31.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/109

1.1.

A „közvetítő fizetési szolgáltató” (a továbbiakban: közvetítő FSZ) a rendelettervezet 3. cikkének 6. bekezdésében szereplő fogalommeghatározása szerint olyan fizetési szolgáltató (a továbbiakban: FSZ), „aki sem a megbízó, sem a kedvezményezett fizetési szolgáltatója, de részt vesz a pénzeszközök átutalásának végrehajtásában”. Mivel a fizetési, elszámolási és teljesítési rendszerek üzemeltetői és az üzenetküldő szolgáltatók egyaránt részt vesznek a pénzeszközök átutalásának végrehajtásában, úgy tűnik, hogy kiterjed rájuk a rendelettervezet hatálya.

1.2.

Az ilyen üzemeltetők és szolgáltatók ugyanakkor nem állnak közvetlen ügyféli-szolgáltatói kapcsolatban a megbízóval vagy a kedvezményezettel, és ezért nem áll rendelkezésükre a rendelettervezet által előírt valamennyi információ. Ezért kötelezettségeket csak az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló hitelintézetekre, illetve az olyan pénzügyi jogalanyokra kellene meghatározni, amelyek a pénzeszközök átutalásának végrehajtásakor a fizetési láncolat részei, mivel ezek rendelkeznének a szükséges információkkal (3).

1.3.

A fentiekre tekintettel az EKB nyomatékosan ajánlja a rendelettervezet egy magyarázó preambulumbekezdéssel és egy olyan kifejezett mentesítéssel való kiegészítését, amely alapján a fizetési, elszámolási és teljesítési rendszerek üzemeltetői és az üzenetküldő szolgáltatók mentesülnének a rendelettervezet hatálya alól. Ez a mentesítés nem járna az ilyen rendszerek üzemeltetőinek annak biztosítására vonatkozó kötelezettségének sérelmével, hogy az ilyen rendszerekbe került fizetési megbízásokat hatékonyan nyomon lehessen követni a rendszer résztvevőinek megfelelő azonosításával. Ezzel kapcsolatban az EKB rámutat arra, hogy a harmadik pénzmosási irányelv tartalmaz egy olyan preambulumekezdést, amely alapján nem tartoznak az irányelv hatálya alá azon természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek a hitelintézetek vagy pénzügyi szolgáltatók számára a pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb háttérrendszert, illetve elszámolási vagy fizetési rendszert működtetnek (4).

1.4.

A rendelettervezet 13. cikkének (2) bekezdése továbbá a közvetítő FSZ azon esetekben felmerülő kötelezettségeiről szól, amikor nem kap teljes körű megbízói információt. A Pénzügyi Akció Munkacsoport („PAM”) VII., elektronikus átutalásokról szóló különleges ajánlásával kapcsolatos felülvizsgált értelmező megjegyzése (5) (a továbbiakban: értelmező megjegyzés) 12. és 13. bekezdései nem tartalmaznak hasonló adatszolgáltatási követelményt. Az EKB ezzel kapcsolatban ellenzi az arra vonatkozó javaslatot, hogy a közvetítő FSZ legyen köteles tájékoztatni a kedvezményezett FSZ-ját arról, hogy az információ nem teljes. Helyénvalóbb lenne, ha e kötelezettség inkább a közvetlenül érintett feleket (vagyis a megbízó, illetve a kedvezményezett FSZ-ját) terhelné, mivel azok minden esetben a szükséges információk birtokában lennének a rendelettervezet II. és III. fejezeteinek rendelkezései szerint. A közvetítő FSZ kötelezettségeinek kizárólag a rendelettervezet 12. cikkében és a 13. cikk (1) bekezdésében szereplő feladatoknak kellene lennie: a pénzátutalásokat kísérő, összes megbízói információ megmaradásának biztosítása, valamint ezen információk öt évig való megőrzése. Ezért a 13. cikk (2) bekezdését el kellene hagyni.

2.1.

Általános észrevételként kívánatos lenne a lehető legnagyobb mértékű konzisztencia biztosítása a belső piacon nyújtott fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv (6) 4. cikkében, illetve a rendelettervezetben szereplő fogalommeghatározások között, különösen a rendelettervezet 3. cikkének 8. pontjában szereplő „fizetési szolgáltatás használója” fogalommeghatározás tekintetében.

2.2.

A PAM VII., elektronikus átutalásokról szóló különleges ajánlása (a továbbiakban: SR VII) kifejezetten kiterjed a pénzügyi intézményekre, beleértve a pénzutalványozókat. A rendelettervezet nem tartalmaz kifejezett hivatkozást a pénzutalványozókra. Nagyon valószínű, hogy 3. cikk 5. pontjában található „fizetési szolgáltató” fogalommeghatározás kiterjed a pénzutalványozókra, mégis be lehetne vezetni ide egy, a pénzutalványozókra való hivatkozást annak biztosítása érdekében, hogy rendelettervezet kifejezetten konzisztens legyen az SR VII-tel.

2.3.

A fogalommeghatározásokat továbbá ki kellene egészíteni az „egyedi azonosító” fogalommeghatározásával, amely a megbízó azonosítására előírt adatok különböző lehetséges kombinációit tükrözné.

3.1.

Az EKB megállapítja, hogy a rendelettervezet (6) preambulumbekezdése arról szól, hogy bizonyos feltételek – többek között „kereskedelmi ügyletből” származó pénzeszközök átutalása esetén – az átutalás mentesül a rendelet hatálya alól. A rendelettervezet nem tartalmazza a „kereskedelmi ügyletek” fogalommeghatározását, de a 2. cikk (2) bekezdése alapján a rendelettervezetet „nem kell alkalmazni a pénzeszközök hitelkártyával, betéti kártyával vagy hasonló fizetőeszközzel végzett kereskedelmi ügyletből származó átutalására”.

3.2.

Az értelmező megjegyzés 10.a. bekezdése nem használja kifejezetten a „kereskedelmi” kifejezést. Arról rendelkezik inkább, hogy az SR VII nem terjed ki a hitelkártyával vagy betéti kártyával végzett ügyletekből származó átutalásokra, ameddig az ügyletből származó valamennyi átutalást kíséri a hitelkártya vagy betéti kártya száma. A 10.a. bekezdés ugyanakkor azt is kimondja, hogy amikor a pénzátutalás végrehajtására fizetési rendszerként hitelkártyákat vagy betéti kártyákat alkalmaznak, azokra kiterjed az SR VII, és az üzenetnek tartalmaznia kell a szükséges információt. Ez azt sugallja, hogy az SR VII különbséget tesz azon két eset között, amikor a kártyákat nyújtott termékek és szolgáltatások kifizetésére használják (amire az SR VII hatálya nem terjed ki), illetve amikor a kártyákat banki átutalások indítására használják (amire az SR VII hatálya kiterjed). Az EKB az javasolja, hogy a rendelettervezet (6) preambulumbekezdését és 2. cikke (2) bekezdésének első albekezdését szerkesszék újra az értelmező megjegyzéssel való nagyobb mértékű konzisztencia megteremtése érdekében (7).

3.3.

Általánosságban úgy tűnik, hogy a rendelettervezet 2. cikkének (2) bekezdése arra a feltevésre épül, hogy a megbízó és/vagy a kedvezményezett FSZ-ja mindig képes annak megállapítására, hogy a hitelkártyát vagy betéti kártyát nyújtott termékek és szolgáltatások kifizetésére vagy banki átutalás indítására használtak-e. Ez a feltevés azonban nem minden esetben helytálló, mivel ilyen ügyletekre a fizetési eszközök valamennyi típusa alkalmazható. Amikor a fizetés hitelkártyával vagy betéti kártyával történik, kizárólag a hitelkártya vagy betéti kártya rendszer tulajdonosa/üzemeltetője kap olyan információkat, amelyekből az meg tudja állapítani az ügylet célját. A megbízó és a kedvezményezett FSZ-i csak azon információkat kapják meg, amelyek az ügyletnek ügyfélszámláikon való teljesítéséhez szükségesek, azaz nem kapnak információt az ügylet céljával kapcsolatban. Egy olyan rendszer bevezetése, amely kötelezővé tenné a FSZ-k számára az ilyen átutalások céljának ellenőrzését, ezért nem lenne összeegyeztethető a fizetési rendszerek zavartalan működésével. Míg tehát az EKB elfogadja, hogy szükséges az olyan ügyletek mentesítése a teljes körű megbízói információk szolgáltatásának követelménye alól, ahol a hitelkártyát vagy a betéti kártyát a nyújtott termékek és szolgáltatások kifizetésére használják, a javaslat a gyakorlatban kivihetetlen, mivel nem áll a rendelettervezet hatálya alá tartozó jogalanyok rendelkezésére olyan eszköz, amely minden körülmények között lehetővé tenné számukra a fizetés céljának azonosítását. Ugyanakkor a 2. cikk (2) bekezdése mögötti szándék az lehet, hogy a megbízó hitelkártyaügyletéhez kapcsolódó költségszámla (a megbízó FSZ-ján keresztüli) teljesítése nem olyan banki átutalás része, amelyet a hitelkártyával indítottak, hanem egy teljesen különálló banki átutalás a megbízó részéről a hitelkártya-társaság felé. Ebben az esetben az EKB egyetért a 2. cikk (2) bekezdésének tartalmával, de a jogbiztonság érdekében azt javasolja, hogy ezt a szándékot tegyék világosabbá a rendelettervezetben.