 7. táblázatát a TARGET2-n kívüli egyéb fizetési rendszerek tekintetében kell jelenteni. Az NKB-knak különbséget kell tenniük a nagyértékű fizetési rendszerek és a kisértékű fizetési rendszerek között:
Nagyértékű fizetési rendszer – a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 42 ) 2. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.
Kisértékű fizetési rendszer – a 260/2012/EU rendelet 2. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.
7. táblázat
A pénzforgalmi szolgáltatók tevékenységei a pénzforgalmi szolgáltatás típusa szerint
Az időszakban összesen; küldött műveletek száma millióban; küldött műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság
|
Tájékoztató adat Pénztári készpénzbefizetés |
Tájékoztató adat Pénztári készpénzfelvétel |
Közvetlen terhelések |
Kártyával való fizetések |
Átutalások |
Tájékoztató adat Készpénzátutalás |
Tájékoztató adat Távközlési, digitális vagy IT-útján végrehajtott művelet |
|||||||
Szám |
Érték |
Szám |
Érték |
Szám |
Érték |
Szám |
Érték |
Szám |
Érték |
Szám |
Érték |
Szám |
Érték |
|
Hitelintézetek |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Elektonikuspénz-intézmények |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Postai zsíróintézmények |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Pénzforgalmi intézmények |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Hatóságok: a) EKB és NKB-k; és b) tagállamok vagy helyi hatóságok |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Geo 1 |
Közvetlen terhelések – az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) II. mellékletében foglalt meghatározásnak megfelelően.
Kártyával való fizetések – a 2007/64/EK irányelv mellékletének 3. és 4. pontjának második francia bekezdésében meghatározott fizetési műveletek.
Átutalások – az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) II. mellékletében foglalt meghatározásnak megfelelően.
A szükséges földrajzi bontás az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) rögzített elnevezési szabályokat követi, nevezetesen:
8. táblázat
Földrajzi bontás
Geo 0 |
Geo 1 |
Geo 2 |
Geo 3 |
Geo 4 |
Belföldi |
Belföldi és határokon átnyúló összesen |
Határokon átnyúló |
Belföldi |
Belföldi |
Országonkénti lebontás az Unió összes országára |
||||
Külföld |
Határokon átnyúló |
2. szakasz: Eltérések
Az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 4. cikke rögzíti a feltételeket, amelyek mellett az NKB-k eltéréseket engedélyezhetnek az adatszolgáltatók számára. Így különösen a (2) bekezdés rögzíti, hogy az NKB-k csak akkor engedélyezhetnek eltéréseket az adatszolgáltatóknak, ha ezek az adatszolgáltatók nemzeti szinten nem járulnak hozzá a pénzforgalmi szolgáltatások minden egyes típusa tekintetében a fizetési műveletek statisztikailag jelentős lefedettségéhez.
A statisztikailag jelentős lefedettség a pénzforgalmi szolgáltatások minden egyes típusa tekintetében a fizetési műveletek értékének 95 %-ában kerül meghatározásra.
Eltérések engedélyezése esetén az NKB-knek extrapolálniuk kell az EKB-nak jelentendő adatokat.
▼M4 —————
17. RÉSZ
A befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák
A statisztikai jelentéseknek ezen iránymutatás összes táblázatának minden cellájában adatokat kell tartalmazniuk, még akkor is, ha értékük zérus, hiányzik, vagy a jelenség nem létezik.
1. táblázat
Negyedévente szolgáltatandó adatok: állományok és folyamatok miatti kiigazítások
|
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
|||||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k - Összesen |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k - Összesen |
Összesen |
|||||||||||||||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
|
Nem részt vevő tagállamok |
USA |
Japán |
||||||||||||||||||||
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129) |
|
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129) |
|
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||||||||||
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 Betét- és hitelkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből felhalmozott kamat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2e. Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2x. Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2t. Összes deviza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(2+3+4)a ebből kölcsönbe adott vagy visszavásárlási megállapodás keretében értékesített értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 Pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből betét- és hitelkövetelések felhalmozott kamatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 Kapott hitelek és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 Pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11 Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből kapott betétek és hitelek felhalmozott kamatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. táblázat
Havonta szolgáltatandó adatok: állományok, folyamatok miatti kiigazítások, tranzakciók
|
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
||||||
Összesen |
Összesen |
|||||||||
|
MPI-k |
Nem MPI-k |
|
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||||
ESZKÖZÖK |
||||||||||
1 Betét- és hitelkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
2e. Euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
2x. Devizák |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
3 Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
4 Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
5 Pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
6 Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
7 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
FORRÁSOK |
||||||||||
8 Kapott hitelek és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
9 Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
# |
||
9.1 Befektetési jegyek/egységek értékesítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
9.2 Befektetési jegyek/egységek visszaváltása |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
10 Pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
11 Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
18. RÉSZ
A PKV-k eszközeiről és forrásairól szóló statisztikák
1. táblázat
Állományok és pénzügyi tranzakciók
Negyedévente szolgáltatandó adatok
|
A. Belföldi |
B. Belföldön kívüli euroövezeti |
C. Külföld |
D. Összesen |
||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k - Összesen |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k - Összesen |
|
Bankok |
Nem bankok |
||||||||||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
|||||||||||||||
|
ebből PKV-k |
|
ebből PKV-k |
|||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 Betétek és hitelkövetelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
ANC |
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
ANC |
ANC |
ANC |
1 éven túli |
|
ANC |
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
ANC |
ANC |
ANC |
2 Értékpapírosított hitelek |
|
ANC |
|
ANC |
|
ANC |
ANC |
|
ANC |
ANC |
ANC |
|
ANC |
|
ANC |
|
ANC |
ANC |
|
ANC |
ANC |
ANC |
ANC |
|
|
|
2a euroövezeti MPI mint kezdeményező |
|
ANC |
|
ANC/MFI |
|
ANC/MFI |
ANC/MFI |
|
ANC/MFI |
|
ANC/MFI |
|
ANC |
|
ANC/MFI |
|
ANC/MFI |
ANC/MFI |
|
ANC/MFI |
|
ANC/MFI |
ANC/MFI |
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC/MFI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC/MFI |
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC/MFI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC/MFI |
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC/MFI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC/MFI |
|
|
|
|
|
2b euroövezeti kormányzat mint kezdeményező |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
2c euroövezeti EPK, nem pénzpiaci befektetési alap, valamint biztosító és nyugdíjpénztár mint kezdeményező |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
2d euroövezeti nem pénzügyi vállalat mint kezdeményező |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
2e nem euroövezeti kezdeményező |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
3 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
NON-ANC |
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
NON-ANC |
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
2 éven túli |
|
NON-ANC |
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
NON-ANC |
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
4 Egyéb értékpapírosított eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
4a ebből euroövezeti kormányzat mint kezdeményező |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
4b ebből euroövezeti nem pénzügyi vállalat mint kezdeményező |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
5 Tulajdoni részesedések és befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
6 Pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
7 Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
8 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 Kapott hitelek és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
|
|
ANC |
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
|
|
|
|
|
|
ANC |
10 Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
11 Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
12 Pénzügyi derivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANC |
13 Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
13a ebből a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NON-ANC |
ANC: Horgonyszerepet betöltő adatsorok (anchor series) NON-ANC: Horgonyszerepet nem betöltő adatsorok (non-anchor series) ANC/MFI: Horgonyszerepet betöltő adatsorok, amelyeket részben le lehet vezetni az EKB/2013/33 rendelet útján közvetlenül az MPI-ktől gyűjtött adatokból, amennyiben euroövezeti MPI-k járnak el a a hitelek gondozóiként. |
2. táblázat
Leírások/leértékelések
Negyedévente szolgáltatandó adatok
|
D. Összesen |
ESZKÖZÖK |
|
2 Értékpapírosított hitelek |
NON-ANC |
▼M4 —————
19. RÉSZ
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti részletezése
Az NKB-k az I. sablonnak megfelelően jelentik az egyes szakaszokra vonatkozó adatokat, illetve, ha nem állnak rendelkezésekre adatok az egyes szakaszok vonatkozásában, a II. sablonnak megfelelően.
Az NKB-k külön állományadatokat jelentenek (ha azok rendelkezésre állnak) a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak és a más euroövezeti tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott hitelek tekintetében. Minden adatot millió EUR-ban kell jelenteni.
I. sablon |
II. sablon |
||
1 |
A. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
1 |
A. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
2 |
B. Bányászat és kőfejtés |
2 |
B. Bányászat és kőfejtés |
3 |
C. Feldolgozóipar |
3 |
C. Feldolgozóipar |
4 |
D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás |
4 |
D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás + E. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés |
5 |
E. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés |
||
6 |
F. Építőipar |
5 |
F. Építőipar |
7 |
G. Nagy- és kiskereskedelem. Gépjármű, motorkerékpár javítása |
6 |
G. Nagy- és kiskereskedelem. Gépjármű, motorkerékpár javítása |
8 |
I. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás |
7 |
I. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás |
9 |
H. Szállítás és raktározás |
8 |
H. Szállítás és raktározás + J. Információ és kommunikáció |
10 |
J. Információ és kommunikáció |
||
11 |
L. Ingatlanügyletek |
9 |
L. Ingatlanügyletek + M. Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység + N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
12 |
M. Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység |
||
13 |
N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
||
14 |
A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor |
10 |
A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor |
Megjegyzés: A betűk a megfelelő NACE Rev.2 besorolásra utalnak. |
20. RÉSZ
Az MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák
táblázat
Az MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák (állományok és átsorolási kiigazítások)
MÉRLEG TÉTELEK |
A. Belföldi |
B. Egyéb részt vevő tagállamok |
C. Külföld |
D. Összesen |
||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) Összesen |
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) Összesen |
|||||||||
|
ebből: CCP (4) |
|
ebből: CCP (4) |
|||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 Mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelkeretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
21. RÉSZ
A központi szerződő felek eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák
táblázat
A központi szerződő felek eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák (állományok és átsorolási kiigazítások)
Negyedéves adatok
MÉRLEG TÉTELEK |
A. Euroövezeti rezidensek |
B. Külföld |
C. Összesen |
||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
||||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||
Összesen |
Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) Összesen |
|||||||
Központi kormányzat |
Egyéb kormányzat |
|
ebből: CCP (4) |
||||||||||
ESZKÖZÖK |
|||||||||||||
1 Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: fordított repoügyletek, amelyek olyan háromoldalú repoügyletből erednek, ahol euroövezeti MPI a hitelező |
R |
R |
R |
|
|
R |
|
|
|
|
R |
|
|
ebből: háromoldalú repoügyletből eredő fordított repoügyletektől eltérő |
NR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK |
|||||||||||||
3 Betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: repoügyletek, amelyek olyan háromoldalú repoügyletből erednek, ahol euroövezeti MPI a hitelfelvevő |
R |
R |
R |
|
|
R |
|
|
|
|
R |
|
|
ebből: háromoldalú repoügyletből eredő repoügyletektől eltérő |
NR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
22. RÉSZ
A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák
Táblázat
A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák (állományok és tranzakciók)
Eszközök Nyugdíjpénztárak
|
Összesen |
Belföld |
Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok |
Külföld |
||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k (S.121+S.122+ S.123) |
Nem MPI-k |
Összesen |
MPI-k (S.121+S.122+ S.123) |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Nem MPI-k a kormányzat kivételével |
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Nem MPI-k a kormányzat kivételével |
|||||||||||||||||||
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
NPV-k (S.11) |
Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 & S.15) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
NPV-k (S.11) |
Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 & S.15) |
|||||||||||
Készpénz és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: Átruházható betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Biztosítástechnikai tartalékok és kapcsolódó követelések (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem pénzügyi eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Ez a tétel magában foglalhatja a nem-életbiztosítási technikai tartalékokat (ESA 2010: F.61), a biztosítók nyugdíjkezelőkkel szembeni követeléseit (ESA 2010: F.64), valamint a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékokat (ESA 2010: F.66). |
Források Nyugdíjpénztárak
|
Összesen |
Belföld |
Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok |
Külföld |
||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k (S.121+S.122+ S.123) |
Nem MPI-k |
Összesen |
MPI-k (S.121+S.122+ S.123) |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Nem MPI-k a kormányzat kivételével |
Összesen |
Kormányzat (S.13) |
Nem MPI-k a kormányzat kivételével |
|||||||||||||||||||
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
EPK-k (S.125+S.126+ S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
NPV-k (S.11) |
Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 & S.15) |
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
EPK-k (S.125+S.126+ S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
NPV-k (S.11) |
Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 & S.15) |
|||||||||||
Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származtatott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Biztosítástechnikai tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből: Nyugdíjjogosultságok (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befizetésekkel meghatározott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szolgáltatással meghatározott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hibrid rendszerek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fennmaradó források |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó vagyon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Ez az elem, a megfelelő bontást is beleértve, magában foglalhatja a kezelők nyugdíjpénztárakkal szembeni követeléseit (az ESA 2010: F.64-nek megfelelően), valamint a nem nyugdíjjellegű ellátásra való jogosultságokat (ESA 2010: F.65). |
23. RÉSZ
A biztosítókra vonatkozó statisztikák
1. táblázat
2015. negyedik negyedév tekintetében szolgáltatandó, eszközökre és forrásokra vonatkozó adatok: állományok (1)
|
Összesen |
ESZKÖZÖK (F) |
|
1. Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21+F.22+F.29) – valós érték |
|
1x. Készpénz és betétek amelyből folyószámlabetétek (F.22) |
|
2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
3. Hitelek (ESA 2010: F.4) – valós érték |
|
3x. Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák – valós érték |
|
4. Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
4a. Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények |
|
5. Befektetési jegyek/ egységek (ESA 2010: F.52) |
|
6. Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7) |
|
7. Nem-életbiztosítási technikai tartalékok (ESA 2010: F.61) |
|
8. Nem pénzügyi eszközök (ESA 2010: AN) |
|
9. Egyéb eszközök |
|
FORRÁSOK (F) |
|
1. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok és hitelek (ESA 2010: F.3 + F.4) |
|
1.x. amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák |
|
2. Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
2a. Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények |
|
2b. Tulajdoni részesedések amelyből nem tőzsdei részvények |
|
2c. Tulajdoni részesedések amelyből egyéb tulajdoni részesedések |
|
3. Biztosítástechnikai tartalékok (ESA 2010: F.6) |
|
3.1. Életbiztosítási technikai tartalékok |
|
ebből befektetési egységhez kötött |
|
ebből nem befektetési egységhez kötött |
|
3.2. Nem-életbiztosítási technikai tartalékok |
|
4. Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7) |
|
5 Egyéb források |
|
(1) Helyettesítésként a 2016. január 1-i referencia-időpontra vonatkozó adatok használhatók. |
2a. táblázat
Negyedévente szolgáltatandó, eszközökre vonatkozó adatok: állományok és folyamatok miatti kiigazítások
|
Összesen |
Euroövezet |
Külföld |
|||||||||
Belföld |
Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok |
Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok (országonkénti információk) |
Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) |
Összesen |
Nem résztvevő tagállamok (országonkénti információk) |
Európai Unión kívüli főbb szerződő felek (országonkénti adatok Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Oroszország, Svájc, USA esetében) |
||||||
ESZKÖZÖK (F) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1. Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21+F.22+F.29) – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
legfeljebb 1 év (lejáratig) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
több mint 1 év (lejáratig) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1x. Készpénz és betétek amelyből folyószámlabetétek (F.22) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1. Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21+F.22+F.29) – névérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
legfeljebb 1 év (eredeti futamidő) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1-2 év között (eredeti futamidő) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
több mint 2 év (eredeti futamidő) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
legfeljebb 1 év (lejáratig) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
1-2 év között (lejáratig) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
2-5 év között (lejáratig) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
több mint 5 év (lejáratig) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. és HSNPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
3. 3. Hitelek (ESA 2010: F.4) – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
eredeti futamidő legfeljebb 1 év – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
befektetési alapok részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. & HSNPI-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
eredeti futamidő 1-5 év között – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
befektetési alapok részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. & HSNPI-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
eredeti futamidő több mint 5 év – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
befektetési alapok részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
házt. & HSNPI-k részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
lejáratig legfeljebb 1 év – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
lejáratig legfeljebb 1-2 év – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
lejáratig legfeljebb 2-5 év – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
lejáratig több mint 5 év – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
3x. Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák – valós érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
3. Hitelek (ESA 2010: F.4) – névérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
eredeti futamidő legfeljebb 1 év – névérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
eredeti futamidő legfeljebb 1-5 év – névérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
eredeti futamidő több mint 5 év – névérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
4. Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
4a. Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
4b. Tulajdoni részesedések amelyből nem tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
4c. Tulajdoni részesedések amelyből egyéb tulajdoni részesedések |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
EPK-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
biztosítók által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
nyugdíjpénztárak által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
NPV-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
5. Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
5a. PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
5b. Nem PPA befektetési jegyek/egységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Részvényalapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Kötvényalapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Vegyes alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Ingatlanalapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Fedezeti alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
6. Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
7. Biztosítástechnikai tartalékok és kapcsolódó követelések (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
8. Nem pénzügyi eszközök (ESA 2010: AN) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
9. Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
10. Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
(1)
Ez a tétel magában foglalhatja a nem-életbiztosítási technikai tartalékokat (ESA 2010: F.61), a biztosítók nyugdíjkezelőkkel szembeni követeléseit (ESA 2010: F.64-nek megfelelően), valamint a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékokat (ESA 2010: F.66)
E táblázatban használt rövidítések: MPI=monetáris pénzügyi intézmény; EPK=egyéb pénzügyi közvetítő; NKB=nemzeti központi bank; NPV=nem pénzügyi vállalat; házt.=háztartás; HSNPI=háztartásokat segítő nonprofit intézmény; PPA=pénzpiaci alap |
2b. táblázat
Negyedévente szolgáltatandó, forrásokra vonatkozó adatok: állományok és folyamatok miatti kiigazítások
|
Összesen |
Euroövezet |
Külföld |
||||||||
Belföld |
Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok |
Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok (országonkénti információk) |
Összesen |
Nem résztvevő tagállamok (országonkénti információk) |
Európai Unión kívüli főbb szerződő felek (országonkénti adatok Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Oroszország, Svájc, USA esetében) |
||||||
FORRÁSOK (F) |
|||||||||||
1. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
2. Hitelek (ESA 2010: F.4) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által kibocsátott (1) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
nem MPI-k által kibocsátott (1) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
2.x. Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák |
|
|
|
|
|
|
|
||||
3. Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Nem tőzsdei részvények |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb tőke |
|
|
|
|
|
|
|
||||
4. Biztosítástechnikai tartalékok (ESA 2010: F.6) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
4.1. Életbiztosítási technikai tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Befektetési egységhez kötött |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Nem befektetési egységhez kötött (3) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
4.1.a Életbiztosítási technikai tartalékok amelyből nyugdíjjogosultságok (4) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Befizetésekkel meghatározott rendszerek |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Szolgáltatással meghatározott rendszerek |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Hibrid rendszerek |
|
|
|
|
|
|
|
||||
4.1.b Életbiztosítási technikai tartalékok amelyből aktív viszontbiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
4.2. Nem-életbiztosítási technikai tartalékok (4) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
üzletág szerint |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Jövedelemvédelmi biztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Munkavállalóknak nyújtott kártérítésre vonatkozó biztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Gépjármű-felelősségbiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Egyéb gépjármű-biztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Tengeri, légi és szállítmánybiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Tűzre és egyéb vagyoni károkra vonatkozó biztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Általános felelősségbiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Hitel- és kezességbiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Jogvédelmi biztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Segítségnyújtás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Különböző pénzügyi veszteségek |
|
|
|
|
|
|
|
||||
Viszontbiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
||||
5. Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7) |
|
|
|
|
|
|
|
||||
6 Egyéb források |
|
|
|
|
|
|
|
||||
(1) A nem euroövezeti tagállamok esetében az „MPI-k” és „nem MPI-k” a „bankokra” és „nem bankokra” utalnak. (2) Ez a tétel magában foglalhatja a nem nyugdíjjellegű ellátásra való jogosultságokat (ESA 2010: F.65). (3) Ezen elem megfelelő „ebből” tétele magában foglalhatja a nyugdíjkezelőknek a nyugdíjfolyósítóként eljáró biztosítókkal szembeni követeléseit (ESA 2010: F.64). (4)Ez az elem, a megfelelő üzletágat is beleértve, magában foglalhatja a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékokat (ESA 2010: F.66).
|
3. táblázat
Évente szolgáltatandó, biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra vonatkozó adatok
|
Összesen |
|
||
Belföld |
EGT-n belüli fióktelepek (országonként információk) |
EGT-n kívüli fióktelepek (összesen) |
||
1. Biztosítási díjak |
|
|
|
|
2. Kárigények |
|
|
|
|
3. Jutalékok |
|
|
|
|
24. RÉSZ
Az NKB-k által az (EU) 2018/231 rendelettel (EKB/2018/2) összhangban szolgáltatott, a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák
1a. táblázat
Negyedévente szolgáltatandó, eszközökre vonatkozó adatok – Állományok és folyamatok miatti kiigazítások (átsorolások és átértékelések)
|
Összesen |
Belföldi/Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok (összesen) |
Külföld (összesen) |
|||||||||||
|
MPI-k (S.121+122) |
Nem MPI-k - Összesen |
||||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
||||||||||||
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125), kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126), captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
||||||||
ESZKÖZÖK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21, F.22 és F.29) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből átruházható betétek (ESA 2010: F.22) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 2 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Hitelek (ESA 2010: F.4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PPA befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.521) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem PPA befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.522) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből kötvényalapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből részvényalapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből vegyes alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből ingatlanalapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből fedezeti alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. Nyugdíjpénztárak tartalékai (ESA 2010: F. 6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből nyugdíjpénztárak nyugdíjkezelőkkel szembeni követelései (ESA 2010: F.64) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből viszontbiztosítási megtérülések (F.61) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Egyéb követelések/tartozások (ESA 2010: F.8) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9. Nem pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1b. táblázat (1)
Negyedévente szolgáltatandó, forrásokra vonatkozó adatok – Állományok és folyamatok miatti kiigazítások (átsorolások és átértékelések)
|
Összesen |
Belföldi/Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok (összesen) |
Külföld (összesen) |
||||||||||
|
MPI-k (S.121+122) |
Nem MPI-k - Összesen |
|||||||||||
|
Kormányzat (S.13) |
Egyéb rezidensek |
|||||||||||
Összesen |
Nem PPA befektetési alapok (S.124) |
Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125), kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126), captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127) |
Biztosítók (S.128) |
Nyugdíjpénztárak (S.129) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (4) |
|||||||
FORRÁSOK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. Kapott hitelek (ESA 2010: F.4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 és 5 év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12. Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.5, F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13. Technikai tartalékok (ESA 2010: F.6) (2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13.1. Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből befizetésekkel meghatározott rendszerek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből szolgáltatással meghatározott rendszerek (3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13.2. Nyugdíjpénztárak nyugdíjkezelőkkel szembeni követelései (ESA 2010: F.64) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13.3. Nem nyugdíjjellegű ellátásra való jogosultságok (ESA 2010: F.65) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
14. Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.71) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15. Egyéb követelések/tartozások (ESA 2010: F.8) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 Nettó vagyon (ESA 2010: B.90) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések (2) A technikai tartalékok összesen magában foglalhatja az életbiztosítást (3) A befizetésekkel meghatározott képzett (spekulatív) és a hibrid rendszerek a szolgáltatással meghatározott rendszerek közé sorolandók (4) A jogosultságok csak a háztartások (S.14) esetében relevánsak |
1c. táblázat
Országok szerinti bontás – Negyedévente szolgáltatandó, eszközökre és forrásokra vonatkozó adatok – Állományok és folyamatok miatti kiigazítások (átsorolások és átértékelések)
|
Egyéb euroövezeti rezidensek (kivéve belföld) |
|||||||||||||||||||
|
BE |
DE |
EE |
IE |
EL |
ES |
FR |
IT |
CY |
LV |
LT |
LU |
MT |
NL |
AT |
PT |
SI |
SK |
FI |
|
ESZKÖZÖK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb rezidensek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb rezidensek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F. 63) (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések |
|
Nem résztvevő tagállamok |
|||||||||
|
BG |
CZ |
DK |
HR |
HU |
PL |
RO |
SE |
UK |
|
ESZKÖZÖK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb rezidensek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb rezidensek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63) (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések |
|
EU-n kívüli főbb partnerek |
||||||||||||
|
Brazília |
Kanada |
Kína |
Hongkong |
India |
Japán |
Oroszország |
Svájc |
US |
EU intézmények |
Egyéb nemzetközi szervezetek |
Offshore pénzügyi központok (csoportként) |
|
ESZKÖZÖK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz és betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legfeljebb 1 éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FORRÁSOK (összesen) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63) (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések |
2. táblázat
A nyugdíjrendszerek tagjainak száma – Évente szolgáltatandó adatok – Év végi adatok
|
Összesen |
|||
|
ebből: aktív tagok |
ebből: halasztott tagok |
ebből: nyugdíjba vonult tagok |
|
Tagok száma |
|
|
|
|
III. MELLÉKLET
ELEKTRONIKUS ADATTOVÁBBÍTÁS
1. RÉSZ
Bevezetés
Az Európai Központi Bank (EKB) egyedi adatcsere-megállapodásokat kötött a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) nemzeti központi bankjaival (NKB-k), a csatlakozó országok NKB-ival és egyes uniós nemzeti statisztikai intézetekkel (NSI-k). Az adatcseréhez szabványosított platformfüggetlen üzeneteket (SDMX ( 43 )) alkalmaznak, beleértve az adatokat (numerikus értékek) és/vagy az attribútumokat (az adatcsere tárgyát képező adatokat magyarázó metaadatok).
A statisztikai üzenetek cseréje érdekében az adatokat pontos adatszerkezeti meghatározások (data structure definitions, DSD-k ( 44 )) szerint kell strukturálni, amelyek kapcsolódó statisztikai fogalmai és kódlistái lehetővé teszik a tartalmuk megfelelő és egyértelmű meghatározását. Az adatszerkezeti meghatározások, a társított fogalmak és a kódlisták együttesét strukturális meghatározásoknak nevezik.
Az EKB strukturális meghatározásai megadják az EKB által kidolgozott és SDMX statisztikai adatcseréjében alkalmazott adatszerkezeti meghatározások, társított fogalmak és kódlisták felsorolását. A meghatározások a KBER nyilvántartásában ( 45 ) és az Európai Bizottság CIRCABC honlapján ( 46 ) találhatók, és az elektronikus adatcsere (EDI) és a statisztika érdekcsoport tagjai (beleértve a statisztikai információkezelés munkacsoport – WGSIM – tagjait is) számára hozzáférhetők. Az NKB-k általában tartanak helyi példányokat. Amennyiben nem ez a helyzet, az NKB érintett üzleti területének fel kell vennie a kapcsolatot WGSIM-tagjával.
A 2. rész felsorolja a KBER által a monetáris és pénzügyi statisztikákkal összefüggésben használt EKB adatszerkezeti meghatározásokat és a kapcsolódó adatáramlásokat/adatkészleteket. Az adatszerkezeti meghatározásokkal kapcsolatos bővebb információkért, ideértve a kulcssorozatokat kitevő egyedi dimenziókat, a kulcssorozatok formátumát és a kapcsolódó kódlistákat, valamint az adatokat leíró attribútumokat, azok formátumát és hozzárendelési szintjét, lásd a KBER nyilvántartást.
2. RÉSZ
Adatszerkezeti meghatározások és adatáramlások/adatkészletek
1. Az adatcserében részt vevő SDMX üzenetekben a statisztikai fogalmak vagy dimenziókként (az idősorokat azonosító „kulcsokat” alkotva) vagy attribútumként (az adatról információt szolgáltatva) szerepelnek. A kódolt dimenziók és attribútumok értéküket előre meghatározott kódlistából veszik. Az adatszerkezeti meghatározások határozzák meg a kicserélt kulcssorozatok szerkezetét a fogalmak és a kapcsolódó kódlisták tekintetében. Ezen kívül meghatározzák azoknak a releváns attribútumokkal való kapcsolatát. Ugyanaz a szerkezet használható több adatáramláshoz is, amelyeket az adatáramlás/adatkészlet-információk különböztetnek meg.
2. A monetáris és pénzügyi statisztika összefüggéseiben az EKB 13 adatszerkezeti meghatározást határozott meg, amelyeket jelenleg a KBER-rel és egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott statisztikai adatcsere során használnak. Ezen adatszerkezeti meghatározások többsége esetében az e szerkezetet használó egy adatkészlet kerül kicserélésre, így az adatszerkezeti meghatározás azonosítója és az SDMX-üzenetekben használt kapcsolódó adatkészlet-azonosító (data set identifier, DSI) megegyezik. Az adatkezeléssel, a határidőkkel és/vagy a felelősséggel összefüggő okokból a kicseréléssel összefüggésben az „ECB_BSI1”, az „ECB_SSI1” és az „ECB_ICPF1” adatszerkezeti meghatározások felhasználásával több adatkészletet határoztak meg és különböztetnek meg az adatkészlet-azonosítók szintjén. Az alábbi adatáramlás-jellemzők vannak használatban:
— mérlegtételek (BSI), DSD-azonosító és DSI: „ECB_BSI1”,
— mérlegtételek a kék könyvvel összefüggésben (BSP), DSD-azonosító: „ECB_BSI1” és DSI: „ECB_BSP”,
— banki strukturális pénzügyi mutatók (SSI), DSD-azonosító és DSI: „ECB_SSI1”,
— banki strukturális pénzügyi mutatók a kék könyvvel összefüggésben (SSP), DSD-azonosító: „ECB_SS1” és DSI: „ECB_SSP”,
— MPI-k által alkalmazott kamatlábak (MIR), DSD-azonosító és DSI: „ECB_MIR1”,
— egyéb pénzügyi közvetítők (OFI), DSD-azonosító és DSI: „ECB_OFI1”,
— értékpapír kibocsátás (SEC), DSD-azonosító és DSI: „ECB_SEC1”,
— fizetési és elszámolási rendszerek (PSS), DSD-azonosító és DSI: „ECB_PSS1”,
— befektetési alapok (IVF), DSD-azonosító és DSI: „ECB_IVF1”,
— pénzügyi közvetítő vállalatok (FVC), DSD-azonosító és DSI: „ECB_FVC1”,
— konszolidált banki adatok (CBD2), DSD-azonosító és DSI: „ECB_CBD2”,
— nemzetközi konszolidált bankstatisztika (CBS), DSD-azonosító és DSI: „BIS_CBS”,
— biztosítók eszközei és forrásai (ICB), DSD-azonosító: „ECB_ICPF1” és DSI: „ECB_ICB”,
— biztosítók műveletei (biztosítási díjak, kárigények, jutalékok) (ICO), DSD-azonosító és DSI: „ECB_ICO1”,
— nyugdíjpénztárak eszközei és forrásai (PFB), DSD-azonosító: „ECB_ICPF1” és DSI: „ECB_PFB” ( 47 ),
— a nyugdíjpénztárak eszközeiről és forrásairól szóló rendelet (PFBR), DSD-azonosító: „ECB_ICPF1” és DSI: „ECB_PFBR”,
— nyugdíjpénztárak tagjainak száma (PFBM), DSD-azonosító: „ECB_PFM1” és DSI: „ECB_PFBM1”.
▼M4 —————
IV. MELLÉKLET
A TRANZAKCIÓK LEVEZETÉSE A MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK MÉRLEGTÉTELEIRE, A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA, A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ VÁLLALATOKRA, A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A NYUGDÍJPÉNZTÁRAKRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
1. RÉSZ
A tranzakciók levezetésére vonatkozó eljárás általános leírása
1. szakasz: Keret
1. A monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegtételei, a befektetési alapok, a pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k), a biztosítók és a nyugdíjpénztárak tekintetében az eszközökre és forrásokra vonatkozó statisztikák alkalmazásában a tranzakciók levezetésének kerete a számlák európai rendszerén (a továbbiakban: ESA 2010) alapul. Szükség esetén el lehet térni e nemzetközi előírástól mind az adatok tartalma, mind a statisztikai fogalmak megnevezése tekintetében. Ezt a mellékletet az ESA 2010-zel összhangban kell értelmezni, kivéve, ha az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33), az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40), az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50), az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) vagy ez az iránymutatás kifejezetten vagy hallgatólagosan eltérően rendelkezik.
2. Az ESA 2010-zel összhangban a pénzügyi tranzakciók a pénzügyi eszközök nettó beszerzésének vagy a kötelezettségek keletkezésének nettó egyenlegét írják le pénzügyi instrumentumtípusonként, azaz az érintett adatszolgáltatási időszak alatt végrehajtott összes pénzügyi tranzakció összegét ( 48 ). Az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33), az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU (EKB/2013/40), az 1374/2014/EU rendeletben (EKB/2014/50) és az (EU) 2018/231 rendeletben (EKB/2018/2) meghatározott tételekre vonatkozó tranzakciókat nettó értékben kell számítani, azaz a pénzügyi tranzakciók vagy forgalom bruttó értékének azonosítására nincs szükség ( 49 ). Minden tranzakció értékelésének módszere azon érték megállapítása, amelyen az eszközt megszerezték/értékesítették és/vagy a kötelezettséget létrehozták, megszüntették vagy átruházták. Az ESA 2010-től való eltérések ugyanakkor megengedettek.
3. Ez a melléklet áttekinti a mérlegtétel-statisztikák, a befektetési alapokra, a PKV-kra, a biztosítókra és a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák keretében a tranzakciók levezetésének módszertanát. Ez a rész a tranzakciós adatok Európai Központi Banknál (EKB) történő számítására és az alapul szolgáló információk NKB-k általi jelentésére, míg a 2. rész a folyamatok miatti kiigazítások fogalmaira összpontosít. Ezt követően a 3., a 4., az 5., a 6. és a 7. rész konkrét információkkal szolgál a mérlegtétel-statisztikák, a befektetési alapokra, a PKV-kra, a biztosítókra, valamint a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák összeállításának keretéhez kapcsolódóan.
Az e statisztikákra vonatkozó, az EKB honlapján közzétett kézikönyvekben további részletek és számszerű példák találhatók.
2. szakasz: A tranzakciós adatok EKB általi kiszámítása és az NKB-któl az EKB-nak történő adatszolgáltatás
1.
1. A mérlegtétel-statisztikák, a befektetési alapokra vonatkozó statisztikák, a biztosítókra vonatkozó statisztikák és a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák esetében az EKB olyan módon számítja a tranzakciókat, hogy minden eszköz- és forrássorra megállapítja az időszakvégi adatszolgáltatási napokon érvényes állományok közötti különbséget, majd kiszűri a tranzakcióktól eltérő fejleményekből eredő hatásokat, azaz az „egyéb változásokat”. Az „egyéb változások” két fő csoportba sorolhatók: „átsorolások és egyéb kiigazítások” és „átértékelési kiigazítások”, ahol ez utóbbi kiterjed mind az árak, mind az árfolyamok változásai miatti átértékelésekre ( 50 ). A nemzeti központi bankok (NKB-k) adatokat szolgáltatnak az „átsorolásokról és egyéb kiigazításokról” és az „átértékelési kiigazításokról” az EKB-nak annak érdekében, hogy ezeket a nem tranzakciókból származó hatásokat a folyamatokra vonatkozó statisztikák kiszámításakor ki lehessen szűrni.
A mérlegtétel-statisztikák esetében az NKB-k a II. melléklet 1. részével összhangban szolgáltatnak kiigazító adatokat az EKB-nak. Az NKB-k által jelentett „átértékelési kiigazítások” a hitelek leírásából/leértékeléséből és az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokból állnak. Általában az EKB számítja ki az árfolyamváltozásokból eredő átértékelési kiigazításokat, azonban amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb kiigazításokat tudjanak összeállítani, e kiigazításokat közvetlenül is továbbíthatják az EKB-nak ( 51 ).
A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében az NKB-k a II. melléklet 17. részével összhangban szolgáltatnak kiigazító adatokat az EKB-nak. Az NKB-k által jelentett „átértékelési kiigazítások” az árváltozás miatti és az árfolyamváltozásokból eredő átértékelési kiigazításokból állnak.
A biztosítókra vonatkozó statisztikák esetében az NKB-k a II. melléklet 23. részével összhangban szolgáltatnak kiigazító adatokat az EKB-nak. Az NKB-k által jelentett „átértékelési kiigazítások” az árváltozás miatti és az árfolyamváltozásokból eredő átértékelési kiigazításokból állnak.
A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák esetében az NKB-k a II. melléklet 24. részével összhangban szolgáltatnak kiigazító adatokat az EKB-nak. Az NKB-k által jelentett „átértékelési kiigazítások” az árváltozás miatti és az árfolyamváltozásokból eredő átértékelési kiigazításokból állnak.
2. A PKV-statisztikák keretében az NKB-k közvetlenül a tranzakciókat, és nem a folyamatok miatti kiigazításokat jelentik az EKB-nak. A tranzakciók (akár közvetlenül az adatszolgáltatók, akár az NKB-k általi) kiszámításának összhangban kell állnia az átsorolásokra és egyéb kiigazításokra, valamint átértékelésekre vonatkozó, az e mellékletben rögzített megközelítéssel.
2.
1. Az NKB-k az ezen iránymutatásban előírt „átsorolási és egyéb kiigazítási” adatokat a felügyeleti tájékoztatás, logikai ellenőrzés, ad hoc kutatások (például kiugró értékekkel kapcsolatban), a nemzeti statisztikai követelmények, az adatszolgáltatói körbe belépőkre és onnan kiesőkre vonatkozó információk és bármely egyéb, rendelkezésükre álló forrás felhasználásával állítják össze. Az EKB-nak nem feladata, hogy utólagos kiigazításokat végezzen, kivéve, ha az NKB-k hirtelen változásokat azonosítanak a végleges adatokban.
2. Az NKB-k megállapítják az átsorolások következtében létrejövő állományváltozásokat, és a megállapított nettó összeget az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban mutatják ki. Az átsorolásnak tulajdonítható nettó állománynövekedést pozitív előjellel, a nettó állománycsökkenést negatív előjellel jegyezik fel.
3. Az NKB-k főszabály szerint eleget tesznek az „átsorolásokra és egyéb kiigazításokra” vonatkozóan az ezen iránymutatásban meghatározott valamennyi követelménynek. Az NKB-k minimumkövetelményként jelentik az összes 50 millió EUR-t meghaladó „átsorolást és egyéb kiigazítást”. E küszöbérték célja, hogy segítsen az NKB-knak eldönteni, indokolt-e a kiigazítás. Amikor azonban az információk nem könnyen elérhetőek vagy rossz minőségűek, az NKB-k dönthetnek úgy, hogy nem tesznek semmit vagy becslést készítenek. Ezért az ilyen küszöbérték működtetése során rugalmasságra van szükség, nem utolsósorban a kiigazítások kiszámítására alkalmazott meglévő eljárások sokfélesége miatt. Ha például a küszöbértéktől függetlenül viszonylag részletes információk gyűltek össze, az ilyen küszöbérték alkalmazásának megkísérlése kedvezőtlen hatást eredményezhet.
3.
1. Az „átértékelési kiigazításokra” vonatkozóan az ezen iránymutatásban meghatározott követelmények teljesítése érdekében szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsák a tranzakciókból, az értékpapíronkénti adatokból vagy az adatszolgáltatók által jelentett más adatokból származó kiigazításokat, és/vagy olyan részletezések szerint becsüljenek meg kiigazításokat, amelyeket az adatszolgáltatók nem jelentenek, mivel azok nem tekinthetők „minimumelőírásnak”.
2. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” általában az adatszolgáltatók által közvetlenül szolgáltatott adatok alapján állítják össze. Az NKB-k ugyanakkor ezeknek az adatszolgáltatási követelményeknek közvetett módon (például közvetlenül a tranzakciókra vonatkozó adatok gyűjtésével) is eleget tehetnek, és mindenesetre megengedett számukra, hogy az adatszolgáltatóktól további adatokat gyűjtsenek. Függetlenül attól, hogy nemzeti szinten melyik megközelítést alkalmazzák, az NKB-knak teljes adatsort kell az EKB-nak továbbítaniuk a mérlegtétel-statisztikákkal kapcsolatban a II. melléklet 1. részével, a befektetési alapokra vonatkozó statisztikákkal kapcsolatban a II. melléklet 17. részével, a biztosítókra vonatkozó statisztikákkal kapcsolatban a II. melléklet 23. részével, és a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikákkal kapcsolatban a II. melléklet 24. részével összhangban.
2. RÉSZ
A folyamatok miatti kiigazítások általában
1. szakasz: Átsorolások és egyéb kiigazítások
Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” magukban foglalják a referenciaszektor mérlegében bekövetkező minden olyan változást, amelyek az adatszolgáltatói kör összetételének és szerkezetének változásából, a pénzügyi instrumentumok és a szerződő felek besorolásának változásából, a statisztikai meghatározások változásaiból és az adatszolgáltatási hibák (részleges) helyesbítéséből erednek, és amelyek törésekhez vezetnek a sorozatokban, és következésképpen hatással vannak két egymást követő időszak végi állomány összehasonlíthatóságára. Az euroövezet bővítései az „átsorolási és egyéb kiigazítások” különleges esetének tekinthetők.
1.
1.1. Az adatszolgáltató szektor összetételének változásai előidézhetik a szerződések gazdasági szektorok közötti áthelyeződését. Az ilyen áthelyeződések nem képviselnek tranzakciókat, és ezért azokat az „átsorolások és egyéb kiigazítások” szerinti kiigazításként kell ezeket kezelni.
1.2. Az adatszolgáltató szektorhoz csatlakozó intézmény szerződéseket hozhat a szektorba, ezzel szemben az adatszolgáltató szektort elhagyó intézmény szerződést vihet ki a szektorból. Amennyiben azonban a csatlakozó intézmény az adatszolgáltató szektorhoz történő csatlakozást követően újonnan indítja az üzletmenetét, ez olyan pénzügyi tranzakciót jelent, amelyet a statisztikai adatokból nem kell kiszűrni ( 52 ). Hasonlóképpen, ha egy kilépő intézmény az adatszolgáltató szektor elhagyása előtt felszámolja tevékenységét, a statisztikai adatokban ennek tranzakcióként szerepelnie kell.
1.3. A be- és kilépők által az adatszolgáltató szektor összevont eszközeire és forrásaira gyakorolt nettó hatást úgy határozzák meg, hogy összevonják az új belépők által jelentett nyitó eszközöket és forrásokat és a szektort elhagyók által jelentett záró eszközöket és forrásokat, majd minden tétel esetében kiszámítják a kettő különbségét. Ezt a nettó számadatot az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban kell szerepeltetni. Bizonyos körülmények között a szerződő felek adatszolgáltatása is érintett lehet, és a kiigazításokban ezt a hatást is figyelembe kell venni, ebben az esetben szektorbeli változásként. Ha például egy MPI lemond az engedélyéről, de tevékenységét a bankközi piacon keresztül finanszírozott egyéb pénzügyi közvetítőként (EPK) folytatja, ez az MPI-k által az EPK-knek történő hitelezés mesterséges emelkedéséhez vezet, ami kiigazítást tesz szükségessé („a szerződő fél besorolásának változásai” sorban).
2.
2.1. Az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások csoporton belüli szervezeti átalakításokkal vagy összeolvadásokkal, befolyásszerzésekkel és szétválásokkal összefüggésben lépnek fel. E vállalati szerkezetátalakítási műveletek általában a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékelésének változásához vezetnek; az átértékelési kiigazításokat e változások tükrözése, és így a tranzakciók helyes levezetésének lehetővé tétele érdekében kell eszközölni. E műveletek továbbá gyakran ahhoz vezetnek, hogy pénzügyi eszközök és kötelezettségek az egyik gazdasági egység mérlegéből átkerülnek egy másik mérlegébe (tulajdonosváltozás). Az eszközátruházások tranzakcióként történő kezelésének határát a két különálló gazdasági egység létezése határozza meg, amelyek kölcsönös megállapodás alapján járnak el. Ha azonban az átruházásokra gazdasági egység létrehozása vagy eltűnése eredményeként kerül sor, azokat „átsorolások és egyéb kiigazításokként” kell kezelni. Így különösen, amennyiben az összeolvadás vagy befolyásszerzés egy vagy több gazdasági egység eltűnéséhez vezet, valamennyi keresztpozíció, amely az összeolvadó intézmények között fennállt és az egységek megszűnése időpontjában nettósításra kerül, eltűnik a rendszerből, és ennek megfelelő átsorolási kiigazításokat kell jelenteni. A vállalati szétválásokat ehhez hasonlóan kell kezelni.
2.2. A vállalati szerkezetátalakításokkal összefüggésben az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások mélyrehatóbb elemzése, valamint részletes számszerű példák találhatók az EKB által biztosított útmutató anyagokban, például a „Manual on MFI balance sheet statistics” (Az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyv) és a „Manual on investment fund statistics” (A befektetési alapokra vonatkozó statisztikákról szóló kézikönyv) című dokumentumokban.
3.
3.1. Az ügyfelek rezidensi státuszában vagy szektor szerinti besorolásában bekövetkező változások az e szerződő felekkel szembeni eszközök/kötelezettségek átsorolásához vezetnek. A besorolás ilyen megváltozására különböző okokból kerülhet sor, például mert egy kormányzati intézmény a privatizációt követően szektort vált, vagy mert az összeolvadások/szétválások megváltoztatják a vállalatok fő tevékenységét. Az eszközök és kötelezettségek instrumentum szerinti besorolása szintén megváltozhat, például akkor, ha bizonyos hitelek átruházhatóvá válnak és azok statisztikai célokra ennek megfelelően hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak tekintendők. Mivel ezek az átsorolások a jelentett állománypozíciókban bekövetkező változásokhoz vezetnek, azonban nem jelentenek tranzakciót, kiigazítást kell beiktatni a hatásuk statisztikákból történő eltávolítása érdekében.
3.2. A revíziós politika által kijelölt határokon belül az NKB-k az állományadatokban előforduló adatszolgáltatási hibákat a hibák feltárását követően haladéktalanul helyesbítik. Ideális esetben a helyesbítés által a hiba teljes mértékben kiküszöbölhető az adatokból, különösen abban az esetben, amikor a hiba egyetlen időszakot vagy egy korlátozott időtartamot érint. Ilyen esetben az adatsorokban nem keletkezik törés. Amikor azonban a hiba történeti adatokat érint, és a múltbeli adatokat nem vagy csak rövid időtartamra vonatkozóan helyesbítették, a javított adatokat tartalmazó első időszak és a hibás adatokat tartalmazó utolsó időszak adatsorai között törés lesz. Ebben az esetben az NKB-k megállapítják a keletkezett törés nagyságát, és az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban elvégzik a kiigazítást. Hasonló gyakorlatok alkalmazandók a statisztikai meghatározásoknak a jelentett adatokat érintő változásainak végrehajtására, valamint a bruttósítási módszerek bevezetése, megváltozása vagy elhagyása következtében adott esetben keletkező törések korrigálására.
2. szakasz: Átértékelési kiigazítások
1.
A hitelek leírásával/leértékelésével kapcsolatos kiigazítás a mérlegben szereplő hitelek értékében bekövetkező változások hatásaira vonatkozik, amelyeket a hitelek leírásának/leértékelésének alkalmazása idéz elő. Ez a kiigazítás tükrözi a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is például akkor, ha a fennálló állományokat az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkének (4) bekezdésének megfelelően a céltartalékokkal csökkentett összegen tartják nyilván. A hitelek harmadik fél részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert veszteségeket – amennyiben ezek megállapíthatók – szintén jelenteni kell.
2.
2.1. Az eszközök és kötelezettségek árának átértékelődése tekintetében végzett kiigazítás az eszközök és kötelezettségek értékelésében bekövetkező változásra utal, amelyet az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási vagy kereskedési árának változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszak végi állománynak az eszközök és kötelezettségek rögzített referenciaértékének módosulásaiból eredő változásait, azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget. Tartalmazhatja az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget; mindemellett e tekintetben eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.
2.2. Az „átértékelési kiigazítások” jellegét és mértékét az elfogadott értékelési módszer határozza meg. Bár ajánlott, hogy a mérleg mindkét oldalát piaci értéken tartsák nyilván, a gyakorlatban mind a kötelezettség-, mind az eszközoldalon több különböző értékelési módszer alkalmazható.
3. szakasz: Árfolyamváltozások miatti átértékelési kiigazítások
1. Az EKB-nak szolgáltatott statisztikai adatok céljából az NKB-k a külföldi devizában denominált eszköz- és forráspozíciókat azon a napon érvényes piaci árfolyamon számítják át euróra, amelyre az adatok vonatkoznak. Az EKB referencia-árfolyamokat kell használni ( 53 ).
2. Az időszakvégi adatszolgáltatási napok között fellépő, euróval szembeni árfolyammozgások a külföldi devizában denominált eszközök és források értékváltozását idézik elő az euróra történő átszámításkor. Mivel e változások az instrumentum tartásából eredő nyereséget/veszteséget jelentenek, azonban nem pénzügyi tranzakciók, az értékelési hatásokat azonosítani kell, hogy azokat ki lehessen zárni a tranzakciók közül. Az „árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások” tartalmazhatják az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget; e tekintetben ugyanakkor eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.
3. RÉSZ
Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a mérlegtétel-statisztikákban
1. szakasz: Bevezetés
1. A mérlegtétel-statisztikák esetében minden NKB külön kiigazító adatokat nyújt be a saját mérlegére és az egyéb MPI-k mérlegére vonatkozóan. Az EKB mérlegét érintő kiigazításokat szintén belsőleg állítja össze az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága. Az NKB-k az MPI-k mérlegének minden sorára vonatkozó kiigazítást az ezen iránymutatás 3. cikkének (2) bekezdésében előírt gyakorisággal jelentik. Ennek során szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiigazításokat számítsanak ki és/vagy becsüljenek meg olyan részletezések tekintetében, amiket az MPI-k nem jelentenek, mivel azok az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 2. részének 1A. táblázatában nem minősülnek „minimumkövetelménynek”. Az ezen iránymutatás II. mellékletének 1. része meghatározza, hogy csak az „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” vagy az „átértékelési kiigazításokat” is meg kell küldeni az EKB-nak.
Az árfolyammozgások következtében szükséges kiigazításokat az EKB számítja ki. Ezért az NKB-k által a külföldi devizában fennálló egyenlegek tekintetében jelentett kiigazítások nem tartalmazzák az árfolyamváltozások hatását. Az EKB az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat az eszközöknek és kötelezettségeknek a főbb devizanemek szerinti, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. részének 4. táblázatában rendelkezésre álló részletezéséből származó devizaarányok felhasználásával számítja ki. Az EKB által az árfolyamváltozás miatti kiigazítások kiszámításához használt részletes módszer az EKB-nek az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyvében található. Amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb kiigazításokat tudjanak összeállítani, e kiigazításokat közvetlenül is továbbíthatják az EKB-nak.
2. A folyamatok miatti kiigazításokat az állománnyal megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani. A kiigazításoknak mindenképpen ellentételük van, amely sok esetben a művelettől vagy a nemzeti számviteli szabályoktól függően valószínűleg a „tőke és tartalékok” vagy az „egyéb források” tételben kerül kimutatásra.
3. A mérlegtétel-statisztikák összeállításának keretében a pénzügyi tranzakciókat általában tranzakciós értéken kell mérni, amely nem feltétlenül egyezik meg a piacon jegyzett árral vagy az eszköznek a tranzakció időpontjában fennálló méltányos értékével. A tranzakciós érték nem foglalja magában a kezelési költségeket, szolgáltatási díjakat, jutalékokat vagy a tranzakció végrehajtása során nyújtott szolgáltatások ellenértékeként kifizetett más hasonló összegeket.
4. A betétek, hitelek és a kibocsátott és tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatait eredményszemléletben kell elszámolni, azonban azokat nem szabad az érintett instrumentummal végrehajtott tranzakcióként elszámolni. A hitelek és betétek esetében ezt az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében rögzített azon követelmény biztosítja, amely szerint az ezen instrumentumok után felhalmozott kamatokat az „egyéb eszközökön” és az „egyéb kötelezettségeken” belül kell nyilvántartani. A rendelet azonban nem tartalmaz az MPI-k által kibocsátott vagy tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után felhalmozott kamatok kezelésére vonatkozó szabályt. A felhalmozott kamat valójában gyakran beletartozik a piaci árakba, és nehéz elkülöníteni a statisztikai mérlegben kimutatott számviteli ártól. A következetes és országok között összehasonlítható adatok érdekében a következő szabályt kell alkalmazni:
a) amennyiben a felhalmozott kamat beletartozik a statisztikai mérlegben kimutatott számviteli árba, átértékelési kiigazítást kell rá alkalmazni;
b) ha a felhalmozott kamat nem számít bele azon értékpapírok állományértékébe, amelyekhez tartozik, az „egyéb eszközök” vagy „egyéb kötelezettségek” sorban kell azt kimutatni, és nem átértékelési kiigazításként kezelendő.
E javasolt kezelési módot az ezen iránymutatásban rögzített adatszolgáltatási követelmények is tükrözik (lásd a II. melléklet 4. részének 3. szakaszát) ( 54 ).
2. szakasz: Átértékelési kiigazítások
1.
1.1. Az NKB-k a hitelek leírására/leértékelésére vonatkozó adatokat a II. melléklet 1. részével összhangban jelentik az EKB-nek. ►M4 Az NKB-knek az MPI-k által szolgáltatott adatok alapján kell eleget tenniük a követelményeknek. ◄ Így különösen az NKB-k legalább az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 4. részének 1A. táblázatában rögzített kötelező követelményeket gyűjtik, azonban az e minimumkövetelmények körébe nem tartozó további adatokat is gyűjthetnek. Annak érdekében, hogy teljeskörű jelentést nyújtsanak az EKB-nak, az NKB-knak figyelembe kell venniük a rossz hitelekre ( 55 ) vonatkozó számviteli szabályokat és az egyes szektorok viszonylagos hitelkockázatát. Amikor az információk elégtelenek a kiigazítások szétosztásához, az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) szereplő kategóriák közötti bontás az állományok nagyságával arányosan is elvégezhető.
1.2. A II. melléklet 1. része 3. táblázatának megfelelően az EKB-nak a legjobb rendelkezésre álló adatok alapján kell jelenteni azokat a leírásokat, amelyekre a hitel értékpapírosításakor (vagy egyéb átruházásakor) kerül sor, valamint a kezelt hitelek leírását/törlését ( 56 ).
2.
2.1. Az árváltozás miatti átértékelések csak korlátozott számú mérlegtételt érintenek: a forrásoldalon a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” sort, az eszközoldalon pedig a „hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok”, a „tulajdoni részesedések” és a „befektetési jegyek/egységek” sort. Ellentételeiket elsősorban a „tőke és tartalékok” és az „egyéb kötelezettségek” alá sorolják. A betétek és hitelek rögzített névértékűek, ezért esetükben nincs árváltozás. Lásd az EKB-nek az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyvét az átértékelések és az ellentételező tételeik közötti kapcsolatok részletes leírásáért.
2.2. A forrásoldalon a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok árának változása miatti átértékelések az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) rögzített „minimumkövetelményeken” kívül maradnak, és így nem kötelezőek. Az eszközoldalon a hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok átértékelésére vonatkozó minimumkövetelmények csak a „két éven túli” lejárati csoportra terjednek ki; amennyiben más információk nem állnak rendelkezésre, feltételezhető, hogy ezek megegyeznek az összes szektor számára kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya tekintetében fennálló átértékelési kiigazítások teljes összegével.
2.3. Az értékpapír-állományokra vonatkozó átértékelési kiigazítások mértéke és tartalma a statisztikai mérleg összeállítása során használt értékelési módszertől függ. Ezen adatok gyűjtése tekintetében az NKB-k az adatszolgáltatókat két módon kezelhetik. Az egyik megközelítés szerint az MPI-k átértékelési kiigazításokat jelentenek, amelyeket ezt követően aggregálnak és megküldenek az EKB-nek. Ehelyett az NKB-k előírhatják az adatszolgáltatók számára, hogy közvetlenül megfigyelt tranzakciókat jelentsenek, amelyekből az NKB-k levezetik az EKB-nak (aggregált alapon) továbbítandó átértékelési kiigazításokat. Az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyv tartalmazza a két megközelítés kimerítő módszertani leírását, valamint a megfelelő elfogadott összeállítási módszereket.
2.4. Az NKB-k az értékpapírokra vonatkozóan előírt statisztikai adatokat (például a mérlegben való nyilvántartási érték, piaci érték, eladások és vásárlások) értékpapíronkénti alapon is gyűjthetik, és az aggregált statisztikai adatokat (az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokra vonatkozó adatokat is beleértve) levezethetik az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott minimumkövetelményekkel összhangban.
2.5. Az NKB-k választási lehetősége főszabály szerint a fenti módszerekre korlátozódik. Más módszerek is alkalmazhatók azonban, ha bizonyítható, hogy azokkal összehasonlításra alkalmas adatok szolgáltathatók.
3. szakasz: Havi folyamatok miatti kiigazítások – különleges alkalmazások
1.
1.1. Az EKB-re/NKB-kre vonatkozó követelmények az EKB/NKB-k feladatainak tükrözése érdekében kis mértékben módosultak az egyéb MPI-kre vonatkozó követelményekhez képest. Egyes tételek kimaradtak, azaz nem kell adatot szolgáltatni a repoügyletek és a felmondási idővel felmondható betétek részletezéséről. Más sorokkal viszont kiegészültek a táblázatok, azaz a forrásoldalon az „SDR ellenpárja” sorral, az eszközoldalon az „arany és aranykövetelések” és a „lehívási jogokból, SDR-ből és egyébből származó követelések” sorral, mivel ez az iránymutatás e sorok esetében is előírja az állományra vonatkozó adatszolgáltatást. Az EKB/NKB-k kiigazító adatokat nyújtanak be e sorok mindegyikére.
1.2. Az EKB/NKB-k a fentiekben vázolt eljárásokkal összhangban nyújtanak be kiigazításokat. Sor került azonban néhány módosításra:
— átsorolások és egyéb kiigazítások: a kiigazítások nem minden forrása releváns, például „az adatszolgáltató szektor összetételének változásai” nem alkalmazandó. Az általános útmutatástól eltérően ebben az esetben alacsonyabb, 5 millió EUR-nak megfelelő alsó küszöb kerül meghatározásra az NKB-k mérlegében a folyamatok pontosságának biztosítása érdekében,
— ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelési kiigazítások: az általános rendelkezések alkalmazandók, az EKB-t kivéve, amely közvetlenül jelentheti az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat a számviteli adatok alapján.
2.
2.1. Az NKB-k az „átsorolások és egyéb kiigazítások” és az „átértékelési kiigazítások” tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése során a pénzpiaci alapokra (PPA-k) vonatkozó kiigazításokat szolgáltatnak. E kiigazításokat a PPA-kra vonatkozóan külön is jelentik az erre szolgáló negyedéves adatszolgáltatási rendszerrel összhangban.
2.2. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az NKB-k mentesítést adhatnak néhány vagy az összes PPA számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében. Ezekben az esetben azonban az NKB-knak a legnagyobb gondosság elve alapján kell adatot szolgáltatniuk, különösen akkor, ha jelentős összegekről van szó.
2.3. A PPA-k eszközeire vonatkozó árváltozás miatti átértékelődések kiszámítása a valamennyi MPI-re alkalmazandó közös eljárásnak megfelelően történik. A forrásoldalon a PPA-k befektetési jegyei/egységei értékében bekövetkező pozitív változásokat hagyományosan tranzakciónak tekintik, a betétek utáni kamat kifizetésével (és nem az elhatárolásával) párhuzamosan, ami azt jelenti, hogy az átértékelések ellentételezése az eszközoldalon nem a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei/egységei”, hanem az „egyéb kötelezettségek”. Ugyanakkor azon eseteket illetően, amikor a PPA-k befektetési jegyeinek/egységeinek ára az alap eszközeit érintő veszteségek következtében csökken, ez nem hasonlítható a kamatfizetésekhez. Erre tekintettel az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 4. részének 1A. táblázata a PPA-k befektetési jegyeire/egységeire vonatkozó árváltozás miatti átértékelésekre vonatkozó követelményeket tartalmaz; az NKB-knak ezt a tételt adott esetben az eszközoldali átértékelések ellentételezésére kell használniuk. Az elosztást oly módon kell elvégezni, hogy az csak azokra a tényleges árváltozás miatti átértékelésekre terjedjen ki, amelyek a PPA befektetési jegyei/egységei értékében bekövetkezett változásként megmutatkoznak.
3.
A kormányzatnál elhelyezett betétek és eszközök tekintetében állományadatokat kell gyűjteni. A tranzakciók összeállításának céljából a kiigazító adatokat alapelvként az MPI-mérlegstatisztikákra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell szolgáltatni. A gyakorlatban a tranzakcióktól eltérő, azaz árfolyam- vagy piaci árváltozás következtében bekövetkező változások előfordulása valószínűtlen. Ezeket az adatokat a II. melléklet 3. részében ismertetett módon kell jelenteni.
4.
Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak rezidens státusza szerinti bontásra vonatkozó állományadatokat kell gyűjteni a monetáris aggregátumok kiszámítása céljából. A tranzakciók levezetése érdekében a tájékoztató adatok esetében átsorolási kiigazításokat, árfolyamváltozás miatti kiigazításokat és átértékelési kiigazításokat is kell számítani. Ezeket az adatokat a II. melléklet 4. részében ismertetett módon kell jelenteni.
4. szakasz: A negyedéves adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó, folyamatok miatti kiigazítások kiszámítása
1. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. részének 2. táblázatának mérlegtételeire vonatkozó negyedéves tranzakciók kiszámításának eljárása hasonló az említett rendelet I. melléklete 2. részének 1. táblázatának mérlegtételeire vonatkozó havi tranzakciók levezetése céljából alkalmazott eljáráshoz. A folyamatok miatti kiigazításokat az alábbi elvekkel összhangban kell kiszámítani:
a) Ha az 1. táblázatra vonatkozóan kiigazítást nyújtanak be, az érintheti a 2. táblázatban szereplő részletező tételeket. A két adathalmaz közötti konzisztenciát biztosítani kell, azaz a havi kiigazítások összegének egyenlőnek kell lennie a negyedéves kiigazítás összegével. Ha a negyedéves kiigazításokra küszöbérték van érvényben, illetve ha a negyedéves kiigazításokat nem lehet teljes mértékben vagy a havi kiigazítással azonos részletezettséggel megállapítani, olyan módon kell a kiigazítást számítani, hogy az a havi adatokra vonatkozó kiigazítással ne legyen ellentmondásban.
b) Az „értékpapírok árváltozása miatti kiigazítások” esetében következetlenség állhat elő a havi és a negyedéves adatok között attól függően, hogy milyen megközelítést követnek a kiigazítások levezetése érdekében. Az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyv részletes útmutatással szolgál a havi és negyedéves kiigazítások közötti konzisztencia biztosítása érdekében ezekben az esetekben követendő eljárásról.
c) Szükség lehet továbbá a negyedéves adatokat tartalmazó táblázatok tekintetében tett kiigazításokra akkor is, ha az 1. táblázatra vonatkozóan nem került sor kiigazításra. Ez az eset fordul elő, amikor a részletesebb negyedéves szinten átsorolásra kerül sor, viszont az összevontabb havi szinten ez az átsorolás nem mutatkozik. Ez vonatkozhat az „átértékelési kiigazításokra” is, amikor a havi sor különböző összetevői eltérő irányban mozdulnak el. Ez esetekben is biztosított a havi és negyedéves adatok összhangja.
Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a II. melléklet 2. és 4. részében rögzített követelmények alapján gyűjtött tájékoztató adatokra vonatkozó folyamatok miatti kiigazítások levezetése érdekében.
2. Az NKB-k olyan mértékben szolgáltatnak a negyedéves statisztikákra vonatkozó kiigazításokat, amennyire a meglévő havi kiigazítások részletes szektorok/instrumentumok szerinti besorolását ésszerű pontossággal meg tudják állapítani vagy becsülni. Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” tekintetében az információk általában hozzáférhetőek. Így különösen, az NKB-k általában kellően részletes információkkal rendelkeznek ahhoz, hogy a nagyobb egyszeri kiigazításokat (például adatszolgáltatási hiba következtében szükségessé váló átsorolást) könnyen szét tudják osztani adott negyedéves tételek között. Az adatszolgáltatók körének változásai következtében elvégzendő negyedéves kiigazítások hasonlóképpen nem jelentenek nehézséget az NKB-knak. Az „átértékelési kiigazítások” tekintetében a leírásokra és árváltozás miatti átértékelésekre vonatkozó adatok megszerzése gyakran nehezebb, mert az eredeti adatforrások részletezése nem megfelelő. Valószínűsíthető, hogy az „átértékelési kiigazítás” legalább részben becsléseken fog alapulni. A becslésekhez az alkalmazott módszert ismertető magyarázatot kell fűzni (például a hiányzó részletezések becslése az állományadatok arányát követte).
4. RÉSZ
Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a befektetési alapokra vonatkozó statisztikákban
1. szakasz: Bevezetés
1. A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák vonatkozásában az NKB-k a 19. cikkben előírt gyakorisággal jelentik az befektetési alapok mérlegének minden sorára vonatkozó átértékelési kiigazításokat, amelyek kiterjednek mind az ár- és árfolyamváltozás miatti, mind az átsorolási kiigazításokra. Ennek során szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsanak és/vagy megbecsüljenek az olyan részletezések tekintetében kiigazításokat, amiket a befektetési alapok nem jelentenek, mivel azok az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. részének 3. táblázatában nem minősülnek „minimumkövetelménynek”.
2. A folyamatok miatti kiigazításokat az állománnyal megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani. A kiigazításoknak minden esetben ellentételük van, amely sok esetben a művelettől vagy a helyi számviteli szabályoktól függően valószínűleg a „befektetési alapok befektetési jegyei/egységei” vagy az „egyéb források” tételben kerül kimutatásra.
3. Főszabály szerint a következő útmutatás vonatkozik a betétek/hitelek és értékpapírok tranzakciós értékeire. A betétek/hitelek és értékpapírok tranzakciós értéke nem tartalmazza a díjakat stb. Szintén nem tartalmazza az esedékes/fizetendő felhalmozott, de még meg nem kapott vagy meg nem fizetett kamatot. A hitelek/betétek után felhalmozott kamatot ehelyett az „egyéb eszközök”, illetve „egyéb források” sorban kell kimutatni.
A tartott és kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamata beleszámít az értékpapírok állományadataiba és a tranzakciós értékbe.
2. szakasz: Átértékelési kiigazítások
1. Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) rugalmasságot enged az eszközök és kötelezettségek átértékelési kiigazításainak kiszámításához szükséges adatfajták, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásáról az NKB-k döntenek.
2. Az alábbi két lehetőség áll fenn az értékpapíronként gyűjtött értékpapírokra vonatkozó átértékelési kiigazítások levezetését illetően:
— a befektetési alapok értékpapíronkénti információt szolgáltatnak, ami lehetővé teszi, hogy az NKB-k levezessék az átértékelési kiigazításokat: a befektetési alapok az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. része 2. táblázatának 1., 2. és 4. pontjaiban előírt értékpapíronkénti információt szolgáltatnak az NKB-knak. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó „átértékelési kiigazításokról”. Ha ezt a lehetőséget követik, az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz a rendeletet kísérő, a befektetési alapokra vonatkozó kézikönyvben leírt „folyamat-levezetési módszerrel” összhangban vezetik le,
— a befektetési alapok közvetlenül jelentik az értékpapíronkénti tranzakciókat az NKB-knak: a befektetési alapok értékpapíronkénti alapon jelentik az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. része 2. táblázatának 1. és 3. pontjaiban meghatározott referencia-időszak során történt értékpapír-vásárlások és -eladások összesített mennyiségét. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az időszak végi állományok közötti különbségből a tranzakciók levonása útján számítják ki, és az átértékelési kiigazításokat ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak.
3. Az értékpapírokon kívüli eszközökre és kötelezettségekre vagy a nem értékpapíronkénti alapon gyűjtött értékpapírokra vonatkozó átértékelési kiigazítások levezetésére a következő két lehetőség adott:
— a befektetési alapok aggregált kiigazításokat jelentenek: a befektetési alapok jelentik az egyes sorokra alkalmazandó kiigazításokat, amelyek tükrözik az ár- és árfolyam-változások miatti értékelési változásokat ( 57 ). Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik a befektetési alapok által jelentett kiigazításokat.
— a befektetési alapok aggregált tranzakciókat jelentenek: a befektetési alapok összesítik a tranzakciókat a hónap folyamán, és jelentik az NKB-nak a vásárlások és eladások értékét. A tranzakciós adatokat kézhez vevő NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az állomány és a tranzakciók közötti különbség maradványaként számítják ki, és az átértékelési kiigazítást ezzel az iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak.
5. RÉSZ
Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a PKV-statisztikákban
1. szakasz: Bevezetés
A PKV-statisztikák esetében az NKB-k a PKV-mérleg valamennyi tétele esetében tranzakciókat szolgáltatnak a 20. cikkel összhangban. A PKV-adatszolgáltatók az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) II. mellékletének 3. részében meghatározott tranzakciókat közvetlenül jelentik az érintett NKB-nak, vagy ehelyett az adatszolgáltatók az NKB hozzájárulásával szolgáltathatnak átértékelési kiigazításokat és más volumenváltozásokat, amelyeket lehetővé teszik az NKB számára a tranzakciók levezetését az e mellékletben rögzített elvekkel összhangban.
2. szakasz: Leírások/leértékelések
1. Az NKB-k az értékpapírosított hitelek leírására/leértékelésére vonatkozó adatokat a 20. cikkel összhangban jelentik az EKB-nek. A hitelek harmadik fél részére történő eladásakor vagy átruházásakor végzett leírásait/leértékeléseit – amennyiben ezek megállapíthatók – szintén jelenteni kell.
2. A leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatok jelentése helyett az adatszolgáltatók az érintett NKB hozzájárulásával szolgáltathatnak más adatokat, amelyeket lehetővé teszik az NKB számára a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó szükséges adatok levezetését.
6. RÉSZ
Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a biztosítókra vonatkozó statisztikákban
1. szakasz: Bevezetés
1. A biztosítókra vonatkozó statisztikák tekintetében az NKB-k a 26a. cikkben foglaltaknak megfelelően jelentik a biztosítók mérlegének minden sorára vonatkozó átértékelési kiigazításokat, amelyek kiterjednek mind az ár- és árfolyamváltozás miatti, mind az átsorolási kiigazításokra. Ennek során szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsanak és/vagy megbecsüljenek olyan kiigazításokat, amelyeket a biztosítók nem jelentenek. Ez kiterjed azokra az adatokra, amelyek esetében a megfelelő állományadatsorokat tételenként jelentik, az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) III. melléklete 3a. és 3b. táblázatában „minimumkövetelménynek” nem minősülő adatokra, valamint a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó adatokra.
2. szakasz: Átértékelési kiigazítások
1. Az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) rugalmasságot enged az eszközök és források átértékelési kiigazításainak kiszámításához szükséges adatfajták, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásáról az NKB-k döntenek.
2. Az alábbi két lehetőség áll fenn az értékpapíronként gyűjtött értékpapírokra vonatkozó átértékelési kiigazítások levezetését illetően. Az NKB-k hasonló megközelítést követhetnek az értékpapíroktól különböző eszközök esetében a tételes adatok gyűjtése esetén.
— A biztosítók értékpapíronkénti információkat szolgáltatnak, amelyek lehetővé teszik az NKB-k számára az átértékelési kiigazítások levezetését: a biztosítók az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) I. melléklete 3. része 2.1. és 2.2. táblázatának 1., 2. és 4. pontjában előírt információkat értékpapíronkénti alapon szolgáltatják az NKB-knak. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó „átértékelési kiigazításokról”. Ha ezt a lehetőséget követik, az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz a rendeletet és ezt az iránymutatást kísérő, a biztosítókra vonatkozó kézikönyvben leírt „folyamat-levezetési módszerrel” összhangban vezetik le.
— A biztosítók közvetlenül jelentik az értékpapíronkénti tranzakciókat az NKB-knak: a biztosítók értékpapíronkénti alapon jelentik az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) I. melléklete 3. része 2.1. és 2.2. táblázatának 1. és 3. pontjában meghatározott referencia-időszak során történt értékpapír-vásárlások és -eladások összesített mennyiségét. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az időszak végi állományok közötti különbségből a tranzakciók levonása útján számítják ki, és az átértékelési kiigazításokat ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak.
3. A biztosítók által fenntartott biztosítástechnikai tartalékok esetében az átértékelési kiigazításokra vonatkozó közelítések levezetésére a következő két lehetőség létezik:
— a biztosítók aggregált kiigazításokat vagy tranzakciókat jelentenek, az NKB-k utasításainak megfelelően. Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik a biztosítók által jelentett kiigazításokat,
— az NKB-k a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján levezetik a kiigazításokat.
4. A tételenkénti alapon gyűjtött eszközökön és forrásokon, valamint a biztosítók által fenntartott biztosítástechnikai tartalékokon kívüli eszközöket és forrásokat illetően az átértékelési kiigazítások levezetésére a következő három lehetőség adott:
— a biztosítók aggregált kiigazításokat jelentenek: a biztosítók jelentik az egyes sorokra alkalmazandó kiigazításokat, amelyek tükrözik az ár- és árfolyam-változások miatti értékelési változásokat. Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik a biztosítók által jelentett kiigazításokat,
— a biztosítók aggregált tranzakciókat jelentenek: a biztosítók összesítik a tranzakciókat a negyedév folyamán, és jelentik az NKB-nak a vásárlások és eladások értékét. A tranzakciós adatokat kézhez vevő NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az állományok és a tranzakciók közötti különbség maradványaként számítják ki, és az átértékelési kiigazítást ezzel az iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak, vagy
— az NKB-k a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján levezetik a kiigazításokat.
7. RÉSZ
Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikákban
1. szakasz: Bevezetés
1. A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák vonatkozásában az NKB-k a 26. cikk (6) bekezdésének b) pontjával összhangban jelentik a nyugdíjpénztárak mérlegének minden sorára vonatkozó átértékelési kiigazításokat, amelyek kiterjednek mind az ár- és árfolyamváltozás miatti, mind az átsorolási kiigazításokra. Ennek során szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsanak és/vagy megbecsüljenek olyan kiigazításokat, amiket a nyugdíjpénztárak nem jelentenek. Ez kiterjed azokra az adatokra, amelyek esetében a megfelelő állományadatsorokat tételenként jelentik, valamint a nyugdíjpénztári tartalékokra vonatkozó adatokra.
2. szakasz: Átértékelési kiigazítások
1. Az (EU) 2018/231 rendelet (EK/2018/2) rugalmasságot enged az eszközök és kötelezettségek átértékelési kiigazításainak kiszámításához szükséges adatfajták, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásáról az NKB-k döntenek.
2. Az alábbi két lehetőség áll fenn az értékpapíronként gyűjtött értékpapírokra vonatkozó átértékelési kiigazítások levezetését illetően. Az NKB-k a tételes adatok gyűjtése során hasonló megközelítést követhetnek az értékpapíroktól különböző eszközök esetében.
— A nyugdíjpénztárak értékpapíronkénti információt szolgáltatnak, ami lehetővé teszi, hogy az NKB-k levezessék az átértékelési kiigazításokat: a nyugdíjpénztárak az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) I. melléklete 3. része 2.1. és 2.2. táblázatának 1., 2. és 4. pontjaiban előírt értékpapíronkénti információt szolgáltatnak az NKB-knak. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó „átértékelési kiigazításokról”. Ha ezt a lehetőséget követik, az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz az (EU) 2018/231 rendeletet (EKB/2018/2) és az ezen iránymutatást kísérő, a nyugdíjpénztárakra vonatkozó kézikönyvben leírt „folyamat-levezetési módszerrel” összhangban vezetik le.
— A nyugdíjpénztárak közvetlenül jelentik az értékpapíronkénti tranzakciókat az NKB-knak: a nyugdíjpénztárak értékpapíronkénti alapon jelentik az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) I. melléklete 3. része 2.1. és 2.2. táblázatának 1. és 3. pontjaiban meghatározott referencia-időszak során történt értékpapír-vásárlások és -eladások összesített mennyiségét. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az időszak végi állományok közötti különbségből a tranzakciók és a IV. melléklet 1. részének 2.2. szakaszában hivatkozott esetleges „átsorolások és egyéb kiigazítások” levonása útján számítják ki. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” és az „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak.
3. A nyugdíjpénztárak által fenntartott nyugdíjpénztári tartalékok esetében az átértékelési kiigazításokra vonatkozó közelítések levezetésére a következő két lehetőség létezik:
— a nyugdíjpénztárak aggregált kiigazításokat vagy tranzakciókat jelentenek, az NKB-k utasításainak megfelelően. Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik a nyugdíjpénztárak által jelentett kiigazításokat;
— az NKB-k a nyugdíjpénztárak által szolgáltatott adatok alapján levezetik a kiigazításokat.
4. A tételenkénti alapon gyűjtött eszközökön és forrásokon, valamint a nyugdíjpénztárak által fenntartott nyugdíjpénztári tartalékokon kívüli eszközöket és forrásokat illetően az átértékelési kiigazítások levezetésére a következő három lehetőség adott:
— a nyugdíjpénztárak aggregált kiigazításokat jelentenek: a nyugdíjpénztárak jelentik az egyes sorokra alkalmazandó kiigazításokat, amelyek tükrözik az ár- és árfolyam-változások miatti értékelési változásokat. Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik a nyugdíjpénztárak által jelentett kiigazításokat;
— a nyugdíjpénztárak aggregált tranzakciókat jelentenek: A nyugdíjpénztárak összesítik a tranzakciókat a negyedév folyamán, és jelentik az NKB-nak a vásárlások és eladások értékét. A tranzakciós adatokat kézhez vevő NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az időszak végi állományok közötti különbségből a tranzakciók és a IV. melléklet 1. részének 2.2. szakaszában hivatkozott esetleges „átsorolások és egyéb kiigazítások” levonása útján számítják ki. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” és az „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak, vagy
— az NKB-k a nyugdíjpénztárak által szolgáltatott adatok alapján levezetik a kiigazításokat.
▼M4 —————
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Attribútumok (Attributes): olyan statisztikai fogalmak, amelyek a használók számára kiegészítő kódolt (például az egység) vagy kódolatlan (például az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. A „kötelező” jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeknek kötelezően rendelkezniük kell értékkel, másképp jelentéktelennek minősülnek azok a megfigyelések, amelyekre vonatkoznak. A „feltételes” jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeket csak abban az esetben kell meghatározni, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (például belföldi adatsorok azonosítása) vagy értelmezhetők (például összeállítás, törés), és üres értékeket is felvehetnek.
Alárendelt kötvények, amelyet gyakran neveznek alárendelt adósságnak is (Subordinated bonds, often referred to as subordinated debt): a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek vagy elsődleges hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) kielégítését követően lehet érvényesíteni, ami bizonyos esetekben a „részvények és egyéb tulajdonosi részesedések” egyes jellemzőivel ruházhatja fel azokat.
Átfogó alapok (Funds of funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsősorban befektetési alapok befektetési jegyeibe/egységeibe fektetnek be. A befektetési alapok átfogó alapok szerinti besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg. Az alapok azon kategóriájába kerülnek besorolásra, amelybe elsődlegesen befektetnek.
Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, ÁÉKBV (Undertakings for Collective Investments in Transferable Securities, UCITS): az ÁÉKBV-ról szóló 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 58 ) összhangban létrehozott befektetési alapok.
Bankkártyák (Cards): a bankkártya-kibocsátóval kötött megállapodással összhangban a következő egy vagy több funkciót kínálják a kártyabirtokos számára: készpénz, terhelés, késleltetett terhelés, jóváírás és elektronikus pénz.
Befektetési alapok (Investment funds): meghatározását az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkének első francia bekezdése tartalmazza.
Belföldi fizetési művelet (domestic payment transaction): jelentése megegyezik a 260/2012/EU rendelet 2. cikkében meghatározott „belföldi fizetési művelettel”.
Biztosításhoz kapcsolt értékpapírosítás (Insurance-linked securitisations): olyan értékpapírosítás, amelynek során biztosítási kötvények átruházására kerül sor a tulajdonjog vagy az ahhoz fűződő vagyoni érdekeltség egy PKV-ra történő átruházása útján, vagy biztosítási kockázatok áthárításra kerülnek a biztosítóról vagy viszontbiztosítóról egy PKV-re, amely az ilyen kockázatoknak való kitettségét teljes mértékben finanszírozási eszközök kibocsátásával fedezi, és e finanszírozási eszközök hitelezői a visszafizetési rangsorban a jogalany viszontbiztosítási kötelezettségei mögé kerülnek.
Biztosítók (Insurance corporations): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában (ESA 2010, 2.100–2.104 bekezdés).
Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (Captive financial institutions and money lenders): olyan pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor magában foglalja az olyan holdingtársaságokat, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98–2.99 bekezdés).
Csekk (Cheque): az egyik fél (a kiállító) által a másik fél (az utalványozott; általában egy hitelintézet) irányában kiállított írásos kötelezvény, amely megköveteli az utalványozottól, hogy az kérésre fizessen ki egy meghatározott összeget a kiállító vagy a kiállító által megnevezett harmadik fél részére.
Egyéb alapok (Other funds): olyan befektetési alapok, amelyek nem sorolhatók a kötvényalap, részvényalap, vegyes alap, ingatlanalap és fedezeti alap kategóriájába.
Egyéb betétek (Other deposits): minden betét az átruházható betéteken kívül. Az egyéb betétek fizetőeszközként sohasem használhatók fel, és csak jelentős korlátozással vagy szankcióval válthatóak fizetőeszközre, illetve átruházható betétre. Ebbe az alkategóriába tartoznak a lekötött betétek, takarékbetétek stb.
Egyéb EPK-kategóriák (Other categories of OFIs): maradványkategória, amelybe azok a pénzügyi vállalatok tartoznak, amelyek nem szakosodnak a másik két EPK-kategóriára (értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök és hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok) jellemző tevékenységi körök egyikére sem. Ilyenek például a specializálódott pénzügyi vállalatok, mint a kockázatitőke- és fejlesztésitőke-társaságok vagy az export-/importfinanszírozási társaságok.
Egyéb pénzügyi intézmények (Other financial institutions): valamely fizetési rendszerben részt vevő, a megfelelő hatóságok, azaz a központi bank vagy a prudenciális felügyeletet ellátó hatóság felügyelete alatt álló összes pénzügyi intézmény, amely nem tartozik a hitelintézet meghatározása alá.
Egyéb pénzügyi közvetítők, EPK-k, a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével (Other financial intermediaries except insurance corporations and pension funds, OFIs): pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, amelynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési alap jegye/egysége testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez (ESA 2010, 2.86–2.94 bekezdés).
Egyéb tulajdoni részesedés (Other equity): az összes olyan tulajdoni részesdés tekintetében lebonyolított tranzakciót tartalmazza, amely nem tartozik a tőzsdei és nem tőzsdei részvények körébe.
Egynapos betétek (Overnight deposits): olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, bankmegbízással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő egyenlegek, amelyek akár hardveralapú elektronikus pénz (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár az MPI-k által kibocsátott szoftveralapú elektronikus pénz formájában jelennek meg. Nem tartoznak ide a nem átruházható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal felmondhatók, azonban ezt csak jelentős szankciók terhe mellett lehet megtenni.
Eladási helyen lévő (POS) terminálok (Point of sale (POS) terminals): a fizetési kártyák fizikai (nem virtuális) eladási helyen történő használatát lehetővé tevő eszközök. A fizetési információk begyűjtése manuálisan, papírutalványon vagy elektronikus úton, azaz EFTPOS útján történik.
A POS-terminált úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a fizetési információk online (valós idejű hitelesítési kéréssel) vagy offline történő továbbítását.
Elektronikus pénz (Electronic money): a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet elektronikusan tárolnak – ideértve a mágneses úton való tárolást – és pénzeszköz átvételével bocsátanak ki a 2007/64/EK irányelv 4. cikke 5. pontjában meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikuspénz-kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyek is elfogadnak.
Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (Electronic money institution): 2009/110/EK irányelv 2. cikkében meghatározott elektronikus pénz kibocsátására engedéllyel rendelkező jogi személy.
Életbiztosítási technikai tartalékok, amelyből aktív viszontbiztosítás (LIFE insurance technical reserves of which accepted reinsurance): azon tőkeösszeg, amelyet a biztosító a viszontbiztosítási kötelezettségeiből eredő jövőbeli kárigények fedezése érdekében tart fenn, a 2015/35/EU bizottsági rendeletben ( 59 ) meghatározottak szerint.
Életbiztosítók (LIFE insurance corporations): olyan biztosítók, amelyek elsődlegesen életbiztosítási kötvényeket nyújtanak.
Elkülönített alapok (Sub-funds): egy alapon belüli olyan különálló osztály vagy egység, amely különálló alapba vagy befektetési portfolióba fektet be. Az „elkülönített alap”„részalap” elnevezéssel is használatos. Minden egyes elkülönített alap önálló és szakosodott intézmény. A szakosodás vonatkozhat valamely meghatározott pénzügyi eszközre vagy egy adott piacra.
Eurokötvények (Eurobonds): olyan kötvények, amelyek általában több ország pénzügyi vállalataiból álló nemzetközi konzorcium közreműködésével, egyidejűleg legalább két ország piacán jelennek meg, és kibocsátásuk devizaneme nem szükségszerűen egyezik meg ezen országok nemzeti fizetőeszközével.
Értékpapír-kibocsátók (Issuers of securities): olyan vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek értékpapír-kibocsátással foglalkoznak, és amelyeket ezen eszközök tulajdonosaival szemben a kibocsátás feltételeivel összhangban jogi kötelezettség terhel.
Értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök (Security and derivative dealers, SDDs): az EPK-ként besorolt értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek jogosultak arra, hogy üzleti tevékenységként harmadik felek részére – pénzügyi instrumentumokba saját számlára történő befektetés útján – befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak, és amelyek elsődleges tevékenységként az alábbi pénzügyi közvetítési feladatokat végzik:
a) Saját számlára és/vagy kockázatra „értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökként” új vagy forgalomban lévő pénzügyi eszközökkel történő kereskedés, amelynek során ilyen pénzügyi eszközöket vesznek és adnak el, és a tevékenység kizárólagos célja a vételi és eladási ár közötti árrés megszerzése. Ez az árjegyzési tevékenységeket is magában foglalja.
b) Pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési garanciavállalás és/vagy pénzügyi eszközöknek a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése.
c) Vállalkozások támogatása új pénzügyi eszközök kibocsátásában az új pénzügyi eszközök kihelyezése révén, amely az új kibocsátások kibocsátóinak nyújtott, a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján az eszközök jegyzési garanciavállalásával, vagy készenléti kötelezettségvállalással jár.
Értékpapírosítás (Securitisation): fogalommeghatározását az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 2. pontja tartalmazza.
Értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalkozások, PKV-k (Financial vehicle corporations engaged in securitisation transactions, FVCs): az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 1. pontjában kerülnek meghatározásra.
Fedezeti alapok (Hedge funds): ezen iránymutatás alkalmazásában olyan kollektív befektetési vállalkozás – függetlenül annak a nemzeti törvények szerinti jogi szerkezetétől –, amely viszonylag korlátozás nélküli befektetési stratégiákat használ arra, hogy pozitív abszolút nyereséget érjen el, és amelynek a kezelőit (a kezelői javadalmazáson felül) az alap teljesítményétől függően fizetik meg. E célból a fedezeti alapokra csekély számú korlátozás vonatkozik abban a tekintetben, hogy milyen pénzügyi eszközökbe fektethetnek be, és ezért rugalmasan használhatják a pénzügyi technikák széles skáláját, beleértve a tőkeáttételt, a fedezetlen eladást vagy bármely más technikát. Ez a meghatározás azokra az alapokra is vonatkozik, amelyek teljesen vagy részben más fedezeti alapba fektetnek be, feltéve, ha egyébként alkalmazható rájuk a meghatározás. A fedezeti alapok meghatározásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, valamint az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más, az alapokra vonatkozóan hasonló joghatással rendelkező dokumentumok állapítják meg.
Felmondással visszaváltható betétek (Deposits redeemable at notice): megállapodás szerinti lejárat nélküli, nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet készpénzre váltani egy olyan előzetes felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem vagy csak szankció ellenében lehetséges. Magában foglalja a betéteket, amelyek – bár jogilag kérésre esetleg azonnal visszaválthatók – visszaváltásukra a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók fizetése mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” lejárati sávba tartoznak), ide tartoznak azok a befektetési számlák, amelyeknek nincs felmondási idejük vagy megállapodás szerinti lejáratuk, de a lehívhatóság tekintetében korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak („több mint három hónapos” lejárati sávba tartoznak).
Felosztott részvénykibocsátások (Split share issues): olyan részvénykibocsátások, amelyek esetében a vállalat vagy a kvázivállalat bizonyos arányban megnöveli vagy megduplázza a részvények számát.
Fióktelepek (Branches): nem bejegyzett egységek, amelyek független jogi személyiséggel nem rendelkeznek, és teljes egészében az anyaszervezet tulajdonában állnak.
Fix kamatozású kibocsátások (Fixed rate issues): minden olyan kibocsátás, amely esetében az értékpapír fő szelvényének kamatozásán alapuló kifizetés a teljes futamidő alatt változatlan. Ugyancsak ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyek nem állandóan fix, de nem is állandóan változó kamatozásúak, azaz vegyes kamatozásúak (például az először fix, majd később változó kamatozású vagy az először változó, majd később fix kamatozású értékpapírok, az olyan értékpapírok, amelyek esetében az értékpapír teljes futamideje alatt nem azonos kifizetés jár a szelvényre, továbbá az emelkedő és csökkenő kamatozású értékpapírok).
Fizetési eszköz (Payment instrument): olyan eszköz vagy eljárássorozat, amely lehetővé teszi pénzeszközök átutalását a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározások értelmében vett fizető féltől a kedvezményezett felé.
Fizetési megbízás (Payment order): a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó bármely utasítása.
Fizetési művelet (Payment transaction): pénzeszközöknek a fizető fél vagy a kedvezményezett által kezdeményezett befizetése, felvétele vagy a fizető féltől a kedvezményezetthez történő átutalása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől; Lásd még a pénzeszközöket és a fizetési eszközöket. A „fizetési művelet” jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározással.
Fizetőeszközök vagy másként a kiegyenlítés közvetítői (Means of payments, also referred to as settlement media): eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket a kedvezményezett a fizető fél vele szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéseként elfogad.
Folyamatok, vagy másként (pénzügyi) tranzakciók (Flows, also referred to as (financial) transactions): úgy számítják ki, hogy a hó végi állományadatok közötti különbségből kiküszöbölik azokat a hatásokat, amelyek nem tranzakciók következtében jöttek létre. A nem tranzakcióból származó állományváltozásokat folyamatok miatti kiigazításokkal küszöbölik ki.
Folyószámlabetétek (Transferable deposits): olyan egynapos betétek, amelyek általánosan használt fizetési eszközök útján, például átutalással és beszedéssel, vagy adott esetben hitelkártyával vagy betéti kártyával, elektronikuspénz-műveletekkel, csekkel és más hasonló módon más gazdasági szereplők részére történő fizetés érdekében közvetlenül átruházhatók, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül.
Forgalomban lévő készpénz (Currency in circulation): a forgalomban lévő, a monetáris hatóságok által kibocsátott vagy engedélyezett bankjegyek és érmék.
Globális kötvények (Global bonds): olyan kötvények, amelyeket egyidejűleg bocsátanak ki a belföldi és az europiacon.
Hagyományos értékpapírosítások (Traditional securitisations): olyan értékpapírosítások, amelyeknél valamely eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatának átadása az értékpapírosított eszközök tulajdonjogának vagy az ahhoz fűződő vagyoni érdekeltségnek az átruházásával, vagy köztes részesedéssel valósul meg.
Hardveralapú elektronikus pénz (Hardware-based e-money): olyan elektronikuspénz-termékek, amelyek hordozható elektronikus eszközt, általában mikroprocesszoros chipet tartalmazó integrált áramkörös kártyát (pl. előre kifizetett kártyát) bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére.
Háztartások (Households): az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. Ide tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat (ESA 2010, 2.118–2.128 bekezdés).
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (Non-profit institutions serving households, NPISHs): olyan nonprofit intézmények, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129–2.130 bekezdés).
Hitelek (Loans): az adatszolgáltatók által a hitelfelvevőknek nyújtott hitelek, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még is, ha az már forgathatóvá vált).
Hitelintézet (Credit institution): jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő meghatározással.
Hitelintézeti fióktelep (Branch of a credit institution): az üzletvitel folytatásának a vállalatközponttól eltérő helye, amely az adatszolgáltató országban található, és amelyet egy másik országban jogszerűen bejegyzett hitelintézet hozott létre. Önálló fióktelepnek minősül az adatszolgáltató országban található, valamely másik országban jogszerűen bejegyzett, ugyanazon intézmény által létrehozott minden egyes üzletviteli hely. Ezen üzletviteli helyek mindegyike egyedi irodának minősül (lásd az Iroda címszót).
Hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok (Financial corporations engaged in lending, FCLs): EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok, amelyek elsődlegesen a háztartások és egyéb nem pénzügyi vállalatok finanszírozására szakosodtak. E kategóriába tartoznak a pénzügyi lízingre, faktoringra, jelzáloghitelezésre és fogyasztói hitelek nyújtására szakosodott vállalatok. E pénzügyi vállalatok jogi formája lehet lakástakarékpénztár (building society), települési hitelintézet stb.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Debt securities): az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi eszközök, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek birtokosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.
Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Long-term debt securities): olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb; a hosszú lejáratú értékpapírokat általában szelvényekkel bocsátják ki.
Ingatlanalapok (Real estate funds): elsődlegesen ingatlanba fektető befektetési alapok. A befektetési alapok ingatlanalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Ingyenes részvények kibocsátása (Issue of bonus shares): új részvények részvényesekre történő allokációja részvénytulajdonuk arányában.
Iroda (Office): olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem független részét képezi a) valamely hitelintézetnek vagy nem EGT-székhelyű banknak, b) központi banknak vagy c) más, nem MPI-k részére pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézménynek, és közvetlenül végzi a hitelintézeti üzletágra jellemző néhány vagy összes tranzakciót.
Kamatszelvény nélküli kötvények (Zero coupon bonds): ide tartozik minden olyan kibocsátás, amelyhez nem tartozik szelvénybeváltás. Az ilyen kötvényeket általában névérték alatt bocsátják ki és névértéken vásárolják vissza. Ide tartoznak azok a kötvények is, amelyeket névértéken bocsátottak ki és névértéken vásárolnak vissza, például az olyan kötvények, amelyek visszavásárlási értéke egy árfolyamhoz vagy indexhez kötődik. A diszkont vagy felár többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.
Képzett rezidens egységek (Notional resident units): a) a nem rezidens egységek azon részei, amelyek elsődleges gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén található (amely általában azt jelenti, hogy azok ott legalább egy évig gazdasági műveleteket folytatnak); b) az ország gazdasági területén föld- vagy épülettulajdonnal rendelkező nem rezidens egységek e tulajdonosi minőségükben, és kizárólag az ilyen földet vagy épületeket érintő gazdasági műveletek vonatkozásában.
Kibocsátás devizaneme (Currency of issuance): meghatározás szerint az értékpapír kibocsátási devizaneme.
Kibocsátó rezidens országa (Residency of issuer): egy kibocsátó intézmény abban az esetben tekintendő az adatszolgáltató országban rezidensnek, ha gazdasági érdekeltségének központja az adatszolgáltató ország gazdasági területén helyezkedik el – azaz ha e területen tartósan (egy évig vagy hosszabb ideig) gazdasági tevékenységet folytat.
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (Financial auxiliaries): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Az olyan vállalatközpontok, amelyek valamennyi leányvállalata vagy azok többsége pénzügyi vállalat, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (ESA 2010, 2.95–2.97 bekezdés).
Kiegyenlítés közvetítői vagy más megnevezéssel fizetési eszközök (Settlement media, also referred to as means of payment): olyan eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket fizetésre használnak.
Kockázatitőke-alapok (Venture capital funds, VCFs): a magántőkealapok egy alkategóriáját alkotják.
Kompozit biztosítók (Composite insurance corporations: olyan biztosítók, amelyek mind életbiztosítási, mind nem-életbiztosítási kötvényeket nyújtanak, és a kettő közül egyik sem tekinthető túlsúlyban levőnek.
Korlátozott felelősség mellett működő társaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények (Dividend shares issued by limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek a származási országuk és körülményeik alapján számos néven ismertek, így például alapítói részvények, nyereségrészvények, osztalékként juttatott részvények stb. Ezek az értékpapírok: a) nem részei a jegyzett tőkének; b) szigorú értelemben véve nem biztosítanak tulajdonosuknak a vállalatban társtulajdonosi jogot; és c) tulajdonosuk nem jogosult a jegyzett tőkére kifizetett osztalékok után fennmaradó nyereségből való részesedésre, illetve a felszámolás után fennmaradó többlet hányadára.
Korlátozott felelősség mellett működő társaságok által kibocsátott tőkerészvények (Capital shares issued by limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek biztosítják tulajdonosuknak a vállalatban a társtulajdonosi jogot, valamint a teljes felosztott nyereségből és felszámolás esetén a nettó eszközökből való részesedést.
Korlátozott felelősség mellett működő társaságok visszavásárolt részvényei (Redeemed shares in limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek tőkéje visszafizetésre került, de amit megtartanak a részvényesek, akik továbbra is közös tulajdonosok maradnak és akik továbbra is jogosultak arra, hogy részesedjenek a fennmaradó jegyzett tőke utáni osztalékfizetés nyomán megmaradó nyereségből, illetve abból a többletből, ami felszámoláskor esetleg marad, azaz a fennmaradó jegyzett tőkével csökkentett nettó eszközökből.
Kormányzat (General government): magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113 bekezdés). A kormányzat magában foglalja a központi kormányzatot, a tartományi kormányzatot, a helyi önkormányzatot és a társadalombiztosítási alapokat (ESA 2010, 2.114–2.117 bekezdés). Az egységek szektorok szerinti besorolásával kapcsolatos további útmutatásért lásd: Monetary financial institutions and markets statistics sector manual: Guidance for the statistical classification of customers (A monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyve: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához), Európai Központi Bank, harmadik kiadás, 2007. március.
Kötvényalapok (Bond funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsősorban hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek be. A befektetési alapok kötvényalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Központi bank (Central bank): olyan pénzügyi vállalat és kvázivállalat, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.
Központi kormányzat (Central government): az állam közigazgatási egységei és az olyan központi kormányzati szervek, amelyek illetékessége kiterjed az ország egész gazdasági területére, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervek kivételével (ESA 2010, 2.114 bekezdés).
Központi kormányzat tulajdonában levő eurobankjegyek és -érmék (Euro banknotes and coins held by the central government): az Európai Központi Bank, az euroövezet nemzeti központi bankjai és a központi kormányzatok által kibocsátott, a központi kormányzat tulajdonában levő bankjegyek és érmék.
Leányvállalatok (Subsidiaries): olyan különálló egységek, amelyekben egy másik jogalanynak többségi vagy kizárólagos részesedése van.
Lekötött betétek (Deposits with agreed maturity): olyan nem átruházható betétek, amelyeket egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt nem lehet, vagy csak bizonyos fajta szankció terhével lehet a megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre átváltani. A változó kamatozású, ismételt lekötési, illetve hitelmegújítási rendelkezéseket tartalmazó pénzügyi termékeket a legrövidebb lejáratuk szerint kell besorolni. Annak ellenére, hogy a lekötött betéteket előzetes felmondást követően korábban vissza lehet váltani, vagy azok kérésre, szankció terhével visszaválthatóak, ezek a tulajdonságok nem relevánsak az osztályozás szempontjából.
Magántőkealapok (Private equity funds, PEFs): tőkeáttétel nélküli befektetési alapok, amelyek főként tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott tőkeinstrumentumokba és a tőkeinstrumentumokhoz gazdasági szempontból hasonló instrumentumokba fektetnek be. A magántőkealapok egy alkategóriáját a kockázatitőke-alapok jelentik, amelyek induló vállalkozásokba fektetnek be. A magántőkealapokat (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) általában zártvégű alapként vagy magántőke-társaság, illetve kockázatitőke-alap esetén kockázatitőke-társaság által kezelt betéti társaságként hozzák létre. Míg a magántőkealapok (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkével összhangban befektetési alapnak minősülnek, a magántőke-társaságok és a kockázatitőke-társaságok kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetnek (ESA 2010, S.126 kategória) minősülnek, ha kizárólag magántőkealapok és kockázatitőke-alapok eszközeit kezelik; és egyéb pénzügyi közvetítőnek (ESA 2010, S.125 kategória), ha saját számlára fektetnek be magántőkébe.
Nem-életbiztosítók (Non-life insurance corporations): olyan biztosítók, amelyek elsődlegesen nem-életbiztosítási kötvényeket nyújtanak.
Nem központi bank monetáris pénzügyi intézmények, MPI-k (monetary financial institutions (MFIs) other than central banks): az 1071/2013/EU rendelet(EKB/2013/33) 1. cikkében kerülnek meghatározásra.
Nem monetáris pénzügyi intézmények, nem MPI-k (Non-monetary financial institutions, non-MFIs): fogalommeghatározását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 2. része tartalmazza.
Nem pénzügyi vállalatok (Non-financial corporations): olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységek, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Ez a szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.5 bekezdés).
Nem rezidens kibocsátók (Non-resident issuers): olyan intézmények, amelyek a) az adatszolgáltató ország gazdasági területén találhatók, de az adatszolgáltató ország területén egy évig vagy annál hosszabb ideig nem végeznek gazdasági tevékenységet, és nem is szándékoznak ilyet végezni; vagy b) az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül találhatók.
Nem tőzsdei részvények, a befektetési jegyek kivételével (Unlisted shares, excluding investment fund shares): olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén.
Nemzetközi intézmények (International institutions): ide tartoznak a nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek, mint az Európai Beruházási Bank, az IMF és a Világbank.
Nettó eszközérték, NEÉ (Net asset value, NAV): egy befektetési alap nettó eszközértéke az eszközeinek az értéke csökkentve a kötelezettségeivel, kivéve a befektetési alap befektetési jegyeit.
Nettó vagyon (net worth): a mérleg egyenlegező tétele (B.90) (ESA 2010, 7.02. pont). A mérlegben elszámolt eszközök és kötelezettségek állományának értékét a megfelelő áron kell meghatározni, amely általában az abban az időpontban érvényes piaci árat jelenti, amelyre a mérleg vonatkozik. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben azonban a rendszerben részt vevő munkavállalóknak ígért nyugdíjjuttatások szintjét egy előzetesen megállapított képlettel határozzák meg. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer kötelezettsége megegyezik az ígért nyugdíjak jelenértékével, így a szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben a nettó vagyon lehet nullától különböző érték. A befizetésekkel meghatározott rendszerben a kifizetett juttatások a nyugdíjrendszer által megszerzett eszközök teljesítményétől függnek. A befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszer esetében a kötelezettséget az alap eszközeinek folyó piaci értéke képezi. Az ilyen alapok nettó vagyonának értéke mindig nulla.
Nyílt végű befektetési alapok (Open-end investment funds): olyan befektetési alapok, amelyeknek a befektetési jegyei vagy egységei a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve, a vállalat eszközeiből visszavásárlásra vagy visszaváltásra kerülnek.
Nyugdíjpénztárak (Pension funds): azok a pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110 bekezdés).
Pénzeszközök (Funds): ide tartoznak a bankjegyek és az érmék, a számlapénz és az elektronikus pénz.
Pénzforgalmi intézmény (Payment institution): jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározással.
Pénzforgalmi statisztikák szempontjából releváns intézmények (Payment Statistics Relevant Institutions, PSRIs): az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi jogalanyt magában foglalja. A PSRI-k annak alapján kerülnek azonosításra, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokat kínálnak és/vagy erre jogosultak. Különböző gazdasági szektorokhoz tartozhatnak.
Pénzforgalmi szolgáltatás (Payment service): a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározás értelmében olyan üzleti tevékenység, amely valamely természetes vagy jogi személy nevében fizetési műveletek végrehajtásából áll, ahol legalább az egyik pénzforgalmi szolgáltató az Európai Unióban található. A pénzforgalmi statisztika alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás alatt valamely fizetési műveletnek további végrehajtás (amely egy másik alany feladata lehet) céljából valamely jogalany (pl. hitelintézet) általi elfogadása értendő, amely készpénz nélküli elszámolással és/vagy kiegyenlítéssel hajtható végre.
Pénzforgalmi szolgáltatás üzemeltetője (Payment service operator, PSO): olyan természetes vagy jogi személy, aki rendszeres vagy üzleti tevékenysége részeként technikai infrastruktúrát (például kereskedőknél telepített távközlési vagy fizetési terminálokat) biztosít.
Pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője (Payment service user): az a természetes vagy jogi személy, aki fizető félként és/vagy kedvezményezettként pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe. A fizető fél valamely fizetési műveletben az a fél, aki a fizetési megbízást adja, vagy beleegyezik a pénzeszközöknek a kedvezményezettnek történő átutalásába. A kedvezményezett az a természetes vagy jogi személy, aki a fizetési művelet tárgyát képező pénzeszközök szándékolt jogosultja.
Pénzforgalmi szolgáltató (Payment service provider, PSP): a 2007/64/EK irányelv 1. cikkében szereplő meghatározás értelmében olyan természetes vagy jogi személy, aki rendszeres vagy üzleti tevékenysége részeként pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőinek.
Pénzpiaci alapok, PPA-k (Money Market Funds, MMFs): fogalommeghatározását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 2. cikke tartalmazza.
Pénztartó szektor (Money-holding sector): magában foglalja az összes, euroövezetben rezidens nem MPI-t, kivéve a központi kormányzati szektort.
Pénztári készpénztranzakció (Over-the-counter (OTC) cash transaction): olyan, bankszámláról való készpénzfelvétel vagy bankszámlára történő készpénzbefizetés, amelyet bankban, banki nyomtatványok használatával bonyolítanak le. Ezek a tranzakciók nem jelentenek fizetést abban az értelemben, hogy csupán a központi banki pénz bankszámlapénzre történő átváltását jelentik és fordítva.
Pénzügyi lízing (Financial leases): olyan szerződés, amelynek alapján valamely tartós jószág jog szerinti tulajdonosa (a továbbiakban: lízingbeadó) azt a jószág teljes vagy majdnem teljes gazdasági élettartamára harmadik fél (a továbbiakban: lízingbevevő) részére kölcsönadja, a jószág költségeit, valamint egy imputált kamatterhet fedező részletek ellenében. Úgy tekintendő, hogy a lízingbevevő élvezi a jószág használatából eredő valamennyi előnyt, és viseli a tulajdonjoggal járó költségeket és kockázatokat.
POS-művelet (POS transaction): egy POS-terminálon keresztül, terhelési, hitel vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával lebonyolított művelet. Az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyákkal végzett műveletek nem tartoznak ide.
Postai zsíróintézmények, POGI-k (Post office giro institutions, POGIs): fogalommeghatározását az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) 1. cikke tartalmazza.
Rendes revízió (Ordinary revision): az aktuális időszakot közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatok felülvizsgálata.
Rendkívüli revízió (Exceptional revision): az előző referencia-időszakot megelőző időszakokra vonatkozó adatok felülvizsgálata.
Résztvevő (Participant): az átutalási rendszer által azonosított/elfogadott alany, aki közvetve vagy közvetlenül átutalási megbízásokat küldhet a rendszerbe, és tudja fogadni azokat a rendszerből.
Részvényalapok (Equity funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsődlegesen részesedésekbe fektetnek be. A befektetési alapok részvényalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Részvények (Shares): jegyzett vagy nem jegyzett részvény minden olyan pénzügyi eszköz, amely vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesít meg. E pénzügyi eszközök általában feljogosítják tulajdonosukat a vállalat vagy kvázivállalat nyereségéből, illetve annak felszámolása esetén a nettó eszközeiből való részesedésre.
Részvények és egyéb tulajdonosi részesedések, kivéve a befektetési alapok jegyeit (Shares and other equity, excluding investment fund shares): olyan értékpapírok, amelyek vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesítenek meg. Ezek az értékpapírok általában a vállalat vagy kvázivállalat nyereségéből, illetve annak felszámolása esetén a saját pénzeszközeikből való részesedésre jogosítják fel a tulajdonosukat.
Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Short-term debt securities): hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok, amelyek eredeti lejárata egy év vagy egy évnél rövidebb; a rövid lejáratú értékpapírokat általában diszkontálva bocsátják ki. Nem tartoznak ebbe az alcsoportba az olyan értékpapírok, amelyek elvileg átruházhatók, de a gyakorlatban ennek nagyon korlátozott a lehetősége.
Saját értékpapírok MPI-k általi tartása (holdings of own securities by MFIs): azon értékpapírokat foglalja magában, amelyeket kibocsátáskor egy másik befektető megvásárolt, majd az eredeti kibocsátó visszavásárolt, valamint a ténylegesen kibocsátott és a kibocsátáskor a tulajdonosuk által megtartott értékpapírokat. A saját állományok minden típusát gyűjteni kell, nevezetesen a következőket:
— saját hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok,
— saját tartott részesedés,
— saját tartott PPA befektetési jegyek/egységek.
Származtatott pénzügyi eszközök (Financial derivatives): olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén mintegy magukkal a pénzügyi kockázatokkal lehet a pénzügyi piacokon kereskedni.
Szintetikus értékpapírosítások (Synthetic securitisations): olyan értékpapírosítások, amelyeknél valamely eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatának átadása hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmus alkalmazásával valósul meg.
Szoftveralapú elektronikus pénz (Software-based e-money): speciális szoftver segítségével személyi számítógépen tárolt elektronikus pénz, amely általában elektronikus értéknek távközlési hálózaton, például interneten keresztül történő továbbítására használható.
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat (State and local government): a tartományi kormányzat azokat a közigazgatási szervezeteket jelenti, amelyek elkülönült gazdasági egységek, és a társadalombiztosítási alapok kezelését kivéve, bizonyos kormányzati funkciókat gyakorolnak a központi kormányzati szint alatt és a helyi önkormányzati szint felett. A helyi önkormányzatok olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre csak az ország gazdasági területének helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervezek helyi képviseletei kivételével (ESA 2010, 2.115–2.116 bekezdés).
Társadalombiztosítási alapok (Social security funds): azok a központi, tartományi és helyi gazdasági egységek, amelyek fő tevékenysége a társadalmi juttatások biztosítása, és megfelelnek a következő két feltételnek: a) törvény vagy más szabályozás erejénél fogva a lakosság bizonyos csoportjai kötelesek a rendszerben részt venni, vagy abba járulékot fizetni; és b) a társadalombiztosítási járulékok és juttatások megállapítása vagy jóváhagyása a kormányzat felelősségi körébe tartozik, függetlenül felügyeleti szervként vagy munkáltatóként betöltött szerepétől (ESA 2010, 2.117 bekezdés).
Terminálok (Terminals): olyan elektromechanikai eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogosult használók többféle szolgáltatáshoz férhessenek hozzá. A használók a terminálon keresztül egy olyan kártya segítségével férnek hozzá a szolgáltatásokhoz, amely a következő egy vagy több funkcióval rendelkezik: készpénz, terhelés, késleltetett terhelés, jóváírás és elektronikus pénz. A terminálok fizikai hozzáférési pontok, amelyek lehetnek felügyeltek (a terminál kezelője vagy a pénztáros jelenlétével) vagy felügyelet nélküliek (a kártyabirtokos önkiszolgáló használatára kialakítva).
Tevékenységi kör (Branch of activity): az Európai Unión belül folyó gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozásában – NACE Rev.2. ( 60 )– szereplő gazdasági tevékenység.
A tőke és tartalékok (capital and reserves) altételei a következők:
a) Bevont saját tőke (equity capital raised): a tulajdonosok valamennyi pénzeszköz-hozzájárulása, az induló hozzájárulástól a tulajdoni részesedések bármely későbbi kibocsátásáig, és tükrözi a bevont tőke teljes összegét.
b) Az elszámolási időszakban halmozott nyereség vagy veszteség (profit or loss accumulated in the accounting period): az eredménykimutatásban a jelenlegi elszámolási időszak tekintetében rögzített valamennyi nyereség és veszteség, amelyet még nem helyeztek át az eredménytartalékba.
c) A saját tőkében közvetlenül kimutatott bevételek és kiadások (income and expenses recognised directly in equity): a számviteli szabályozás értelmében közvetlenül a saját tőkében, és nem az eredménykimutatásban kimutatott nettó eszköz- és forrás-átértékelések ellentételezője.
d) A részvényesek között fel nem osztott eredményből származó összegek (funds arising from income not distributed to shareholders): a tartalékokat és a részvényesek között fel nem osztott egyéb összegeket (például az elszámolási időszak végén áthozott eredmény, az osztalékfizetésről vagy tartalékképzésről való döntés meghozatala előtt) foglalja magában.
e) A hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges és általános céltartalékok (specific and general provisions). E tartalékok annyiban tartalmazzák a valamennyi értékvesztésre és hitelveszteségre képzett tartalékot, amennyiben azokat nem nettósítják abból az eszközcsoportból, amelyre a statisztikai mérlegben utalnak.
Tőzsdei részvények vagy tőzsdén jegyzett részvények, kivéve a befektetési alapok jegyeit/egységeit (Listed shares, also referred to as quoted shares, excluding investment fund’s shares/units): olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak.
Tőzsdén kereskedett alapok (Exchange traded funds, ETFs): az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) ETF-ekre vonatkozó iránymutatásaival (ESMA/2012/832) összhangban kerülnek meghatározásra. Az ESMA meghatározása szerint az ÁÉKBV-nek minősülő ETF olyan ÁÉKBV, amelynek legalább egy befektetési jegyével vagy sorozatával legalább egy szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben egész nap kereskednek, továbbá legalább egy árjegyző biztosítja azt, hogy az ÁÉKBV-nek minősülő ETF befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tőzsdei értéke ne térjen el jelentősen azok nettó eszközértékétől, valamint adott esetben azok indikatív nettó eszközértékétől. Ezen iránymutatás alkalmazásában ide tartoznak azok a nem-ÁÉKBV-k is, amelyek megfelelnek az ESMA ETF-meghatározásának.
Változó kamatozású értékpapírok (Variable rate issues): olyan szelvényes értékpapírok, amelyek esetén a szelvény vagy a tőke egy független kamatláb vagy index alapján időszakosan korrekcióra kerül.
Vegyes alapok (Mixed funds): olyan befektetési alapok, amelyek mind részvényekbe, mind kötvényekbe befektetnek, és amelyek esetében egyik instrumentum sem tekinthető kiemelkedőnek. A befektetési alapok vegyes alapok szerinti besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Virtuális számla-összevezetés (notional cash pooling): ezen iránymutatás alkalmazásában valamely MPI (vagy MPI-k) által jogalanyok csoportjának (a továbbiakban: az összevezetés résztvevői) biztosított számla-összevezetési eljárás, amely során: a) az összevezetés résztvevői külön számlákat tartanak fenn; b) az MPI által vagy részére fizetendő kamatot az összevezetésben részt vevő valamennyi számla „virtuális” nettó pozíciója alapján számítják ki; és c) az összevezetés résztvevői a számlák közötti átutalás nélkül más résztvevők betétei terhére folyószámlahitelt vehetnek igénybe.
Viszontbiztosítók (Reinsurance corporations): olyan biztosítók, amelyek elsődlegesen viszontbiztosítási kötvényeket nyújtanak.
Zártkörű kibocsátások (Private placements): a tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok nyilvános meghirdetés nélküli, egyetlen vagy korlátozott számú vevőnek történő értékesítése.
Zártkörű kibocsátású kötvények (Privately issued bonds): olyan kötvények, amelyek kétoldalú megállapodás értelmében csak egyes befektetők számára állnak rendelkezésre, amennyiben legalább potenciálisan átruházhatók.
Zárt végű befektetési alapok (Closed-end investment funds): meghatározott számú részvényt kibocsátó befektetési alapok, amelyek esetében a részvényeseknek meglévő részvényeket kell eladniuk vagy venniük ahhoz, hogy belépjenek az alapba, vagy kilépjenek abból.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/231 rendelete (2018. január 26.) a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2018/2) (HL L 45., 2018.2.17., 3. o.).
( 3 ) Lásd: „Bridging tables between the accounting balance sheet items of the NCBs and the ECB and the items to be reported for statistical purposes” (Összekötő táblázatok az NKB-k és az EKB számviteli mérlegének sorai és a statisztikai célra szolgáltatandó adatok között), amely közzétételre fog kerülni az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).
( 5 ) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).
( 6 ) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
( 7 ) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
( 9 ) Az Európai Központi Bank 1998. december 1-i 2819/98/EK rendelete a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről (EKB/1998/16) (HL L 356., 1998.12.30., 7. o.).
( *1 ) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.
( 10 ) Központi szerződő felek.
( 11 ) Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások.
( 12 ) A tétel nem vonatkozik az NKB mérlegre.
( 13 ) A tétel csak az NKB mérleg tekintetében releváns.
( 14 ) E mutató vonatkozásában az S. 128 a megfelelő ESA 2010 szektor.
( 15 ) E mutató esetében a számlák európai rendszerének (a továbbiakban ESA 2010) megfelelő szektora az S.129.
( 16 ) Az MPI-k mérlegében sem az eszköz-, sem a forrásoldalon nem kell különbséget tenni a betétek és hitelek között. Ehelyett az MPI-knél elhelyezett/MPI-knek kölcsönzött minden, nem forgatható tőkét (= forrás) „betétnek”, az MPI-k által elhelyezett/kikölcsönzött minden pénzeszközt (= eszköz) pedig „hitelnek” kell tekinteni. Az ESA 2010 ezzel szemben a tranzakció kezdeményezője alapján állapítja meg a különbséget. Ha a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakciót hitelnek kell tekinteni. Ha a hitelnyújtó kezdeményez, akkor a tranzakciót betétnek kell tekinteni.
( 17 ) Amennyiben az adatszolgáltatók az ezen iránymutatásban kifejezetten nem szabályozott módszertani kérdéssel szembesülnek, az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.) rögzített, nemzeti és regionális számlák felülvizsgált európai rendszerét (ESA 2010) kell alkalmazniuk.
( 18 ) Lásd az ESA 2010 2.07. bekezdését.
( 19 ) A gyakorlatban a nyugdíjpénztárak nem bocsátanak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
( 20 ) Lásd az ESA 2010 2.17–2.20. bekezdését.
( 21 ) Lásd az ESA 2010 5.102. bekezdését.
( 22 ) Az ESA 2010 F.3 kategóriája.
( 23 ) Az ESA 2010 F.511 kategóriája.
( 24 ) Az ESA 2010 F.512 kategóriája.
( 25 ) Az ESA 2010 F.519 kategóriája.
( 26 ) Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot.
( 27 ) Nem számít pénzügyi tranzakciónak; lásd az ESA 2010 5.158. és 6.59. bekezdését és e rész 5. szakaszának b) pontját.
( 28 ) A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció, amely nem tartozik ebbe a statisztikába.
( 29 ) Két pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni; lásd az ESA 2010 5.96. és 6.25. bekezdését és e rész 5. szakasza a) pontjának ii. alpontját.
( 30 ) A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció, amely nem tartozik ebbe a statisztikába.
( 31 ) A „névérték”, a „piaci érték” és a „nominálérték” meghatározására vonatkozó további részletekért lásd az ESA 2010 5.90., 7.38. és 7.39. bekezdését.
( 32 ) 1999. január 1. óta a belföldi rezidensek által euróban kibocsátott értékpapírok tekintetében (az A. csoport egyik része) nincs szükség árfolyam-értékelésre, a belföldi rezidensek által euróban/kapcsolódó nemzeti pénznemben kibocsátott értékpapírokat (az A. csoport másik része) pedig az 1998. december 31-i visszavonhatatlan árfolyamon kell átszámítani euróra.
( 33 ) Lásd az ESA 2010 6.64. bekezdését.
( 34 ) Az Európai Központi Bank 63/2002/EK rendelete (2001. december 20.) a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2000/18) (HL L 10., 2002.1.12., 24. o.).
( 35 ) Az Európai Központi Bank 290/2009/EK rendelete (2009. március 31.) a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról (EKB/2009/7) (HL L 94., 2009.4.8., 75. o.).
(
36
) vagyis a rétegen belüli varianciák összegének, amely -ként kerül meghatározásra, lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, mint az adatszolgáltatói kör teljes varianciájának, amely
-ként kerül meghatározásra, ahol a h az egyes rétegeket, az xi az i intézményre vonatkozó kamatlábat,
a h réteg kamatlábainak egyszerű átlagát, az n a mintát alkotó intézmények teljes számát, és
a mintát alkotó összes intézmény kamatlábának egyszerű átlagát jelenti.
( 37 ) Az NKB-k a 90 %-os megbízhatósági szinten mért 10 bázispontos abszolút mértéket közvetlenül átválthatják a becslőfüggvény elfogadható legnagyobb eltérési együtthatójában kifejezett relatív mértékre.
( 38 ) Megjegyzendő, hogy az EBK „Quality measures in non- random sampling” (Minőségi intézkedések a nem véletlenszerű mintavételben) című statisztikai dokumentumában (elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu) található 1. és 2. táblázat kiemeli az egyes országokban alkalmazott, az első és a harmadik kvartilisre vonatkozó becslőfüggvény szintetikus MAE eredményeit.
( 39 ) Ezek az adatsorok az egyedi MPI kamatláb-statisztikák továbbításának kiegészítése érdekében szükségesek. A „folyószámlahitelek”-re vonatkozó követelmény kiterjed különösen az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre, a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelekre.
Állományokra vonatkozó havi mutatók.QÁllományokra vonatkozó negyedéves mutatók.ߦ•Kiegészítő adatsor: valamennyi kiigazítás együttesen.ߦߦ••Kiegészítő adatsor: valamennyi kiigazítás együttesen; az NKB-k dönthetnek úgy, hogy csak az átsorolásokhoz kapcsolódó hatásokat jelentik, amennyiben ez csökkenti az adatszolgáltatási terhet.†Hitelátruházások (beszerzések mínusz elidegenítések).
( 40 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).
( 41 ) EKB/2012/27 iránymutatás (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).
( 42 ) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).
( 43 ) Statistical Data and Metadata eXchange (statisztikai adat- és metaadatcsere), SDMX-EDI vagy SDMX-ML üzenetek útján.
( 44 ) Korábban: kulcscsaládok.
( 45 ) https://sreg.escb.eu/
( 46 ) www.circabc.europa.eu.
( 47 ) Ez az adatáramlás-jellemző nem kerül felhasználásra a 2020. első negyedévére vonatkozó adatszolgáltatás előállításához.
( 48 ) Ez összhangban áll az ESA 2010-zel és más nemzetközi statisztikai előírásokkal.
( 49 ) A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében ugyanakkor az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) a befektetési jegyeknek/egységeknek az adatszolgáltatás hónapjában történt új kibocsátásai, illetve visszaváltásai külön jelentését írja elő.
( 50 ) Az „egyéb változások” meghatározása és besorolása nagy mértékben összhangban van az ESA 2010-zel. Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” nagyjából megegyezik az „eszközök és kötelezettségek egyéb volumenváltozásaival” (K.1–K.6, lásd a 6.03–25 bekezdést), az „átértékelések” pedig megfeleltethető a „névleges eszköztartási nyereség és veszteségnek” (K.7, lásd a 6.26–64 bekezdést). A mérlegtétel-statisztikák vonatkozásában lényeges eltérés, hogy a „hitelleírások” az „átértékelések” (nevezetesen az árváltozások miatt átértékelések) közé sorolandók, ezzel szemben az ESA 2010 ezeket általában „egyéb volumenváltozásoknak” tekinti (6.14 bekezdés) – a hitelek értékesítésekor keletkező veszteségek kivételével; e veszteségeket, amelyek a hitelek tranzakciós ára és a mérlegben nyilvántartott összege közötti különbségnek felelnek meg, átértékelésként kell nyilvántartani (6.58 bekezdés). A „hitelek leírásának” az „átértékelések” közé történő sorolása szintén eltérést jelent a nemzetközi befektetési pozíciós szabályoktól. Az említett szabályok értelmében ezeket „egyéb kiigazításként” és nem „árfolyam- vagy valutaárfolyam-változásként” kell kezelni. A befektetési alapokra vonatkozó statisztikákban nincs szükség a hitelek „leírására/leértékelésére”.
( 51 ) Az EKB saját mérlegének megfelelő kiigazításokat az EKB Igazgatási Főigazgatósága jelenti.
( 52 ) Határesetekben ezt a feltételt kell alkalmazni. Ha például egy új bank jön létre, amely átveszi egy nem rezidens bank nevében eljáró képviseleti iroda korábbi tevékenységét, akkor tranzakciós folyamat jön létre, amelyet a statisztikai forgalomból nem kell kiszűrni.
( 53 ) Lásd az EKB 1998. július 8-i„Setting-up of common market standards” (Közös piaci követelmények létrehozása) című sajtóközleményét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu
( 54 ) A felhalmozott kamatok MPI-mérlegstatisztikákban történő kezelése eltér az ESA 2010-től, amely úgy rendelkezik, hogy „a kamatot úgy kell kezelni, mint ami a tőketartozás időszaka alatt folyamatosan elhatárolódik a hitelező számára a tőke összege után”, nevezetesen azon a pénzügyi eszközön belül végzett tranzakcióként, amelyhez tartozik, amely tranzakció megfelel a nem pénzügyi számlákban a kamatjövedelem alatti tranzakciónak (5.43 bekezdés). A fizetési mérlegben és külfölddel szemben befektetési pozíciókban a kamatokat a megfelelő eszközkategóriában tartják nyilván.
( 55 ) Ezek olyan hitelek, amelyek esetében a visszafizetés késedelmes vagy egyébként részben vagy teljes mértékben kétesként került azonosításra, a nemteljesítésnek az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében rögzített meghatározásával összhangban.
( 56 ) Az MPI által kezelt hitelek leírására/törlésére amiatt kerülhet sor, mert a hiteleket az MPI egyedi számláin vagy csoportszinten még mindig kimutatják a mérlegben, és az NKB-nak jelentett törlesztési adatok forrásai e szervezetek. E műveletekre akkor is sor kerülhet, ha a kezelőnek a befektetői megállapodás betartása érdekében az értékvesztett hitelek esetében alacsonyabb hiteltőkeösszeget kell a mérlegben feltüntetnie.
( 57 ) Az 1073/2013/EU rendelet (ECB/2013/38) III. mellékletével összhangban az NKB-k vagy az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelésekről gyűjt adatokat a befektetési alapoktól, vagy csak az árváltozás miatti átértékeléseket és a szükséges adatokat gyűjtik, amelyek az árfolyamváltozásból eredő átértékelések megállapítása érdekében legalább a font sterling, amerikai dollár, japán jen vagy svájci frank szerinti részletezést tartalmazzák.
( 58 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
( 59 ) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).
( 60 ) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 292., 2006.12.30., 1. o.) I. mellékletében található.