EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013D0010

2013/211/EU: Az Európai Központi Bank határozata ( 2013. április 19. ) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (átdolgozás) (EKB/2013/10)

OJ L 118, 30.4.2013, p. 37–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 10 Volume 007 P. 267 - 272

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 04/01/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/211(1)/oj

30.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/37


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2013. április 19.)

az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról

(átdolgozás)

(EKB/2013/10)

(2013/211/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 16. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló, 2003. március 20-i EKB/2003/4 határozat (1) hatályát ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az kiterjedjen a jövőbeni eurobankjegy sorozatokra is. Ennek érdekében az EKB/2003/4 határozat számos technikai módosítása vált szükségessé. Továbbmenve, az EKB/2003/4 határozat alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokra tekintettel szükség van egyes szabályok és eljárások további egyértelművé tételére és javítására. Erre tekintettel a fenti módosítások beépítése érdekében az EKB/2003/4 iránymutatást az egyértelműség és átláthatóság érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Szerződés 128. cikkének (1) bekezdése és a KBER Alapokmányának 16. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unión belül kizárólag az Európai Központi Bank („EKB”) jogosult az eurobankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére. E cikkek azt is előírják, hogy ilyen bankjegyeket az EKB és azon tagállamok nemzeti központi bankjai (a továbbiakban: NKB-k) bocsáthatnak ki, amelyek pénzneme az euro. Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet (2) 10. cikke alapján az EKB és az NKB-k eurobankjegyeket hoznak forgalomba.

(3)

Az eurobankjegyek előállításához és kibocsátásához szükséges előkészítő munkát az Európai Monetáris Intézet („EMI”) végezte el és különösen az eurobankjegyek képi kialakítása tekintetében elősegítette az új eurobankjegyek címleteinek és technikai jellemzőinek a felhasználók általi felismerését és elfogadását azáltal, hogy figyelembe vette a bankjegyek felhasználóinak európai szövetségei által támasztott sajátos képi és technikai követelményeket.

(4)

Az EMI jogutódaként az EKB a jogosultja az eurobankjegyek terveire vonatkozó, eredetileg az EMI-t illető szerzői jognak. E szerzői jogot az EKB és a nevében eljáró NKB-k érvényesíthetik az ilyen szerzői jog megsértésével kibocsátott vagy forgalomba hozott, többek között az eurobankjegyek megítélését hátrányosan befolyásoló utánzatok tekintetében.

(5)

Az EKB és az NKB-k időről időre olyan új, fokozott biztonsági elemekkel ellátott eurobankjegy-sorozatokat fognak bevezetni, amelyek részesednek az első sorozat bevezetése óta a bankjegy-technológiában bekövetkezett fejlődésekből.

(6)

Az EKB-nak és az NKB-knak az eurobankjegyek kibocsátására vonatkozó joga magában foglalja az eurobankjegyek, mint fizetőeszközök sérthetetlenségének védelme érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére vonatkozó hatáskört. Az EKB-nak intézkedéseket szükséges hoznia a védelem minimális szintjének megteremtésére mindazon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro, annak biztosítása érdekében, hogy a bárki meg tudja különböztetni az utánzatokat azoktól az eurobankjegyektől, amelyeket az EKB és az NKB-k bocsátottak ki, és amelyek az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (3) 2. cikkének a) bekezdése alapján nem minősülnek hamis eurobankjegyeknek (a továbbiakban: valódi eurobankjegyek). Ezért szükséges az olyan egységes szabályok megállapítása, amelyek alapján az eurobankjegyek utánzatának készítése megengedett lesz.

(7)

E határozat rendelkezései nem sérthetik a büntetőjog és különösen annak a hamisításra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását.

(8)

Az eurobankjegyek utánzatainak elektronikus formában történő készítése csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az ilyen bankjegyek előállítója megfelelő technikai intézkedések alkalmazásával megakadályozza azok kinyomtatását, amennyiben a nyomtatott formát bárki összetévesztheti a valódi eurobankjegyekkel.

(9)

A valódi eurobankjegyek, mint fizetőeszközök sérthetetlenségének védelmét szolgáló intézkedések megtételére vonatkozó hatáskör magában foglalja olyan közös rendszer elfogadását is, amely alapján az NBK-k a megrongálódott valódi eurobankjegyeket kicserélik. E rendszer keretében az eurobankjegyek egyes kategóriái kijelölésre kerülnek, amelyeket az NBK-knak vissza kell tartaniuk, ha azokat cserére náluk bemutatják.

(10)

A cserére való jogosultság érdekében az eredeti eurobankjegy bemutatott részének meg kell felelnie a legkisebb méretre vonatkozó követelményeknek. E méreteket a megrongálódást megelőző állapotú eredeti eurobankjegy felületének százalékában kell kifejezni a méretek torzulásának megakadályozása érdekében, például olyan esetekben, amikor az eurobankjegy zsugorodás következtében rongálódott meg.

(11)

Az 1338/2001/EK rendelet előírja a hitelintézetek, és a pénzforgalmi tevékenységeik keretein belül az egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, valamint bármely, a bankjegyek és érmék feldolgozásában és közforgalomba bocsátásában részt vevő egyéb intézmény számára, hogy biztosítaniuk kell azt, hogy az általuk átvett, és az általuk a forgalomba visszabocsátani kívánt eurobankjegyek és érmék valódiságát ellenőrizzék, és a hamisítványokat szűrjék ki.

(12)

Mivel a lopásgátló eszközök a valódi eurobankjegyeket egy ténylegesen elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmény során megrongálhatják, biztosítani kell, hogy az ilyen esetekben a bankjegyeket csak az ilyen ténylegesen elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmény áldozata cserélhesse be.

(13)

Annak ösztönzése érdekében, hogy a 1388/2001/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében hivatkozott valamennyi intézmény és gazdasági szereplő megfelelő módon használja a lopásgátló eszközöket, célszerű az, hogy az NKB-k a lopásgátló eszközök által megrongált valódi eurobankjegyek cseréjére tekintettel elvégzett ellenőrzés ellentételezésére a bankjegykezelőkkel szemben díjat vessenek ki.

(14)

E díj felszámítására nem kerül sor, ha a bankjegyek megrongálódása tényleges rablás vagy annak kísérlete, illetve tényleges lopás vagy annak kísérlete során következett be, továbbá a jelentéktelen összegű díjak elkerülése érdekében a díjfelszámítás csak meghatározott legkisebb számú megrongálódott valódi eurobankjegy cserére történő bemutatása esetén történhet.

(15)

A lopásgátló eszközök használata során nagyobb mennyiségben megrongálódott valódi eurobankjegyeket – amennyiben arra az NKB-k igényt tartanak – legalább egy meghatározott számú bankjegyet tartalmazó csomagban kell cserére bemutatni.

(16)

A készpénzforgalom biztonságának javítását célzó erőfeszítések támogatása érdekében, valamint a lopásgátló eszközök használatának szankcionálását elkerülendően helyén való az 1338/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, lopásgátló eszközök által véletlenül megrongált valódi eurobankjegyeket bemutató intézmények és gazdasági szereplők számára az ilyen bankjegyek átvételének a napján történő jóváírás, a rendszeres készpénzelhelyezéshez hasonló módon.

(17)

Az Európai Unió azon törekvésének támogatása érdekében, hogy megelőzzék a pénzügyi rendszernek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása érdekében történő használatát, az eurorendszer számára indokolt annak meghatározása, hogy hogyan kezelje a legalább 7 500 EUR értékű megrongálódott valódi eurobankjegyeknek a kérelmezők által igényelt cseréjét. Az ilyen szabályok nem járhatnak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelvének (4) a tagállamok által a nemzeti jogba történő átültetése során elfogadott szigorúbb azonosítási és bejelentési kötelezettségek sérelmével.

(18)

Az EKB azon kizárólagos joga, hogy az eurobankjegyek kibocsátását az Unió területén engedélyezze, magában foglalja az eurobankjegyek bevonására és olyan közös rendszer létrehozására irányuló hatáskört is, amelynek keretében az EKB és az NKB-k a bevonást elvégezhetik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Címletek és technikai jellemzők

(1)   Az eurobankjegyek hét címletből állnak az 5 eurótól az 500 euróig terjedő címlettartományban, a „Korok és stílusok Európában” témakört ábrázolva, az alábbi alapvető előírásoknak megfelelően:

Névérték

(EUR)

Méretek (első sorozatok)

Méretek (második sorozatok)

Uralkodó szín

Kivitel

5

120 × 62 mm

120 × 62 mm

Szürke

Klasszicista

10

127 × 67 mm

127 × 67 mm

Vörös

Román

20

133 × 72 mm

133 × 72 mm

Kék

Gótikus

50

140 × 77 mm

140 × 77 mm

Narancssárga

Reneszánsz

100

147 × 82 mm

Szövegezés alatt

Zöld

Barokk és rokokó

200

153 × 82 mm

Szövegezés alatt

Sárgásbarna

Vas- és üvegépítészet

500

160 × 82 mm

Szövegezés alatt

Lila

Modern XX. századi építészet

(2)   Az eurobankjegy-sorozat hét címletének előoldalán kapuk és ablakok, a hátoldalán hidak ábrázolása látható. A hét címletet a fent említett különféle európai művészeti korszakok jegyei jellemzik. A bankjegyek képi megjelenésének további elemei az alábbiakat foglalják magukban:

a)

az Európai Unió jelképe;

b)

a pénznem neve latin és görög betűkkel, valamint ezt kiegészítve a bankjegyek második sorozata esetében a pénznem neve cirill betűkkel;

c)

az EKB kezdőbetűi hivatalos nyelvi változatokban; az eurobankjegyek első sorozata tekintetében az EKB kezdőbetűi az alábbi öt hivatalos nyelvi változatra korlátozódnak: BCE, ECB, EZB, EKT és EKP, valamint kiegészítésképpen az eurobankjegyek második sorozata tekintetében az EKB kezdőbetűi az alábbi kilenc hivatalos nyelvi változatra korlátozódnak: BCE, ECB, ЕЦБ, EZB, EKP, EKT, EKB, BĊE és EBC;

d)

a © jel az EKB-t illető szerzői jog jelzésére; és

e)

az EKB elnökének aláírása.

2. cikk

Az eurobankjegy-utánzatok készítésének szabályai

(1)   „Utánzat”: az 1. cikkben meghatározott eurobankjegy egészét vagy egy részét, vagy annak egyedi képi elemeinek egy részét – például többek között a színt, méreteket és a betűket vagy szimbólumokat – felhasználó, minden kézzel fogható és kézzel nem fogható ábrázolás, amennyiben az ilyen ábrázolás egy valódi eurobankjegyhez hasonlít, vagy annak általános benyomását kelti, függetlenül a következőktől:

a)

az ábrázolás mérete; vagy

b)

az előállításához felhasznált anyag(ok) vagy eljárás(ok); vagy

c)

módosították-e az eurobankjegy kivitelezésének elemeit (pl. a betűket vagy jelképeket), illetve hozzáadtak-e azokhoz.

(2)   Jogellenesnek minősülnek az olyan utánzatok, amelyeket a valódi eurobankjegyekkel bárki összetéveszthet.

(3)   Az alábbi szempontoknak megfelelő utánzatok jogszerűnek minősülnek, mivel nem áll fenn annak kockázata, hogy ezeket bárki összetévesztheti a valódi eurobankjegyekkel:

a)

az 1. cikkben meghatározott eurobankjegy egyoldalas utánzatai, feltéve, hogy ezek mérete megegyezik az 1. cikkben meghatározott bankjegy hosszának és szélességének 125 %-ával, illetve meghaladja azt, vagy megegyezik az 1. cikkben meghatározott bankjegy hosszának és szélességének 75 %-ával, illetve kevesebb annál; vagy

b)

az 1. cikkben meghatározott eurobankjegy kétoldalas utánzatai, feltéve, hogy ezek mérete megegyezik az 1. cikkben meghatározott bankjegy hosszának és szélességének 200 %-ával, illetve meghaladja azt, vagy megegyezik az 1. cikkben meghatározott bankjegy hosszának és szélességének 50 %-ával, illetve kevesebb annál; vagy

c)

az 1. cikkben meghatározott eurobankjegy egyedi képi elemeinek utánzatai, feltéve, hogy az ilyen képi elemek ábrázolása nem bankjegyre hasonlító háttérben történik; vagy

d)

valamely eurobankjegy elő- vagy hátoldalának egy részét megjelenítő egyoldalas utánzatok, feltéve, hogy az ilyen rész kisebb, mint az 1. cikkben meghatározott eurobankjegy eredeti elő- vagy hátoldalának egyharmada; vagy

e)

a papírtól egyértelműen különböző olyan anyagra készített utánzatok, amelyek kifejezetten különböznek a bankjegyek gyártására használt anyagtól; vagy

f)

kézzel nem fogható utánzatok, amelyeket elektronikus úton, internetes honlapokon, vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel vagy bármely más eszköz használatával tettek elérhetővé, és amely eszközök bárki számára az általa egyedileg megválasztott helyen és időben lehetővé teszik a hozzáférést az ilyen kézzel nem fogható utánzatokhoz, feltéve, hogy:

az ilyen utánzaton átlós irányban Arial vagy az Arialhoz hasonló betűtípussal a MINTA felirat szerepel, és

az elektronikus utánzat felbontása annak 100 %-os méretében nem haladja meg a 72 képpontot inchenként (dpi).

(4)   A (3) bekezdés f) pontjában foglalt utánzatok esetében,

a MINTA felirat hosszúsága az utánzat hosszának legalább 75 %-a, és

a MINTA felirat magassága az utánzat szélességének legalább 15 %-a, és

és a MINTA felirat színe az 1. cikkben meghatározott eurobankjegy uralkodó színével kontrasztot alkotó, nem átlátszó (nem áttetsző) színben kerül feltüntetésre.

(5)   Írásbeli kérelemre az EKB és az NKB-k megerősítik, hogy a (3) bekezdésben foglalt szempontoknak meg nem felelő utánzatok is jogszerűek, amennyiben azokat a nagyközönség nem tévesztheti össze az 1. cikkben meghatározott valódi eurobankjegyekkel. Amennyiben az utánzat kizárólag egy olyan tagállam területén készül, amelynek pénzneme az euro, a fent hivatkozott kéréseket csak e tagállam NKB-jához kell címezni. Az ilyen kérelmeket minden más esetben az EKB-hoz kell címezni.

(6)   Az eurobankjegyek utánzatainak készítésére vonatkozó szabályok azon eurobankjegyekre is vonatkoznak, amelyeket e határozat szerint bevontak, vagy törvényes fizetőeszköz minőségüket már elvesztették.

3. cikk

A megrongálódott valódi eurobankjegyek cseréje

(1)   Kérelemre és a (2) bekezdésben, valamint a 6. cikkben meghatározottak szerint a Kormányzótanács vonatkozó döntésében meghatározott feltételek teljesülése esetén az NKB-k a következő esetekben cserélik ki a megrongálódott valódi eurobankjegyeket:

a)

ha az eurobankjegy több mint 50 %-át bemutatják; vagy

b)

ha az eurobankjegy 50 %-át vagy kisebb részét mutatják be, amennyiben a kérelmező bizonyítja, hogy a hiányzó részek megsemmisültek.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a következő további feltételek vonatkoznak a megrongálódott valódi eurobankjegyek cseréjére:

a)

ha kétséges a kérelmezőnek az eurobankjegyekhez kapcsolódó jogcíme: a kérelmezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, valamint azt, hogy a kérelmező a bankjegyek tulajdonosa, illetve más egyéb jogcímmel rendelkezik;

b)

ha kétséges az eurobankjegyek valódisága: a kérelmezőnek igazolnia kell a személyazonosságát;

c)

festékfoltos, szennyezett vagy vegyszerrel átitatott valódi eurobankjegyek bemutatása esetén: a kérelmezőnek írásbeli magyarázatot kell szolgáltatnia az elszíneződés, a szennyeződés vagy a vegyszerrel történő átitatódás fajtájáról;

d)

a lopásgátló eszközök által megrongált valódi eurobankjegyek esetén: a kérelmezőnek írásbeli nyilatkozatot kell benyújtania a lopásgátló eszközök működésbe hozatalának okáról;

e)

amennyiben a valódi eurobankjegyeket tényleges vagy megkísérelt rablás, illetve lopás, vagy egyéb bűncselekmény kapcsán rongálják meg a lopásgátló eszközök: a bankjegyeket csak a bankjegyek megrongálódását eredményező, megkísérelt, vagy ténylegesen elkövetett bűncselekmény áldozatául esett tulajdonos, illetve az egyéb jogcímmel rendelkező kérelmező kérésére cserélik ki;

f)

amennyiben a valódi eurobankjegyeket lopásgátló eszközök rongálták meg, és azokat az 1338/2001/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében hivatkozott intézmények és gazdasági szereplők mutatják be: az ilyen intézményeknek és gazdasági szereplőknek a lopásgátló eszközök működésbe hozatalának okára, a lopásgátló eszközre, valamint annak jellemzőire, a megrongálódott bankjegyeket bemutató fél adataira, valamint a bemutatás napjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kell tenniük;

g)

amennyiben a valódi eurobankjegyek a működésbe lépett lopásgátló eszközök hatására nagy tételben rongálódtak meg: lehetőség szerint, és amennyiben arra az NKB-k igényt tartanak, ezeket 100 eurobankjegyet tartalmazó kötegenként kell bemutatni, feltéve, hogy a bemutatott eurobankjegyek mennyisége elegendő az ilyen kötegek kialakításához;

h)

amennyiben az 1338/2001/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésében hivatkozott intézmények és gazdasági szereplők megrongálódott valódi eurobankjegyeket mutatnak be cserére, egy vagy több tranzakcióban, legalább 7 500 EUR értékben: a bankjegyek eredetére, valamint az ügyfél – illetve lehetőség szerint a 2005/60/EK irányelvben meghatározott tényleges tulajdonos – személyazonosságára vonatkozó dokumentációt ezeknek az intézményeknek és gazdasági szereplőknek kell rendelkezésre bocsátaniuk. Ez a kötelezettség abban az esetben is irányadó, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a 7 500 EUR-s küszöbérték elérésre került-e. Az ebben a bekezdésben meghatározott szabályok a 2005/60/EK irányelvet a nemzeti jogba átültető, a tagállamok által az azonosítási és adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében elfogadott szigorúbb szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

(3)   A fentiek ellenére:

a)

Ha az NKB-k tudomással bírnak arról, vagy alapos okkal vélelmezik, hogy a valódi eurobankjegyeket szándékosan rongálták meg, úgy beváltásukat megtagadják, és az eurobankjegyeket visszatartják annak érdekében, hogy elkerüljék az ilyen bankjegyek forgalomba való visszakerülését, illetve megelőzzék azt, hogy a kérelmező a bankjegyeket másik NKB-nál cserére bemutassa. Az NKB-k azonban becserélik a megrongálódott valódi eurobankjegyeket, ha tudomással bírnak arról, vagy alapos okkal vélelmezik, hogy a kérelmezők jóhiszeműek, illetve ha jóhiszeműségüket bizonyítani tudják. A csak kis mértékben megrongálódott eurobankjegyek (pl. ha magyarázatokat, számokat vagy rövid mondatokat jegyeztek fel rájuk) elvileg nem minősülnek szándékosan megrongált eurobankjegyeknek; és

b)

Ha az NKB-k bűncselekmény elkövetéséről bírnak tudomással, illetve annak elkövetését alapos okkal vélelmezik, megtagadják a megrongálódott valódi eurobankjegyek cseréjét, és azokat átvételi elismervény ellenében az illetékes hatóságoknak bemutatandó bizonyítékként visszatartják a nyomozás kezdeményezése, vagy a már folyamatban lévő nyomozás elősegítése érdekében. Ha az illetékes hatóságok másképpen nem határoznak, a valódi eurobankjegyek a nyomozás végén cserére alkalmasak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján.

c)

Ha az NKB-k tudomással bírnak arról, vagy alapos okkal vélelmezik, hogy a megrongálódott valódi eurobankjegyek oly módon szennyezettek, hogy azok egészségügyi és biztonsági veszélyt jelentenek, azok a megrongálódott valódi eurobankjegyeket becserélik, amennyiben a kérelmező rendelkezésre tudja bocsátani az illetékes hatóságoktól származó egészségügyi és biztonsági értékelést.

4. cikk

A lopásgátló eszközök által megrongálódott valódi eurobankjegyek cseréjéért járó díj megállapítása

(1)   A NKB-k kezelési díjat számítanak fel az 1338/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott intézmények és gazdasági szereplők felé, amennyiben azok a lopásgátló eszközök által megrongálódott valódi eurobankjegyek cseréjét a 3. cikkben foglaltakkal összhangban kérik.

(2)   A díj megrongálódott eurobanjegyenként 10 cent.

(3)   A díjat csak legalább 100 megrongálódott eurobankjegy cseréjekor lehet felszámítani. A díjat valamennyi beváltott eurobankjegy után fel kell számítani.

(4)   A megkísérelt, vagy ténylegesen elkövetett rablással, illetve lopással, vagy egyéb bűncselekménnyel összefüggésben megrongálódott eurobankjegyek cseréje díjmentes.

5. cikk

A lopásgátló eszközök által véletlenül megrongált és cserére bemutatott valódi eurobankjegyek értékének jóváírása

(1)   Az NKB-k a lopásgátló eszközök által véletlenül megrongált valódi eurobankjegyek értékét a bankjegyek átvételének a napján jóváírják az 1338/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott azon intézmények és gazdasági szereplők számláján, amelyek az érintett NKB-nál számlát vezetnek, feltéve, hogy:

a)

az eurobankjegyek nem egy ténylegesen elkövetett rablás, lopás, illetve egyéb bűncselekmény kapcsán rongálódtak meg;

b)

az NKB-k azonnal ellenőrizni tudják azt, hogy az igényelt összeg legalább nagyjából megfelel a bemutatott bankjegyek értékének; és

c)

az NKB által előírt minden egyéb információt rendelkezésre bocsátottak.

(2)   A feldolgozást követően a cserére bemutatott, véletlenül megrongálódott valódi eurobankjegyek tényleges értéke és a feldolgozás előtt jóváírt értéke közötti értéket az adott esetnek megfelelően az azokat bemutató intézmény vagy gazdasági szereplő számláján jóváírják, illetve levonják.

(3)   A 4. cikkben hivatkozott díjakat az NKB által feldolgozott, véletlenül megrongálódott valódi eurobankjegyek tényleges darabszáma alapján számítják ki.

6. cikk

Az eurobankjegyek bevonása

Az eurobankjegyek valamely típusának vagy sorozatának bevonását a Kormányzótanácsnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és más médiumokban általános tájékoztatásként kihirdetett határozatával kell szabályozni. E határozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a forgalomból bevonandó eurobankjegy típusa vagy sorozata, és

a beváltási időszak tartama, és

az az időpont, amikor az eurobankjegy típusa vagy sorozata már nem minősül törvényes fizetőeszköznek, és

a bevonási időszak elteltét vagy a bankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségének megszűnését követően a bemutatott eurobankjegyek kezelése.

7. cikk

Hatálybalépés és hatályon kívül helyezés

(1)   Az EKB/2003/4 határozat ezennel hatályát veszti.

(2)   Az EKB/2003/4 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. április 19-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 78., 2003.3.25., 16. o.

(2)  HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

(3)  HL L 181., 2001.7.4., 6. o.

(4)  HL L 309., 2005.11.25., 15. o.


MELLÉKET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

EKB/2003/4 határozat

Ez a határozat

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk


Top