32000O0007

Az Európai Központi Bank iránymutatása

(2000. augusztus 31.)

az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól

(EKB/2000/7)

(2000/776/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: Szerződés) és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányának (a továbbiakban: alapokmány) 12.1. és 14.3. cikkére, összefüggésben a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével,

mivel:

(1) Az egységes monetáris politika kialakítása érdekében szükségessé vált azoknak az eszközöknek a meghatározása, amelyeket az eurót a Szerződésnek megfelelően bevezető tagállamok nemzeti központi bankjai (a továbbiakban, megfelelően: a részt vevő tagállamok és az NKB-k) és az Európai Központi Bank (euro-rendszer) alkalmaznak egy egységes monetáris politikának a részt vevő tagállamok mindegyikében azonos módon történő megvalósítása során.

(2) Az EKB felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az egységes monetáris politika megvalósításához szükséges iránymutatásokat fogadjon el, az NKB-k pedig kötelesek az ilyen iránymutatásoknak megfelelően eljárni.

(3) Az alapokmány 12.1. és 14.3. cikkének megfelelően, az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az euro-rendszer egységes monetáris politikájának megvalósítását segítő elvek, eszközök, eljárások és kritériumok

Az egységes monetáris politikát az ezen iránymutatás I. és II. mellékletében meghatározott elvekkel, eszközökkel, eljárásokkal és kritériumokkal összhangban kell végrehajtani. Az NKB-k minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy a monetáris politikai műveleteket az iránymutatás I. és II. mellékletében meghatározott elveknek, eszközöknek, eljárásoknak és kritériumoknak megfelelően hajtsák végre.

2. cikk

Ellenőrzés

Az NKB-k legkésőbb 2000. október 15-ig részletes beszámolót nyújtanak be az EKB részére azokról a szövegekről és eszközökről, amelyekkel az ezen iránymutatásban foglaltaknak meg kívánnak felelni.

3. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei.

(2) Ez az iránymutatás 2001. január 1-jén lép hatályba.

(3) Ezt az iránymutatást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2000. augusztus 31-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az elnök

Willem F. Duisenberg

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ EGYSÉGES MONETÁRIS POLITIKA A HARMADIK SZAKASZBAN

Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja

2000. november

Lásd: Az Európai Központi Bank EKB/2002/0002 iránymutatása, HL L 185., 2002.7.15., 1. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

TOVÁBBI ALAPVETŐ KÖZÖS JELLEMZŐK

I. A monetáris politikai műveleteket szabályozó rendelkezések összességére vonatkozó további alapvető közös jellemzők

1. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell az NKB általános feltételeinek alkalmazását a monetáris politikai műveleteknél.

2. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az NKB-k képesek legyenek a monetáris politikai rendszer módosításait indokolatlan késedelem nélkül bevezetni. Rendelkezni kell az ilyen módosításokat tartalmazó értesítés ügyfelek számára történő közléséről, egyértelművé téve azok hatálybalépésének időpontját.

3. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy a monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos valamennyi fizetést (a devizaswapok keretében végzett devizafizetések kivételével) euróban kell teljesíteni.

4. Amennyiben az ügylet tényleges lezárása és a megszűnés esetén végzett nettósítás biztosítása érdekében a megállapodás keretén belül minden ügyletet egységes szerződéses rendelkezés keretében kell végrehajtani és/vagy a szerződést keretszerződésként kell kötni, erről rendelkezni kell.

5. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell az NKB és az ügyfelek közötti kapcsolatban használt nyomtatványokra (ideértve az ügyletek feltételeinek visszaigazolását), adathordozókra, valamint a kapcsolattartás eszközeire és jellemzőire vonatkozó megfelelő és egyértelmű szabályok megalkotását.

6. A vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek az NKB-k számára lehetővé kell tenniük a szerződés felbontását vagy annak felmondását olyan esetekben, amelyek alapvetően nem különböznek az alábbiaktól:

a) valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél felszámolásáról vagy az ügyfél részére felszámolóbiztos vagy hasonló tisztviselő kijelöléséről vagy bármely hasonló eljárásról; vagy

b) valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél átszervezéséről vagy más hasonló intézkedések bevezetéséről, amelyek célja az ügyfél pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása és a fenti a) pontban meghatározott döntés elkerülése; vagy

c) az ügyfél írásbeli nyilatkozata arról, hogy a tartozásait nem képes részben vagy egészében megfizetni, vagy monetáris politikai ügyletekből fakadó kötelezettségeit nem képes teljesíteni, vagy a hitelezőivel önkéntesen általános megállapodást vagy egyezséget kötött, vagy ha az ügyfél fizetésképtelen vagy feltehetően fizetésképtelen, vagy feltételezhető, hogy nem képes tartozásait megfizetni; vagy

d) az a) és b) pont alapján hozott döntést megelőző eljárási intézkedésre kerül sor; vagy

e) bármely ténylegesen vagy feltehetően az ügyfélnek tulajdonítható nyilatkozat vagy szerződést megelőző állítás az alkalmazandó jogi rendelkezések értelmében téves, illetve valótlan; vagy

f) az ügyfél, az euro-rendszer adott tagállamában megfelelően végrehajtott, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló (később módosított) 2000/12/EK irányelvben, vagy az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló (később módosított) 93/22/EGK irányelvben foglalt tevékenységeinek végzésére jogosító engedélyét felfüggesztették, illetve visszavonták; vagy

g) az ügyfelet felfüggesztették, illetve kizárták bármely olyan fizetési rendszerből vagy megállapodásból, amelynek keretén belül monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó fizetéseket bonyolítanak le, illetve (a devizaswapügyletek kivételével) felfüggesztették, illetve kizárták bármely, az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolásához használt értékpapír-elszámolási rendszerből; vagy

h) az ügyféllel szemben a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló (később módosított) 2000/12/EK irányelv 22. cikkében említett intézkedéseket hoztak; vagy

i) (a penziós ügyletek vonatkozásában) az ügyfél nem felel meg a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó előírásoknak; vagy

j) (a visszavásárlási ügyletek vonatkozásában) az ügyfél a vételár vagy a visszavásárlási ár megfizetését, illetve a megvásárolt vagy visszavásárolt eszköz rendelkezésre bocsátását elmulasztja; vagy (biztosítékkal fedezett hitelek esetén) az ügyfél az eszközök átadását, illetve a hitel visszafizetését a rendelkezésre bocsátásra vagy a fizetésre kijelölt napokon elmulasztja; vagy

k) (a devizaswapok és lekötött betétek vonatkozásában) az ügyfél az euróban megadott összeg, illetve (devizaswap esetén) a devizaösszeg megfizetését az ilyen fizetésekre kijelölt napokon elmulasztja; vagy

l) olyan (a 6. pontban szereplő esetektől lényegében nem különböző) felbontási vagy felmondási ok bekövetkezése az ügyfél vonatkozásában az euro-rendszer bármely tagjának devizatartalékai, illetve saját pénzeszközei kezelése céljára kötött megállapodás alapján; vagy

m) az ügyfél a lényeges információ rendelkezésre bocsátását elmulasztja, ami az adott NKB számára komoly következményeket okoz; vagy

n) az ügyfél a penziós ügyletekre és devizaswapokra vonatkozó megállapodásokban foglalt bármely más kötelezettségét nem teljesíti, és (amennyiben képes lenne orvosolni) a kötelezettség nem teljesítését nem orvosolja biztosítékkal fedezett ügylet esetén legkésőbb az NKB erre vonatkozó értesítésétől számított 30 napon belül, vagy devizaswap esetén legkésőbb 10 napon belül; vagy

o) az euro-rendszer másik tagja fontos okból felmondja vagy felbontja az üzleti kapcsolatot valamely üzleti partnerével a monetáris politikai műveletek terén.

Az a) esetben a jogkövetkezményeket külön rendelkezés nélkül kell alkalmazni; a b) és c) esetben a jogkövetkezmények külön rendelkezés nélkül alkalmazhatók; a d)-o) esetekben jogkövetkezmények külön rendelkezés nélkül nem alkalmazhatók, hanem azok egyedi elbírálás alá tartoznak (vagyis kizárólag felmondáshoz vannak kötve). Az ilyen felmondásban a kialakult helyzet orvoslása céljából legfeljebb három munkanapos "türelmi idő" adható. Azon esetekben, ahol a felbontásnak vagy felmondásnak nem feltétlenül kell bekövetkeznie, a vonatkozó szabályozásból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy milyen jogkövetkezményei vannak az NKB-k diszkrecionális jogkörben gyakorolt felmondásának.

7. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy felbontási vagy felmondási ok bekövetkezése esetén az NKB-nak jogában álljon felfüggeszteni az ügyfél nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférését, minden érvényben lévő megállapodást és fennálló ügyletet felmondani, illetve kérni a még le nem járt vagy feltételes követelések gyorsított teljesítését. Ezen túl az NKB a következő eszközök igénybevételére is jogosult lehet: az ügyfél NKB-nál elhelyezett betéteinek az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítésére történő felhasználása; az ügyfél javára fennálló követelések teljesítésének felfüggesztése mindaddig, amíg az ügyféllel szemben fennálló követelések rendezésére nem kerül sor; késedelmi kamat követelése; illetve kártérítés követelése az ügyfél szerződésszegő magatartása következtében elszenvedett veszteségek miatt. Továbbá, az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy felbontási vagy felmondási ok bekövetkezése esetén az adott NKB jogi felhatalmazással rendelkezzen arra, hogy amennyiben az ügyfél a negatív egyenlegét nem rendezi azonnal, az adott NKB a biztosítékként rendelkezésére bocsátott eszközöket indokolatlan késedelem nélkül és a nyújtott hitel megtérülésével értékesíthesse.

8. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az NKB az ügyfelektől megkapjon minden, az euro-rendszer monetáris politikai műveleteivel összefüggő információt.

9. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy minden értesítés, illetve egyéb közlés csak írásos és/vagy elektronikus formában történhet. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek pontos rendelkezéseket kell tartalmazniuk arról, hogy az értesítéseket és egyéb közléseket milyen módon kell megtenni, és azok mikor lépnek hatályba. A hatálybalépésig eltelt idő nem lehet olyan hosszú, hogy ez alatt a meghozott rendelkezések egészének gazdasági hatása megváltozzon. Különösen a visszaigazolásokat kell haladéktalanul megküldeni és ellenőrizni.

10. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek rögzíteniük kell, hogy az ügyfél jogait és kötelezettségeit az NKB előzetes írásbeli engedélye nélkül nem lehet engedményezni, megterhelni, illetve az ügyfél által egyéb módon elidegeníteni.

11. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek rögzíteniük kell, hogy az ügyletből csak az NKB-t és az érintett ügyfél számára keletkeznek jogok és kötelezettségek (de megengedve az NKB-k [és/vagy az EKB] között az elfogadható eszközök határokon átnyúló felhasználásából eredő kapcsolatokat, és amennyiben szükséges az ügyfelekkel egy közvetítő intézményen keresztül végrehajtott műveleteket).

12. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses rendelkezéseknek rögzíteniük kell, hogy az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezésekre, valamint az ilyen rendelkezések keretében végrehajtott ügyletekre (kivéve, ha a jegybankképes határokon átnyúló felhasználásuk másképp kívánja meg) az NKB helye szerinti tagállam joga irányadó, valamint a vitarendezés helye az adott tagállam illetékes bírósága, az Európai Közösségek Bírósága illetékességének sérelme nélkül.

13. A betétekre vonatkozó rendelkezéseknek rögzíteniük kell, hogy a lekötött betétek elszámolása (mind a lekötés, mind pedig a kivétel) az EKB betétműveletekről szóló hirdetménye szerint történik.

II. A penziós ügyletekre vonatkozó további alapvető közös jellemzők

Valamennyi penziós ügyletet érintő közös jellemzők

14. Az ügylet távolabbi lábának időpontját az egyes ügyletek megkötésének időpontjában kell rögzíteni.

15. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek rögzíteniük kell, hogy a fizetési kötelezettségek tekintetében "munkanap" az a nap, amelyen a TARGET összes vonatkozó egysége az adott fizetés teljesítése céljából működik, és az eszközök átadásának kötelezettsége tekintetében "munkanap" az a nap, amelyen az átadással érintett értékpapír-elszámolási rendszer az értékpapír átadási helyén nyitva tart.

16. A nem euróban megadott összegek euróra történő átváltására vonatkozó eljárásrendnek meg kell határoznia, hogy az alkalmazandó árfolyam az EKB irányadó napi euro devizaárfolyama, illetve ha ez nem áll rendelkezésre, az azon napot megelőző munkanapon érvényes azon azonnali EKB árfolyam, amelyen az euro másik valuta vétele ellenében történő eladását magában foglaló átváltást el kell végezni.

Kizárólag a visszavásárlási ügyletekre vonatkozó jellemzők

17. A visszavásárlási ügyleteket jegybankképes eszközök euro-készpénz ellenében történő eladásával kell végrehajtani, egy olyan egyidejű megállapodással együtt, amely az egyenértékű eszközök euro-készpénz ellenében, meghatározott időpontban történő viszonteladására irányul.

18. Az egyenértékű eszközök viszonteladására vonatkozó kötelezettség alapján az eszközöket akkor kell egyenértékűként meghatározni, ha azokat a hasonlítás alapjául szolgáló eszközökével megegyező kibocsátó, ugyanazon kibocsátás részeként (függetlenül a kibocsátás napjától) bocsátotta ki, valamint típus, névérték, összeg és fajta szerint megegyeznek. Amennyiben az összehasonlítás alapjául szolgáló eszközöket átkonvertálták, redenominálták, vagy azokból lehívtak, az egyenértékűség meghatározását oly módon kell módosítani, hogy konverzió esetén az egyenértékű eszközök a konvertálás eredményeképpen kapott eszközöket, lehívás esetén a kifizetett eszközöket jelentsék, feltéve hogy az eladó a vevőnek a lehívás értékének megfelelő összeget kifizette, míg redenominált eszközök esetén jelentsék az eredeti eszközök redenominálása utáni eszközöket, szükség esetén az eszközök redenominálás előtti és utáni értéke közötti különbözetnek megfelelő pénzösszeggel kiegészítve.

19. Az NKB-t a nyitott ügyletek lezárására feljogosító felbontási vagy felmondási okok nem különbözhetnek jelentősen a 6. pontban felsorolt rendelkezésektől.

20. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek az alábbiakban felsorolt gazdasági hatások elérése céljából rendelkezniük kell a nettósításról.

a) Valamely felbontási vagy felmondási ok felmerülésekor a visszavásárlási minden ügyletre vonatkozóan azonnal esedékessé válik, és az alábbi rendelkezésektől függően minden kapcsolódó pótfedezeti eszközt azonnal át kell adni (mégpedig úgy, hogy a feleknek az eszközök átadására és a visszavásárolt eszközök visszavásárlási árának megfizetésére vonatkozó kötelezettségei csak az alábbi, b) pont rendelkezéseinek megfelelően teljesíthetőek), máskülönben a visszavásárlási megállapodást fel kell mondani;

b) i. a visszavásárolt eszközök felszámolási értékét, bármely átadandó egyenértékű pótfedezeti eszköz felszámolási értékét és az egyes felek által fizetendő visszavásárlási árat minden ügyletnél az NKB határozza meg a visszavásárlás napjára vonatkozóan; valamint

ii. az így megállapított összegek alapján az NKB kiszámítja, hogy (a visszavásárlás napján) melyik fél mennyivel tartozik a másiknak, valamint az egyik fél másikkal szembeni követelését beszámítják annak a másik fél felé fennálló tartozásába, így csak az e számítás szerint alacsonyabb követeléssel rendelkező fél köteles megfizetni a beszámítás nettó egyenlegét a következő olyan napon, amikor a TARGET vonatkozó egységei a fizetés teljesítése céljából nyitva tartanak. E beszámítás elvégzéséhez minden, nem euróban denominált összeget euróra kell váltani az adott napon, a 16. pont rendelkezéseinek megfelelően kiszámított árfolyamon;

c) bármely eszköz vonatkozásában, bármely napon a "felszámolási érték" jelentése:

i. az adott eszköznek a felszámolási érték megállapítása napján érvényes piaci értéke, amelyet az értékelés napját megelőző munkanapon érvényes, leginkább jellemző ár alapján kell kiszámítani; vagy

ii. amennyiben az adott eszközre az értékelés napját megelőző munkanapon nincs jellemző ár, úgy a legutolsó kereskedési árat kell tekintetbe venni. Amennyiben kereskedési ár sem áll rendelkezésre, az árat az NKB határozza meg, figyelembe véve az irányadó piacon az adott eszközre legutoljára érvényes árat; vagy

iii. a piaci értékkel nem rendelkező eszközök esetében bármilyen egyéb ésszerű értékelési módszer alkalmazható; vagy

iv. amennyiben az NKB az eszközöket, illetve az egyenértékű eszközöket a felszámolási érték megállapításának a napja előtt piaci áron eladta, úgy az eladásból az eladással kapcsolatban felmerült minden indokolt költség, díj és kiadás levonása után származó nettó bevétel. A számítások elvégzése és az összegek meghatározása az NKB feladata.

21. Amennyiben az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezések a biztosítékok helyettesítésére vonatkozóan tartalmaznak valamilyen rendelkezést, úgy a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a kötelező kockázatkezelési intézkedések további betartását.

22. Amennyiben az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezések a pótfedezetek készpénzben történő elhelyezésére (illetve a többletfedezet készpénzben történő visszaszolgáltatására) vonatkozóan tartalmaznak valamilyen rendelkezést, rendelkezni kell arról, hogy a pótfedezet (többletfedezet) elhelyezésére (visszaszolgáltatására) vonatkozó minden további kötelezettséget először ugyanolyan összegű készpénz (a hozzá tartozó kamattal együtt történő) felhasználásával kell teljesíteni.

Kizárólag az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelekre vonatkozó jellemzők

23. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek keretében rendelkezésre bocsátott eszközöknek (pl. zálogjog) jogilag érvényesíthetőeknek kell lenniük, az adott eszközökre érvényes más, elsőbbséget élvező követelések fennállása nélkül. A zálogba bocsátott eszközök és a hozzájuk kapcsolódó bármely jog vonatkozásában nem engedhető meg, hogy harmadik felek (ideértve a fizetésképtelenség esetén eljáró felszámoló hatóságot is) beavatkozzanak, illetve az eszközöket (csalás esete kivételével) sikerrel követeljék.

24. Az NKB-nek olyan jogi helyzetben kell lennie, hogy be tudja hajtani a likviditást nyújtó művelet során zálogként rendelkezésére bocsátott eszköz gazdasági értékét a 6. pontban foglaltaktól lényegesen nem különböző, előre meghatározott, valamint azon körülmények esetén, amelyek során az NKB az ügyfelet úgy tekintheti, mint aki a visszavásárlási megállapodásban foglaltakat nem teljesítette.

25. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hiteleknek lehetővé kell tenniük a napközbeni műveletek egynapos (O/N) műveletekké történő meghosszabbítását.

III. A devizaswapügyletekre vonatkozó további alapvető közös jellemzők

26. Minden ügyletnek az eurónak egy másik valutával szemben történő, egyidejűleg kötött azonnali és határidős eladásából és vételéből kell állnia.

27. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek rendelkezniük kell a fizetések idejéről és módjáról. A határidős eladás/vétel napját az egyes ügyletek megkötésekor kell rögzíteni.

28. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezések a következők szerint kell meghatározniuk a külföldi pénznemet, az azonnali és a határidős árfolyamot, valamint az átutalási és a visszautalási napot:

a) a "külföldi valuta" bármely, az eurótól különböző törvényes fizetőeszköz;

b) az "azonnali árfolyam" egy adott ügylet vonatkozásában olyan (a 16. pont szerint kiszámított) árfolyam, amelyet az euro-összegnek az adott ügyletre jellemző külföldi pénznemben megadott olyan összegre való átváltására használnak, amelyet az egyik fél a másiknak az átutalási napon, az euro összegének megfizetése ellenében köteles átutalni, és amely árfolyamot a visszaigazolásban fel kell tüntetni;

c) a "határidős árfolyam" a 16. pontban foglaltaknak megfelelően kiszámított árfolyam, amelyet az euro-összegnek a külföldi pénznemben megadott olyan összegre való átváltására használnak, amelyet az egyik fél a másiknak a visszautalási napon, az euro összegének megfizetése ellenében köteles átutalni, és amely árfolyam a visszaigazolásban fel van tüntetve, illetve meg van határozva az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezésekben;

d) a "visszautalandó devizaösszeg" az a külföldi pénznemben megadott összeg, amely az euro-összegnek a visszautalási napon történő megvásárlásához szükséges;

e) az "átutalási nap" bármely ügylet vonatkozásában az a nap (és adott esetben a nap azon órája), amikor az euro-összegnek az egyik ügyfél által a másik javára történő átutalása esedékessé válik, és amely a bizonytalanság elkerülése végett az a nap (és adott esetben a nap azon órája), amelyben a felek az euro-összeg átutalásának teljesítésében megegyeztek;

f) a "visszautalási nap" bármely ügylet vonatkozásában az a nap (és adott esetben az adott nap azon órája), amikor az egyik ügyfél az euro-összeget köteles a másiknak visszautalni.

29. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezések rendelkezniük kell arról, hogy bizonyos (a 30. pontban meghatározott) eseményeknek mindenképpen az összes nyitott ügylet lezárásához kell vezetniük, és rendelkezniük kell arról is, hogy az ilyen felmondásokat (ideértve a felmondási nettósítást is) hogyan kell végrehajtani.

30. Az NKB-t a nyitott ügyletek lezárására feljogosító felbontási vagy felmondási okok nem különbözhetnek jelentősen a 6. pontban felsorolt rendelkezésektől.

31. Az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezések az alábbiakban felsorolt gazdasági hatások elérése céljából rendelkezniük kell a nettósításról.

a) Felbontási vagy felmondási ok bekövetkezésekor minden ügyletet felbontottnak kell tekinteni, és az euro helyettesítési értékét és a külföldi pénznemben visszautalandó összegeket az NKB-nak kell úgy megállapítania, hogy az ilyen helyettesítési értékeknek olyan összegek legyenek, amelyek az NKB számára biztosítják azon fizetések gazdasági értékének megőrzését, amelyeket egyébként teljesíteni kellett volna; valamint

b) Az így megállapított összegek alapján az NKB (a visszautalási napra vonatkozóan) kiszámítja, hogy melyik fél mennyivel tartozik a másiknak, valamint szükség esetén az egyik fél követelését a 16. pontban foglaltaknak megfelelően átváltja euróra és beszámítja annak a másik fél felé fennálló tartozásába, így csak az e számítás szerint alacsonyabb követeléssel rendelkező fél köteles megfizetni a nettó egyenleget a következő olyan napon, amikor a TARGET vonatkozó egységei a fizetés teljesítése céljából nyitva tartanak.

--------------------------------------------------