EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52010AB0082
Opinion of the European Central Bank of 19 November 2010 on a proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EC) No 1060/2009 on credit rating agencies (CON/2010/82)
Az Európai Központi Bank véleménye ( 2010. november 19. ) a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2010/82)
Az Európai Központi Bank véleménye ( 2010. november 19. ) a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2010/82)
OJ C 337, 14.12.2010, p. 1–9
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
14.12.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 337/1 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
(2010. november 19.)
a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról
(CON/2010/82)
2010/C 337/01
Bevezetés és jogalap
Az Európai Központi Bank (EKB) 2010. július 26-án az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet (1) módosításáról szóló rendelettervezetről (a továbbiakban: a rendelettervezet).
Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
Általános észrevételek
1. |
Az EKB üdvözli a rendelettervezettel a hitelminősítő intézetek szabályozási keretének különösen a következő célokból történő erősítésére bevezetett intézkedéseket: a) a hitelminősítő intézetek nyilvántartása és felügyelete tekintetében átfogó hatáskörök telepítése az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságra („ESMA”); és b) fokozott átláthatóság és verseny bevezetése a strukturált pénzügyi eszközök minősítésének piacán. Az EKB nagyra értékeli, hogy a 1060/2009/EK rendelet (2) beilleszt számos, korábban a következőkkel kapcsolatban tett észrevételt: a) az eurorendszer részéről a hitelminősítő intézetekről szóló irányelv/rendelet tervezetéről folytatott nyilvános bizottsági konzultációra tett észrevételek (3); és b) a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2009. április 21-i CON/2009/38 EKB vélemény (4). |
2. |
Amint az az eurorendszer 2008. évi észrevételében (5) szerepel, a hitelminősítő intézet felügyeletével kapcsolatos, „egyetlen jogalany” megközelítés a koordináció és az egyenlő versenyfeltételek biztosításának szemszögéből a felosztott felügyelettel szemben előnyben részesül. Ebben az összefüggésben az EKB üdvözli számos, a hitelminősítő intézetek nyilvántartásával és felügyeletével kapcsolatos feladat ESMA-ra történő telepítését. Az EKB értelmezése szerint a szabályozási keret megőrzi a nemzeti felügyeleti hatóságoknak a hitelminősítő intézetek hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)) (6) 81– 83. cikke alapján külső hitelminősítő intézetként történő elismeréséhez való jogát. |
3. |
Az EKB általánosságban – a következő további észrevételekre is figyelemmel – támogatja a 1060/2009/EK rendelet (7) javasolt új 8a. és 8b. cikkében meghatározott átláthatósági szabályozást, amely megköveteli a strukturált pénzügyi eszközök kibocsátóitól, hogy engedjenek hozzáférést az általuk kijelölt és egyes más hitelminősítő intézeteknek szolgáltatott információkhoz. A hozzáférhetővé tételre vonatkozó ilyen követelmények bevezetésének célja a strukturált pénzügyi eszközök minősítési folyamata színvonalának és átláthatóságának a növelése, és ez egyben hozzájárulhat a hitelminősítő intézetek közötti verseny élénkítéséhez is. Továbbá az új követelmények bizonyos fokig azonosak az USA értékpapír- és tőzsdebizottsága (Securities and Exchange Commission, „SEC”) által 2010 júniusa óta alkalmazott szabályokkal (8). Az EU és az USA szabályozási kerete közötti konvergencia – amikor ez lehetséges – az egyenlő versenyfeltételek fontos vonatkozásának minősül. Az EKB azonban rá kíván mutatni az új tájékoztatási követelmények végrehajtásával kapcsolatos egyes lehetséges aggályokra. Először is, a javasolt előírások alapján az adott esetben a hitelminősítés kibocsátására kijelölt hitelminősítő intézet más jogosult hitelminősítő intézetek (nem kijelölt hitelminősítő intézetek) részéről várhatóan nagyobb versennyel szembesül. Konkrétabban: a nem kijelölt hitelminősítő intézeteknek egyszerűbb lehet nem kezdeményezett hitelminősítést kiadni, mivel hozzáférést kapnak a kibocsátó által a kijelölt hitelminősítő intézetnek nyújtott információkhoz. Azonban a nem kijelölt hitelminősítő intézetek piacra lépése tekintetében jelentős akadályokat jelenthetnek a következők: a) a kibocsátó információihoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályi jogosultsági követelmények; és b) a kibocsátóval fennálló hosszú távú kapcsolata eredményeként a kijelölt hitelminősítő intézet számára rendelkezésre álló, nem hivatalos ismeretek. A SEC által bevezetett átláthatósági szabályokkal kapcsolatos tapasztalatok valójában még nem erősítették meg meggyőzően, hogy az ilyen szabályoknak jelentős hatásuk lenne – különösen a nem kezdeményezett hitelminősítések számának növelésével – a hitelminősítő intézetek gyakorlatára. Másodszor, a több hitelminősítés beszerzésének lehetősége lehetővé teheti a kibocsátók számára, hogy a legkedvezőbbet válasszák („rating shopping”), amely a legvonzóbb minősítés megadásáért a hitelminősítő intézetek közötti versengéshez vezethet. Ez hátrányos hatással lehet a kiadott minősítés színvonalára. Harmadszor, magának a kibocsátónak a helyzetét szintén meg kell majd vizsgálni, figyelembe véve a következő elemeket: a) a nem kijelölt hitelminősítő intézetek információhoz való hozzáférésének lehetővé tételével kapcsolatos terhek; és b) védelem a nem kijelölt hitelminősítő intézetek által kapott információkkal való bármely eseteges visszaélésekkel szemben. Az EKB úgy érti, hogy a javasolt új 8a. és 8b. cikkben meghatározott átláthatósági előírások széles körű támogatást kaptak a rendelettervezet előkészítő munkálatai során (9). Ennélfogva az EKB csak kisebb módosításokat javasol (10). Ugyanakkor az EKB azt ajánlja, hogy az ESMA a rendelettervezet végrehajtásával kapcsolatban szorosan kövesse nyomon a fent említett területek fejleményeit azért, hogy a Bizottság a szerzett tapasztalatokra figyelemmel megfelelő kiigazításokat terjeszthessen elő (11). |
4. |
Továbbá az EKB elvárja, hogy a rendelettervezet által bevezetett szabályokkal szerzett tapasztalatok alapján a hitelminősítés kiadásához kapcsolódó, messzebbre menő átláthatósági előírásokkal kapcsolatos munkát a Bizottság végezze el. A kívánt hatás elérése céljából az átláthatósági előírásoknak egyensúlyt kell teremteniük egyrészt a hitelminősítő intézetek számára kényes információt nyújtó kibocsátók üzleti érdekei, másrészt pedig a központi bankok, felügyelők és más érdekeltek azon információkhoz való szélesebb körű hozzáférésre vonatkozó igénye között, amelyek lehetővé teszik a hitelminősítő intézetek teljesítményének független értékelését. Valamennyi fent említett elem különös jelentőséggel bír az értékpapírosítási piacon. E tekintetben az eurorendszer célja, hogy hozzáférjen – biztosítékértékelési keretrendszerének részeként – olyan kölcsönönkénti információkhoz, amelyek lehetővé teszik az értékpapírosított eszközök folyamatos kockázatelemzését. |
Különös észrevételek
A hitelminősítés nagyobb átláthatósága
5. |
A rendelettervezet előírja, hogy minden egyes kijelölt hitelminősítő intézet adjon hozzáférést versenytársainak az általa minősített strukturált pénzügyi eszközöket tartalmazó jegyzékhez, az arra a honlapra mutató linkkel együtt, amelyen a kibocsátó a hitelminősítések elkészítése során felhasznált információkat tárolja. A nem kijelölt hitelminősítő intézetek hozzáférhetnek ezen információkhoz, amennyiben: a) a kérelem időpontjában már megfelelő rendszerekkel és szervezeti struktúrával rendelkeznek az ilyen információk bizalmas jellegének védelméhez; és b) az információkhoz való hozzáférést követően éves szinten azon strukturált pénzügyi eszközök legalább 10 %-ára minősítést adnak ki, amelyek esetében hozzáférést kértek az információkhoz (12). Az EKB azt ajánlja, hogy a rendelettervezet először is világosabban határozza meg az e kritériumoknak való megfelelés ESMA általi ellenőrzésének módját, másodszor a második kritériumnak való megfelelés ellenőrzéséhez alkalmazott számítási módszert (13), valamint harmadszor azokat a helyzetet, amelyekben a második kritériumnak megfelelés hiánya szankció kiszabásához vezethet (14). |
6. |
Az EKB továbbá a 3. pontban meghatározott kérdések megoldására tekintettel a következő javaslatokat teszi. Először is a hitelminősítő intézetektől meg kell követelni, hogy hathavonta jelentsék az ESMA-nak az azon hitelminősítések számára vonatkozó adatokat, amelyeket egy adott időszakban bocsátottak ki, a következő bontásban: a) a minősített szervezet vagy az azzal kapcsolatban álló harmadik személy által kért hitelminősítések; és b) a nem kezdeményezett hitelminősítések, az ilyen nem kezdeményezett hitelminősítések arányát feltüntető adatokkal együtt, a megfelelő kijelölt hitelminősítő intézet által kiadott releváns hitelminősítésnél magasabb, azzal megegyező, illetve annál alacsonyabb minősítés szerinti bontásban. E jelentést a hitelminősítő intézetek által az ESMA-nak küldött időszakos közzétételbe kell foglalni (15). Másodszor, az ESMA-t meg kell bízni a javasolt új 8a. és 8b. cikkek végrehajtásának a következők megállapítása céljából történő nyomon követésével: a) e rendelkezéseknek a kiadott hitelminősítések mennyiségére és minőségére gyakorolt hatása, beleértve a nem kezdeményezett hitelminősítéseket is; b) a nem kijelölt hitelminősítő intézetek jogosultsági kritériumainak a piacralépés túlzott korlátainak megelőzése céljából történő módosításának esetleges szükségessége; c) a kibocsátókra rótt terhek; és d) a kibocsátóknak az általuk a nem kijelölt hitelminősítő intézetek számára nyújtott információkkal való visszaélés ellen való védelmének esetleges szükségessége. A javasolt 8a. és 8b. cikkek hatálybalépését követő meghatározott időszakban történő, a Bizottság általi felülvizsgálat alapjaként az ESMA általi jelentés szolgál. |
Az ESMA és az eurorendszer számára történő információnyújtás
7. |
Az EKB megjegyzi, hogy a hitelminősítő intézetek felé követelmény lesz korábbi teljesítményi adataiknak az ESMA által létrehozott központi adatbázisban való közzététele (16). Az EKB ajánlja, hogy ezek az adatok készüljenek összehasonlítható formátumban és legyenek összhangban az Unió statisztikai kereteivel. Lehetőség szerint közös azonosítókat és előírásokat kell használni az adatok összeállításához és tárolásához (pl. szabványosított referenciainformációk, mint például az ISIN kódok felhasználásán keresztül). |
8. |
Ezen túlmenően – amint az az eurorendszer 2008. évi észrevételében is kiemelésre került – a hitelminősítő intézetek szabályozására vonatozó új keretnek lehetővé kell tennie a felügyelő hatóságok és az eurorendszer közötti együttműködés megfelelő szintjét. Az eurorendszer pénzügyi stabilitási szerepéhez kapcsolódóan élénk érdeklődést tanúsít a hitelminősítések területén. Továbbá a monetáris politikai műveletekkel összefüggésben már bevezetésre került a hitelminősítő intézetek nyomonkövetésének egész eurorendszerre kiterjedő kerete (17). Ezért az EKB nagyra értékeli az információcserére vonatkozó, a 1060/2009/EK rendelet javasolt új 27. cikkében meghatározott előírásokat. Mindazonáltal az EKB ajánlja, hogy e rendelkezés kifejezetten biztosítsa a KBER és az EKB, valamint meghatározott tagállami hatóságok számára a jogszabályi feladataik gyakorlása tekintetében jelentőséggel bíró információkhoz való hozzáférést. |
Szerkesztési javaslatok
Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatot és az ahhoz fűzött magyarázatot.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2010. november 19-én.
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) COM(2010) 289 végleges.
(2) HL L 302., 2009.11.17., 1. o.
(3) 2008. szeptember (a továbbiakban: az eurorendszer 2008. évi észrevétele), elérhető az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu
(4) HL C 115., 2009.5.20., 1. o.
(5) 4. o.
(6) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
(7) Lásd a rendelettervezet 1. cikkének (4) bekezdését.
(8) Lásd az 1934. évi Securities Exchange Act 240. része 17g-5. szabályának módosítását, SEC Release No 34-61050 (2009. november 23.), Federal Register Vol. 74., 232. szám, 63823. o. (2009. december 4.) (a továbbiakban: a SEC módosított 240.17g-5. szabálya); elérhető a SEC honlapján: http://www.sec.gov A SEC módosított 240.17g-5. szabálya 2010. június 2-ától vonatkozik az USA-beli kibocsátókra, és 2010. december 2-ától az USA-beli hitelminősítő intézetet kijelölő nem USA-beli kibocsátókra; lásd továbbá „a nemzeti szinten elismert statisztikai minősítő szervezeteknek a 17g-5. szabály követelményei alól az 1934. évi Securities Exchange Act alapján átmeneti feltételes mentesség nyújtásáról és észrevételek bekéréséről” szóló, 2010. május 19-i SEC rendeletet (Release No 34-62120), elérhető a SEC honlapján.
(9) A rendelettervezet jelenlegi szövegének a 2010. október 7-i 2010/0160 (COD) (17. o.) kompromisszumos elnökségi javaslat szövegével való összehasonlítása.
(10) A további észrevételeket lásd az 5. pontban.
(11) A további észrevételeket lásd a 6. pontban.
(12) Lásd az 1060/2009/EK rendelet javasolt új 8a. cikkének (2) bekezdését.
(13) A jelenlegi tervezetnek a módosított 240.17g.5. SEC szabály (a)(3)(iii)(B)(1) szakaszával való összehasonlítása.
(14) Lásd a 1060/2009/EK rendelet javasolt új 24. cikkének (1) bekezdését és 36a. cikkének (1) bekezdését, a 1060/2009/EK rendelet III. mellékletének javasolt I(w) szakaszával együtt.
(15) Lásd a 1060/2009/EK rendelet javasolt új 11. cikkének (3) bekezdését, a 1060/2009/EK rendelet I. melléklete E. szakaszának II. részével együtt.
(16) Lásd a 1060/2009/EK rendelet javasolt új 11. cikkének (2) bekezdését.
(17) Lásd az eurorendszer 2008. évi észrevételét (5. o.) és az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i 2000/7/EKB iránymutatás I. mellékletének 6.3. szakaszát („Az eurorendszer hitelminősítő rendszere”), HL L 310., 2000.12.11., 1. o.
MELLÉKLET
Szerkesztési javaslatok
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (1) |
||||||||||||||||||||||||
1. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
Harmadik bevezető hivatkozás (új) |
|||||||||||||||||||||||||
Nincs szöveg. |
„tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,” |
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Mivel a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése alapján az EKB-val kötelező konzultációt folytatni a rendelettervezetről, ezzel kapcsolatban a Szerződés 296. cikkének második bekezdésével összhangban – amely szerint a jogi aktusoknak hivatkozniuk kell, inter alia, a Szerződésekben előírt véleményekre – a rendelettervezetbe egy bevezető hivatkozást kell felvenni. |
|||||||||||||||||||||||||
2. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
(5) preambulumbekezdés, (11a) és (16a) preambulumbekezdés (új) |
|||||||||||||||||||||||||
|
…
…
|
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Lásd a vélemény 5–8. pontját. E módosítások kapcsolódnak a 3–7. módosításhoz. |
|||||||||||||||||||||||||
3. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
A rendelettervezet 1. cikkének (4) bekezdése |
|||||||||||||||||||||||||
„4. A szöveg a következő 8a. és 8b. cikkel egészül ki. »8a. cikk Strukturált pénzügyi eszközökről adott információk …
…«” |
„4. A szöveg a következő 8a., 8b. és 8c. cikkel egészül ki. »8a. cikk Strukturált pénzügyi eszközökről adott információk …
Ha a vizsgálat eredménye kedvező, az ESMA az (1) bekezdésben említett információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő engedélyt ad ki, amelynek érvényességi ideje 12 hónap. … 8c. cikk Felülvizsgálat
|
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Lásd a vélemény 5–6. pontját. |
|||||||||||||||||||||||||
4. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
A rendelettervezet 1. cikkének (7) bekezdése |
|||||||||||||||||||||||||
„7. A 11. cikkben a (2) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: »(2) A hitelminősítő intézetek az ESMA által létrehozott központi adatbázisban elérhetővé teszik a korábbi teljesítményi adataikkal – többek között a minősítési átmenet gyakoriságával –, valamint a múltban kiadott hitelminősítésekkel és az azokra vonatkozó változásokkal kapcsolatos információkat. A hitelminősítő intézetek az információkat az ESMA által előírt szabványos formátumban nyújtják az említett adatbázis számára. Az ESMA az említett információt hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és évente összefoglaló tájékoztatást tesz közzé a fontosabb észlelt fejleményekről. ….«” |
„7. A 11. cikkben a (2) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: »(2) A hitelminősítő intézetek az ESMA által létrehozott központi adatbázisban elérhetővé teszik a korábbi teljesítményi adataikkal – többek között a minősítési átmenet gyakoriságával –, valamint a múltban kiadott hitelminősítésekkel és az azokra vonatkozó változásokkal kapcsolatos információkat. A hitelminősítő intézetek az információkat az ESMA által rendelkezésre bocsátott szabványos formában nyújtják az említett adatbázis számára, amely forma összhangban áll az Unió statisztikai keretrendszerével, és amely a közös azonosítók és előírások révén megkönnyíti a különböző hitelminősítő intézetek által szolgáltatott, múltbeli adatok összehasonlítását. Az ESMA az említett információt hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és évente összefoglaló tájékoztatást tesz közzé a fontosabb észlelt fejleményekről. ….«” |
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Lásd a vélemény 7. pontját |
|||||||||||||||||||||||||
5. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
A rendelettervezet 1. cikkének (17) bekezdése |
|||||||||||||||||||||||||
„17. A 26. és 27. cikk helyébe a következő szöveg lép: »… 27. cikk Információcsere …
|
„17. A 26. és 27. cikk helyébe a következő szöveg lép: »… 27. cikk Információcsere …
|
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Lásd a vélemény 8. pontját |
|||||||||||||||||||||||||
6. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
A rendelettervezet I. mellékletének 3. pontja (új) |
|||||||||||||||||||||||||
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Lásd a vélemény 6. pontját |
|||||||||||||||||||||||||
7. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
A rendelettervezet II. melléklete |
|||||||||||||||||||||||||
„Az 1060/2009/EK rendelet a következő III. melléklettel egészül ki: SZANKCIÓK Kötelezettségszegés I. Kötelezettségszegés összeférhetetlenséggel, szervezeti vagy működési követelménnyel kapcsolatban …
…«” |
„Az 1060/2009/EK rendelet a következő III. melléklettel egészül ki: SZANKCIÓK Kötelezettségszegés I. Kötelezettségszegés összeférhetetlenséggel, szervezeti vagy működési követelménnyel kapcsolatban …
…«” |
||||||||||||||||||||||||
Indokolás Lásd a vélemény 5. pontját |
(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg. A szövegben áthúzással szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.